Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

Ülést tartott a Postások Szakszervezetének központi vezetősége — A posta idei költeágeS a tervezetthez képest erősen növe­kedtek, ugyanakkor a bevétel viszonylag kevesebb, a legitöbb saolgáitatásnáa nem érte el a várt szintet — összegezte jelen­tésében a posta gazdáffikodásá- ruak eddigi helyzetét dr. Buják Konstantin vezérigazgatóhelyet­tes a Postások. Szakszervezete központi vezetőségének csütör­tökön reggel kezdődő ülésén. A tanácskozáson részt vett Somos- kői Gábor SZOT-titkár is. A vezérigazgató-helyettes be- BZámolójábani hangsúlyozta, hogy a dolgozók jövedelmét érintő eredményromlás helyrehozásá­hoz következetes, fegyelmezett gazdálkodásra, a posta szolgálta­tásainak fokozottabb fejlesztésé­re van szükség. A szakszervezet vezető testületé arról tanácsko­zott, hogy a posta eredményei­nek javításához hogyan járulja­nak hozzá a szakszervezeti szer­vek. Külön napirendi pontként foglalkozott a központi vezető­ség a postások legnagyobb szá­mú rétegének, a kézbesítőknek a helyzetével, élet- és munka­körülményeik alakulásával, s a2 ezzel kapcsolatos teendőkkel. .(MTI) Húszmilliós közös beruházás a Sárréti Tejüzemnél - Községi pártvezetök látogatása az építkezésnél A szeghalmi községi párt végrehajtó bizottsága az elmúlt napokban a Sárréti Tejüzem pártalapsaervezet irányító, ellen­őrző és politikai nevelő munká­ját tárgyalta meg. A hagyomá­nyoknak megfelelően az ülés előtt a végrehajtó bizottság tag­jai megtekintették az üzemet és beszélgettek a dolgozókkal. H. Kiss Ferenc, az üzem ve­zetője kalauzolta végig a ven­dégeket. A séta során láthatták a meghívottak azt a nagyarányú beruházási munkát, melyet ez évben fejeznék be. A több mint 20 milliós beruházással készülő üzem a járás tsz-einek közös összefogásából született. Az át­adás után a legmodernebb gé­pekkel dolgozzák fd a tejet. Egyébként az építkezés alatt is működik egy kisebb kapacitás­sal az üzem. A sárréti tej már jól ismert a környező községekben és a két közeli városban: Debrecenben és Békéscsabán, összesen 102 boltot látnak el tejjel. Az üzem jelenleg 72 dolgozót foglalkoz­tat. A fejlesztés után lt)5-en dol­goznak majd az üzemben. A bizottság tagjai az ülésen megállapították: az üzem nem­rég létrejött pártszervezete jó munkát végzett Megfelelő mó­don irányítja és szervezi az üze­mi dolgozók politikai nevelését. A vita során sok hasznos ta­náccsal látták el az alapsaerve- aet vezetőségét a végrehajtó bi­zottság tagjai. A kényszervágott állat sem kerülhet bizonylat nélkül a húsboltba NEB-vizsgétlat Gádoroson A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizs­gáltat folytatott Gádoroson, a hatósági húsboltiban és az ÁBC- árüházban. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tart. ják be az előírt szabályokat, a fogyasztóik mennyiségre és mi­nőségre megkapják e azt az árut, amit a forintjaikért elvár­nak. A húsboWban több szabályta­lansággal találkoztak a népi ellenőrök. Kiderült többék kö­zött a próbavásárlásnál, hogy a boltvezető az áruért többet számolt a vevőnek, mint amennyi járt volna. Igaz, hogy csak 52 fillér volt az eltérés a boltvezető javára, de a szo­cialista kereskedelem nem tű­ri a fogyasztó minimális megká­rosítását sem. A beérkezett áruról terhelési és mentesítési kimutatást nem vezetnek. A kiszállított húsmennyiséget az állatorvos megállapítja, ennek megfelelő összeget utal át a boltvezető a községi tanács számlájára. A hatósági húsbolt­nál vagyonme gállapító. illetve ellenőrző leltárt nem végeztek. Ezért a hiányosságért a közsé­gi tanácsot terheli a felelős­ség! A községi állatorvos véle­ménye szerint azért nem állí­tanak ki kitermelési jegyző­könyvet a kényszervágott ál­latról, mert esetleg a belsőség­ben később találhatnak embe­ri fogyasztásra alkalmatlan ré­szeket s módosítani kellene a jegyzőkönyvet. Ellenőrzéskor a kimért húsmennyiség és a be­érkezett állat súlya közötti kü­lönbséget nem sikerült megál­lapítani: Kifogásolta a népi ellenőrzés azt is, hogy a hatósági húsbolt ellenőrzése nem kellő körülte­kintéssel történik, s emiatt hiányos az elszámoltatás is. Gádoros tanácsa örömmel fo­gadta a népi ellenőrzés segít­ségét. Az intézkedésekről írás­ban tájékoztatta a Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottságot. El­rendelték többek között a hús- boltiban a pontos adminisztrá­lást, időnként, próbavásárlások­kal ellenőrzik a kiszolgálás pontosságát. A hatósági hús­Haditechnikaink újdonságai Páncélosvadásssat — rakétával kormánytól, minthogy ne a chi­lei nép, hanem az észak-ameri­kai monopóliumok érdekeit te­kintse elsődlegeseknek. Világos, hogy egyetlen igazán szuverén kormány sem hódolhat be ilyen zsarolási manővernek. AZ ÉSZAK-AMERIKAI be­avatkozási kísérlet annyira dur. va volt, hogy Chilében valóságos nemzeti egység jött létre ellene. Még a jobboldali pártok és szer­vezetek is felháborodottan uta- j sították vissza, hiszen a réz ál- j lamosítása olyan népszerű akció ■ volt Chilében, hogy minden ár- • nyalató politikai erő támogatta. • Így a jobboldali La Prensa is ve- ■ zércikkében „hihetetlen politikai ■ baklövésnek” bélyegezte az : EXIMBANK döntését Ezt • egyébként nyilván a Nixon-kor- ; mányzat is kénytelen volt felis- j merni és ezért úgy döntöttek, : hogy a három Boeing repülőgé- ■ pet úgy vásárolhatja meg a chi- j lei légitársaság, hogy maga a i gyár lesz a hitelező. Nyilván ; azért történt ez így, mert Wa- • shingtonban belátták: olyan ko- : rai szakaszban, amikor Chilé- i ben alkotmányos folyamat zajlik ■ le a kártérítés összegének meg- : állapítására, minden washingto- : ni beavatkozási kísérlet csak • visszafelé sülhet el és csak nö- j véli az amúgyis magas fokon iz- : zó jenkiellenes érzelmeket La- ■ tin-Amerikában. A kártérítési I csata azonban tovább folyik és : Santiagóban arra számítanak, ■ hogy októbertől kezdve Washing- ; ton a beavatkozás legkülönbö- j zőbb módszereivel kísérletezik i majd . árkus Isíran ; Az irányzőJövész feszült fi­gyelemmel néz a optikai irány­zókra és a lövészetvezető paran­csát várja: „Oéltávoiság 1800 méter! Céűsebesség 20 km/óra!” „Tűzkész!” — hangzik a válasz. — „Indítás!” — Az irányzóüö- vész megnyomja az indítógom- bot és a rakétalövedék vijjogva röppen az mdítóáliványról. Má­sodpercenként mintegy 100 mé­teres sebességgel halad a cél fe­lé, álig néhány méterrel a talaj felett. A gyorsító hajtómű ra­gadja el a rakétaiövedéket az | indítóállványról és a másodperc tört része alatt néhány méteres magasságba lendíti, miközben repülési sebességét egyre nö­veli. _A sebesség erős növelésé- j nek korlátaá éppen a kezelő rea­gálási képességének figyelembe vételéből adódnak. Az irányzó­lövésznek időt kell adni arra, hogy miközben távcsövével sza­kadatlanul figyelemmel kíséri a célt, egyben rakétáját is nyo­mon követhesse. Amennyiben azt észleli hogy a rakétalövedék kitér az irány­aőműszev és a cél által megha­tározott síkból, akkor irányzó kis botkormányával parancsjelet állít élő. A helyesbítő parancs elektromos jel formájában vé­gigfut a továbbító vezetéken a pályán haladó rakétalövedék fedélzetére. Ott erősítés után sorba „kopogtat” az egyes kor­mányszerveken, amelyek a lé­iéi és a jobbra-balra irányuló mozgásokat kiváltják. Ám csalt azzal lesz szerencséje, amelyik­nek ismertetőjelét, kódját ma­gán viseli. Ez a kormányszerv befogadja, hallgat rá és alekto- mágnes segítségével végrehajtat­ja a kormányfelület kívánt mér­tékű és irányú elmozdulását. A rakétatestet kömláramló levegő szembetalálkozik a kormányfe­lülettel, nekifeszül és a rakéta- lövedék engedelmesen máris a a kívánt irányba fordul, vissza­tér az irányzósíkba. Figyelni, irányítani — az irányzólövésznek minden ideg- szálával ezekre a feladatokra kell összpontosítania. A szüksé­ges parancsjelek kialakításakor előálló késedelem csak megne­hezül, sőt esetleg kétségessé is teszi a rakéta pályájának meg­felelő helyesbítéséit célra irá­nyítását. Tényleges harchelyzet­ben ez a feladat még bonyolul­tabb. Gondoljunk csak arra, hogy harc közben mennyi zavaró hatás érheti az iiányzólövészt! A különben is megkívánt kü­lönleges képességek mellé tehát érthető módon sok-sok gyakor­lás szükséges a rakéták irány­zólövészeméi, hogy a rakétahaj­tás, a távirányítás és az üreges robbanőtöltet kumulatív hatá­sának ez a szerencsés társítása, a páncélelhárító irányított raké­talövedék valóban célba talál­jon és ott pusztító hatását ká­té jthessé. Ember és harceszköz tökéletes összhangja szükséges a páncé­losvadászathoz. A távirányítású rakétalövedék nyújtotta lehető­ségek valóraváltása az irányzó- lövész ujjaiban és szemén, nem kevésbé gyakorlottságán és bá­torságán nyugszik. Izgalmas, valódi vadászat ez! — 1. i, — ,i r V - ' ' —| székbe nem kerülhet bizony­lat nélkül állat. Nem ismétlőd­het meg az az eset, mint ami­kor a népi ellenőrök kinn- jártak s 2 darab vágott sertést, egy borjút találtak bizonylat nélkül a boltban. Az ÁBC-áruháziban szántéin találkoztak a népi ellenőrök súlycsonkítással, a szavatossági időt lejárt termékek forgalma­zásával,^ a gyöngyöleg szabály­talan tarolásával. A szükséges intézkedést az ÁFÉSZ szintén- megtette. Gádoroson a fogyasz­tók _ érdekvédelmében nagy se­gítség volt a népi ellenőrök jó­indulatú, körültekintő vizsgá­lata. Ember és harceszköz összhangja kdl a pánoélosvadászath—i Darálóügyben Füzesgyarmaton Több szás termelő nevében kilencen írták alá azt a levelet, melyet Füzesgyarmatról hozott a posta szerkesztőségünkbe. Közérdekű témát feszegetnek a levélírók, mivel a Kossuth utcá­ban immár a negyedik hónapja megszüntették a darálást. A da­rálót a Vörös Csillag Tsz üze­meltette. Segítséget kérnek pa­naszuk orvoslására, A füzesgyarmati levélírók pa­naszát megvizsgáltuk. Szőke Ist­ván tanácselnök kérdésünkre el­mondotta hogy a Kossuth utcai daráló olyan környezetben üze­melt, ahol a nagyközség lakos­ságának 35 százaléka él. Becs­lése szerint a község- állatállo­mányának 40 százalékát tartják ezen a részen. A daráló tehát rendkívül fontos lenne ahhoz, hogy a tenne! ők azon a részen is jő minőségű őrleményhez jussanak. Ez a téma először július 21-én a végrehajtó bizottság ülésén bejelentés formájában hangzott el Sári Ferenc felszólalásában. A végrehajtó bizottság levélben kért® a Vörös Csillag Tsz veze­tőségét, segítsen a jogos panasz orvoslásában. A Vörös Csillag Tsz tíz évvei ezelőtt kötött szerződést az épü­let tulajdonosával a darálóhe­lyiség bérbe vételére. A szerző­dés egy-két hónap múlva lejár. Az épület elhasználódott, s így nem alkalmas arra, hogy ott » darálót ismét üzembe helyezzék. Száz, százötven ezer forint be­ruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a Kossuth utcaiak problé­máját megoldják. Ennyi pénze erre a célra sajnos nincs a Vö­rös Csillag Tsz-nek. Be hogy mégis megoldást találjanak, Csi- rik Imre tsz-elnök a Kossuth ut­cai darálót — meghajtó szerke­zet nélkül — felajánlotta annak a szervnek, amelyik vállalkozik az üzemeltetésére. Füzesgyarmaton jelenleg há­rom daráló üzemel. Egyet a Vö­rös Csillag Tsz kezel, egyet az Aranykalász Tsx tart fenn, egyet pedig az ÁFÉSZ üzemeltetett, de nem találta meg rajta a jöve­delmet így eladta. Mlost magán­kézen van. Tulajdonképpen azt sérelmezik a tsz-ek, hogy az összes ráfizetéses üzemágat mi­ért csak nekik kell fenntarta­niuk, miért nem vállalhat ebből részt az ÁFÉSZ és a községi ta­nács? A Kossuth utcában és környé­kén lakók panasza jogos. Ezzel mindenki egyetért. Valameny- nyien becsületes, rendes, adófi­zető polgárai a községnek, tag­jai valamelyik termelőszövetke­zetnek, és még az ÁFÉSZ-nek 1st így az itt élő emberek csak­is ezekhez a szervekhez, intéz­ményekhez fordulhatnak segít­ségért ügyük orvoslására. Mert emberek érdekéről, ügyéről van szó, így Füzesgyarmaton kelle­ne megoldást találni rá! Dupsi Karoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom