Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

Biztató kezdeményezések j ÁLLJON MEG! • Molnár Vilmos, a Békés : megyei Állami Építőipari ; Vállalat dolgozója a napok­• ban Békéscsabán, a Luther ! utcában kerékpárján — j szabálytalanul — a Kossuth ■ tér felé haladt. A Megyei ; Művelődési Központ bejá- I rójától egy világos Fiat : gépkocsi éppen akkor tola- ; tott ki az úttestre, amikor « Molnár Vilmos odaérkezett, j Kanyarodás közben a gép­ii kocsi jobb első kereke el- ; ütötte a kerékpár első ke- : rekét és azt összehajlította. « A kerékpáros elesett. ; Valaki a gépkocsivezető­■ re kiáltott: • — Álljon meg! Hová : megy? • — Nincs semmi baja — ; volt a gépkocsivezető vá­• lasza és elhajtott. : Hamarosan két nő lé­■ pett ki a művelődési köz­■ pontból, ötven forint kár- : térítést a.iánlottak fel a • kerékpárosnak. Hozzáfűz­■ ték, hogy a gépkocsivezető • telefonált nekik. Azt üzen- S te még, hogy azért nem ; állt meg, mert órára kel­• lett sietnie. S Molnár Vilmos közben fel- j ocsúdott ijedtéből és a két ; nővel bement a művelődési I központba. Valaki a gépkocsi rend­számát IS feljegyezte: CV 38—06. I Egyáltalán s? rss. ■ zöldségei! átása. Ebben az eszten­! dőben különösen a megye észa­: ki részében csökkent a friss ■ zöldség piaci felhozatala. De a ! megye déli részén is olykor pa­• naszos hangon beszéltek a hári­: aszonyok a zöldségpiaci válasz­j tékról. A dévaványai ÁFÉSZ j képviselője a MÉK legutóbbi ■ küldöttgyűlésén is szóvá tette a j hiányos ellátást. Dévaványához hasonlóan több ÁFÉSZ-nél ta­pasztalható azonos kép a zöld- ségfeereskedelemről. Hogyan le­hetne több friss zöldséget kínálr- ni a fogyasztónak? Az utóbbi időben bizonyos sízakosodási folyamat figyelhető meg az étkezési zöldség termesz­tésében, A termelőszövetkeze­tek úgy szervezték át konyha­kertészetüket, hogy egy-két nö­vény előállítására, termesztéséi re specializálták. Ugyanakkor voltak olyan nagyüzemek, me­lyek teljesein felszámolták a zöldségkertészetet. Évek óta ki­használatlanul hagyják meleg- ágyi, melegházi özőberen­dezéseiket. Azt ók, hogy nincs hozzá munkaerő. Csakis így adódhat elő az a helyzet, hogy egyre több község jelenti be a MÉK-nek, szervezze meg a falu friss zöldségellátását, vállal­jon érte garantáltan felelőssé­get. Köztudomású, hogy a MÉK értékesítő vállalat. Egy öl föld­je sincs, így nem tud fenntartani célgazdaságot, melyből kikerül­nének mindazok a cikkek, me­lyek a falusi lakosság ellátásá­hoz szükségesek. A MÉK csak azokat az árucikkeket tudja for­galmazni, melyeket a termelő üzemek — a háztáji gazdaságok, a tsz-ek és az állami gazdasá­gok — részére eladásra felkínál­nak. Ebből következik, hogy ha egyes üzemekben felszámolják a zöldségkertészetet, akkor a me­gye ellátására vajon honnan szerezzen zöldséget a szövetke­zeti vállalat? A friss zöldségellátás színvo­nalának javítására önvizsgálatot kellene tartani termelőszövetke­zeteinkben, s ennek egyik legna­gyobb segédüzemágában, a háztáji gazdaságokban. A koráb­bi évtizedekben ugyanis minden községben megtermett a lakos­ság ellátásához szükséges friss zöldség és burgonya. Most is úgy kellene megszervezni a ter­melést, hogy a helyi ellátásra bőven jusson zöldborsóból, zöld­babból, paprikából, káposztafé­lékből és burgonyából. Ezen túl arra is gondolni kellene, hogy a megye négy városában lakók asztalára is frissen kerüljenek az előbb említett zöldnövények. A borsodi iparvidék és Buda­pest szintén bízvást számít a Bé­kés megyei zöldségre, mely az ottani közfogyasztásban igen jelentős tétellel szerepel. Prága, Lipcse, Berlin, Hamburg, Bonn, Stockholmi, de közvetlen nyugati szomszédunk, Ausztria is szíve­sen vásárolja a megyében ter­mett zöldséget. Cserébe jó mi­nőségű iparcikket kínál, melyet a lakosság igényel. kötelezettséget vállalnak a la­kosság friss zöldségellátásában. A kezdet biztató. Jó lenne álta­lánossá tenni az eddig szerzett tapasztalatokat. Érdemes lenne átültetni más községekbe is a méhkerékiek szorgalmát, szak­tudását, a medgyesegyháziak tö­rekvő magatartását, hogy a ter­mesztés lehetőségeit mind töb­ben használják ki saját javuk­ra, a közösség számára. Megfontolandó lenne a zöld­ségtermesztés mind szélesebb ki- terjesztése a háztáji gazdaságok körére. Vannak a megyében olyan termelőszövetkezetek, me­lyek a háztáji föld egy részét zöldségtermesztési célra már az idén is így miérték ki. Mivel a. tsz-tagok a szövetkezetei kérték fel a zöldség értékesítésére, így innen a MÉK jó minőségű friss zöldséghez juthatott. A zöldség- termesztésre elfogadható jó ala­pot jelentene az is, ha a méh­kerékihez és a medgyesegyhá- zihoz hasonlóan máshol is pró­bálkoznának a fólia alatti hajta­tással, vagy pedig a ház körül szabadföldi kertészkedéssel. En­nek Csanádapácán és Szarvas környékén már szép példái lát­hatók. fl MpK eE>t>en az esz+endő­H ITILH ben nagyon sokai tett a zöldségtermesztés csökke­nő tendenciájának megállításá­ra. Igen sok előadást tartottak a háztájiban rejlő lehetőségek ki­használására. Véleményt csel-él­tek a termelőszövetkezetek veze­tőivel is olyan kertészeti növé­nyek termesztésére, melyek nagyüzemben korszerű techno­lógiával jól megoldhatók. Hz ipari beruházások 45 százaléka a neh ízipar fejlesztését szolgálja Dr. Szekér Gyula sajtótájékoztatója a Parlamentben A negyedik ötéves, terv Ipari beruházásainak több mint 45 százaléka a nehézipar fejleszté­sét szolgálja — hangoztatta dr. Szekér Gyula nehézipari minisz­ter kedden a Parlamentben tar­tott. sajtótájékoztatón. A nagy­arányú fejlesztésekkel kapcso­latosan elmondotta, hogy ezek több mint fele az energiafel­használást korszerűsíti, 42 szá­zaléka pedig a vegyipar fejlődé­sét biztosítja. A népgazdaság energiaigénye a negyedik ötéves terv időszakában a számítások szerint 20 százalékkal növek­szik. Ezzel egyidőben az ener­giahordozók felhasználásában a szén részaránya az 1970-es évi 48 százalékról 1975-re 37 száza­lékra csökkent, ugyanakkor a szénhidrogéneké az 1970. évi 44 százalékról 1975. évre 54 száza­lékra emelkedik. A vegyipar fejlesztése hazánk­ban az iparfejlesztés kiemelt feladatai közé tartozik, ezzel magyarázható hogy az ipar át­lagánál gyorsabban fejlődik. A műtrágyaiparunk fejlesztése biztosítja a korszerű mezőgaz­dasági termelés megvalósításá­nak alapjait. (MTI) Elektrotechnika — elektronika - tudományos készülékgyártás az NDK-ban Ezzel a címmel nyílik szakki-] állítás Bulapesten, a Nemzetközi J Vásár területén a 27-es pavilon­ban. Az október 6-tól 15-ig tar­tó gyártmánybemutatón az au­tomatizálás, a közlekedéstechni. ka, az energetika, a hegesztés­technika, az elektronikus mérés- technika, a híradástechnika, és az elektronika körébe tartozó berendezéseket, alkatrészeket, készülékeket, mérőműszereket és vizsgáló-berendezéseket tekint­hetik meg a szakemberek és az érdeklődők. A kiállítást a rendező NDK nagykövetség kereskedelem-po­litikai osztálya előadássorozat­tal köti egybe, amelyet az ELEKTROTECHNIK Export- Import, a BÜROMASCHINEN Export—Import, és a VEB CARL ZEISS JENA, külkeres­kedelmivállalattal közösen szer­vezett. Az előadások helye a BNV területén a 7-es pavilon. Az egésznapos előadásokat a gyártó és a forgalmazó NDK vállalatok szakemberei film- és diavetítéssel egészítik ki. A kiállított gyártmányok és az ismertetők elsősorban á kö­zeljövő tudományos alapokon nyugvó termeléséről adnak ké­pet. így bemutatásra kerül az a korszerű vezérlő és ellenőrző központ .amelyben az adatfel­dolgozást számítógép végzi. E berendezés kiválóan alkalmaz­ható erőművekben, a vegyipar­ban és a kőolajfeldolgozásban. A CV—:20 típusú „Chromi­nanz” késleltető vezető, amely­nek jelentős szerepe van a szí­nes tv-készülék gyártásánál, szintén nagy érdeklődésre tart­hat számot a szakemberek kö­réten. Ezt eddig ugyanis a ka­pitalista országokból tudtuk csak importálni. Az NDK híradástechnikai | iparágának egyik új terméke ; a laikusok kíváncsiságát is fel- ; keltheti. Ez az érmés távbe- j szélő, amely az országok kö- \ zötti közvetlen automatikus 5 távbeszélő forgalom lébonyolí- j tására alkalmas. . ; Ugyanilyen újdonság a DSM [ —■101 típusú tartós hangszín- : mérő készülék, amely egy adott időtartamon belül a hang- és zajszintet méri. Ez a mű­szer a zajártalom elleni céltu­datos és sikeres küzdelem fon­tos műszaki előfelétele. A ké­szülék jelen1'#; a maga nemé­ben egyedülálló a világon. Ezeket a felvázolt lehető­ségeket a térmelés színvonalának és területének csökkenése folytán nem tudjuk kellően kihasználni. Bár azutób_ bi időben reményre biztató kez­deményezések tanúi lehetünk. A gyulai primőr hajtatás mellett Méhkeréken az uborka, Med- gyesegyházán a zöldpaprika, Üj kígyósom a káposztaféle és bm> goijya, Orosházán a karfiol tér. mesztése fellendülőben van. A nagyüzemek és a háztáji gazda­ságok, a háztáji bizottságok szervezésében egyre nagyobb Jancsó Adrienne Békés megyében E kezdeménysorozat hatását az idén még nem éreztük. Nem is érezhettük, mert áprilisban, májusban indult e!l a felvilágo­sító munka, amely azóta is sza­kadatlanul folyik. A várható eredmény körvonalai azonban most már kezdenek kibontakoz­na. A termelők többsége arra kérte a MÉK-et, hogy kedvez­ményes áron szerezzen be fóliát. A megyében ma már 900 mázsa új fóliát tartalékolnak a jövő ta­vaszi hajtatáshoz. A vetőmag beszerzésére, továbbá a palánta előnevelésére is elkezdődött az érdeklődés. S ez nem véletlen Az idei fogyasztói árak alapján számolva, a zöldségtermesztés egyike a legjobban kifizetődő, a legtöbb jövedelmet adó ágazat­nak. A kondorosa termelőszövet­kezetek holdamként nyolcvan, százhúszezer forint bevételt ér­tek el paprikából! Máshol is meg lehetne próbálni, hátha ha sonlóan sikerülne. A zöldségker. tészet területének növelése so­kat lendítene a falusi lakosság foglalkoztatásán, jövedelmén. A méhkerékiek és a medgyesegy­háziak is így számoltak. A té- I nyék azt tanúsítják, hogy he­lyesen. mások is követ­hetnék a megye északi és *déli részén egyaránt, hogy a lakosság friss zöldségel­látása Jövőre jobb legyem, mint az idén volt és egy kicsivel töb­bet szállítson a megye az ipar­vidékekre meg exportra. Ez mind pénzt, bevételt jelent. Pénzt, ami odahaza a faluban, a községben, marad, növelve a la­kosság bevételét és jólétét. Dupsi Károly PéídáfuV3% Lasltagcmba-te'ep Szeged környékén A nizzai Didier konzervgyár magyar szabadalom alapján rö­videsen megkezdi a táplálko­zásra kiválóan alkalmas laska­gomba nagyüzemi termesztését. E dús fehérjetartalmú gomba­fajta a természetben viszonylag ritkán fordul elő, magyar szakembereknek azonban sike­rült kialakítaniuk a laskagom­bának egy olyan törzsét, amely megfelelő táptalajon és klímavi­szonyok között nagy termést hoz. Heltay Imre, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet tudományos munkatársa Tóth Ernő kertészmérnökkel, Tóth László gépésztechnikussal és Véssey Ede vegyésszel először kivágott farönkön, majd zárt területen is sikerrel termesztett laskagombát nagyüzemileg. Hazánkban Szeged környékén hozzák létre az első las ka gomba telepet, s több külföldi vállalat is érdeklődik a gombatermesz­tési módszer iránt. A Didier cég a Licencia Külkereskedelmi Vál­lalattal kötött megállapodás alapján szerveri meg a termesz­tést. A tervek november végére készülnek el, ezeket a magyar szakemberek felülvizsgálják, majd Franciaországban létrehoz­zák a telepet, ahol évente 100 vagon laskagombát termeszte­nek. (MTI) Jancsó Adrienne érdemes művész az elmúlt napokban me­gyénkben vendégszerepelt és Békéscsabán, Orosházán, Újkí­gyóson mutatta be „Földédesanyám” című műsorát. A művész­nő mindhárom előadásán nagy sikert aratott és emlékezetes irodalmi élményt nyújtott hallgatóinak, (Fotó: Martincsek) A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz rövid átfutási, idővel vállalja az elektromos háztartási gépek javítását, 30 kw-ig villanymotorok újratekercselését. Kérjük ügyfeleinket, keressék bizalommal szövetkezetünk motortekercselő részlegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom