Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

Befejezte rizs aratását a Vizesfási Állami Gazdaság ^ délben végeztéik a| rizs betakarításával a Vizesfási j Állami Gazdaságban. Országo- j san is kitűnő eredménynek számít: átlagosan 19 mázsát arattak le a 781 holdas rizsföld ról. Öntözőberendezések nemzetközi összehasonlítása Szarvason A Tisza II. vislépeső öntözővizének gazdaságos fogadására készülnek Minőségvizsgálat ezerszámra Nem a gyulai kolbász minősége gyenge — Magnó a „süket szobában" Dr. Solti Ernő, a híradástechnikai osztály vezetője Japán gyárt­mányú magnót helyez el vizsgálatra a »süket szobában”. Béla Ötté A Tisza II. Vízlépcső bekap, csőlátóval —- a távlati tervek szerint — egyedül Békés me­gyében mintegy 100 ezer hold­ra növekszik az öntözött terü­let. A Szarvasi Öntözési Kuta­tó Intézetben azon fáradoznak, hogy műszakilag is megalapo­zott, gazdaságos fogadtatásra ta­láljon az öntözővíz annak idején. Ez irányú munkájukról a tudományos kutatók a követ, kezőket mondották az MTI munkatársának: — A népgazdaság súlyos miUiárdokat áldoz a Tisza II. Vízlépcső megépítésére. A ter­méshozam ugrásszerű emelke­dése azonban nem sokat ér, ha drágán jut dl az öntözővíz a földekre. A tudományos ku­tatás feladata megtalálni azo­kat az öntözőmódokat, techno­lógiai berendezéseket, amelyek, kel A &Z Ön­tözés. — Szarvason korábban kipró­báltuk a KGST-tagállamokban ismert öntözőberendezéseket, a ezt a vizsgálatot most kiter­jesztettük a tőkés államokra is. Többek között amerikai, angol, francia, olasz, izraeli, osztrák és más állambeli berendezése­ket, számyvezetékeket, kapcso­ló-szerkezeteket szereztünk be kipróbálásra. Ebben a munká­ban »°k segítséget kaptunk az ENSZ mezőgazdasági és élel­mezésügyi szervezetétől, a FAO. tól. Megfigyeljük, hogy ha­zánkban melyik talajtípuson milyen berendezés a leggazda­ságosabb, a FAO viszont a ná- j kink szerzett tapasztalatokat1 Milliós költséggel készül Bé­késcsabán az Irányi utca és Ta-( nácsköztársaság út sarkán lévő büfé rekonstrukciója. A héten megkezdték a fali gipszburko­lat felrakását. A munkát a Bé­kés megyen Vendéglátóipari Vál­lalat műszaki brigádja végzi és jói hasznosítja a fejlődő orszá­gokban. — Jelenleg a korszerű öntö­zési technológia négy csoport­ba sorolható. Körbenforgó-, gördíthető-, vontatható, és csé- 'vélhetó-berendezésekról beszé­lünk, amelynek mintegy 20 féle műszaki megoldásával kísérle­tezünk. A körbenforgó-beren- dezés például egy telepítésre 50 hektár földet öntöz. A von­tatható hosszirányban haladva, öntöz, a csévélhető-berendezés csőhálózatát önműködően fel­tekeri a gép, s újabb helyre telepíti. A gördíthető-berende zéshez mindössze egyetlen gép­kezelő szükséges. Az említett technológiák közös jó tulajdon­sága: kevés munkaerőt és ener­giát igényelnek. A víznyomást a gépek üzemelésére is felhasz. nálják, teljesítményük magas és megbízható. — A Szarvasi Öntözési Kuta­tó Intézetben egyébként jó eredménnyel kísérletezünk az altalajöntözéssel is. A lyukacsos csőhálózatot géppel húzzuk a talajfelszín alatt 35—40 centi­méter mélyen. A vízelosztás egyenletes, ennélfogva rendkí­vül gazdaságos. Az Intézet 102 mezőgazdasági üzemnek segít — főként a Tisza, a Bodrog és a Körösök térségében — a komplett öntözőtervek elkészí­tésében. A Tisza II. Vízlépcső fogadására alaposan felkészü­lünk, s tudományos megfigye­lés alapján javasoljuk — a ta­lajtípusoktól függően — a kü­lönféle öntö7ŐWendezésék al­kalmazását. (MTI) mindent elkövetnek, hogy az új büfét november 7-re megnyithat; sák. Ennek érdekében még éj­szaka Is dolgoznak. Az új büfé teljes önkiszolgáló rendszerrel és nagyarányú választókbőví­téssel a város legszebb étkező- helye lesz. (Fotó: Demén» Gyula) Budapesten, a József körút egyik épületében működik a KERMI, a Kereskedelmi Minő­ségvizsgáló Intézet Feladata — ahogyan dr. Pintér Gyula főosz­tályvezető meghatározta —* a kereskedelem által forgalomba hozott — néhány kivételtől elte­kintve — összes áruk rendsze­res minőségvizsgálata. Ez vonat, kozik azokra az árukra is, ame­lyek importból származnak. A vizsgálatok többségét megbízás­ból vállalják, de akad jó né­hány olyan áruféleség is, ame­lyeknek ellenőrzése kötelessé­gük. Az intézet szakemberei részt vesznek a szabványok vizs­gálatában és azok kidolgozásá­ban is. A sokrétű tennivalók el­látásában hasznos segítséget nyújtanak a korszerűen felsze­relt laboratóriumok, berendezé­sek, műszerek. Legutóbbi látogatásunkkor elő­ször az élelmiszeripari osztályt kerestük fel. Az osztályvezetők­től megtudtuk, hogy legtöbb pa­nasz még mindig a „mindennapi kenyérre” van. Bár a kenyér­szabvány bevezetése óta valame­lyest javult a minőség, még min­dig sűrűn találkoznak súlyhiá­nyos kenyérrel és sok esetben a küllem sem mindig kifogásta­lan. Természetesen ez csak egy példa a sok közül, hiszen itt tör­ténik a minősítése a különféle fűszereknek, kon Terveknek, pör­költkávénak, a dohányipari ter­mékeknek és a szeszipari gyárt­mányoknak. Az utóbbi években sok félre­értésre adott okot, az, hogy öez- 1 szetévesztették a gyulai és a1 gyulai módra készített kolbászt Ebből adódott a rémhír, hogy bi-1 zony a gyulai már nem a régi. I Baj van a minőséggel. — Pedig nem így van — mond­ta a „gyulai” egyik budapesti szakértője, Szenczi Pál főmér­nök. A panaszok, a minőségi ki­fogások a „módra” készül kol­bászokat illeti. Legutóbb — egy ■ hónappal ezelőtt — öt húsipari vállalatnál készült „gyulai” ösz­A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet összesítette har. madik negyedévi vizsgálatainak eredményét, általános tapasz­talatait. Az intézet júliustól szeptem­ber végéig több mint 13 500 termék, áruminta minőségét ellenőrizte. Megvizsgált mint­egy 450 kereskedelmi reklamá­ciót és a vevők által kifogásolt 3162 terméket. Budapesten és vidéken összesen 537 üzletben tartottak hatósági ellenőrzést. Csaknem 1 200 hazai és im­port-terméket vizsgáltak meg forgalombahozatal előtt. Ezek negyede olyan gyártmány volt, amelynek minőségi ellenőrzése kötelező. A vállalatok azon­ban a korábbinál nagyobb számban kérték új termékeik minőséginek vizsgálatát, s ez azt mutatja, hogy az értékesí­téssel kapcsolatos döntéseknél a minőség ismerete mind na­gyobb szerepet kap. Az ellen­őrzött termékek 55,4 százaléka elégítette ki a minőségi köve­telményeket; a belföldi gyárt­mányok mintáinak 51 százaléka volt kifogástalan, az új import-! termékek 62 százaléka felel" meg a követelményeknek. A ki fog'-sv.lt 530 gyártmány közül 259 cikk mintapéldányánál 1 szehasonlító vizsgálatát készítet­tük el. Az eredmény, a minő­séget tekintve, a gyulai „gyulai” végzett toronymagasan az első helyen. Egyetlen panaszunk van a gyulaira, hogy ritkán jutunk hozzá az üzletekben. Az élelmiszeripari osztály után a híradástechnikai osztályra lá­togattunk el. A vizsgáló-aszta­lokon a legújabb gyártmányú kül- és belföldi színes televíviók, rádiók és magnetofonok. A mű­szerek, zölden, pirosán viliózó lámpái az oszcilátor képernyőjén titokzatosan hullámzó szinusz­görbék, a készülék legrejtettebb hibáit is jelzik. A hangátvitel minőségét az úgynevezett „sü­ket szobában” vizsgálják. Ez a háromszor két méteres nagysá­gú, vastag falú, és tökéletesen olyan súlyos hibákat állapítot­tak meg, amelyek miatt ezeket forgalombahozatalra eleve al­kalmatlannak minősítettek. A belföldi új termékek közül gyenge hatású mosó- és tisztí­tószerek, nem szabványosan készített, nem kielégítő vízéllósá- gú cipők forgalomba hozását til­tották meg. Az import-cikkek­nél főként nem megengedett színezékkel vagy tartósító­anyaggal készült élelmiszerek, hibás konstrukciójú, a gyakor­lati követelményeknek nem megfelelő tartós fogyasztási cik­kek minősültek árusításra al­kalmatlannak. Növekedett a kereskedelmi vállalatok tevékenységével kapcsolatos kifogások száma is. Az ellenőrzött boltokban például találtak lejárt szava­tosságú élelmiszereket, eseten­ként olyan termékeket, ame­lyeket a forga1 ómból korábban már kitiltottak. Előfordult az is, hogy a hibás cikkeket külön megjelölés nélkül, kifogástalan termékekkel együtt árusították. sMiecm.rag 0 1971. OKlOtótH 3«. V hangszigetelt helyiségben éppen egy japán gyártmányú magnó hangját figyelték, hallgatták. Persze az Intézet munkatársai nemcsak a fővárosban dolgoz­nak, hanem rendszeresen, ne­gyedévenként sorra vesznek egy- egy merőét és átfogó vizsgálatot tartanak, mint jelenleg Heves me­gyében és ezt megelőzően Szolnok megyében. Hogy bőven van mit tenniük, arról meggyőzően tanús­kodnak a számok. Az év három­negyed részében több, mint 13 ezer, pontosabban 13 ezer 712 terméket vizsgáltak, ellenőriztek és ennek eredményeként 6 ezer szakvéleményt állítottak ki. Saj­nálatos módon az elmúlt év ha­sonló időszakához emelkedett a vevők által benyújtott reklamá­ciók száma. Eddig 3 ezer 200 pa­naszt vizsgáltak ki, míg tavaly a hasonló időszakban „csak” 2 ezer 397-et. Ennek többsége a lábbelik minőségét kifogásolta, a másik nagy tábor a textilféle­ségek minőségével nem volt megelégedve. Forgalombahoza­tal előtt 688 bel- és 501 külföldi áru minőségvizsgálata történt meg. A KERMI dolgozói lelkiisme­retesen őrködnek a fogyasztók­hoz került áruk minősége felett, és hogy van még javítanivaló bőven, az abból is kiderül, hogy például Szolnok megyében a leg­utóbbi vizsgálat során több száz áru értékesítését tiltották be a megye terű1 étén és 9 esetben javasoltak pénzbírságot a sza­bálysértést elkövető üzletvezetők ellen. Vízkutató és Fúró V. Ceglédi Üzemvezetősége lelvesz túrémunkásskat hosszabb időtartamú gyulai munkáihoz — és változó munkahelyre. Felvételre jelentkezés személyi iratokkal Tar­ján Ernő vezető fúrómes­ternél, Gyula termált úrás (Tiborc utca végén). 134997 miMIIIIIMItH* Békéscsaba legszebb büféje lesz fl minőság védelmében: 259 fogyasztási cikk forgalomba hozását tiltotta meg a KERMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom