Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

Műteremben „Mlndeiraap kelt festen? egy­két árai* — vallja Miklós 1st» ran és ennek megfelelően maga to rendszeresen ecsetet fog dél­előttönként. S mint a csabai táj szerelmese, leggyakrabban a vá­rost, a közvetlen környéket va­rázsolja kartonjaira, (Fotó; Demon® Gyula) Miért nem épültek fel? ELSIKKASZTOTTA A EtlBfZOTT PÉNZT MOTTO: J „A belvizes házam új- jáépítésére kölcsönt vettem fel. Egy napon bekopogott hozzám egy fiatalember. Azt mondta, hogy felépíti a há­zamat A megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának „kivitelezői” megbízásával igazolta ma­gát. Hittem neki. Átadtam a megtakarított pénzemet és azt is, amit kölcsönként vet­tem fel az OTP-tői. Most az­tán se házam, se pénzem. Az OTP-kölcsönf pedig tör- tesztenem kell”. Élethűen ecsetelte A békési járásbíróság tárgyal­ta Vagyon Zoltán tótkomlósi és Fáber Gyula csorvási lakos bűn­ügyét Vagyon Zoltán a múlt év jú­liusában a Békés megyei Tanács V. B. Építési-Közlekedési és Víz­ügyi Osztályától kivitelezői meg­bízást kapott a békési belvizes házak újjáépítésére. A megbízó- levéllel felkereste a községi ta­nácsot, ahol közölték vele azok­nak névsorát akiknek a belvizes házát újjá kell építeni. Így ke­rült kapcsolatba Nagy János, Hőgye László, Baráth István, Gábor László és Rácz Jenó bé­kési lakosokkal. Megegyezett ve­lük abban, hogy az OTP-től ka­pott típustervek alapján építi fel a házukat. Meghatalmazást kért és kapott is tőlük, hogy az OTP- től a nevükben vehesse fel az építőanyag-vásárlására kapott kölcsönt. Mert úgymond, így könnyűszerrel beszerzi majd azt. Az építtetők pedig hamarosan beköltözködhetnek az új lakás­ba. A sértettek bíztak benne. A jó színészi képességekkel megál­dott fiatalember olyan élethűen ecsetelte ügyességét, hogy szinte már látták is az újonnan fel­épült házukat. Nem csoda hogy meghatalmazták a hitellevelek kezelésével is. Társat keresett A vádlott, hogy a pénzzel ké- nye-kedve szerint manipulálhas­son, legalább a becsületesség lát­szatát kellett megőriznie. Felke­reste Fáber Gyulát, aki kőmű­ves kisiparos volt Csorváson. Az volt a szándéka, hogy Fáberre bízza a kivitelezést. Az ráállt az alkura. Októberben már Bé­késen bérelt lakást. Közben munkásokat toborzott az épít­kezéshez. Megegyezett velük a szállás, a koszt költségében és a munkabérben. Ám a tárgyalás során nap­fényre került, hogy a munka­bért nem a megállapodás sze­rint fizette ki, s a szállás és a koszt költségeket a mai napig sem rendezte. Vagyon Nagy Jánostól 37 ezer 439 forintot sikkasztott el. Hő­gye László meghatalmazása alap­ján előleget vett fel az OTP-től és 64 ezer forint értékű anyagot vásárolt a hitellevélre. Hőgyeék háza sem épült meg. Csupán az alapok ásását kezdték meg. A vádlott az építkezéshez szállított anyag fuvarköltségét nem fizette ki. Az építőanyagot később el­adta. Hőgyééknek több mint 40 ezer forint kárt okozott. Hasonló módon sikkasztotta el Gábor László, Rácz Jenő és Baráth Ist­ván pénzét. A hitellevélen fel­vett pénzt a károsultaknak visz- sza kell téríteniük az OTP-nek. Hova költötték? A tanúvallomásokból a vádlot­tak életmódjára is fény derült. Ezt példázza a következő eset is. Vagyon ez év tavaszán a bé­kési cukrászdában italozott Fá­ber Gyulával. Itt ismerkedtek meg B. Sándoméval, akinek tíz­ezer téglát ajánlottak fel meg­vételre. Mivel Vagyon már alig állt a lábán, Fábert küldte a la­kására a pénztárcájáért, amely­ben téglajegyek lapultak. Fáber túl is adott a jegyeken. De nem elégedett meg ezzel a pénzzel, hanem Szőlősi Gábortól is fel­vett 5 ezer forintot azzal az ígé­rettel, hogy ablakokat és ajtókat szerez számára. A pénzen együtt szórakoztak. Majd több ízben taxival kisebb-nagyobb kirándu­lásokat tettek a megyében. Ter­mészetes az építtetők költségé­re. délyt. Ismeretségi körét felhasz­nálva, busásan jövedelmező megbízatás után nézett. A belvízicárok helyreállítására a KIOSZ >s tett felajánlást. A felajánlásról készült jegyzékben Vagyon Zoltán neve is szerepelt. Ez a jegyzék és ismerősének közbejárása végérvényesen meg­bízható személlyé avatta a megyei tanács vb építési-köz­lekedési és vízügyi osztály sze mében. A minden gyanú felett álló fiatalember így hamarosan megkapta a kivitelezési enge­délyt a hét békési belvizes ház újjáépítésére. •*» A járásbíróság Vagyon Zol­tánt öt rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 évi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 5 év­re eltiltotta a közügyek gyakor lásától. A szabadságvesztést szí gorított büntetés-végrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Fá­ber Gyulát pedig öthónapi sza­badságvesztéssel sújtotta. A büntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Serédi János Végképp a megye fodrászaié az „Alföld Kupa”—Harmadik díj a nemzetközi fotókiállításon Négy évvel ezelőtt a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet vezetősége levélben kereste fel az alföldi megyék szolgáltató, illetve fodráisz szö­vetkezet vezetőit, hogy „Alföld Kupa” néven minden évben, fod­rászversenyt rendezzenek. A felhívást három megye örömmel fogadta, éspedig Bács, Csomgrád és Szolnok megye. Az első versenyt 1963-ban Bé­késcsabáin tartottuk, melyet a fiatalokból álló csapatunk meg is nyert. Így elsőként szövetkezet­tünk neve került fel a kupára 1969- ben Kecskemét városé volt a rendezés joga Ezen a ver­senyen a házigazda szövetkezet bizonyult a legjobbnak. 1970- ben Szeged város fogadta a szövetkezeti fodrász dolgozók vetélkedőit A győztesek ismét szövetkezetünk fiatal fodrászai voltak. A soronkövetkező rendező vá­ros Szolnok volt, ezt a versenyt szeptember 26-án tartották a résztvevők, ahol szövetkezetünk csapata ismét bebizonyította fel­készültségét és harmadszorra is magáénak mondhatja az „Alföld Kupá”-t. Ezzel a győzelemmel megszűnt a kupa vándorlása, hiszen a megállapodás értelmé­ben, végérvényesen szövetkeze, tünknél maradt ez az értékes trófea. Üj kupáról szövetkeze­tünknek kell gondoskodni. Ezt szívesen tesszük. Ez a szép eredménysorozat természetesen nem jött magától. Versenyzőink fáradhatatlan munkája van az eredmények mögött. Sok-sok áldozatot vállal, tak, szabad idejükről mondtak le, hogy a versenyekre a lehető legjobban felkészüljenek; A szövetkezet vezetősége, le­hetőségéhez mérten, mint eddig, a jövőben is a legnagyobb anya­gi segítséget biztosítja dolgozói számára. A szövetkezet anyagi erejéből az üzletek korszerűsíté­se mellett, egyre több jut a szakmai továbbképzésre. Igaz; ez utóbbira sokat lehet költeni, de eleget talán soha. A legnagyobb jutalom azon­ban egy fodrásznak, aki szereti a szakmáját, az, ha a vendég elégedetten távozik az üzletből. A szinte KISZ-tagoüciböl álló ver­senygáida tagjai ilyenek. Szoeia- lista brigádtagok, udvariasak, kötelességtudók. Ha kell szeré­nyek. ha kell elégedetlenek — elsősorban a szakmai felkészült­ségükkel szemben — és fiatalok. Tanulnak és tanítanak, családot nevelnek és társadalmi munká­ban vesznek részt. Szeretik a tánczenét, divatosan öltöznek és önként vállalnak plusz munkát a kommunisita szombatokon. Mindemellett arra is jut idejük, hogy a négy megye versenyéből három ízben győztesen, kerülje­nek ki, dicsőséget szerezve a megye szolgáltatóiparának. Ügy gondolom, méltatlan lenne el­hallgatni versenyzőink nevét, akik évről évre részesei az or­szágos versenyeknek, helyezése­ket érve el és győztesei az „Al­föld Kupa” versenyeknek. A férfifodrászatban: Varga Gyula, Orosháza; Zsóri József, Békéscsaba; Krizsán Tamás, Bé­késcsaba; a női fodrászatban. Dercsényi Dezsőmé, Békés; Perei; József, Békéscsaba; Kundoif László, Békéscsaba; Kurtucz, Ferenc, Békéscsaba; Perdi Jó­zsefeié. Békéscsaba érdemelnek dicséietet, több éves odaadó munkájukért. Fodrászaink után a fényké­pész szakma dolgozói az elmúlt évben első ízben rendezték meg a megyei fotókiállításukat. Ugyanakkor 1970. évben részt vettek a soproni országos fotó­kiállításon, ahol több helyezést értek el dolgozóink. Az idén először veszünk részt nemzetkö­zi fotókiállításon. Ezt a kiállí­tást Budapesten tartották meg. ahol Magyarország szövetkezeti fotósain kívül hót szocialista ország fényképészei küldik el legjobb képeiket. Szövetkezetün­ket hat fő dolgozó képviseli. A képek bírálata megtörtént és az igen erős mezőnyben dolgozóink, helyezését figyelembe véve első szereplésüket, jelentősnek tart­juk. Öt kép kerül fel a kiállítás tablóim, ugyanakkor Somogyi Márton orosházi fényképész dol­gozónk „Vásárhelyi puszta” cí­mű képével harmadik díjat nyerte, . Dobra Sándoe 1 békés . 8971, OKTÓBER 37. Megbízhatóvá avatta ■ ■ Mindezek után önkéntelenül 5 adódik a kérdés, hogyan jutott : Vagyon a kivitelezői megbízás- : hoz, amellyel a sértettek bizal- » mába férkőzött. A vádlott az általános iskola befejezése után Budapesten, a 86-os számú ipari tanuló iskolá­ban tanult, de a kőműves szak­vizsgát nem tette le. 1970-ben az Orosházi Járási Tanács V. B. ipari szakigazgatási szervétől kisipari működési engedélyt kért Annak ellenére, hogy sem mestervizsgája, sem pedig szak­munkásként eltöltött kétéves szakmai gyakorlata sem volt, meg, mégis megkapta az enge-. 9. Késő este van. Egy motor áll be a téesz-iroda kihalt udvará­ba. Géza leszáll a motorról, ki­kapcsolja. Egy ideig hallgatózik a sötétben, aztán visszakerül az utca felé s bemegy az irodával szomszédos házba. Ennek a ház­nak kéken derengenek az abla­kai — odabent a televíziót né. zik. Géza jó erősen kopog a bejá­rati ajtón. Kisvártatva egy fiatal, házi ru­hába öltözött, nagyon szép nő nyitja ki az ajtót. Csodálkozva mered Gézára. — Kezitcsókolom. Zsiga itt­hon van? — Nini, elnök űr — a nő hangja neheztelő. Kíváncsian méri végig Gézát, aztán kitár­ja az ajtót. — Fáradjon be. Átmennek egy szobán, amely­ben csak a televízió világít — a nő mentében felvesz vala­honnan egy félig szívott ciga­rettát — s benyit a szomszéd szobába. Itt ül Zsiga egy író­asztalnál s az olvasólámpa fénykörében különböző számí­tásokat végez. •— Vendéged van,' édesem SS szó] az asszony s meggyújtja a mennyezeti világítást. Kezetfognak s a dohányzó- garnitúra mellé hellyel kínál­ják Gézát. Az asszony is leül. Géza zavarban van. — Elhelyezlek a szomszéd té_ eszben agronómusnak. Egy öreg paraszt ott az elnök, jó barátom... Ha akarod, holnap átviszlek motorral, bemutatlak neki. Nagy csönd. Erre nem szá­mítottak. Géza sietve hozzáte­szi: — Két év múlva nyugdíjba megy. Már csak azért is, mert cukorbajos. Ha megkedvelnék az emberek, még elnök is... Az asszony nevetése szakítja félbe. Csodálkozva ránéz. — Bocsánat. Csák az jutott eszembe, hogy visszük át a félkész házunkat. — S int, hogy csak folytassák, ő nem szólt egy szót sem. Géza türelmesen magyaráz­za. — Kilenc kilométer ide. Mo­torral átjárni nem távolság. Zsiga bizonytalan. — És-? milyenek az adottsá­gok? — Olyasfélék, mint nálunk; Ott is csak marhát termelnek, marhapörköltet nem. Ott is megvalósíthatod az elképzelé­seidet. Zsiga felüti a fejét. Tudod, mi lehetne egy ilyen halászcsárdának a neve? „Aranypotyka”. — Jó név — mondja Géza, Marica elnevetí magát, az el­nök idegesen pillant rá. — Mért nem védte meg Zsi­gát? — kérdezi élesen az asz- szony. — Nem szánhatok szembe az egész faluval — mondja Géza­— És ha a maga fejét akar­ná a tisztelt faluja, akkor se szállna velük szembe? — Nem — feleli Géza komo­lyan. — A nép szava isten szava, mi? — Marica — szól közbe csil­lapítóan a férje. — Azt nem mondom. — Géza nem veszi át az asszony hang­nemét, változatlanul komoly. — De ha egy falu nem akar va­lamit, hiába erőltetik rá, azt kijátssza, elszabotálja... — Nem arra felelt, amit kér­deztem — kiáltja az asszony. — Ha magát akarnák leváltani.:. Géza széttárja a karját — Mindenkit le lehet váltani. Le lehet váltani a királyt, a miniszterelnököt, engem is, a kanászt is —a népet nem lehet leváltani! A nép...! — gúnyolódik az asszony. — Mióta kirúgta Zsi­gát rengeteg a barátja! “ Mert keresi. Ügy látszik'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom