Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-26 / 252. szám
A világ legnagyobb hajóépítő dokkja Ä növények a testük felépítéséhez, a termésérleléshez az oxigénem, szénen, hidrogénen kívül legnagyobb mennyiségben nitrogént, foszfort, káliumot, ezenkívül kálciumot, magnéziumot, ként és vasat használnak fel, de már több mint negyven elemről bebizonyították a korszerű, pontos vizsgálati módszerekkel, hogy szinte nélkülözhetetlen a növények számára. Amíg a nagyobb arányban szükséges úgynevezett makroelemek mennyisége a növényekben egyenként meghaladja a 0,1 %-ot, a többi meny- nyisége ennél sokkal kisebb, 0,001—0,000 01 % közé esik. Ezeket a rendkívül kis mennyiségben szükséges elemeket mikroelemeknek, vagy másképpen nyomelemeknek nevezzük. Ugrásszerű lermésjavifás Bármilyen kevés kell belőlük, ha ehhez nem jutnak hozzá a növények, nem képesek tökéletesen fejlődni. Azonban a mikroelemhiányból eredő fejlődési rendellenességek nem minden esetben tűnnek fel. Ezért gyakori, hogy az egészségesnek látszó növények mikroelemekkel való ellátása is ugrásszerű termésjavulást eredményez. Különösen kedvező hatású lehet a mikroelemtrágyázás, ha a növények egyéb igényeit sikerült jól kielégíteni, mert ebben az esetben a csak kis. mennyiségű anyagfelhasználást jelentő mikroelemtrá- gyázássaí kilókkal, sőt mázsákkal emelhető a terméseredmény. Aszály ellen — bér A mikroelemek közül nálunk legtöbbet a borral foglalkoztak. Megállapították, hogy a virágképződésben és a terméskötődésben , van nagy szerepe, tehát a hiánya csökkenni a termésmeny- nyiséget Ezenkívül a csírázást is serkenti, és fokozza a növények szárazságtűrését, ami a gyakran aszályos nyaraink miatt különösen kedvező. . A rézszulfátot rézgálic néven már régóta alkalmazzák a növényekben élősködő gombabe- tegségek ellen. Használata során felfigyeltek arra, hogy egyes gyümölcsösökben a gabona fer_ tőzéstől mentes fák is szebben fejlődtek és bővebben teremtek a rézgálicos permetezés hatására. Ma már a Balaton menti tőzegtalajú területeken 5—15 kg/ katasztrális holdankénti rézgálic kijuttatását ajánlják, mert ezzel gyorsítható a növények fejlődése, és fokozható a magtermés. A gyümölcsfák fejlődését gyakran gátolja a cinkhiány is, törpeszártagúságot, ecsetágu- ságot okozva. A tünetek cinkszulfát adagolásával megszüntethetek. Ezek a legfontosabb hatások is bizonyítják a mikroelemek jelentőségét. Hyome.'emes mű'rdgyák Ennek ellenére csak újabban kezd térthódítani a mikroelem- trágyázás, mert a rendkívül kis mennyiségben szükséges anyagokat nehéz egyenletesen kijuttatni. Ez szilárd, szemcsézett, vagy por formában csak úgy oldható tinusu, ism. uaioiikK 26. A hajóépítő cégek egyre újabb szemkápráztató eredményekkel rukkolnak ki. Egymás után születnek a szuperméretű tankhajók és teherszállító bajók, s ma már az egykor elképzelhetetlen 500 ezer tonnás határt ostromolják a merész konstruktőrök. Nem véletlen, hogy a világon viszonylag csak kevés eég vállalkozik ilyen hajóóriások építésére. Nem annyira konstrukciós okokból, mint inkább a gyártástechnológiai nehézségek miatt. Megfelelő nagyságú hajóépítő dokk sem áll mindenütt rendelkezésre. Észak-Írországban minden eddigi rekord megdöntésére vállalkoztak a szakemberek: a világ legnagyobb hajóépítő dokkjának és kikötői darujának a megépítésére. A dokk hossza 548 méter, szélessége 92 méter, ami, a jelenlegi méretarányok mellett egy darab egymillió tonnás ;(!) hajó megépítésére és befogadására alkalmas. A 138 méter fesztávú, 840 tonna teherbírású dara részben a dokk hosszában végigfutó mintegy 800 méteres vágányon dolgozik, részben a kép előterében kialakított szerelőtér felett, ahol a hajók előregyártott elemeit állítják össze. A víz potenciális energiáját sok. féleképpen lehet hasznosítani. A hömpölygő víztömeg akkor is hajtja a turbinákat, ha viszonylag kis esése van. Ám sokkal kisebb vízmennyiség is kifejti ugyanazt a hatást, ha nagy magasságból zúdul alá. Nagyjából hasonló a helyzet a karvastag- ságnyi vizsugárral: sebessége (és az ezzel arányos „ütőképessége”) attól függ, hogy milyen kereszt- metszeten kényszerítjük át az adott vízmennyiséget. Ilyen formán a nagy sebességű vizsugár olykor hatalmas erőt képvisel, s ezt hasznosítják is a gyakorlatban. Tömör, homogén anyagtömeg megbontására nem alkalmas a vízágyúból kilépő vízsugár (a robbantást tehát nem pótolhatja), annál inkább a laza, repedezett szerkezetű részek lemá- lasztására. Homok-, kavics- és kőbányákban ekként segíti a kitermelő munkáját; ércbányákban az omlás megelőzésére vízágyúval „faragják le” a meglazult, veszélyessé válható falrészeket, (amint a képen is látható). A szénbányászatban viszonylag kisebb szerepe van a vizágyús omlasztásnak. A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfelelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erőslombú fák, cserjék és közülük is a széles, nem hasogatott levelűek jobb hatásúak a többinél. Ennek megfelelően legjobb hatásúnak a hegyi juharfákat tartják és ugyanakkor egyáltalán nem ajánlják fásításhoz a japánakácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület éghajlati és talajadottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fognak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a magas sótartalmú szikes és a száraz, vizet alig tartó homoktalajú terület. Ezeken a területeken a mostoha viszonyokat is tűrő fafajokat kell telepíteni, még akkor is, ha kevésbé mutatósak. Ennek megoldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottságok figyelembevételével előállított új hars és más fafajták. Vfz alatti ércmező az Északisarkvidéken Üj felderítő—kísérleti állomást hoztak létre Jakutsztban a tengerfenék ónkincsének hasznosítására. A vízalatti lelőhelyek kiaknázásához nem szükséges költséges feltárási m,unkát végezni, meddőhányókat létesíteni és szükségtelen több kilométeres bekötő utak és vízvezetékek építése is. Az új rakodó fövényszivattyű 40 méteres mélységig alkalmazható. Az így kitermelt iszapot hajóra rakják és menet közben dúsítják. Az utóbbi munkát a most átalakítás alatt álló „Gornyák” nevű 2 ezer tonnás rakodó-dereglye végzi majd. A jövő évben, a sarkvidéki hajóforgalom megh indultával meg akarják kezdeni az egyik sekélyvizi lelőhely kiaknázását a Vanykin-öbölben. „Villanóhang Mint ismeretes, gépkocsiknál előzéskor, irányváltoztatáskor, sávváltáskor kötelező a villanófény használata. Néha azonban a kormányt csak olyan kis mértékben kell elfordítani, hogy a villanófény nem kapcsol ki automatikusan. A fölöslegesen viliózó fény pedig veszélyes lehet. Egy nyugatnémet cég találmánya: éleshangú csengő szólal meg, ha a villanó 30 másodpercnél tovább működik. A hang nem kellemetlen, de a közlekedés zaján keresztül is hallható. Ha a kocsi áll és a villanó 30 másodpercnél tovább világít, a csengő nem szólal meg. A készülék nem nagyobb egy gyu- fásdoboznál és laikus is könnyen beszerelheti a kocsiba. Vízágyú az ércbányában Növényfalak — por és zaj ellen meg, ha más tápelemet tartalmazó műtrágyával keverik el. Így kapják a nyomelemet, műtrágyákat. A mikroelemtrágyázás másik formája a permettrágyázás. Már egyre több eredmény bizonyítja ugyanis, hogy a növények a gyökérzetükön kívül a leveleiken keresztül is képesek kisebb mennyiségben különböző anyagokat felvenni. Így még gyorsabb is az anyagfelvétel, ás a levelekre került anyagok zöme előbb eljut a növények különböző részeibe, mint azok, amelyeket a gyökerek vesznek fel. Mivel a mikroelemből csak csekély mennyiséget kell adagolni, legjobb permettrágyázás formájában kijuttatni. A különböző mikroelemek sokféle növényvédőszerrel is keverhetők anélkül, hogy a hatásuk, vagy a növényvédőszerek hatása csökkenne. A mikroelemtrágyázás tehát összekapcsolható a növényvédő permetezésekkel. Az újabban forgalombakerülő WUXAL nevű szer, ami többféle mikroelemet is tartalmaz, ugyancsak lombtrágya, azaz permetezéssel juttatható ki a növényekre, és így már rövid idő után érvényesül a kedvező hatás. A porképződés és a zajszint jelentősen csökkenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képezhető a talajt szárító napsugarak a száraz talajfel- szintet felkavaró szél és a zajforrások ellen. TISZTÁBB LEVEGŐ Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a lombfelületek árnyékában rendszerint kb. 4 C°- kal alacsonyabb a léghőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nélküli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár felére is csökkentheti a szintén szárító hatású és part kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy résszé megtapad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamoss® a talajra, és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiának körülbelül egynegyedét elnyelik és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymértékben korlátozzák a zaj terjedését és kedvezőt, len hatásait. Ennek eredménye, hogy a fákkal betelepített utcákban csaknem ötszörte kisebb zajszint mérhető, mint az olyan utcákban, ahol nincsenek fák. MEGFELELŐ FÁK AT! T udomány echnikü » „Mikro-anyagokkal” — maximális termés
