Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Szobor készül Gerendásnak Békéscsaba, Fiúm Sándor utca, a Képzőművészeti Alap 12. számú Kollektív Műterme. A "álon körben rajzok, festmények, vázlatok, polcok során fáiig kész érmek, szobrok, munka-asztalon negyedéből munkált fahasáb. Középütt pedig hatalmas forgóállványon nedves ronggyal, fóliával takart agyagszobor. A műteremben dolgozó egyik fiatal művész, Gera Katalin alkotása. Míg lebontja a fóliaburkot az agyag-lányról, életéről kérdezzük: —- A megyében születtem, itt jártam általános iskolába. Aztán Budapestre kerültem, a Képzőművészeti Gimnáziumban, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanultam. Somogyi József és Szabó Iván voltak a mestereim. 1967-ben végeztem. — Eddigi munkái? —‘ Rajzok, agyag- és plaszti- üdnszobrok, rézdomborítások, érmek, s nagyon szeretem a fafaragást. Áchim-domborművem a szabadkígyósí kastély előcsarnokában van. Közben előtűnik a takaró alól s készülő szobor. — Hogyan született ez a tenyeréből épp inni készülő nyúlánk, fiatal, lányalak? — Pályázatot hirdetett a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. A téma ez volt: a gerendás! művelődési ház elé kerülő díszkőt. Két vázlatot csináltam, a zsűri ezt fogadta éL Utána hozzákezd tem az agyagkislányhoz, hivatalos néven *a díszkút medencéjéhez kapcsolódó figura 1:1 léptékű modelljéhez”. Vásárhelyről autóstoppal hoztam a megfelelő agyagot, fából, vasból, zsákvászonból megcsináltam a „csontvázat” s körülbelül egy hónap alatt felraktam rá. A leg. közelebbi napokban gipszből negatívot csanálok róla. A negatívból kiszedem az agyagot, trisós vízzel kimosom — ettől finom bevonat képződik a belső felületen s emiatt nem ragad majd hozzá a formába öntött gipsz- pozitív. Ez kerül aztán az öntőműhelybe, ahol elkészül a végleges bronz-szobor. •— Mikor avatják a dfezkutaf? — Remélem, hogy már 1972- ben. i I i D—ő Ext a gipsz-vázlatot fogadta el a zsűri. Készül az agyagmodell. (Fotó: Oemény Gyula) Csende Béla, a megyei tanács népművelési csoportvezetője beszél egy tervről, amely hamarosan megvalósul égy-öt esztendeje *•*- “«W- derült ki, hogy a ag rj művelődési otthojg y í nők közművelődési tevékenységének országosan __ pozitív mutatószámai mögött sok gyengén működő, a megváltozott társadalmi követelményektől és különösen az ifjúság igényeitől alaposan elmaradt intézmény is meghúzódik. A Művelődésügyi Minisztériumban készült az a felmérés, amelyben — csak egy a sok közül — szerepel ez a meghökkentő szám: az ország művelődési otthonainak csak mintegy 49 százaléka felelt meg a minimális működési követelményeknek. A minimálisnak! Nyilván volt olyan is, amelyik jóval túlszárnyalta ezt a minimális követelményt, de a 49 százalékon felül megmaradt ötvenegy között is tömegével voltak olyanok, ahol „éppen hogy csak” történt valami. Azóta javult a helyzet, de a 49 százalék nem feltételezhető, hogy lényegesen csökkent. A követelmények viszont rohamosan növekedtek, a gyorsuló idő hatása a népművelést sem kerüli el. A művelődés kitágította önmaga horizontját, elmélyült, igényesebb lett; hódítanak az aktivitást követelő formák, a klubok, szakkörök. Csak az lehet jó népművelő, aki nyomon tudja követni az egyes társadalmi rétegek művelődési igényeit, műveltségük alakulását. A társadalmi méretekben váló gondolkodás ma olyan követelmény, a népművelés olyan nélkülözhetetlen jellemzője, mely lehetőséget ad ahhoz, hogy megfigyeljük: az alapi, a szajkmai és az áL taláno6 műveltséget szolgáló ismeretek milyen társadalmi funkciót töltenek be, másszóval: az egyes néprétegek miként törekednek (eleinte még csak ösztönösen) azok elsajátítására. Mindez eligazít abban is, hogy a művelődést milyen területen segíti a helyi társadalmi igény, másrészt milyen társadalmi akadályok lassítják a bontakozó igény kielégítését? Ennyit feltétlenül el kellett mondani ahhoz, hogy egy országosan is jelentős és máshol is csak a kísérlet stádiumában levő kezdeményezésről kifejtse gon_' dolatait a népművelési csonort- vezető. Első kérdésünk: Ma már köztudott, hogy a népművelés tudomány és ennék megfelelően tudományos alapossággal kell egész hálózatát, tevékenység- rendszerét megszervezni. Egy idő után a ré^ keretek elavulnak, új kell. Véleményünk szerint a bázisközpontok kialakítása ilyen új. Kérem, beszéljen erről részletesebben. — A bevezető sorokból az is kitűnik, hogy a művelődés mindinkább a társadalom egészére jellemző, egy életen át tartó folyamattá, létszükségletté válik, s ezért a közművelődési intézmények szerepe egyre nő. A X. pártkongresszus határozatából egy mondat: „Kulturális intézményeink növekvő jelentőségű > missziót töltenek be a tömegfel- i világosító munkában, a műveltség terjesztésében, a kulturális szórakozás iránt fokozódó igények kielégítésében.” A közművelődés rendszerében kialakult specializáció, áz ennek megfelelő intézményi rendszer — művelődési otthon, könyvtár, levéltár színház, mozi — hivatott biztosítani a művelődéspolitikai feladatok megvalósítását. A műve. lődési otthon jellegű intézmények tevékenysége a legsokoldalúbb. A művelődési házról, mint alapintézményről, jelenlegi és jövőbeni szerepéről, funkciójáról napjainkban is folyik a vita. Évek óta tudjuk, hogy a jelenlegi szervezeti keretek már csak részben felelnek meg a sokasodó feladatoknak. Ezért vállalkozunk arra, hogy a mezőko- váosházi járásban 1969-ben kezdett kísérlet tapasztalatai nyomán egész megyénkben módosítsuk a művelődési otthon jellegű intézmények szervezeti felépítését. Körülhatárol tabbá kívánjuk tenni feladataikat, és szeretnénk, ha a helyi adottságok jobban meghatároznák az egyes intézmények karakterét. Az is fontos, hogy az Intézményhálózatban a jó tapasztalatok, helyes módszerek minél nagyobb forgási sebességgel cserélődjenek, ennek hasznát a megye egész népművelése látná. A járási népművelési központok területi módszertani munkája igen szerény eredményeket hozott. Általában nincs is rá lehetőségük, ritkán jutnak ki a járás területére, városi, nagyközségi feladataikkal vannak elfoglalva. A hálózati munka újabb formája lesz a bázistevékenység megszervezése, a szakszerű kísérletezés és a bázisköz- pontokon élő lakosság művelődési igényeinek színvonalasabb kielégítése. Második kérdésünk: A bázis- központok általános feladatai bizonyára sokrétűek. Kérem a legfontosabbakat körvonalazza. — A bázisközpontok feladata kettős. Helyi tevékenységet végeznek és segítik a központilag meghatározott népművelési terület korszerű módszereinek kidolgozását. Mindehhez a Megyei Művelődési Központ segítségét is maguk mögött érzik majd. A bázisközpont a szakirodalom és a kijelölt terület ismeretében ajánlásokat dolgoz ld arra vonatkozólag, hogy az egyes községekben a nevelési feladatok megoldásához a lakosság különböző rétegeiben milyen népművelési formákat célszerű alkalmazni. Ezeket módszertani bemutatókon, vitákon teszik közkinccsé. A formák gazdag választéka áll a bázisközpontofc rendelkezésére, ezek komplex alkalmazását a helyi adottságok határozzák meg. A bázis a körzetébe tartozó községekről rendszeresen gyűjti az észrevételeket és tapasztalatokat, dokumentációs tárat létesít, melyben az adott ágazat megyei anyagait, kiadványait, a szakirodalmi anyagokat, a szakirodalommal kapcsolatos kiadványokat, prospektusokat folyóiratokat gyűjti. Az aktuális, korszerű dolgokra a bázis azonnal felhívja a megye népművelőinek figyelmét. Fontos még, hogy a bázisközpontok munkanaplót vezetnek, mely minden helyi, valamint körzeti népművelő tevékenységet rögzít. Harmadik kérdésünk: Hány bázisközpont lesz megyénkben, hol, és milyen speciális feladatokkal? — Erről, ha megengedik a lap olvasód, feAsorolásszerü tájékoztatást adok. 1972. január 1-tői Békéscsabán a következő bázistevékenység kezdődik: Táncművészet, zenei nevelés, bábjáték, irodalmi nevelés, családi ünnepségek rendezése. Gyulán: Amatőrfilmezés, fotózás. A háztáj!, és a nagyüzemi mezőgazdasági termelés segítésének módszerei. Természettudományos és képzőművészeti nevelés. Orosházán: A szocialista brigádok és a közművelődés kapcsolatának különböző formái. A gyermekfoglalkozta-, tás, a nagytermi műsorok, rendezvények s^rvezése. A kulturális propaganda eszközrendszere és formái. Mezőkovácsházárt: Népművészeti hagyományok az ízlésfejlesztésben. A mindennapi élethez kapcsolódó műszaki ismeretek terjesztése. A helytörténet felhasználása a lakosság közéleti tevékenységének fejlesztésében. Szeghalmon: A mindennapi élethez kapcsolódó műszaki ismeretek terjesztése. Az új munkaalkalmakkal megváltozott életmód befolyásolása a közművelődés eszközeivel. A helytörténet kutatási tapasztalatainak hasznosítása. Békésen: A cieánylakosság nevelése a közművelődés eszközeivel. Szarvason: a tanyai lakosság kulturális ellátása, nevelése. Gyomón és Endrődöm: A klubmunka és a művészeti csoportok belső neve- lomunké ja. Mezőberényben: A lakosság — elsősorban az ifjú-, ság — szabad idejének kulturális irányítása. Sarkadon: A szóbeli és a zenei népművészeti hagyományok ápolása. Battonyán: A nemzetiségi lakosság nevelése. M ed gyesegyházán.: A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal való foglalkozás. — A bázisrendszer kiépítésével ás a feladatok megjelölésével a megye közművelődésének demokratizmusát is elmélyítjük. Jobban hasznosíthatjuk a megye területén szétszórtan élő, magasan kvalifikált szakemberek tudását, tapasztalatát És végül, a bázistevékenység, a közművelődés e magasabb fokának megszervezése azért is jelentős, mert a megyeszékhely a feltételek hiánya miatt nem képes minders népművelő tevékenységet elvégezni. Az a törekvésünk, hogy mindig korszerűbben dolgozzunk és a bázistevékemység megszervezésével a korszerű népművelés leap zöld utat egész Békés megyében. * » * Két zárőmondat: Sokat ráírunk ettől a kitűnő kezdeményezéstől. A következetes és tudományosan megalapozott útkeresés csak előre vezethet. Sasb Ervin HÍ 3Zy hogy bázis- a nép- művelésben?
