Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

Fock Jenő beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) megfelelőnek tartották az intéz, kedéseiket De azért természete­sen nem állhatunk meg. a jó el­gondolásainkat végig kell via- nünit Fock Jenő azután rátért kül­gazdasági kapcsolataink helyze­tének ismertetésére, majd ez­után gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemez­te. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971-ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez ké­pest. A nemzeti jövedelem vár­hatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, ha­nem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folya­mat. A költségvetési kiadások túlzottan növekedtek részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasz­tási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árá­nak emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonyult a közgazdasági feltételek meg­szigorítása, amely 1971. január 1-től lépett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelő hatá­rozott gazdasági intézkedéseket terveznek a jövő évre is min­denütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni, — mondotta —, hogy ki miért felelős. A funkcionális irányító­szervekre hárul mindenekelőtt a tervek és előrejelzések realitá­sának megállapítása népgazda­sági vonatkozásban, valamint a mérlegek egyensúlyának biztosí­tása. Már a tervezés időszakában fel kell tárniuk a jelentkező el­lentmondásokat. A kormány meghallgatja az érdekelt tárcák, társadalmi szervek, testületek javaslatait, azokat velük meg­vitatja és további döntéseiben figyelembe veszi. Jól kialakult ez az együttműködés például a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa között Fock Jenő emlékeztetett azok­ra az intézkedésekre, amelye­ket az idén tett a kormány a gazdasági élet problémáinak fel­számolása és a fejlődés gyorsí­tása érdekében. Egyebek között tárgyalt a kormány a fogyasz­tói és termelői árak alakulásá­ról, határozatokat hozott a la­kásépítés fejlesztéséről, a fővá­rosi atóbuszközlekedés megjaví­tásának több munkaügyi kérdé­séről. A kormány elnöke röviden is­mertette azokat a feladatokat, amelyeket az év hátralevő ré­szében kíván megoldani a kor­mány. Rövidesen napirendre ke­rül az 1972-es népgazdasági terv és költségvetés. A Minisztertanács elé kerül­nek azok a témák is, amelyek a kormányprogramból eredően sürgetik az áttekintését annak, meddig jutottunk, miként hala­dunk a földgáz-program és a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásában. Elemzésre kerül még a válla­lati szervezési tevékenység fej­lesztése, rendezik a kisiparral kapcsolatos problémákat. Ez utóbbi főleg a szolgáltatások ja­vítását célozza. Megvizsgálják a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésével kapcsolatos feladato­kat is. Fontosak a vízgazdálko­dás távlati fejlesztési koncep­ciójáról és a vízgazdálkodási tán. sulások fejlesztéséről kormány elé kerülő anyagok. Dolgoznak a tervszerű deviza- gazdálkodással kapcsolatos sza­bályok módosításán, és megvi­tatnak számos jelentést a lakos­ság helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen például a Munka Törvénykönyve végre­hajtásának tapasztalatairól, va­lamint a lakásépítés fejlesztésé­ről, a lakáselosztásról és a lak­bérek új rendszeréről hozott határozatok végrehajtásáról szó­ló jelentés. A továbbiakban a beszámoló így folytatódott: Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak! Az 1972-es esztendő nagy je­lentőségű. a negyedik ötéves terv végrehajtásában nagyon sok mú­lik azon, hogyan szervezzük meg a jövő évi munkát. Nem mind­egy az, hogy az egész ötéves terv számára az egyensúlyi vi­szonyok megszilárdítása útján és komoly intézkedések megvalósí­tásával szabadabb mozgási terü-J letet hozunk-e létre, vagy to-! vább visszük magunkkal a je- i lenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Végeredményben mind­ez a kormányszervek és a válla­latok munkájának megjavításá­tól függ Tudatában kell lennünk annak, hogy minden vállalatnál, minden szövetkezetnél a hasz­nosuló terméket elsősorban és többségében a saját munka mi­nősége és eredményessége hatá­rozza meg. Az a véleményünk, hogy alap­vető célkitűzéseinket fenntartva, szigorúan kordában kell tarta­nunk mindazokat a kívánságo­kat és követeléseket, melyeknek teljesítése messze túlnőne lehető­ségeinken, s dezorganizálná a ter­vek teljesítését. Nem lehet bo­csánatos bűn: pénz nélkül, szük­ségtelenül dinamikusan fejleszte­ni, készletek felduzzasztását eredményező módon vásárolni méginkább importálni. Nyilvánvaló, hogy 1972-ben és a további években minden szin­ten szolid, fegyelmezett gazdál­kodást kell folytatni, megköve­telni. A nemzeti jövedelem nö­vekedésének meg kell haladnia a belföldi felhasználást. A bel­földi piacon törekedni kell némi túlkínálatra. Csak ebben az eset­ben várható, hogy a mechaniz­mus szándékainak megfelelően működjék, a hatékonyság növe­lésére ösztönözzön és a műszaki, gazdasági fejlődés meggyorsítá­sát segítse elő. Az 1972-es évre célul tűzzük a kedvező tendenciák túlsúlyba juttatását. Megtesszük mindazo­kat az intézkedéseket, amelyek e tendenciák érvényesüléséhez több év távlatában is szüksége­sek. Továbbra is fontos feladatunk, hogy fenntartsuk a termelés ki­alakult, viszonylag gyors növe­kedési ütemét. A termelést vi­szont csak ott és azokból a ter­mékekből szabad növelni, ahol azokra igény jelentkezik, vagy­is amelyek tényleges szükségle­teket elégítenek ki. Az ipari ter­melés mennyiségi növelésének ma szigorúbbak a feltételei, mint korábban voltak. Tudomásul kell venni, hogy sem 1972-ben, sem a későbbi években nem áll­nak rendelkezésünkre az eddigi mértékben a termelés növelésé­nek extenzív eszközei. A terme­lés növelését ezért viszonylag kevesebb beruházással és mun­kaerő-felhasználással kell elér­nünk. Gazdálkodásunk mai fo­kán ennek megvannak a lehető­ségei. Még igen nagyok az üze­mekben a tartalékok. Különö­sen fontos, hogy jobban ellen­őrzésünk alá vonjuk és megfé­kezzük a felhalmozás igen gyors növekedését. Az a célunk, hogy a beruházási vásárlóerő 1972- ben lehetőleg ne legyen nagyobb az' ideinél. Már 1972-ben és a következő években is nagyfokú takarékos­ságot kívánunk érvényre juttat­ni. A költségvetési gazdálkodás­ban mérsékeljük a termelési és egyéb támogatások növekedését. Az alapvető fontosságú szükség­leteket kielégítjük, de elhalaszt, juk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését és határo­zottan visszautasítjuk a pazar­ló, a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. A hitelforgalomban szigorúbb gyakorlatot kell folytatnunk. Megakadályozzuk, hogy a válla­latok — különösen rossz gazdál­kodás esetén — növekvő mér­tékben vegyék igénybe a köz­ponti, a költségvetési vagy hi­telforrásokat. A készletgazdál­kodásban különösen következe­tesen kell alkalmazni az önfi­nanszírozás elvét. Továbbra is gazdaságpoliti­kánk egyik legfontosabb céljá­nak tekintjük a lakosság életkö­rülményeinek javítását, jövedel­mének növekedését, életszínvo­nalának folyamatos emelését. Az életszínvonal, a fogyasztás emel­kedésének tartós fedezete azon­ban a jövőben is csak a nemzeti jövedelem növekedő» lehet. A fogyasztás növekedési üteme te­hát huzamosan nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növe­kedési ütemét. Ennek érdekében, a személyi jövedelmeket szoro­sabban kapcsoljuk az elért tel­jesítményekhez. Fenntartjuk az áruellátás je­lenlegi színvonalát, de töreked­nünk kell arra, hogy a kereske­delem ne kössön le indokolatla­nul eszközöket és a külföldi be­szerzési lehetőségeket gazdasá­gosabban és csak a fontosabb igények kielégítésére, az áruvá­lasztók tényleges bővítésére használja fel. A termelés és felhasználás egyensúlyának általános javítá­sára irányuló intézkedéseik mel­lett egyik legfontosabb felada­túink külkereskedelmi forgal­munk bővítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a külkereskedelmi engedélyezési rendszert is. Gazdaságún kát ter­mészetesen nem vethetjük alá a tőkés piac konjunktúrális hul­lámzásának, de a vállalatoknak fokozottabban figyelembe kell venniük a külső piac értékítéle­tét. Gazdaságpolitikai céljaink el­éréséhez a továbbiakban is a re­form eszközeit alkalmazzuk. A tervezett és a jelenleg kidolgo­zás alatt levő intézkedéseik alapvetően közgazdasági jellegű­ek, a rendszernek, a körülmé­nyeknek megfelelő alkalmazását jelentik. Az intézkedések végre­hajtásában nagyfokú határozott! ságot igénylünk és azt a gazda­ságirányítás minden szintjén megköveteljük. A miniszterelnök ezután a vállalatok ötéves terveit érté­kelte. Elmondotta, hogy azok­ban sok jó gondolat mellett né­hány jellegzetes hiba is előfor­dul. A vállalatok egy része a lehe­tőségeket jóval meghaladó hitel­és költségvetési igényeket tá­maszt és nem veszi eléggé figye­lembe az építési kapacitások korlátozottságát. A személyi jövedelmek növe­lését a vállalatok átlagosan a népgazdasági terv szintjén ter­vezik. Általános jelenség, hogy a termelési és a nyereségvolu­menek kialakításában a szemé­lyi jövedelem biztosítása volt a meghatározó. Befejezésül szólt Fock Jenő a párt- és a tömegszarvezetek gaz­dasági jellegű feladatairól, a tu. datformálásról, a tömegoolitikai és a tájékoztató munkáról. A dolgozó tömegek, az embe­rek millióinak tudata, tájékozott­sága, hangulata és szokásai, munka- és technológiai fegyel­me, az üzemekben uralkodó er­kölcsi nézeteik — mondotta — mind-mind anyagi erőt képez­nek. Szükséges ezt hangsúlyoz­nunk, mert ma még sok helyen nem látják világosan: a tudat- formálás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka — ha jól vé_ gezzük — anyagi erővé válik. Mindez arra figyelmeztet ben­nünket, hogy pártszervezeteink­ben, a szakszervezeti és az egyéb üzemi fórumokon vezető­inknek és társadalmi aktivistá­inknak egyaránt jól kell orien­tálniuk a közvéleményt, a köz­felfogást. Túl kell jutni azon, hogy egye­sek szépen’ szólnak, vagy írnak a szocialista erkölcsről, ítéletet mondanak a kispolgári nézetek­ről és magatartásról, felvázolják népgazdasági és össztársadalmi céljainkat — általában. De ha adott helyen, egy-egy vállalat élén vagy üzemben, a brigád­ban, vagy pedig a barátok kö­rében nap mint nap megsértik a népgazdaság érdekeit, ha nye­részkednek, harácsolnak, akkor ezt úgy minősitik: igaz, hogy ál­talában ez elítélendő, nem szép, de itt és most meg kell érteni. Sőt ennek szükségességét vala­mi módon — ha megbolygatják az ügyet — meg is pórbálják magyarázgatni. Ha a tömegpolitikai munka — bármely szinten is — enged a népgazdaság fejlesztésével ellen­tétesen ható „külön” érdekek­nek, vagy pedig a gazdasági alapismeretek hiányából is táp­lálkozó hangulat nyomásának, akkor szembekerül a gazdasági ésszesűség követelményeivel. Jelen helyzetünkben arra van szükség, hogy politikai munká­val és a tömegpolitikai munka eszközeivel is tudatosítsuk a gazdasági élet követelményeit. Beszéljünk elért eredményeink­ről és nagyszerű céljainkról. Se­gítsük elő a viszonyoknak meg­felelő szocialista munkaverseny megújulását és kibontakozását. A céljainkat látó és megértő munkásember öntudatánál, tisz­tességénél és szorgalmánál fog­va kész lesz minden erejével hozzájárulni hazánk, s önmaga gyarapodásához. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak hatékonyan és fe­lelősségteljesen, a népgazdaság elsődleges érdekeit szem előtt tartva ken tájékoztatni a közvé­leményt egy-egy intézkedés cél­járól, várható gazdasági hatásá­ról. Általában ez megfelelően történik. Több jó riport, írás és műsor, a televízióban, a rádió­ban és a sajtóban, nemcsak a hiányosságokat hangoztatja, ha­nem a megoldás ésszerű mód­szereire is rámutat. Samos még sok olyan anyaegal találkozunk, amely a jószándék mellett, vagy annak ellenére sem segít. Jobban be kell tartani a demokratizmus követelményeit a műsorok szer. kesztésénél, sőt az üzemi de­mokrácia adta lehetőségek telje­sebb kihasználására kell töre­kedniük és ösztönözniük. Ez el­len cselekszenek, amikor elves-ik a mikrofont a hibákról szóló, a vezetők tehetetlenségét os'orozó munkások elől. De akkor is, amikor hasonlóképpen járnak el, s a vezető szavát szakítják fél­Az ENSZ-közgyűlés munkáját súlyosan hátráltatja az a barbár merénylet, amelyet szerdán a New York-i szovjet ENSZ-kép- viselet ellen követtek el. A me­rényletet (egy épület tetejéről négy lövést adtak le a szovjet diplomatákra, melyek azonban szerencsére célt tévesztettek), U Thant ENSZ-főtitkár „bűnös és felelőtlen akciónak” minősí­tette. John Lindsay, New York polgármestere biztosította az ENSZ főtitkárát: a New York-i rendőrség a legszigorúbb biz­tonsági intézkedéseket lépteti életbe, hogy megfelelő' védelmet tudjon nyújtani az ENSZ-misz- sziók számára. A merénylet el­követője továbbra is ismeret­len. A csütörtök délutáni ülésen több mint két órán át foglal­koztak a szégyenletes incidens­sel, a felszólaló küldöttek egy­behangzóan felháborodásuknak adtak kifejezést. Az érdemi vitát egyébként még egy váratlan esemény zavarta meg: egy jól öltözött férfi, hóna alatt irattáskával a teremőrök figyelmét kijátszva, bejutott az nőik, aki Trudeau miniszterel­nök vendégeként Kanadában, tartózkodik, s csütörtökön or­szágjáró körútra indult, Ottawá­ból Montreal ba érkezett. Drapeau, Montreal polgármes­tere csütörtökön délután az egy­kori kanadai világkiállítás, az Expo 67 egyik reprezentatív ét­termében ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Koszi­gin pohárköszöntőjében elmond­ta: ő és Trudeau „hasznos tár­gyalásokat” tartottak a legkü­lönfélébb kérdésekről. A* ebéd be, miközben az meggyőző szó­val érvel a népgazdasági érdekek mellett. A tömegtájékoztatás eszközei sokoldalúan és körültekintően segítsék a gazdasági építőmun­kát, működjenek közre a jó ta­pasztalatok elterjesztésében. A tömegtájékoztatási eszközök ere­jét, hatásosságát semmiképpen sem nélkülözhetjük. Miután áttekintettük gazdasá­gi helyzetünk fő tendenciáit, a jelenlegi helyzetet és az előttünk álló feladatokat, joggal állapít­hatjuk meg: szocialista népgaz­daságunk kedvezően fejlődik, elképzeléseinket alapvetően si­kerül valóra váltanunk. Ezt elő­segíti a gazdaságirányítás re­formja, amely az elmúlt három év tapasztalatai alapján jól be­vált. A mindennapos munka, a gazdasági élet sokoldalú válto­zása azonban új és új problé­mákat vet fel. Megfontolt hely­zetértékelésre és egységes cse­lekvésre van szükség. A kiala­kult nehézségek megoldása át­gondolt intézkedések sorozatát igényli A mostani tanácskozás feladata az őszinte eszmecsere. Azt várjuk, hogy mindenki sza­badon, nyíltan mondja el véle­ményét, kérdéseit, javaslatait Bizonyos vagyok abban, hogy mai tanácskozásunk, gondolat- cserénk jelentősen hozzájárul feladataink sikeres megvalósítá­sához. Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igaz­gatók, tsz-elnökök, párt- és szakszervezeti vezetőik, vala­mint gazdasági szakemberek — szólaltak feL A vitát követően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre és össze­foglalta az aktíva munkájának tanulságait. A gazdasági aktíva-értekezle­tet dr. Ajtai Miklós zárta be. ülésterembe és fel akart menni a szónoki emelvényre, hogy — mint később a kihallgatás során elmondotta — „mint amerikai állampolgár, fejtse ki nézeteit a kínai ENSZ-képviselet kérdé­séről”. A férfit, akire Szaúd- Arábla fődelegátusa figyelt fel, a teremőrök a közeli rendőrőr­szobára vezették. Később közöl­ték, hogy „illetéktelen behato­lás” címén vádat emelnek elle­ne. Az érdemi vitában felszólalt Sir Colin Crowe, Nagy-Britan- nia képviselője, aki feladva Ang­lia korábbi álláspontját, bejelen­tette, hogy a két Kína” politikát tükröző amerikai javaslat ellen fog szavazni, s hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az ame­rikai terv nem egyeztethető ösz- sze az ENSZ alapokmányával. Hozzátette, „Kína elszigeteltsé­gének további fenntartása és e nagy ország képviselőinek kizá­rása a világszervezetből, senki­nek sem lehet hasznára. Szüksé­günk van Kína együttműködé­sére, ha meg akarjuk találni a ránk váró problémák megoldá­sát”. után Koszigin, aki egykor Le­ningrad polgármestere volt, hi­vatalos meghívást nyújtott át Drapeau-nak; tegyen látogatást a két szovjet metropolisban, Moszkvában és Leningrádban. Délután a szovjet vendég föl­kereste a montreali konténer- kikötőt, a világ első ilyen léte­sítményét. Este Koszigin Bourassa, qué­beci miniszterelnök vendégeként vacsorán vett részt a Ritz Carl­ton szállóban, s ezzel montreali látogatásának első napja véget ért. Anglia képviselője is az amerikai javaslat ellen szavaz Provokációk hátráltatják az ENSZ-közgyűlés munkáját Koszigin Montrealban Koszigin szovjet miniszterei-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom