Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
Koszigin sajtóértekezlete Ottawa A Kanadáiban időző Kosziéin szovjet miniszterelnök szerdán, háromnapos hivatalos ottawai programjának befejeztével sajtóértekezletet tartott. A szovjet kormányfő a ki- lenevewperces találkozó során a többi között az alábbiakat mondotta: — A stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon a szovjet és az amerikai fél előrehaladást ért el. Reméli, hogy a rakétaelhárító rakéta-rendszerék korlátozásával foglalkozó egyezményt már 1872. első negyedében, esetleg ennek az évnek az utolsó negyedében aláírják. — Tudomása van arról, hogy Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója jelenleg Kínában van, de a Szovjetuniót nem tájékoztatták, vajon milyen tárgyalásokra kerül sor Pekingben. Koszigin nem volt hajlandó párhuzamot vonni Nixon tervezett pekingi és moszkvai látogatása között. „Nekünk megvannak a magunk problémái, amelyeket Nixonnal meg fogunk vitatni, a kínaiaknak úgyszintén. Reméljük, hogy mindkét tárgyalássorozat a békés megoldásokat és a nemzetközi enyhülést fogja szolgálni. „Ami Kína és a Szovjetunió kapcsolatait illeti, Koszigin rámutatott, hogy két évvel ezelőtt ő maga járt flCSKP Központi Bizottságának ülése Prága Prágában csütörtökön megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése. Első napirendi1 pontként meghallgatják a CSKP KB elnökségének beszámolóját a nemzetközi élet kérdéseiről. Előadó Vasil Bálák, a CSltP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülésen foglalkoznak ezenkívül a november végén megtartandó általános választások előkészületeivel . Kissinger pekingi látogatása Peking A csütörtöki pekingi lapok csupán néhány soros hírben számolnak be Kissinger szerdai pekingi tárgyalásairól, de a rövid közlemény is sejteti, hogy a megbeszéléseken nem csupán Nixon amerikai elnök látogatásának technikai részeit, hanem az azzal összefüggő politikai kérdéseket is áttekintik. A megbeszélésen kínai részről Csou En- laj kormányfőn kívül még egy PB-tag vett részt. Pekingben. Elmondta, hogy a Csou En-lai-jjal folytatott megbeszélése óta tárgyalások folynak Pekingiben egy kínai és szovjet delegáció között, de hozzátette: „Nem mondhatom, hogy nagy eredményeket értünk volna el”. — A közel-keleti rendezés első fettétele, hogy az izraeli megszálló csapatokat a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően teljesen kivonják a megszállt arab területekről. „Az a véleményünk, hogy Izraelnek, mint államinak meg kell kapnia létezése minden biztosítékát... Senki nem akarja megsemmisíteni Izraelt, vagy megsérteni az 1967-es konfliktus előtti határait. — A Szovjetunió „fenntartások nélkül” hajlandó az Európában állomásozó csapatok csökkentéséről tárgyalni. Jóllehet a részletek kidolgozása nehéz dolog, a megoldás nem lehetetlen, még akkor sem, ha a hivatalos tárgyalások ebben az ügyben még nem kezdődtek meg. Arra a kérdésre, érinti-e a londoni szovjet diplomatáikkal szemben foganatosított brit lépés a kelet—nyugati kapcsolatokat, Koszágin elmondta: „Az Egyesült Királyság nem jelenti az egész Nyugatot” Hazánkba látogat Otto Winzer Péter János külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. 150 nagyipari vállalatot államosítanak Chilében Salvador Allende chilei elnök új törvénytervezetet írt alá, amely körülhatárolja Chile gazdasági szektorait; az állami, a vegyes és a magánszektort. A 'törvénytervezetet a nemzetgyűlés elé terjesztik. A törvény értelmében mintegy 150 nagyipari vállalat államosítására kerül sor. Ezek tőkéje 1969. december 31-én meghaladta a 14 millió escudót Allende elnök a törvénytervezet aláírásakor hangsúlyozta, hogy az állami szektorba csak az ország gazdasági fejlődése szempontjából fontos vállalatok tartoznak majd. Ugyanakkor a magánszektorban marad mintegy 35 000 ipari, és 120 000 kereskedelmi vállalat. Az új törvénytervezet tartalmazza az államosított tulajdonokért fizetendő kártalanítás rendjét s a magánkézben maradó cégeknek nyújtott hitel növelésére vonatkozó intézkedéseket. ír képviselők éhségsztrájkja Nyolcvan jelentkező I r • ■- r I a kínai vitában Malik felszólalása — Hétfőn szavazás New York Az ENSZ titkársága lezárta a kínai vita felszólalóinak jegyzékét. összesem 80-am jelentkeztek felszólalásra. Az Egyesült Államok, Tajvan és Albánia képviselője bejelentette, hogy másodszor is élni kíván a véleménynyilvánítás jogával. Tekintettel a vita meglepően gyors ütemére, elképzelhető, hogy az álláspontok kifejtése már pénteken befejeződik, hétfőm pedig sor kerül a szavazásra. A szerda délutáni ülés utolsó felszólalója Hollandia képviselője volt. Robert Fack bejelentette, hogy küldöttsége az úgynevezett albán javaslatot fogja támogatni és tartózkodna fog a szavazástól, amikor az az amerikai határozati javaslat kerül terítékre, hogy Tajvan kizárását „fontos kérdésnek” nyilvánítsák. Megfigyelők kiemelik, hogy tavaly Hollandia még az amerikai elképzelések mellett foglalt állást. Hollandiához hasomló álláspontot foglalt el a vitában Svédország és Dánia képviselője is. Felszólalt a vitában Jaknrv Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője is. Malik bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió 22 év óta a világszervezet minden fórumán ismételten és következetesen síkraszállt azért, hogy távolítsák el az ENSZ- ből a senkit sem képviselő Csang Kaj-sek klikk megbízottait, és hogy a kínai nép egyetlen jogos képviselője, a Kíniai Népköztársaság kormánya foglalhassa el az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. 22 éven át azok a hatalmak Ü akadályozták meg a kínai nép jogos képviselőinek részvételét, az ENSZ munkájában, amelyek az elmúlt negyedszázadban semmit sem tanultak a történelemből, s még ma üs, amikor már mándieniki számára világos a kínai nép ellen folytatott politika teljes csődje, megakadályozni próbálják a Csang Kaj-sek rezsim képviselőinek eltávolítását. A szovjet küldött rámutatott, hogy a Kína .kettős képviseletére” előterjesztett amerikai formula nem egyéb, mint a hírhedt „két Kína” formula újább változata, A Szovjetunió álláspontját eltorzítani igyekvő rágalmakra utalva Malik nagy nyomatékkai hangsúlyozta: — Bármilyen is legyen viszonyunk a kínai vezetéshez, snem a mi hibánk, hogy az megromlott, egyetlen, pillanatra sem változott az a következetes elvi álláspontunk, amely ideológiai nézeteltéréseikre való tekintet nélkül mindig is a kínai nép érdekeit tartotta szemelőtt, követelve a KNK ENSZ-jogainak haladéktalan helyreállítását és a Csang Kaj-sek Klikk képviselőinek eltávolítását. A Biztonsági Tanács szerdáin 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, Nagy-Britamnia és Francia- ország tartózkodása mellett, jóváhagyta azt az afro-ázsiai javaslatot, amely felszólítja a Dél-afrikai Köztársaságot, vonuljon ki Délnyug&t-Afrika (Namíbia) területéről. A szavazás után Argentína képviselője újabb határozati javaslatot terjesztett elő, amely az ENSZ és Dél-Afrika „párbeszédét” indítványozza Déünyugat- Afrikáról. Az NSZK közvéleménye támogatja Brandt politikáját Bonn Megerősödött a nyugatnémet kormánykoalíció támogatóinak tábora — állapítja meg legújabb felmérésében az Allens- bachi Közvéleménykutató Intézet. A reprezentatív közvéleménykutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 45,3 százaléka szavazna ma az SPD-re, míg két éve a szociáldemokraták a parlamenti választásokon 42,7 Az északír parlament három ellenzéki képviselője (balról jobbra) Austin Currie, John Hume és Paddy O’Hanlon, 48 órás éhségsztrájkba kezdtek az angol miniszterelnökség épülete előtt tiltakozásul az £szak- Irországban internáltakkal szembeni kegyetlenkedések ellen. (Telefotó—AP—MTI—KS) százalékot szereztek. Az FDP 6 százalékra számíthatna most, (5,8), az ellenzéki CDU—CSU pedig 45,1 százalékra , (46,1), a lemorzsolódás a kisebb pártok kárára történnék. A politikusok közül továbbra is Brandt kancellár és Helmut Schmidt hadügyminiszter a legnépszerűbb. Schiller gazdaságügyi miniszter népszerűsége csökkent, Scheel külügyminiszteré pedig tetemesen megnőtt. Moszkva - Párizs; tJSZAKASZ Vietnam: * 18 * 18 „Ön-légitámadás” ■ Saigon Mint már jelentettük, hétfőn az amerikai légierő A—37 típusú gépe a kambodzsai határ közelében tévedésből a „kijelölt célpontok” helyett a saigoni hadsereg Thien Ngon-i támaszpontjára dobott le két negyedtonnás bombát: az akció következtében 18 dél-vietnami katona életét vesztette. Az amerikai hadvezetés vizs2 békés Hieran 19«. OKTOBER 22. gála tot rendelt el az ügyben; eközben kiderült, hogy ugyanezen a támaszponton két nappal korábban az amerikai gépek — a célpontok pontatlanul megadott koordinátáti miatt — napalm-bombákat szórtak le. Az újabb „tévedés” során három saigoni katona súlyosan megsebesült. A légierő mindkét ügyben folytatja a vizsgálatot. Saigoni gyalogsági alakulatok páncélos egységek támogatásával újabb hadmozdulatokat kezdtek a kambodzsai határ mentén. A felszabadító erők a 25 ezer fővel indított akció parancsnokának táborát rakétákkal lőtték a csütörtökre virradó éjszaka. Versailles palotáját nyitjáik meg lakosztályul Eeonyid Brezs- nyev és kísérete számára arra a hat napra, amíg az SZKP főtitkára Pompidou elnök meghívására Franciaország vendége lesz. Ezt a lakrészt de Gaulle elnök restauráltatta kormányzása idején, hogy az államfői rangú látogatókat itt helyezhesse el. A jelkép tehát Brezsnyevnek október 25-én kezdődő látogatásakor kettős. A szovjet pártfőtitkárt államfőnek kijáró tisztelettel fogadják. amit egyéb külsőségek is kifejeznek majd; a Párizs főútvonalain lengő szovjet lobogók a katonai díszzászlóalj köszöntése a repülőtéren. Brezs- nyev és Pompidou kétnapos négyszemközti megbeszélései. A külsőségeknél is többet mond azonban a tartalom. A szovjet— francia együttműködés mint az európai biztonság alapvető tényezőjének továbbépítése Párizs szemszögéből a degaullei politikai hagyományok következetes folytatására utal. Körülbelül Brezsnyev párizsi látogatása Idején jelenik meg a francia fővárosban Couve de MurviUe egykori hadügyminiszter és miniszterelnök könyve a tizenegy esztendős degaullei korszak diplomáciájáról. Tanul- mányszerű visszaemlékezésében Couve de MurviUe fölidézi a szovjet—francia együttműködés legutóbbi hat évének történetét. Megemlékezik Gromiko 1965-ös párizsi látogatásának jelentőségéről, saját moszkvai útjáról, majd de Gaulle tábornok 1966- os emlékezetes szovjetunióbeli vizitjétől. A vázolt időszakon már túl van, éppen ezért nem is kaphatott helyet a könyvben Pompidou, elnök tavaly októberi szovjet körútja, amelynek egyenes folyománya Brezsnyev mostani látogatása. A szovjet—francia viszony legújabb alakulásának három síkon van különös fontossága: a két állam politikai kapcsolataiban .ennek Európa egészére kivetített hatásában és a gazdasági együttműködés fejlesztésében. Öouve de MurviUe már említett könyvében rendkívüli eseményként emeli ki: Deonyid Brezsnyev éppen de Gaulle 1966-os moszkvai tárgyalásait használta föl arra, hogy ma is érvényes formájában első ízben fejtse ki a Szovjetunió európai biztonsági javaslatát. A javaslatra akkor a francia reagálás még nem volt egyértelmű. De Gaulle nem zárkózott ei kategorikusan a szovjet indítvány megvizsgálása és elfogadása elől, hiszen világosan megértette: arról van szó. miként lehet Nyugat-Németországot békésen, a többi európai állam veszélyeztetése nélkül beépíteni a kontinentális rendszerbe. Ezt a megértést bizonyította, hogy nyomban megállapodtak: Moszkva és Párizs között közvetlen távközlési összeköttetést, úgynevezett forró drótot teremtenek mindenről kétoldalúan tanácskoznak, ami Európa sorsát érintheti. Koszigin szovjet kormányfő még abban az esztendőben viszonozta Párizsban de Gaulle tábornok látogatását. Valószínűleg hamarabb mélyült volna el ez az új szellemű kapcsolat, ha időközben Franciaország belső életét nem zavarják meg 1968 májusának
