Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja J&H. OKTOBER 1., PÉNTEK Ara SO fillér XXVI. ÉVFOLYAM 231. SZÁM MA: SZEZON A RIZSHÁNTOLÖBAN (3. oldal) HATÄSOS BÍRÁLAT (3. oldal) BAJ VAN A BELSŐ ELLENŐRZÉSSEL (4. oldal) IGÉNY ÉS LAKÁS (4—5 oldal) Megkétszereződött a női aktivisták száma . *• Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága szeptember 30-án ülést tartott Békéscsabán, Nyári Sándor népfront megyei tátikár elnökletével. Az érdemleges tárgyalás két napirendi pontot ötéit fel. Ezek egyike: a nép­front szerveinek együttműködé­se az állami és más szervekkel, valamint a párt irányításának állandó érvényesítése a .mozga­lomban. Az előterjesztett je­lentést a bizottság egyhangúan elfogadta. A másik napirendi pont a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. feb­ruári határozatához kapcsoló­dott, mely valamennyi társa­dalma szerv feladatává tette, bog}’ saját területén kiemelten foglalkozzék a nők és az ifjú­ság politikai, gazdasági, szocia­lista helyzetének javításával. Ezt az ülést megelőzően a népfront megyei bizottsága 1970. májusi ülésén tárgyalta meg a KB határozatát. A hatá­rozatot .valamint a megyei bi­zottság állásfoglalását figye­lembe véve intézkedési tervben jelölte meg a népfront elnök­ségek és bizottságok szervezési es tartalmi feladatait. A nép­front- megyei bizottsága megál­lapította, hogy a pártbizottságok segítségével a helyi elnökségek nagy körültekintéssel alakítot­ták ki a szervezeti keretet, hoz­ták létre a nőbizottságot ügyelve arra, hogy a nőmozgalom régi aiktívái minél többen, érdeklő­dési körüknek megfelelően kap­janak helyet a különböző nő­bizottságokban. A nőmozgalom régi aktíváinak megtartása mel­lett alapvető törekvésük volt az, hogy újabb nőket nyerjenek meg a nőmozgalom számára. Az intézkedési terv alapján a me­gyében a népfront-elnökségek mellett négy városi, 65 községi, 6 városterületd, három tanyai nőbizottság alakúit 1536 fővel. Ezzel megkétszereződött a népfront-bizottságokban dolgo, zó nőj aktivisták száma. Mun­kájuk eredménye megmutatko­zott a nők tanácsokba való be­vonásánál is; Az 1967-es vá­lasztáskor a tanácstagok 18,6, 1971-es választáskor pedig 25 százaléka lett a nő. Az ered­mény korántsem kielégítő, azon. ban ez a növekedés sem le­becsülendő. A vitában felszólaltak: Hen- ter Lajos Orosháza, dr. Szeme- nyei Bálint Orosháza, Nagy lm rétté' Békéscsaba, Vetési Sán- dorné Békés, Zsuffa Mátyásné Békéscsaba, Fodor Jánosné Sar­kad, Nyári Sándor Békéscsaba, Krisztóf Andrásné Békéscsaba, Vraúkó Judit Békéscsaba és Ke. rekes Józsefné Telekgerendás, bizottsági tagok, illetve meg­hívottait. Végül is a bizottság feladat­ként többek között megjelölte: a továbbiakban is olyan nőket kell megnyerni és bevonni a munkába, akik szívesen vállal­ják a megbízatást, akik akar­nak a népfrontban, annak nő­bizottságában tevékenykedni, akik képesek is a nők érdekeit képviselni és érdekükben dol­gozni. Majd a vita és az elő­terjesztés alapján elfogadott célkitűzések ajánlás formájá­ban megküldik a városi, köz­ségi népfront-bizottságoknak. A népfront-bizottsági ülés beje­lentések tudomásulvételével ért véget —r. Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön, a Parlament Vadásztermében tartották meg as Európai Biztonság és Együttműködési Magyar Nemzeti Bizottságá­nak alakuló ülését. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy a bizottság tagjai társa­dalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Grula, beszéde Az európai biztonság és együtt, működés egész népünket foglal­koztató gondolata, és társadal­munk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat — kezdte beszédét Kállai Gyula, majd így folytatta: Európa mindig megkülönböz­tetett helyet foglalt el a nemzet­közi fejlődésben. A lepergett év­századok folyamán itt csapták össze a leghevesebbem, a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió halott­jával, 5-5 millió sebesültjével, or­szágok és országrészek, városok ' és falvak rombadöntésével Euró­pa földjét a világtörténelem leg- j nagyobb csatatereivé változtatta.) Es ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság; a nemzeti független^ ség s a társadalmi haladás zász­laja is. Innen indult el világhó­dító útjára a szocializmus való­sága. Európában húzódik a két el­lentétes társadalmi világrend­szer fő erőinek érintkezési vona­la. Európa egy része a fő terü­lete annak az agresszív Észak- atlanti Szövetségnek, amely földrészünk blokkokra szakítá­sáért és a népekre súlyosan ne­(HuminiiiiisEUiiHiiHiiniiiiifiHiiiMiiiiniiiinuiüSsizcKHiniimMmiiiMiaiiiitni» iMiiminiiininimiiw A Kodály kórus Békésen mmmm Az egyik legkiválóbb magyar énekkar, a debreceni Kodály Kórus a békési zenekedvelőknek is bemutatta a zeneirodalom klasszikus értékű alkotásaiból összeáll! tott műsorát. Vezényelt a köz­tigból elszármazott, pályáját itt kezdő Liszt-díjas karnagy, Gulyás György. (Fotó Márton) hezedő fegyverkezeei versenyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem- legpusztítóbb katasztrófájának reális lehető­ségét képezi — bátorítja konti­nensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlan­ságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyuga­lom ellenére — ma sem- szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az Európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kér­dés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A szocialista országok. Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensül1., két, a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan- összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy Európában született meg a Bé- ke-vilá.ginozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: Soha többé háborút! Azok az eredmények, amelyek a különböző társadalmi beren­dezkedésű európai országok együttműködésében az elm-ult évek során megmutatkoztak je­lentik azt a reális alapot, ame­lyen újabb lépéseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres meg avatására. Ezután Kallaa Gyula az euróoai és a világ biz­tonságáért folytatott küzdelem összefüggéseit összegezte. A világon végbemenő változá­sokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában ér­lelődtek meg most annyira, hogy a régien, óhajtott biztonsági ten szeit. a népek segítségével meg­teremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjé­hez. ezt az összefüggést nem­csak földrészünkön ismertek föl, j hanem a világ sok más helyen is* az európai biztonság ir-egte re’mbésére irányuló erőfeszítés- inknek egyre nagyobb a vissz­hangja kontinensünk hataram túl is s a világ békeszereto né­péi közül mind többen és töb­ben helyeslik és támogatják. _ Ezért van az, hogy az euró­pai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatat­lanul mélyebben és sokoldalúb­ban formálódik, gazdagodik, mint eddig bármikor. Földré­szünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küz­delem nem lehet csupán a kor­mányok ügye. Majd a szocialista országok szerepéről beszólt ebben a harc­ban- az előadó, s utalt arra, hogy a kérdések rendezésével szem­benálló körök sem tétlenkednek. Mindent elkövetnek, hogy a tisz­tuló európai légkört megzavar­ják. Az elmúlt napokban, az an­gol konzervatív kormánynak a hidegháború éveire emlékeztető lépése, a szovjet diplomaták tö­meges kiutasítása szintén, ezek­nek az erőknek a kezére játszott. Nagy m-unkát kell a bélié, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csopor­tokat elszigeteljük — mondotta a továbbiakban — s a társadal­mi és politikai erők még széle­sebb körét vonhassuk be a biz­tonságról folyó összeurópai dia­lógusba. Külön szólt a társadalmi és tömegszervezetekről, amelyek Európa valamennyi országában igen sokat tettek az elmúlt évek­ben kontinensünk biztonságáért, majd így folytatta: Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdeklődéssel fi­gyeli a világhelyzetet, s- benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetőén elő­segíti annak kedvező fejlődését. Látjuk a pozitív változásokat, amelyek Eiuró-póban- végbemen­nek, s amelyek bővítik annak le_ hetőségét, hogy Európa a bi­zonytalan béke kontinenséből a biztonság tartós alapján fejlő­dő világrészévé váljon. Látjuk ugyanakkor, hogy a nemzetközi nagytőke, a reakció, a revansi mus és a fegyverkezőri versem és a feszültség haszonélvezői fé­kezik, gátolják a bélre és biz­tonság rendszerének kialakítá. sát, a világ más térségeiben pe­dig háborús veszélygócokat te­remtenek és tartanak fenn. ügy gondoljuk, hogy m-indezeket fi­gyelembe véve, növekvő aktivi­tással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társa­dalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együtt­működés megszilárdításában. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát bennün­ket arra, hogy növekvő aktivi­tással és hatékonysággal támo­gassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e való­ban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározá­sunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai tö­rekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kong­resszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezete . bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész né­pünk békeakaratát reprezentáló bizottságot: az Európai Bizton­ság. és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlevők egész né­pünket képviselik. Biztosak va­gyunk abban, hogy mostani ak­ciónkkal ismételten hozzájáru­lunk nemes célunk megvalósítá­sához. Végezetül Kállai Gyula a fel­adatokat vázolta, s így fejezte be beszédét: Történelmi pa­rancsnak teszünk eleget, melyet a magyar nép, az európai né­pek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Fel­hívjuk egész népünket, hogy se­gítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk te­hát együtt Földünk, kontinen­sünk, és hazánk békéjének, és biztonságának javára! Az elnöklő Erdei Lászlóné re- kesztette be az ülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom