Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
Feltétel nélkül nem szabad beruházni Tanácskozás a KGM-ben a beruházások hatékonyságáról — Az utóbbi evekben számos vállalatnál fellazult a beruházási fegyelem, pénzügyileg, mű. szakilag nem eléggé alapozzák meg a beruházásokat — állapította meg dr. Kocsis József, a kohó. és gépipari miniszter első helyettese, a KGM csütörtöki aktívaülésén. A tanácskozást azért hívták össze, hogy megvizsgálják a beruházások hatékonysága növelésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a beruházásokat sok esetben nem előzi meg alapos gazdasági elemzés, hiányosak a műszaki dokumentációk, s nem számolnak elég reálisan a költségekkel, azok fedezetével. A miniszter első helyettese, s a többi felszólalók is hangsúlyozták, hogy a jövőben csak olyan vállalati beruházásokat szabad támogatni, amelyeknek előfelté- teleit a vállalatok biztosították, Felhívták a vállalati vezetőket, hogy elemezzék a következő évekre tervezett beruházásaik megalapozottságát, s ahol ellentmondás tapasztalható, ott döntéseiket vizsgálják felül, illetve problémáikat terjesszék a Kohó- és Gépipari Minisztérium elé. A minisztérium a natgy beruházások gyorsítására 'tesz intézkedéseket. A kohó- és 'gépiparban. ugyanis a múlt évről 25 egyedi nagy, illetve értékhatár feletti beruházás húzódott át 1971-re, s a népgazdaságnak1 fontos érdeke, hogy a befejezetlen beruházások állományát e tárca területén is lényegesein csökkentsék. (MTI) Francia, német és magyar film a hét moziműsorán Szép üzenet a penzai tájról Testvér megy érik művészegyüttese Orosházán vendégszerepeit Vagyim Popov, a dirigens, a zenekar élén. A különös sorsú, művei okán j részben agyondicsért, részben túl sokat szidott Rejtő Jenő! százezres példányszámban kiadott műveiből több film, illetőleg színdarab készült már. A legújabb próbálkozás a most rendezőként is bemutatkozó kitűnő operatőré, Somló Tamásé, aki egyben írója is volt A halhatatlan légiós, akit csak pe- hovárdnak hivtak című színes filmnek — érdekessége, hogy nem elsősorban hőse regénye- élakjait kelts ismét életre a filmvásznon, hanem magát Rej. tőt, az író életének utolsó hónapjait, melyek a pesti kávéház asztalától a második világháború pokláig vezetnek. Megjelennek természetesen a regényhősök is. Sir Yolland, Podvinec marsall, a Nagy Bivaly és Fülig Jimmy, ha nem is feltétlenül a regényekből ismert helyzetekben. A központi alak azonban mindig Rejtő, a murikaszolgálatos menetben az ő agyában villannak fel kedvelt figurái, groteszk mondatai — és tárul fel egyre inkább igazi lénye, a legnehezebb ködőben. S persze, a kollégium programját se lehetett elhanyagolni. A reggeli torna után, héttől nyelvtanulás volt. Valamilyen idegen nyelvet mindenkinek választania kellett. Én az angolt tanultam, egy Eötvös-kollégista járt ki hozzánk, mint tanár, hetente kétszer. Ha nem volt nyelvóra, népdaltanulás volt, aztán az egyetem. Reggelit, ebédet, vacsorát az alagsorban kaptunk. Jóízűen főztek, jó volt a koszt, mert a kollégium nagy kertet s gazdaságot birtokolt Tétényben, onnan került ki a sok jó, s a húsféle is. Tudom, hogy ebben az időben nem minden népi kollégiumban ment ez így, de nem is volt mindenütt oly zsúfolt program, mint Itt, a Stefánia úti villaépületben. Kellett a jó koszt, hogy bírhassuk az iramot. Hetente kétszer ú. n. belső szeminárium volt, ezt — a filozófiát — P. Feri tartotta. Heti egy alkalommal politikai gazdaságtant hallgattunk a kollégiumban H. Jóskától. Különösen az utóbbi összejövetelek váltottak ki heves vitákat, mert számunkra szanszkritül hangzott a polgazd. Ezért meg is bíráltam nagy hévvel Jóskát. Nevetett, s azzal védekezett, hogy egy csomó terminusra nincs megfelelő magyar műszó egyelőre. S azzal vígasztalt, lassan megbarátkozom a gazdaságpolitikai fogalmakkal. Jó 8—10 hónap kellett hozzá... A filozófiával már másként álltam. Ott már bátrabban szóltam a kérdésekhez. Ügy éreztem; otthonosabb terület nerülmények között is megmutatkozó humanizmusa. Kedves Robinsonom a címe az új NDK-filmnek, mely egy mentőknél dolgozó fiatalember és egy könnyebb munkahelyi balesetet szenvedett lány története. A balesetet követő megismerkedésüktől szerelmükig, a fiú apja előtti titkoJiózásúktól a családalapításig. A medve és a baba a franciák színes vígjátéka. Főszereplője a férfiakat bolondító, gyönyörű Felicia — Brigette Bar- dot játssza —, aki meg akarja hódítani a rádiózenékiar csendes, szelíd cselli&táját. Ez a különös szerelmi ostrom a film története s figyelemre méltó érdekesség, hogy a „medve” megjelenésekor mindig egy Rossi- ni-melódia csendül fel, a „babának” pedig modem pop-zene a kísérő motívuma. A zened felépítést követi a két főszerep, ló minden cselekedete; Felicia mindig hódítani akar, Gaspard mindig menekülne az asszony elől. Talán csak a film utolsó kockáin fordul valamit a helyzet .:. kém. Bár ilyenféle kifejezések; „reformizmus”, „neopozitiviz- mus”, meg „logikai empirizmus” — vadítottak eleinte. A filozófiai szemináriumon egyszer bevallottam, hogy — bár nem vagyok templomjáró — istenben azért mégis hiszek, mert valaminek lennie kellett — legkezdettől, nevezzük akárminek. P. Feri jót derült rajtam, s megjegyezte, hogy persze, valaminek lennie kell legkezdettől — s ez az AnyagEmlékszem, ezen napokig vitatkoztunk. Végeláthatatlan vitának bizonyult a női egyenjogúság kérdése is. Én azon az állásponton voltam, hogy a női egyenjogúság — utópia, ábránd. A nőkről mindig több és több bőrt fognak lenyúzni — fejtegettem. Az idősebb, szemináriumvezető kollégisták nem haragudtak azért, ha cáfolni próbáltam, amit ők mondtak. Az volt a főelv; mondjunk ki mindent, bátran, gátlások nélkül, ahogy gondoljuk... Mindig mindent nyíltan kimondani! Az aztán más lapra tartozik, hogy egyik-másik idősebb barátom úgy ízeire szaggatta „igazságomat”, hogy — az érvekből végképp kifogyva— sírtam dühömben... Nem sajnáltak. Az volt a szisztéma, hogy — persze, az egyéniség megsértése nélkül — lerombolni minden avitt nézetet — aztán felépíteni az emberben valami, merőben újat— (Folytatjuk) Azt mondja Vaszili) Jakovle- vies Sumilin az Orosházi Üveggyárban: „Az üveghuta hőmórsékletónéi is magasabb hőfökú a mi örömünk, hogy ide is eljöhettünk és megismerkedhetünk Orosháza népével.” Az üzemlátogatásnak azonban előzményei voltak. Szerdán délelőtt fél 11 körül érkezett meg a Penza Együttes autóbusza az Orosházi Üveggyár elé, ahol a város vezetői és félszáz KISZ- ista lány és fiú várta a kedves vendégeket. Üdvözlő szavak, baráti kézfogások, ölelések és virág, virág..'. Az üzem kultúrtermében terített asztal várta az együttes tagjait és vezetőit. Ambrus Pál, a városi pártbizottság titkára mutatta be a város és az üzem vezetőit. Közben a Pepsi Cola nagy sikert aratott, a figyelem azonban néhány perc múlva Czina Sándor, az üveggyár igazgatója felé fordult, aiki orosz nyelven tájékoztatta a testvérmegye küldötteit a gyár életéről, történetéről és távolabbi tér-l-1' veikről. Később ő maga vezette végig vendégeit a gyárban. Az igazgató — mint mindig — most is kitűnő és faradhatatlan kalauznak bizonyult. Az orosházi látogatás városnézéssel folytatódott, majd a városi tanács előtt Szegvári Péter- né tanácstitkár és sok száz magyar és szovjet zászlót lengető úttörő köszöntötte az érkezőket. A kora őszi kellemes napsütésben az öröm és a vidámság fényei színezték a vendéglátók, a vendégek arcát, és minden bizonnyal tiszta őszinte szívből mőndta, ott a tanácsháza előtt P. K. Pavlovna, a penzai városi pártbizottság titkára: „Nagyon szép város Orosháza, kedves utcáit, szép épületeinek látványát megőrizzük.. A déli órákban a 100 éves Gyopáros fürdőre rándult ki az együttes, ahol a mikrohotel éttermében pompás ebéd várta penzai barátainkat. A pohárköszöntők a barátság lényegét említették, a tartalmas kapcsolatok, szépségét és fontosságát. A délután a fiataloké volt. Fürdés a strandon, játék, séta a „csoda-tó” partján, a ligetes parkban, ahol a sétányokon már őszi levelek zizegték. Gyorsan teltek az órák. Az együttest hamarosan hívta a kőmjssms • 1971. SZEPTEMBER 24. telessé®. öt órakor érkeztek a művelődési központba, ahol a színházteremben a város gyermekkórusa gyönyörű magyar dalokkal fogadta őket. Aztán megkezdődött a lázas készülődés, öltözködés, a zenekar elhelyezkedett. Este 7 órakor zsúfolt ház várta a program kezdetét A színpad szép dekorációja az orosháziak leleményét és művé- szetszeretetét tükrözte, Ambrus Pál szavai pedig újból a találkozás örömét és a barátság me. legségét hordozta, amikor fent, a színpadon üdvözölte V. J. Su- milint, a kulturális küldöttség vezetőjét és az együttest A műsor nagyon szép volt, remek hangulatú .. Az orosz lélek távolból ideérkező üzenetét hozta a penzai sztyeppéről, dombok, völgyek, nyírfaerdők világából. Taps, taps, forró és igaz volt érte a köszönet (sass) A körséta egyik állomása az üveggyárban. Gyönyörű tánc-koreográfia, a „Holdfény”. (Fotó : Somogyi MJartory
