Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
Akai* rendkívüli interpelláció is lehetne Á helyi tanácsok ebben az időszakban tárgyalják meg a fejlesztési alapjuk 1971. első félévig gazdálkodását, valamint az első félévi bevételi és kiadási terv teljesítését. Az önálló tanácsi gazdálkodás első mérlegei ezek, melyek tükörképét adják az eddigi tevékenységüknek. Korábban azt mondtuk: amíg a felettes tanács dönt a városokban és községekben megvalósítandó fejlesztésekről, a városi és községi tanácsok pedig csak véleményt mondhatnak e kérdésekben —• kevésbé érvényesülhetnek a helyi elképzelések. Ez a megkötöttség az új tanácstörvény hatályba lépésével megszűnt. A megfelelő gazdasági önállóság birtokában a tanácsok megtanulták a leckét: Abból kiindulva, ha a helyi szervek joga a döntés, a tanács megvalósíthatja az értékes javaslatokat, s kielégítheti a lakosság indokolt igényeit, kiszámították a meglevő és várható anyagiakat, és kitűzték a településfejlesztést legjobban szol. gáló célokat. A demokrácia eszközeivel bevonták az állampolgárokat a település legfontosabb ügyeinek megvitatásába, eldönté. sébe. Nyilvánvaló, hogy azok, akiknek módjukban volt alaposan megismerni nemcsak a terveket és az elképzeléseket, de megvalósításuk lehetőségeit is, jobban magukénak érzik a feladatukat; közreműködésre hívják fel a lakosságot és a nem tanácsi szerveket egyaránt. Mindezek alapján az ember azt gondolhatná, hogy különösebb zökkenők nélkül telnek e tanácsok hétköznapjai. A mérle. gek másról tanúskodnak: tervlemaradásokról, akadozó bevételekről, gazdasági szabályzók megváltoztatásáról, a IV. ötéves terv végleges tervszámainak kései megadásáról, építési-kapacitás hiányáról beszélnek. Szarvas várost idézem: „A- fejlesztési alap 1971. első félévi gazdálkodását és ezen idő bevételi és kiadási tervteljesítését gátolta a tervidőszakra megváltoztatott gazdasági szabályzó.” Elnnék ilyen kihatásai is voltak: „A gazdasági szabályzók megváltoztatása következtében a tanács fejlesztési alapszámlája több esetben fizetőképtelen volt. Ennek enyhítésére próbálkoztunk rövidlejératű bankhitel felvéte. lével, eredménytelenül, tekintet, tel arra, hogy az illetékes pénzintézet rövidlejáratú hitelt csak olyan esetben ad, ha valamely beruházás a tervezettnél korábban fejeződik be. Sajnos Ilyennel a városi tanács nerb rendelkezik, így a hitelkérelmüket nem teljesítették.” A fejlesztési aiap bevételeinek alakulását vizsgálva Szarvas város 52,8 százalékos teljesítése jónak mondható, és időarányos. De ha az első félévi tényleges bevételből levonjuk az előző évi pénzmaradványt, a bankhitelt, és az átvett beruházási pénzeszközt, abban az esetben a bevételi terv teljesítése mindössze 8,1 százalékos. Már pedig, ha a bevételek akadozva folynak be, az komoly gondot okoz a gazdálkodásban. Az is banánhéjként említhető, hogy az 1971. évi beruházások helyenként kedvezőtlenül alakultak, mivel a IV. ötéves terv végleges tervszámait meglehető, sen későn kapták meg a tanácsok. így a beruházások előkészítése, a kivitelezői kapacitások biztosítósa elhúzódott. Ennek Szarvason az lett a következménye, hogy az 1971-re tervezett középiskolai két műhelyterem megépítésére ez évben nem került sor. Mit mond és mit mondhat a tanácstag ebben az esetben, amikor maga is állást foglalt a tanácsülésen, szavazatával hozzájárult a döntéshez? Legfeljebb „szólamát” alsó vagy felső C-n kezdi, Mnek-kinek vérmérséklete szerint. Különösen áll ez akikor Is, ha egyes kivitelező vállalatok még tologatják is a határidőt, ahogy ezt teszi Szarvason a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A vízellátás megjavítását 1971. szeptember 1-1 végleges határidővel vállalta Tény; a főkörvezeték építéséből még nincsen kész a Széchenyi utcai szakasz a Szabadság és Jókai utca között. Sorolhatnánk más vállalatokról is olyan „végleges” határidőket, melyek már-rnár a végtelenbe torkollnak, és csupán illuziókgyámak. Csak Nusl járt a fejében, semmi más. Féltékenyke- dett, követelőzött a végén. Ügyannyira, hogy egy nyári reggelen Juliska néni, a dübögő tulajdonosa kitette a szűrét Nusinak. — Lódulj, ne is lássalak! — mennydörgött Juliska néni. — Nekünk minden vendég egyforma. Ha ez nem tetszik, fel is út, le is út a kisasszonynak.— Ugyanmár, Juliska, ne legyen szívtelen; én nem ilyennek ismertem magát — próbálta apám puhítani. Juliska néni tántoríthatatlan volt: — Egy szál vendég nem foglalhatja le a leányt. Munkafegyelem is van a világon! A legjobb kuncsaftoknak mondja be az unalmast... Maga, szomszéd, eltűrné, ha az inasa földhöz csapná a dikicset? Ahelyett, hogy dikicselne — becsülettel? Apám nem nyilatkozott a földhöz vert dikicsről. Inkább cselekedett. Az „ifjú párt” beinvitálta az óvóhelyünkre, húzzák meg magukat ott, ha egyebütt nem megy, egy ideig. Említettem mór, hogy egy öblös pince szolgált óvóhelyül, a kert végében. Ott takarosán elrendezkedhettek Elek bátyámék, még rádiójuk is volt, amelyikből gyakran felhangzott az ijesztő figyelmeztetés: — Bácska, Békés, vigyázz! Ez bombázógépek közeledését jelentette, s mivel messze környéken a mi nagy pincénk volt az egyetlen tisztességesebb búvóhely, a szomszédokkal együtt többször megzavartuk az ifjú pér turbékolását. Kénytelen-kelletlen. Ezért aztán egyre puskaporosabb lett a levegő, mintha a bombázógépek szállítmánya a mérhetetlen magasból is tüzet táplált volna az emberek szívébe. Holott a Liberátorok, ezek a lomhán úszó égi bálnák, sohsem nyitották meg okádó bugyraikat a város felett. Az igaz viszont: nem lehetett •tudni, meddig kegyelmeznek nekünk. — Egyszer csak hullani kezd az égi áldás, aztán mindnyájunknak kampec — jegyezte meg epésen édesanyám, amikor egy riadó közben a pince közelében, a csupasz földön lapítottunk. Apám ugyanis nagy udvariasan betessékelte az ijedt arcú szomszédságot, akik alig tértek be az Elek bátyámék holmijától — s mink kint kocogtattuk a fogunkat, a puszta ég alatt. A család. Apám félsz-oldó tréfának szánta szavait, mégis baj lett belőle. Tán épp azért, mert édesanyám is kiérezte belőlük az akasztófahumort. — Kampec ám ennek a szégyentelen cafkának-e — lobbant nagyot ' a visszafojtott düh anyámban. — Csak nem fogunk itt miattuk rakásra pusztulni, hogy az a... No, ha anyám nem lett volna történetesen lutheránus, úgyis mint gyökeres orosházi, hát egy nagyobb novellára-valót gyónhatott volna legközelebb a gyóntató ketrec mellett; olyan vastagra sikerült a mondat folytatása. Édesapám nem szerette a csúnya szavakat. Különben is érezte, hogy őt legalább úgy éri a kritika, mint a megpártolt „fiatalokat”... (Folytatjuk) ban igyekszik ringatni a lakosságot. A leírtak úgy hangzanak, akár valamiféle rendkívüli in terpelláció. Talán az is, mert j sok kérdés választ vár. A IV ötéves terv arányos helyi önálló programjai legkisebb községünk tanácsa előtt is ott fekszik Használni akarják a ciklus folyamán, úgy ahogy azt elhatározták — nagyobb zökkenők nélkül. Minden bizonnyal másutt is találhattunk volna alkalmas pél- dázgatást, ahol a tanács munkájában hásonló skálán lehetett volna mérni a megbecsülendő eredményeket, a mutatkozó gondokat, több vonatkozásban a helyi adottságuk kihasználását, ugyanakkor egy sor lehetős ér, kihagyását. Tény, hogy mindenütt a lakosság most ízlelgeti az új életformát. Mégis a jóváhagyott tervek megmagyarázása során egyes község, városrészekben az „én utcámból”, a „mi kerületünk”, majd tágítva a szemléletet a „mi községünk”, a „mi városunk” lett. Így is dolgozik. így is viseli a reá kirótt anyagi terheket. Am erdömöS külön szólni a tanácsok és a területükön működő nem tanácsi szervek új felfogásáról, amely együttműködésüket a pusztán tudati szervezési elemek helyett elsősorban érdekközösségi alapra, a kölcsönös előnyök felismerésére és kiaknázására helyezi. Az lenne a helyes, ha mind több vállalat és szövetkezet ismerné fel, hogy számára is előnyös ha a termelést közvetlenül szolgáló, közös beruházáson kívül anyagi támogatást ad a tanácsnak a lakása építkezésekhez, a szociális intézmények megvalósításához és fenntartásához is. Hasznos ez, hiszen a termelő munkát segíti, ha a dolgozók a lakóhelyükön is jó körülmények között élnek, ki pihenten mennek dolgozni, s gyorsan jutnak munkahelyükre, így lehetővé válik, hogy a települések gazdasági fejlődésével lépést tartsanak a lakásviszonyok, a közműhálózat, a helyi közlekedés, általában a környezet kulturáltsága. A tanácsok — erre mutatnak a fejlesztési terveik — maguk is mindinkább túltekintenek a szőkébb értelemben vett tanácsi szektoron es segítik az üzemeket nemcsak a termelésben, hanem közművesítéssel, lakással, telephely biztosítással stb. A támogatás tehát kétoldalú, és ez mindenképpen hasznos. Az új körülmények között a vállalatoknak és a tanácsnak együtt kell sírniuk, és együtt nevetniük, mert eredményeik jelentősen függ a másiktól. A közös érdekeken alakuló fejlesztés és intézmény működtetés pedig mindenképpen helyes törekvés, mert segíti a rendelkezésre álló eszközök koncentrálását, a helyi igények kielégítését. Ehhez azonban az üzemek, vállalatok, gazdaságvezetőkhöz meg kell találni az utat, a tanács önálló gazdálkodásának sikere érdekében. Ez viszont már a helybeliek dolga. Rocskár János A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat 1 fő vizsgázott stabil kazánfűtőt és 1 fő vizsganélküli kazánfűtőt azonnal felvesz. Jelentkezés: a vállalat műszaki osztályán, Orosházi út 16. 320268 ífrt/JSÁcj 1971. SZEPTEMBER 11. 5 Présgép a MEZŐGÉP csabai üzemében A MEZŐGÉP Vállalat békéscsabai gyárában Hajdú Imre művezető ellenőrzi az élhajlító présgép munkáját. Segítői Csiakl János és Hrabovszki Pál géplakatos szakmunkások. Az élhajlító présgép segítségével nyílászáró szerkezetekhez készítenek alkatrészeket. (Fotó: Demény) Tudományos együttműködés a gázkitörések okainak vizsgálatára A Nagyalföldi Kőolaj és Föld- gáztermelő Vállalat együttműkö_ dési szerződést kötött a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézettel. A megállapodás értelmében az intézet kutatói együttműködnek a vállalat szakembereivel a legfontosabb biztonságtechnikai kérdések megoldásában. Kölcsönösen vizsgálják a gázkút kitörések okait, áramlástani hatását, fizikai-kémiai jellemzőit. Tanulmányozzák többek között a gyújtási viszonyokat, továbbá a nagyheves, ségű, különféle fűtőértókű és csapadéktartalmú gázáramok vi. selkedését. Szerepel az együttműködési programban a földgázüzemek anyag mérlegelnék az elkészítése, a szállítási technológiák felülvizsgálata, a korróziós jelenségek vizsgálata. A tudományos szakemberek részt- vesznek a földgázüzemi technológiák kidolgozásában, a számítógépes program olajipari bevezetésében a tudományos együttműködéssel 1975-ig az olaj. és földgáz! per sok eddig tisztázatlan problémát oldják meg. Szeptember közepén induló cukorgyártási időszakra (kb. december közepéig) segédmunkás munkakörbe férfi és női munkavállalókat felvesz a Szolnoki Cukorgyár KERESETI LEHETŐSÉGEK: Férfiak részére: gyári munkakörökben 2000—3000 Ft-ig rakodómunkán 2500—4000 Ft-ig Nők részére: gyári munkakörökben 1400—2000 Ft-ig Munkarendünk: 3 műszakos, folyamatos munkabeosztás mellett heti váltásos rendszer. Üzemi konyha, munkásszállás a gyártelepen van. (Nők részére szállást biztosítani nem tudunk). Családhoz történő utazási költséget a rendelet szellemében megtérítjük. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportnál személyesen vagy levélben. Szolnoki Cukorgyár ____________________________________ Í90692
