Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

A MEGYEI PÁRT blZ07TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Ara: 1,— FI XXVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Százezer család Megyénk földművesszövetke­zeti mozgalma csaknem százezer családot egyesít. így elmondhat­juk, hogy a megyében élő csa­ládok nagy többsége tagja vala­melyik ÁFÉSZ-nek. Különösen a kis- és nagyközségekben jól szer­vezettek a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek, ám Békéscsa­ba, Gyula, Orosháza, Szarvas ÁFÉSZ-einek munkája is igen jelentős a lakosság ellátásában, a legkülönfélébb szolgálati igé­nyének kielégítésében. Évekkel ezelőtt, amikor még divat volt a kereskedelmi és a tevékenységi terület felosztása, akkor a mai ÁFÉSZ-ek elődeit kiszorították a városok, a na­gyobb községek központjaiból azzal, hogy a kisebb települések ellátását oldja meg. A fogyasz­tási szövetkezetekbe tömörült emberek akarata, további szer­vezkedése akadályokba ütközött, noha a mozgalomba tartó vá­roslakók a falusiakhoz ha­sonlóan, saját erőforrásaikkal kívántak részt venni ellátásuk­ban és szolgáltatási igényük ki­elégítésében. Ezek a próbálkozá­sok helyenként nem értek révbe, mert a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szükségességének megítélése akkoriban nem volt olyan egyértelmű, mint ma. Az MSZMP Politikai Bizottságának állásfoglalása alapján köztudott, hogy a fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek munkájára a társadalom hosszú távon számol, s ugyanolyan következetesen szo­cialista intézménynek tekinti, mint az állami vállalatot. Amióta nyilvánosságra került a párt egységes szövetkezet-poli­tikai irányelve, melyet Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tavaly szeptem­berben a szövetkezeti kommu­nisták Békés megyei aktívaülé­sén fejtett ki részleteiben, váro­sainkban is erősödik a fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek munkája. Sőt azóta újabb és újabb szövetkezeti formákat bontakoztatnak ki a termelőszö­vetkezetek tagjai, a munkások és az alkalmazottak. Elegendő megemlíteni, hogy a lakásszö­vetkezetek mellett most már la­kásépítő és -karbantartó, továb­bá takarék- és munkásszövetke­zetek is alakulnak a korábban igen jelentősnek tartott állami feladat társadalmi úton szerve­zett megoldására. Százezer család, megannyi gond, s lám a szövetkezet egye­síti az erőket a legégetőbbek megoldására. Nagy energiák és anyagiak fordítódnak ilyen mó­don is közös dolgainkra. Ezért a párt a jövőben egyre jobban, az eddigieknél nagyobb mértékben számít a fogyasztási és értékesítő szövetkezeti mozgalomra, amely decemberi, VII. kongresszusán az MSZMP szövetkezet-politikai el­veinek alapján készül a megúj hódás, a korszerűsítés első, ered­ményes szakaszának lezárására. Ezen a kongresszuson ott lesznek megyénk ÁFÉSZ-einek küldöt­tei is, akiket erre az igen nagy jelentőségű munkára a közeli napokban készít fel — a szö­vetkezeti demokrácia jegyében — az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tagsá­ga. D. i, Elutazott Budapestről a francia külügyminiszter ilÄIÄllHUH »■■iir Kádár János, az MSZMP KB el nő titkára hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Budapes­ten tartózkodó Maurice Schumann (bal oldalon) francia külügym'nisztert. A képen (középen): Schumann magyar kollégája, Péter János. (MTI fotó: Vigovszki Ferenc, felv.). Maurice Schumann francia I külügymihiszter — aki Péter Já­nos külügyminiszter meghívásé- | ra kétnapos hivatalos látogatást I tett Magyarországon —, felesége társaságában péntek délelőtt a 1 magyar fővárosból Bulgáriába utazott. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai is. Magyar—francia közös közlemény A magyar fővárosban tett lá­togatása alkalmával Maurice Schumann külügyminisztert fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság’ El­nöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnöke. Találko­zott Vályi Péterrel, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével, Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési, valaipint Szurdi Ist­ván belkereskedelmi miniszter­rel. - ..... , ..... - • A francia külügyminiszter tár­gyalásokat folytatott Péter Já­nos külügyminiszterrel. A kölcsönös egyetértés és meg­becsülés légkörében lefolytatott megbeszélések során érintették a legfontosabb nemzetközi kérdé­seket, különös tekintettel az eu­rópai problémákra. Mindkét fél kifejtette azon szándékát, hogy tevékenyen elősegíti az európai földrészen, továbbá a világ más részein jelentkező problémák megoldását. A megbeszélések egy részét a magyar—francia kapcsolatoknak szentelték, megvizsgálva, mi­lyen eszközök szükségesek e kap­csolatok minden téren való fej­lesztéséhez. Maurice Schumann külügy­miniszter franciaországi látoga­tásra hívta meg Péter János kül­ügyminisztert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A lá­togatás pontos időpontját diplo­máciai úton állapítják meg. Ma = Külkereskedelem, nemcsak mérlegként (3. oldal) Akár rendkívüli interpelláció is lehetne (5. oldal) Mini Magazin <7. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal) A magyar és az osztrák külügyminiszter találkozója Péter János külügyminiszter és dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság külügymi­nisztere között 1971. szeptember 12-én nem hivatalos találkozóra kerül sor Sopronban és az auszt­riai st. Margarethen-ben. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országom Tanácsa pénteken az ÉDOSZ- székház tanácstermében ülést tartott. Baradziej Lászlóné, a SZOT alelnökének megnyitója után első napirendi pontként Ne­meslaki Tivadar, a SZOT titkára a népgazdasági terv első félévi teljesítésének tapasztalatairól és a további feladatokról terjesz­tette elő az elnökség beszámoló­ját. Üzemi és népgazdasági igényeket tükröz a jövő évi tervafánlás Küldöttközgyűlés a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében Schumann Szófiában Szófia Pénteken a déli órákban Bu­dapestről Szófiába érkezett Schumann francia külügymi­niszter, hogy eleget tegyen bol­gár kollégája hivatalos meghívá­sának. Schumannt és kíséretét a bolgár főváros repülőterén Iván Basev külügyminiszter és több más hivatalos személyiség — közöttük Böjti János magyar nagykövet üdvözölte. A venezuelai külügyminiszterhelyettes a Vadászati Világkiállításról Dr. Jósé Alberto Zamrano, a hazánkban tartózkodó venezu­elai külügyminiszterhelyettes pénteken megtekintette a vadá­szati világkiállítást. Látogatásá­nak befejeztével az MTI munka­társának nyilatkozott a nemzet­közi bemutatóról. Nagyon kellemes benyomást szereztem — mondotta —, s rendkívül értékesnek tartom a ■világkiállítást, hiszen méretei­ben és szépségében is messze felülmúlja a vadászat és a ter­mészetvédelem témakörében ed­dig rendezett nemzetközi bemu­tatókat. Ez az első alkalom, hogy csaknem 6000 értékes trófeát együtt láthatnak a vadászok. Szeretném üdvözölni, köszönteni e nagyszerű kiállítás szervezőit és rendezőit sikeres munkáju­kért. Tegnap, szeptember 10-én dél­előtt tartotta második félévi kül­döttközgyűlését a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Orosházán, Báli Istvánnak, a Tsz-Szövetség elnökének vezetésével. A tsz-szö- vetség küldöttgyűlésén megje­lent Baukó Mihály, a párt me­gyei bizottságának gazdaságpo­litikai osztályvezetője, Gajdács György, a megyei tanács vb. me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, és dr. Krattin- ger Márton, a MNB Békés me­gyei igazgatója. Horváth Pál tit­kár a napirendekhez szóbeli ki­egészítést tett, melyben hangsú­lyozta : — A termelőszövetkezetek öt éve nem kapnak kötelező terv­számot arra vonatkozóan, hogy mit termeljenek, hogyan szervez­zék gazdálkodásukat. A tsz-szö- vetség ez alkalommal tisztelettel a közgyűlés elé terjeszti szám- szerint negyedik tervajánlását, melyet javasol, hogy a termelő- szövetkezetek a jövő évi terme­lési terv összeállításánál vegye­nek figyelembe. A most összeállított tervaján­lás az elmúlt tíz esztendő tapasz­talataira épül. Tükrözi az üzemi és a népgazdasági igények szük­séges összhangját, annak továb­bi erősítését. A tsz-szövetség el­nöksége azt ajánlja a tagszö­vetkezeteknek, hogy kenyérga­bonával a vetésterület 40 száza­lékát, kukoricával 20 százalékát, lucernával 10 százalékát, ipari és kereskedelmi növényekkel a ve­tésterület 20 százalékát vessék be. Seprűcirkot, rostkendert, napraforgót, cukorrépát és őszi káposztarepcét termesszenek el­sősorban, továbbá közvetlen és vállalati értékesítésre a vetéste­rület 3—4 százalékán zöldséget. A terület többi részét egynyári szálastakarmány-termesztésére fordítsák. A terv műszaki fejlesztésének részében a gépesítés színvonalá­nak növelésére, a növényter­mesztés speciális munkagépei­nek megvásárlására, szállító esz­közök beszerzésére, szárítógépek üzembehelyezésére és az eddigi­nél több műtrágya felhasználá­sára törekedjenek. A vitában felszólalt Baukó Mi­hály, aki az 1972-es esztendő kö­rültekintő előkészítését és meg­alapozását kérte a jelenlévőktőL ___ D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom