Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-28 / 228. szám
Jövedelemnövelés, vagy teljes foglalkoztatás? A Békéscsaba Eszak-nyu. gat! határaiban 6200 katasztrális holdon gazdálkodó Lenin Mezőgazdasági termelőszövetkezet mintegy 1100 tag tulajdona. A termőterület minden ezer hold. ján 40-nel több tagot foglalkoztatnak itt mint országosan, mivel a tagsűrűség 45—50 százalékkal magasabb az átlagosnál. Azaz ennyivel több embernek kell munkát biztosítanunk. [ Kell: mert a termelőszövetkezeti! tagoknak nem csupán joguk, hanem igénylik is azt, hogy részt vegyenek a közös munkában. Hiszen a gazdálkodás eredményéiből elsősorban csak a végzett munka alapján és arányában részesedhetnek. így azután érdekük is az, hogy termelőszövetkezetük minél eredményesebben, minél jövedelmezőbben termeljen, gazdálkodjon. Az egy gazdasági évben elérhető bruttó jövedelem további növelése — a közös gazdaságok vállalati jellegének erősödésével párhuzamosan — fokozottabban követeli meg a termelés tényezőinek ésszerűbb, gazdaságosabb fel- és kihasználását. Gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági, köz- gazdasági környezethez, a piaci feltételekhez pedig csak úgy lehet, ha a termelő erőknek és a termelési eszközöknek mindig megfelelő és optimális mennyisége, illetve minősége áll szemben egymással. És ebbe a körbe a munkaerő is beletartozik. A termelőszövetkezetek azonban a munkaerő, felhasználása szempontjából sajátos gazdasági egységek. Itt, mivél a termelőszövetkezeti tagok egyben gazdái is közvetlenül a tsz-nek, sem „leépítéssel”, sem egyéb módon nem változtatható tetszés szerint a dolgozók létszáma. így egy-egy magas tagsűrűségű termelőszövetkezetben olykor a szükségesnél több munkaerő állhat rendelkezésre. De — mint láttuk — a közös gazdaságban elvileg is. gyakorlatilag is biztosítani kell a teljes foglalkoztatottságot. Ebből fakadnak azután az olyan vélemények is, hogy e tény annyira ráüti a bélyegét a magas tagsűrűségű termelőszövetkezetek gazdálkodására, hogy ezáltal szinte különleges üzemtípus keletkezik. Olyan, amelyet a foglalkoztatási cél elsőbbsége jellemez. Eayszerűbben: e megáiia. pítás szerint az ilyen gazdaságok vezetői előtt két út áll. Vagy célul választják azt, hogy foglalkoztatják a tagságot minden áron. Ennek pedig valódi ára a jövedelmezőség, ezen keresztül a jövedelem fokozatos csökkenése. (Könnyen belátható, hogy ez nem járható út.) Vagy pedig dönthetnek úgy. hogy a minél nagyobb jövedelem elérésére törekszenek. Csakhogy ez ts zsákutca, hiszen az egyoldalú „gazdaságossági” szemlélet előbb-utöbb a tagsági jogok és érdekek megsértéséhez, megcsorbításához vezet. Ezek szerint egyetlen kézenfekvő megoldás kínálkozik csupán, két rossz közül a kevésbé rosszat választani? Előfordulhat, hogy néhány termelőszövetkezetben valóban ezt teszik. Az itteni vezetőség tehetetlenségét az objektív körülmények igazolni is látszanak. Minden esetre a Lenin Tsz példája azt bizonyítja, hogy a kérdés, a választás ügyesen .kikerülhető.” Ebben a magas tagsűrflségű termelőszövetkezetben ugyanis egy tag 3—4 nappal teljesít többet az átlagosnál. Sőt egy nap alatt mée 30 százalékkal nagyobb bruttó jövedelmet is termel a termelőszövetkezetekben kialakult átlagnál. Vagyis a teljes foglalkoztatást relatíve nem az elérhető jövedelem rovására oldották meg. A kÖZÖS gazdaság termelési szerkezetét vizsgálva az is megállapítható, hogy a foglalkoztatási cél egyáltalán nem „üti rá bélyegét,, gazdálkodásukra. Igaz, hatása nem tagadható egyértelműen, mivel a teljesített munkanapok egy jelentős részét a főtevékenységhez többé-kevébé kapcsolódó kisegítő és melléküzemágakban használták, illetve használják fel. Ezek egyre fokozottabban járulnak hozzá az árutermeléshez és teszik mind biztonságosabbá azt. A foglalkoztatás kényszer-jellegéről beszélni tehát már ez esetben sem indokolt. Ugyanakkor e tény jól jelzi, hogy a teljes foglalkoztatás megoldásához vezető utat keresni kellett. A termelési szerkezetet alkotó ágazatok és főágazatok között a magas tagsűrűség ellenére mégis a nem munkaigényes ágazatok szerepéinek döntő KRESZ-oktatás kocsisoknak A nagy kiterjedésű tanyavilággal rendelkező Békés megyében jelenleg mintegy 8 ezer pár lófogatot tartanak számon. A lovas kocsik — különösen az őszi csúcsforgalom idején és sáros, havas időben — rendszeresen részt vesznek a közúti j forgalomban. Megyénkben csakúgy, mint a7- ország má6 táján az utóbbi időben nagyon megnőtt a közutak forgalma s a lovas kocsik elég sok szabálytalanságot okoznak, bosszúságot, közlekedési akadályt idéznek elő. Ezért határozta él a TIT megyei elnöksége, hogy megszervezi a lovas kocsisok KRESZ- oktatását. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek örömmel fogadták a hírt. Sorra jelentkeznek a TIT megyei elnökségén s levélben közlik, hogy hány kocsist küldenek a KRESZ-oktatás. ra. Vállalják az ezzel járó költségeket, hisz a mezőgazdasági üzeméknek sem mindegy hogy területükön zökkenőmentes, vagy balesetekkel „tűzdelt” a közlekedés. Szobafestést, mázolást, padló- és parkettacsiszolást és vilupálozást, műanyagpadló készítést, bádogos és vizvezetékszerelési munkák kivitelezését, javítását rövid határidőre vállalja a „FÉSZEK” LAKÁSKARBANTARTÓ RÉSZLEG Békéscsba, II., Csaba u. 2. x súllyal. Ezen ágak a bruttó termelési érték 60—70 százalékát termelik, míg a munkaigényesek csupán csak 15—20 százalékát. A számok és a tények tehát a Lenin Termelőszövetkezet vezetősége álláspontjának helyességét igazolják. Összefoglalva ugyanis — a címben foglal* kérdésre csak egyféleképpen adható meg a válasz. Miként azt Zsilák Márton elnök, Bordás Mihály fő- agronómus, Orvos György üzemgazdász. Knyihár Mihály főkönyvelő, a tsz vezetősége és egész tagsága is megfogalmazta: Szoci alistatípusú közös gazdaságokban ezt a kérdést eleve nem lehet vagylagos formában feltenni. Itt a rendelkezésre álló tagsági munkaerőt ugyanúgy adottságként kell ke. zelni, mint a rendelkezésre álló földterület mennyiségét és minőségét. Az, hogy a közös munkába bekapcsolódó tagok foglalkoztatását biztosítsák, csak átgondoltabb és több munkát igénylő szervezést követel. De nem jelenthet átkos kényszerű, séget. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának legfőbb célja a tagok személyes jövedelmének állandó emelése a termelőszövetkezeti közös vagyon növelésével. Azaz a jövedelmező, a gazdaságos termelés, a rendelkezésre álló erőforrások mind tökéletesebb alkalmazásával, fel- és kihasználásával. Ezt a célt pedig szociális, ta viszonyok között a termelő- szövetkezetekben csak a teljes foglalkoztatás — mint alapvető feltétel — biztosításával lehet és szabad elérni. Hozzáértéssel, szakértelemmel, a termelési szerkezet helyes kialakításával, a munkaszervezésnek az adottságokhoz igazodó megválasztásával pedig el is lehet érni! Kővár# E. Péter Vállalatok! Intézmények! Magánosok! Építőipari fenyőgömbfa, fenyőfűrészáru, faragott fa, állványfa, hajópadló, Bútoripari lombos fűrészáru, bútorlap, forgácslap, pozdorjalap, enyvezett lemez, farostlemez, dekoritlemez, szinfumérok, Blapanvaaok széles választékban kaphatók naponta 8—14 óráig (szombat, vasárnap kivételével). Tel.: Kétegyháza 29. Földi István. KÉTEGYHÍZ1 BÉKÉS mm 1971. SZEPTEMBER 28. 3 Elkészült a megye sikér-térképe A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi laboratóriumának dolgozói, Kádár Rozália osztályvezető irányításával augusztusban és szeptember elején szinte megállás nélkül dolgoztak. A felvásárolt 25 ezer vagon gabonából az egységek tárolóhelyeiről mintegy 800 minta érkezett a laboratóriumba. E minták alapján — amelyek mindegyike 20—30 vagon betárolt búzát reprezentált — kellett megállapítaniuk, hogy hol, milyen minőségű kenyérgabonát raktároznak. Pontos kimutatást készítettek arról, hogy a tárolóhelyeken levő búza minden 30 vagonnyi mennyiségének mekkora a hektoliter súlya és milyen a sütőipari értéke. A vizsgálat eredményét mind az egységek, mind pedig a vállalat kereskedelmi, termeltetési és üzemeltetési osztályai is megkapták. A megye felvásárolt búzáinak sikér tartalmáról így elkészült „térkép” alapján a vállalat illetékes osztályai az egy-egy helyen tárolt gabona minőségének ismeretében központilag megoldhatják azt, hogy a sütőipar, a lisztfogyasztók kiegyenlített minőségű alapanyaghoz jussanak. A sikér-térkép tehát nemcsak rögzít egy adott állapotot, hanem az operatív irányítás „hadműveleti térképeként” is szerepet játszik. A sikértartalom felmérését, feltérképezését 7—8 év óta rendszeresen végzik. A felmérés módszerei évről évre tökéletesednek, alapul szolgálva egyrészt a megbízható országos térkép elkészítéséhez, illetve annak, hogy egy-egy év eredményét összehasonlítsák a korábbiakéval. A szeptember HM határidőre elkészült sikértérkép az idén is igazolta az előzetes feltételezéseket és jelentéseket. Eszerint a búza sikér-minősége a tavalyihoz képest az idén sokkal jobb. Még egy érdekesség: a térkép alapján az is megállapítható, hogy míg a legnagyobb termésátlagot a legjobb földeken érték el, addig a legjobb sütőipari értékű búzák a szikes talajokon teremtek. Ennek valószínű oka pedig az, hogy az e földeken gazdálkodó termelőszövetkezetek nagyobb gondot fordítottak a tápanyag-utánpótlásra. A sikértérkép tehát a felvásárolt búza minőségi csrr.c-tevői mellett a termelők lelkiismeretességét is feltérképezi. K. E. P. IHllllllllllllllllllMllllttlItlIllllllliM Szántanak a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben Az elkövetkező hetekben 720 holdon végeznek keverő, 387 holdon pedig mélyítő szántást a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben. (Fotó: Balkus Imre) Virágzik a Pampaslü, vérvörös „ruhát öltött” a Varázsfa a szarvasi Arborétumban Szeptember végén általában őszi köntösben fogadja látogatóit a világhírű szarvasi Arborétum. Az idén minden eddiginél szebb, tarkább ilyentájban a természetvédelmi kert. A fenyőfélék örökzöld lomibkoronái között messzire virítanak a Tiszafa tűzpiros bogyói. Megkezdődött az őszi színeződés. A zöld, a sárga, a rozsdabarna, a piros megszámlálhatatlan színárnyalata pompázik tarka összevisszaságban. „Vérvörös ruhát” öltött többek között a Varázsfa néven isrríert bőkor, a vadszőlő piros levélfürtökkel ékeskedik. A kert legszebb ékessége jelenleg a virágzó Pampasfű. A Dél-Ameri kából származó nádféüeség csaknem három méter magasam díszük. A szarvasi Arborétumban egyébként megkezdődött a „mogyoró szüret”. A törökmogyoró — amelynek fája a rózsfáva! egyenértékű — bő termést hozott az idén. Nem volt ritka az olyan fa, amely 100 kiló termést hozott. Az új termésből pár év alatt több tízezer mogyorófacsemetét nevelnek hazai és külföldi értékesítésre. Ary AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR OROSHÁZI GYÁRA: férfi segédmunkásokat, esztergályosokat, 1 asztalost, 1 mintakészítő asztalost, minősített hegesztőket keres felvételre. Bérezés megegyezés szerint. Jelentikezni: a vállalat munkaügyi osztályán, Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41. *