Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

Jó szerencséi! A XXI. Magyar Bányásznap megünneplése a X. pártkong. resszus, valamint a IV. ötéves terv célkitűzéseinek jegyében történik. Az alföldi olajbányá­szok 1971. évi gadasági és poli­tikai munkáját tükrözik az elért eredmények az energiahordozók népgazdasági hasznosítására ho_ zott kormányhatározat megválói sátásában. A magyar bányászok minden év szeptember első hetében meg­tartják hagyományos bányász­nál» megemlékezésüket, mely hagyomány történelmi múltat igazol. 1913. szeptember 4-én a ,,Bánya-munkás” megjelenésé­vel bontotta ki az önálló szak­szervezetért folyó harc zászlaját a magyar bányászait. Csatasorba állt a bányamunkásság az em­beribb élet kivívásáért. Bár a zászlót a kapitalizmus, a két vi­lágháború, a fasizmus vihara tépte-csipkézte, de a szánét nem tette fakóvá. Mérhetetlen áldozat és vér kí­sérte a bányászok küzdelmét, harcát, azonban megszilárdítot­ták soraikat, megacélozták ere­jüket. Az áldozatok nem voltak hiábavalók. A bányászsors, amely a nincstelenséggel, a jog- fosztottsággal, a féktelen ki­zsákmányolással, a kapitalizmus kilátásitalansagával volt egyenlő, már a múlté. Ezekre most már történelmi emlékként tekintünk vissza. A történelem tanulsága az is, hogy 58 év során a forra­dalmi bányász-mozgalomhoz so­ha nem tapad az elvtelen meg­alkuvás szennye. Mindenkor a pártba vetett hittel emelték ma­gasra a forradalom zászlaját. Több minit 200 bányász adta a legdrágábbat, az életét az esz­méért. Az ellenforradalom és a fasizmus vészbírái sújtották börtönnel, haliéi bányászaink legjobbjait. Mégis dacolva a ve­széllyel nem fogyott, hanem nö­vekedett a zászlóvivők száma. Hajtsuk meg az emlékezés zász­laját hőseink előtt, akik nem érhették meg harcaik győzel­mét. A bányászok a felszabadulás után is elsőként álltak csatasor­ba a termelés megindításáért, s már 1945-ben az éhségtől szen­vedve, a jobb jövőbe vetett re­mény valóraváltásához 2,5 mil­lió tonna szenet adtak az or­szágnak. A gazdasági tevékeny­ség mellett a politikai harcban is fő támaszai voltak a pártnak. Soraikból a népi hatalom szá­mos vezetője került ki. A szénbányászat mellett a fel­szabadulás után fejlődésnek in­dult az érc-, az ásvány- és az olajbányászat. A fejlődés ered­ményeként az olajbányászat az ország energia-gazdálkodásában mind jelentősebb teret nyert. Sokan természetesnek veszik, hogy a gőzmozdonyt, a gőzhajót Diesel-motorok váltják fel, s mint az iparban, úgy a mezőgaz­daságban is egyre több üzem­anyagot használhatunk fel. Tisztelet és elismerés illeti ezért az eredmények elérésében részt vett munkást, technikus, mérnököt, a gazdasági ás politi­kai munka minden részesét. Ta­lán nem hat ünneprontóként, ha tisztelettel adózunk a munkás hértköznapok névtelen hőseinek* azoknak, akik a küzdelem része­sei voltak, de már meghaltok vagy megérdemelt nyugdíjukat élvezik, pihennek. A magyar szénhidrogén -kuta­tás és termelés súlypontja egyre inkább az Alföldre tevődik át. Az ország energiamérlegében szereplő szénhidrogén rágj- ré­szé! már jelenleg is, líésőbb még inkább az Alföldnek kel! adnia. Ez a feladat rendkívül nagy fe­lelősséget ró ránk. Megggyőző. désünk, hogy a nagyobb felada­tok megoldásában is bányászok­hoz méltóan fogunk helyt állni, mint ahogy tettük azt az elmúlt években. A XXI. Magyar Bányásznap emlékezés és kötelességteljesítés, s ennek a mozgalom oly sok példáját adta. Ez tesz méltóvá bennünket arra, hogy forradalmi múltunk büszke őseinek valljuk magunkat. Jó szerencsét! Mihalovics János A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljeteki NÉPÚJSÁG 1971. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT An 1 Pl XXVI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Gondos őszi betakarításra és jól szervezett termény fuvarozásra van szükség Tanácskozott a megyei szállítási bizottság A követkéz» hetek és hónapok egyik legfontosabb tennivalójá­ról tanácskozott a Békés megyei Szállítási Bizottság tegnap, pén­teken délelőtt Békéscsabán. Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság el­nöke nyitotta meg az ülést, ame­lyen a Központi Szállítási Ta­nács Titkársága résziéről megje­lent Horváth Árpád, a Volán Tröszt képviseletében Nemeskéri László és a SZÖVÉRT Egyesü­lés részéről Szabó lmre osztály- vezető. Az őszi betakarítás feladatai­ról és a mezőgazdaság szállítási igényeiről Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője tájékoztatta a részvevőket. Amint beszámolójából kitűnt, az| idei ősz igen nagy erőpróba elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. Ezt különben mindennél ékeseb­ben tanúsítják a számok. Az el­következő hetekben a megye termelőszövetkezeteinek ,150 ezer nyék fuvarozásával kapcsolatos teendőket elemezték. A termedőszövetikezetekiie az őszi hónapokban csaknem 27 millió tonnakilométer szállítási feladat hárul. Ez azért sem lesz könnyű, mivel a rendelkezésre álló szállító járművek, eszközök teljesítménye és az igények tel­jesítése között 2 millió 62 ezer tonnakilométer hiány mutatko­zik. Ezt csak úgy lehet kiküszö­bölni, ha a szállító tevékenységet gondosan megszervezik, a jármű­vek foglalkoztatását megnövelik, valamint gyorsítják, ahol pedig Ez utóbbiban igen sok a tenni­való mert ebben van a legna­gyobb elmaradás. A munkák gyorsítására ugyanakkor lega­lább ennyire fontos az erő- és munkagépeknél dolgozók ösztön­zőbb bérezésének kialakítása és a megfelelő célprémiumok al­kalmazása. Tekintve. hogy a szállítási feladatok rendkívül na­béri és glépi erőt az őszi betaka­rításra, a termények fuvarozásá­ra, a szántásra és vetésre szük­séges összpontosítaim. A bizottság elhatározta, hogy egy hónapon belül — az ágazati szállítási igények felmérése után — napirendre tűzi a megye őszi forgalmának helyzetét és felada­tait. A tanácskozáson befejezé­sül dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetője tá­jékoztatta a megjelenteket a szeptember 1-én Békéscsaba és Békéssámson között megszünte­tett keskenynyomtávú vasútvo­nal forgalmának közútra terelé­séről és legkisebb tapasztalatai­ról. Ismertette továbbá az októ­ber 1-én megszüntetendő szeg­halmi gazdasági vasutaknál a közúti forgalom átterelésre ed­dig tett intézkedéseket és ezek végrehajtásának jelenlegi állá­sát. P. P. Francia cukorrépa- kombájn-család bemutatója A mezőhegyesi és a Sarkadi Cukorgyár Csongrád és Békés megye mezőgazdasági szakem­bereit pénteken bemutatóra hívta a székkutasi Űj Élet Tsz- be. Itt tekintették meg a cu­korrépa-szedés komplex gépesí­tésére alkalmas, három egység­ből álló francia gépsor-újdon­ságot. A kombájncsalád első tagja a földben levő termést lefejezi, megfosztja a levélzet- től. A következő berendezés egyszerre hat sorból emeld ki a répát, amit az utolsó egység fel­szed és a szállító járműre rak. A gépsor napi teljesítménye 10—15 vagon, egy idényben pedig 200 hold termését taka­rítja be. Ez azt jelenti, hogy egy közepes gazdaságban a sze­dés komplex gépesítéséhez egyetlen ilyen kombájn-család elegendő. Franciaországból az elkövetkező hetekben 120 ilyen gépsor érkezik hazánkba. Ugyancsak jól vizsgáztak a szakemberek előtt a legújabb magyar gépek, amelyeket Szék. szárdon készítettek. Egyelőre szedő és kocsira rakó berende­zésék kerülnék forgalomba. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács katasztrális hold kukoricát 16374' hold cukorrépát, 29809 hold nap­raforgót, 4061 hold seprőcirkot, 4007 hold rizst, 14 447 hold siló- ; kukoricát kell többek között be­takarítaniuk, a termést rendelte­tési helyére juttatniuk és az idő­beni vetéssel a jövő évet jól megalapozniuk. Szállítási bizott­sági ülés lévén elsősorban termé­szetesen a mezőgazdasági termé-í gyök lesznek, ezért a közös gaz­daságok mintegy 3500 lófogatá­nak teljesítményére is fokozot­tabban szükség lesz. Különösen a rövidebb, az úgynevezett ma­joron belüli számításnál kellene jobban megszervezni ezt a tevé­kenységet. A vitában felszólalók is hasonlóan ítélték meg a hely­zetet, mondván, hogy az elkö­vetkező időszakban minden em­A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt finnor­szági hivatalos látogatásának tapasztalatairól. A beszámolót a NET tudomásul vette. Az Elnöki Tanács az ülésen elfogadott törvényerejű rende­letekben a Felsőfokú Külkeres­kedelmi Szakiskolának Külke­reskedelmi Főiskolává, a nyír­egyházi, ill. a kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techniku­mot . Mezőgazdasági Főiskolává, továbbá a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolának, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskolá­nak, a Magyar Iparművészeti Főiskolának, valamint a Szín­ház. és Filmművészeti Főiskolá­nak — nevük megtartásával — egyetemi jellegű főiskolává szervezését rendelte el. Épül a Barátság II. kőolajvezeték fogadóállomása A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról hozott törvény- erejű rendelet értelmében a tanulmányok befejezését köve­tően sikeres államvizsgát tett hallgatók egytemi oklevéllel egyenértékű oklevelet kapnak, amely a honvédelmi miniszter által meghatározott katonai be­osztások betöltésére képesít. A felsőfokú oktatási intézmények új jogállásukat ebben az okta­tási évben elnyerik. Az Elnöki Tanács a devecse- ri járás székhelyét Devecser közös tanácsú nagyközségből Ajka városba helyezését ren­delte el, s egyben a járás nevét ajkai járás elnevezésére vál­toztatta. Az Elnöki Tanács dr. Ker­tész Jánost a Legfelsőbb Bíró­ság bírájává választotta, továb­bá előzetesen hozzájárult dr. Sebők Zoltán egyetemi tanár­nak a tiszántúli református egyházkerület főgondnokává történő megválasztásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Barátság II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának első létesítménye a fényeslitkei fo­gadóállomás, amelyet az Országos Kőolajvezeték Vállalat épít. Itt fogadják a vezetéken érkező olajat és innen továbbítják a finomításhoz. Az olaj tárolására négy, egyenként 20 ezer köbmé­teres tartályt építenek, amelyből egy már elké­szült. A mintegy 200 millió forintos beruházást 1972 végére fejezik be. Képünkön: Az épülő tar­tálypark. (MTI fotó; Balogh László felv.. —KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom