Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
Az őszi munkákhoz 3,5 milliárd forint értékű gépet hoz forgalomba az AGROKER Az őszi mezőgazdasági munkához 3,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet hoz forgalomba az AGROKER. A legfontosabb őszi munkagépekből a jelenlegi igényeknek megfelelő mennyiség áll rendelkezésre az AGROKER raktáraiban. Változatlanul nagy a kereslet a szállítóeszközök iránt. Az idén eddig több mint hétezer traktort és ugyanannyi pótkocsit adtak el. Az őszi munkák megkezdéséig még további négyezer traktor és pókocsi értékesítésére számítanak. Az NDK-ból, Csehszlovákiából és Franciaországból vásárolt gépekkel segítik elő a cukorrépatermelés fokozódó gépesítését. A most kialakuló korszerű technológiákhoz első ízben érkeztek például nagy teljesítményű, egyszerre hat sorban dolgozó betakarító gépek. Felkészültek a kukorica-betakarításra is, bár itt a gépellátás nem lesz zökkenőmentes. A francia licenc alapján hazánkban gyártott kukorica-adapterekből az ipar előreláthatóan az idén még nem tud elegendőt szállítani. De így is több mint másfélezer kombájnra szerelhető adapter és 600 vontatott csőtö- rő, fosztó és más kukoricabetakarító gép kerül az AGRO- KER-telepekre. Gondoskodtak a különböző szárító, magtisztító és tároló berendezésekről is. A gazdaságok ötféle terményszárító berendezés között válogathatnak. Az őszi talajmunkákhoz jóval több gép áll rendelkezésre, mint a korábbi években. Tízféle eke között kaphatóak az utóbbi években egyre nagyobb teret hódító görgős ekék is. A gazdaságok eddig 2300 ekét vásároltak, s további 2500 van raktáron. Tíz év alatt 20 százalékkal csökken a szilárd energiahordozók felhasználása Kormányhatározat szerint a szilárd energiahordozók felhasználását a jelenlegi 50 százalékról 30 százalékra csökkentik 1980- ig, s ennek megfelelően nő az olaj- és a gázfelhasználás. A műszaki fejlesztési bizottság jelöli ki azokat a nagy felhasználókat, amelyeknél variálhatók az energiahordozók, javaslatot tesznek arra is, hogy mely erőművek, vegyipari üzemek, hőközpontok üzemeltethetők, esetleges hiány esetén a szokásostól eltérő nyersanyagokkal is. A bizottság egyik fontos feladata kiszámítani, hogy mely energiahordozókat ésszerű importból beszerezni, és melyek termelése gazdaságos itthon. Az értékes tanulmányokat előkészítő munkálatokból következtetve az alapvető kérdésekben máris tudnak útmutatást adni a szakemberek. A minden témát felölelő tanulmányt a következő év végére állítják össze. Tanyai bolttól as üzlethás Hálózatfejlesztési tervek Nagyszénáson Ä közetaráttben Kiscsékőn kialakított tanyai élelmiszerbolt és falatozó. Egy év haladék letelte előtt a kondorosi Vörös Október Tsz-ben A tavalyi zárszámadást] „gyászkeretbe” foglalták a kondorosi Vörös Októben Tsz-ben. Érthető, hiszen másfél millió fo_ rint alaphiánnyal zárták az esztendőt. Csaknem 750 holdon semmi sémi termett. Az Állami Biztosító négy és fél millió forintra értékelte a keletkezett vízkárt. Ilyen előzmények után vágtak neki az 1971 -es esztendőnek. Egy év haladékot kapták az alaphiány kigazdálkodására, így hát a vezetőségnek és a tagságnak bőven akadt gondja, hogy jól hidalja át a tavalyi rossz esztendőt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezetben szorgalmasan dolgozó 400 ember egyetértésre jutott a jövedelmezőség útjának keresésében. Harsányi Dezső tsz-elnök említette, hogy az idei év alapozására nagy anyagiakat fordítottak. Az eredmény: a kalászos gabona egymillió forint terven felüli bevételt jelentett a közösnek. Létrehozták a háztáji bizottságot. Perjési Mihályt függetlenítették a fizikai munkától azzal, hogy szervezze meg a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban a sertés- hizlalást. Eddig csaknem 1500 sertést értékesítettek. Az év hátralevő részében 5—600' hízott sertés eladására számítanak. Eny- nyire kötöttek a tagok szerződést a háztáji bizottsággal. A háztáji bevétele jól kiegészíti a közösből származó jövedelmet. Szükség van erre, mert a tavalyi 750 holdból 500 egynéhány holdat most sem tudtak megművelni a belvíz miatt. A talajvíz olyan magasan járt, hogy 200 holdon kiölte a kukoricát. Így hát most sem mondható valami rózsásnak a Vörös Október Tsz helyzete, de a tavalyinál lényegesen jobban állnak. Nem számítanak mérleghiányra, az alaphiányt pedig pótolják. Így egy év alatt igazán sokra vitték. A szövetkezet gazdái bizakodnak. Jogosan, hiszen búzából 24,1 mázsa holdankénti termést értek el sizövet'kezeti átlagban. Ezzel a község legjobb búzatermesztőd lettek. Olyan jo minőségű búzát takarítottak be, amire eddig nem volt példa. A búza hektoliter súlya 84. A kom- bájnosok 20' nap alatt szinte éjt nappallá téve dolgoztak, hogy az aranyló életet védett helyre szállíthassák. Hatalmas magtárukat dugig megtöltötték. A legjobb táblákat külön aratták és csépelték vetőmag céljára. Ezt szedik most zsákba. Szász János, Borbíró Béla és Iga Pál jókedvvel vedrezi zsákba a vetőmag búzát. A magtár első emeletén járunk, a zsákcsúzda mellett töltött zsákok so-j rakoznak. Várják a szállító járművet, hogy a kombáijnszérűre[ átsétáljanak. A munka yidáman halad, közben az élet napi gond-! jairói váltanak szót Borbíró; Béla említette, hogy kislánya talán most már rendbejön. Szülés után a gyerek bőrbetegséget kapott Egy éven át többet volt távol szüleitől, mint velük. Budapesten is kezelték, s mióta hazaadták az anyai gondosság folytán állapota fokozatosan, igen jól javul. Nagy az öröm ódahaza, mert a kislány, aki ugyan véletlenül jött erre a világra, mindenki kedvence lett. Most már a papa meg a mama szavaikkal birkózik. A rakodók közül Szász János a legidősebb. Neki a legtöbb gondot most a háztáji gazdasága adja. Hat hízója rövidesen eléri az átadási súlyt. Szeretné mihamarabb átadni egy kivételével, amelyiket novemberben a család szükségletére levág. Az ólban megvan már az utánpótlás is. Kilenc süldője röfög. Ezeket februárra szerződte le egy kivételével, mert ezt az egyet majS annak az örömére vágja le, hogy nyolcat értékesített. Iga Pálnak is sóik jószága van. Sertésből ötöt hizlal. A félesége libákkal bíbelődik. Őszre májlibát hizlalnak. A szövetkezet négyszáznál több gazdája közül csak őket, az egy munkahelyein dolgozókat említettük. Bár nagyon idekívánkozik Reményvári Pál példája is, aki évek óta gépen dolgozik, felesége pedig rendszeresen 150 libát gondoz. Neki rr.ost az a legnagyobb gondja, hogyan tudna olyan libatömő alkalmatosságot szerkeszteni, amelyikkel legalább négy, négy és fél héten át tömhetnék a libákat, megerőltető fizikai munka nélkül, mert a máj ekkorra fejlődik ki igazán. A pusztaföldvári Dózsa Tsz-ben a korábbi években bemutattak egy házilag szerkesztett libatömő gépet, melyet érdemes lenne Kondoroson is megcsinálni. Mondta is Remény, vári Pál, hogy valamelyik nap felkerekednek és egy kis tapasztalatcserére Pusztaföldvárra utaznak, A határban szorgos I munka folyik. Gépek segítségével takarítják be a zöldtakarmányt. Silóba hordják. A szé- rűskertben hatalmas ventillátorok duruzsolnak a friss szénakazlak alatt. Vámosi-féle hideglevegős eljárással szárítják a lucernát. A kukorica olyan fejlett, hogy az elvetett 700 holdból megmaradt 500 az előbbi területre tervezett mennyiséget adja. A cukorrépa ebben a nagy hőségben valóságos szivaccsá vált. Eső kellene, hogy rr.egszív- ja magát. Így lenne súlya is. Csakhogy az eső mostanában el. kerüli a Vörös Október Tsz területét. A szövetkezet tagsága mégsem vesztette kedvét. Bizakodva néz a következő hónapok elé. A kombájnszérű mellett mór a kukorica betakarítására készítik a gépeket. ZMÁJ csőtörők és SZK kombájnra szerelhető adapterek sorakoznak egymás mellett. A szerelők a jövő hét végére ígérik munkára alkalmasnak e gépeket. Azután tényleg jön az ősz, az eszi munka, a betakarítás, a szántás és a vetés, amely egy cseppet sem kíván kevesebb erőt, a nyárinál. Év végén pedig a zárszámadás, melyet itt a tavalyi gyászkeret helyett már most mosolygós szemmel készítenek. Dupsi Károly Sárréti Tájmúzeum nyílik Szeghalmon, a Sárrét „fővárosában”. Erre a célra a nagyközségi tanács négy helyiségből álló épületet bocsátott rendelkezésre, az udvarban tágas raktárral. Minden szobát szépen kifestettek, rendbehozták a padlót, s megkezdték az összegyűjtött tárgyak tisztogatását, elhelyezését. — Rég várunk erre a pillanatra — mondja erről Miklya Jenő helytörténet-kutató. — Évek óta gyűjtjük a tárgyi emlékeket, a régi munkaeszközöket, néprajzi tárgyakat, irodalmi emlékeket Sokat segítettek a helytörténeti és honismereti szakkörök, a tanárok és mások. E sajátos tájnak mindig voltak megszállottjai. Igen sokan foglalkoztak az A HÜTÖHÄZ érettségizett fiatalokat felvesz. hűtőipari szakmunkástanulónak Jelentkezés a szem vez.-nél x Legalább 4—5 év Ítéli ahhoz, hogy Nagyszénáson a többségében elhanyagolt, sőt egyikmásik életveszélyessé vált boltot újak vagy legalábbis a követelményeknek megfelelőek váltsák fel. Az igazgatóság jól látja az áldatlan állapotot Éppen ezért elkészítette bolthálózat-fej lesztési tervét, melyet az elkövetkező években akar valóra váltani, örvendetes, hogy a tervek egy része már a megvalósulás felé tart Sőt, Kiscsákón a régi boltot nemcsak korszerűsítették, hanem mellette egy falatozót is létesítettek. Ezzel 750 tanyán élő lakos ellátását oldotta meg a szövetkezet Júliusban e két egység — melynek kialakítására 240 ezer forintot költött az igazgatóság — a nagykiterjedésű kis- csákói tanyavilágban 123 ezer forint forgalmat teljesített. De, ami a forgalomnál is lényegesebb: az itt élő embereknek nem kell 4—5 kilométert Nagyszénásig kerékpározni azért, hogy a legszükségesebb élelmicikkeket beszerezzék. A hangulatos falatozóban pedig kulturált itt élő emberek szokásainak megörökítésével, az életük megváltoztatásával. A sárréti írók, költők, képzőművészek, forradalmárok sok forrásmunkát adnak ahhoz, hogy bemutassuk: hogyan éltek ezen a tájon az emberek, mik voltak a szokásaik, milyen volt az öltözködésük? Beszélgetés közben végigjárjuk a termeket. Az összegyűjtött anyagok jó részét még ládákban . még ezután kerül sor a le- tisztogatásra, az elhelyezésre. Jórészt a fantáziára bízza a berendezés alatt álló múzeum: mi is lesz itt látható pár hét múlva? A Sárréti Tájmúzeum ugyanis előreláthatólag októberben nyitja meg kapuit, amiken Szeghalom az újratelepítésének 260. évfordulóját ünnepli. Egy azonban máris világos: jó kezekbe került a Sárréti Tájmúzeum sorsa. A nagyközségi tanács jóindulatához Miklya Jenő szaktudása, fiatalos lelkesedése, a tanárok, diákok, szövetkezetek s egyéb szervek támogatása szerencsésen társult. A messze környékben páratlan tájmúzeum többek között bemutatja a Sárrét irodalmát, képző- művészetét, az itt élő embereek ősi munkaeszközeit, néprajzi emlékeit, amit oly nagy szenvedéllyel gyűjtöttek össze a táj szerelmesei A. R. ] körülmények között fogyaszthatja el a környék paraszti lakossága a friss cukrászsüteményt, a presszó-kávét, rendezhet meghitt családi összejöveteleket. Üjpusztán, a volt iskola épületét vette meg 200 ezer forintért az ÁFÉSZ igazgatósága, hogy a Vörös Hajnal Tsz melletti életveszélyes bolt helyett itt hozzon létre további 200 ezer forint felújítási költséggel hosz- szú évekre szólóan élelmiszer- üzletet. A bolt mellett — akárcsak Kiscsákón — falatozót is létesítenek. Az újpusztaiak régi és jogos kívánságát teljesíti ezzel a szövetkezet. Az utóbbi három hétben fejezték be Nagyszénáson a követelményeknek hosszú időre megfelelő, kétkemencés cukrászati termelőüzem újjáépítését. 300 ezer forint költséggel. Hogy ezt a szövetkezet megvalósíthatta, az mindenekelőtt a tagságnak köszönhető. Azoknak az embereknek, akik célrészjegy címén az ÁFÉSZ-nek adták kölcsön forintjaikat, hogy a cukrászati termelőrészleg sok éves gondját az igazgatóság meg tudja oldani. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a másfél millió összeggel kialakításra kerülő, új TÜZÉP-telepet is. 1972-ben kerül sor a vas-műszaki bolt szintén sok éves raktárgondjának a megszüntetésére, akárcsak a szikvíz- és bambiüzem felújítására és korszerűsítésére. Ezek rendbehozására félmillió forintot költ az igazgatóság. A jelenlegi tervidőszak negyedik évében kerül sor a szövetkezet porgramjában meghatározott legnagyobb hálózatfejlesztésére: a 840 négyzetméter alap- területű új ruházati és vas-műszaki üzletház megépítésére. E két kereskedelmi egység — melyek fölött OTP-lakások helyezkednek el — Nagyszénás egyik legszebb épületének ígérkezik. E ruházati és vas-műszaki üzletház létrehozására 6 és fél millió forintot irányzott elő a szövetkezet. Ha a hálózatfejlesztésnek itt említett elképzelései megvalósulnak, akkor az igazgatóság elmondhatja: túljutott az örökségként kapott sok éves elmaradottság nehezén. Addig azonban még több mint négy év van hátra. Méghozzá nagyon kemény négy év. Kép, szöveg: Balkus Imre mim/ss 3 19U. SZEPTEMBER h ” Sárréti Tájmúzeum nyílik Szeghalmon
