Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA Ára 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Kacsalábon forgó beruháxások Losonczi Pál elutazott a Koreai NDK-böl Divat lett a nagyvonalúság. Gyárak ,vállalatok, intézmé­nyek hódolnak a divatnak, s kacsalábon forgó beruházása­ikért gáláns mozdulattal fizetik ki a tervezettet jóval megha­ladó borsos számlát. Veszélyes divat Nemcsak azért, mert sokba kerül. Azért is, mert tovább terheli az amúgyis túl­halmozott kivitelezői kapaci­tást, anyagot, szerelvényeket vesz igénybe fölöslegesen, újabb építési idő lekötésével más beruházások késedelmé­hez vezet... A divatért — a beruházási túlköltekezésért — végső soron az egész népgaz­daság, tehát maga az ország fizet A népgazdasági terv ebben az esztendőben a beruházások 7—6 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az év el­ső felében húsz százalékkal ha­ladta meg a beruházások érté­ke a múlt év hasonló idősza­kában teljesítettet. Mennyi ment ebből „kacsalábra”? Sok. Egy beruházás nem akkor kezdődik, amikor megtör­ténik az első kapavágás. Sorsa a döntéstől kelteződik, s már formálódik az előtervek kidol­gozásakor. A beruházás szoro­san illeszkedő szemekből álló lánc, s ha egy-egy szem vál­tozik, más lesz maga a lánc is. Márpedig változik szükségesen és fölöslegesen. Okkal, mert az előtervek kidolgozása közben derült ki, mód lenne a földgáz­tüzelés megvalósítására... Mert még időben, a kivitelezési ter­vek készítésekor jött rá a be­ruházó, hogy a technológia más pillértávolságú üzemcsarnokot kíván... Ám változnak, módo­sulnak a tervék azért is, mert X. elvtárs kicsinek találta a ta_ nácskozótermet, Y. elvtárs a lépcsöházba műmárvány borí­tást óhajt, s egyáltalán; minden a legszebb, a legjobb legyen. A költségek? Majd „kigazdál- kodjuk” valahogy. Érdemes böngészgetni a beru­házási számlák „pótmunkák” megjelölést viselő rovatát. Van. ami indokolt, ami ellen a leg- szőrösébb szívű revizor sem emelhet kifogást. Lealább Ugyanannyi azonban a kacsa­láb. A méregdrágán vett im­portgép, amelyet napi két órá­ban használnak majd, mert ennyi idő alatt megtermeli a további műveletekhez szüksé­ges alkatrészeket. Azaz elég lett volna egy kisebb kapaci­tású, hazai gyártású gép is. De máért ne az import? Amikor az a „legkorszerűbb”, amikor azt mutogatni lehet, s olyan jól fest fényképe a gyárat be­mutató albumban. Faburkolat az irodában, csillogó, de fölös számú műszerekkel zsúfolt la­boratórium, a tervező „meg­álmodta” rejtett világítás, — aminek javításához, tisztításá­hoz állványozni kell... — s a főépület előtti szökőkutat ne­hogy elfeledjük...! Pukkadjanak az avatásra meghívott társüze­mek képviselői. Karikiroznánk? Sajnos nem. Tervezéstől az avatásig ezer és egy dologban tettenérhető az. amit a szak­emberek úgy fogalmaznak: túl­költekezés, a „laikus” állampol. gárok pedig így; lelkiismeret­len pazarlás. Sűrűn hallani gyári, vállala­ti berkekben, s másutt is, ahol baraSiszások fölött döntenek, hogyha liba van, akkor majd­csak lesz kukorica is hozzá. Azaz, a már megkezdett beru­házáshoz — a tervezési bal­fogások kiküszöbölésére, a köz­ben született óhajok teljesíté­sére — majd csak lesz pót­hitel, központi fejlesztési ala­pokból kisírt segítség, netán állami támogatás... Ezért, hogy sok helyen belevágnak a vál­lalat, a szövetkezet összeségé­ben pedig az ország teherbíró képességével arányban nem ál­ló beruházásba; ezért, hogy a túlköltekezés mellett másik jel. lemző az alátervezés, a pénz­ügyi fegyelem megsértése. Alátervezés? A nem szép szó még kevésbé szép gyakorlatot jelöl. A beruházó — a tervező­vel egyetértésben — kisebb sum­mát tüntet fel költségként, mint amennyire valójában szükség lesz. így a terv könnyebben át­csúszik az ellenőrző fórumokon, hamarabb megszületik a jóváha­gyás. S ha már építenek? Az más. Akkor kilincselnek a ta­nácsnál, a minisztériumban, a bankban verik az asztalt, pénzt, pénzt, póthitelt, mert ott áll a féligkész épület, szabad ég alatt a gépek... Az egyedi beruházá­soknál nem ritka az eredeti költ­ségek 20—30, de néha 50 száza­lékos túllépése! 1970-ben a befe­jezetlen beruházások állománya mintegy 70 milliárd forintot tett ki. Persze, mindez nem kizárólag a túlköltekezés következménye, de hogy jelentős része van ben­ne, az nem kétséges. A beruházási piac túlfeszített- sége közismert. Az építési-sze­relési kapacitás nem fejlődött kellően, a szervezettség színvo­nala alacsony, a beruházások előkészítése — ami ugy&nolyan fontos, mint maga a kivitelezés —, sok kívánni valót hagy maga után. Mindezek az árak emelke­déséhez, a munka elaprózódásá­hoz, elhúzódásához, a befeje­zetlen állomány növekedéséhez vezettek. Ezt tetézi az irreális kereslet — jelenleg mintegy 30 milliárd forintra tehető a több­letigény a negyedik ötéves terv­ben szereplő előirányzatokkal szemben —, a vállalati fejlesz­tési alapok nem eléggé átgon­dolt lekötése, s a kacsaláb-szem­lélet, ami sűrűn a vállalati ön­állóságot próbálja felhasználni érvként, s nem a kiadás indo­koltságát. A helyi felelősség növekedé­sét igazolja, hogy míg 1966-ban a beruházások 16,6 százaléka va­lósult csak meg decentralizált — saját — forrásokból, addig ez az arány 1970-ben már 37.4 volt, s ebben az esztendőben előrelát­hatóan 42 százalék lesz. A tervek szerint az iparban a központi jogkörű beruházások arónva 1975-ig 29—31 százalékra csök­ken; az önállóság növekedése újabb milliárdok feletti döntés­ben is mérhető lesz! Az önálló­ság Dedig nemcsak jog, hanem felelősség! Néhány kormányintézkedés — a vállalati fejlesztési alapok nö­vekedési ütemének mérséklése az új szabályozó módszerrel, a mezőgazdasági beruházások tá­mogatási körének korlátozása, a hitelkérelmek hatékonyság alap­ján történő szigorúbb rangsoro­lása stb. — nyomatékosan tud- tul adta a beruházási láz mér­séklésének szükségességét, köz­ponti beavatkozásokkal is. Is, mert e beavatkozásra elengedhe­tetlenül sort kell keríteni hely­ben is. Mészáros Ötté Irkutszk Fehér Péter, az MTI különtu­dósító ja jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden befejezte hivata­los baráti látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban. A magyar államfőt és kísé­retét a Phenjan melletti repülő­New York Kedden délután megkezdte munkáját az ENSZ közgyűlés 26. ülésszaka, amely a New York-i Üvegpalotában összeült diplomaták egybehangzó véle­ménye szerint az utóbbi évek | legfontosabb ENSZ-tanácskozá- sánák bizonyulhat. . A Kína ENSZ-képvisélete ügyében ismétlődő „fejszámlá­lást” ezúttal senki sem tekin­ti rutinműveletnek: általános az a nézet, hogy az utolsó pilla­natig bizonytalan kimenetelű folyosói szavazatvadászat az ok­tóber második felében sorrake- rülő erőpróbák érdemi döntést hozhat a 20 év óta vajúdó kér­désben. Jóllehet, a „kínai kér­dés” ái'l a figyelem és diplomá­ciai manőverek középpontjá­ban az arab—izraeli feszült­ség veszélyes kiéleződése ismét a Közel-Keleti válságot avatja a világfórum „legforróbb” és leg­sürgetőbb problémájává. Meg­lehetősen nagy a bizonytalanság a 109 pontból álló ideiglenes na­pirend harmadik nagy kérdése, téren Coj Jen Gen, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése Elnök­ségének elnöke búcsúztatta. Lo­sonczi Pál különgépe hazáig tar­tó csaknem 13 ezer kilométeres útját Irkutszk és Moszkva érin­tésével teszi meg. Az Elnöki Ta­nács elnöke várhatóan csütör­tökön kora délelőtt érkezik Bu­dapestre. U Thant ENSZ-főtitkár Utódjá­nak megtalálása körül is. Az utódlás kérdésében hivaitalos döntés csak karácsony táján várható. New York-i ENSZ-diplomáciai körökben egyébként állandó be­szédtéma a szomszédságban sor- rakerülő „napirendenkívüli” ese­mény; Koszigin szovjet kor­mányfő október közepén kezdő­dő kanadai látogatása. Koszigin miniszterelnök esetleg megje­lenhet az ENSZ közgyűlésében. Ebben az esetben, a kombiná­ciók szerint, Nixon elnök is in­díttatva érezheti magát, hogy el­látogasson az ENSZ-palotába, avagy esetleg meghívja külön- találkozóra a szovjet kormány­főt Az általános vitában a vára­kozás szerint 50—80 tagállam képviselteti magáit külügymi­niszteri szinten a világfórumon, amelynek taglétszáma idén Bah­rain ,Bhutan és Qatar felvételé­vel 130-ra — Oman felvétele esetén 131-re fog emelkedni. (MTI) Mfli HELYZETKÉP A KUNÄGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BŐL (3. oldal) ••• AZ ISKOLA A TÁRSADALOMÉ (4. oldal) ••• ZÜGÖ TAPS KÖSZÖNTÖTTE A PENZA EGYÜTTES „OROSZ DALLAMOK” CÍMŰ MŰSORÁT (5. oldal) Ajándék gyermekotthonoknak A Vöröskereszt megyei vezető­sége a napokban ajándékokat adott át a megye állami gyer­mekotthonainak. Igen sok szép gyermekholmit, ruhaneműt, ci­pőt, pulóvereket, fiúingeket, gar­bókat és egyéb holmit kap­tak az otthonok. Elsőnek a gyulai csecsemőott­hon vette át az ajándékot, töb­bek között 330 pólyásSnget, bébi napozót, 900 darab egyéb fehér­neműt és 68 kötött garnitúrát. Ezenkívül kisebb-nagyobb téte­lekben ingeket, kis nadrágokat. A csecsemőotthon 205 kis lakója nevében az otthon gazdasági ve­zetője küldött köszönőlevelet az ajándékokért. A megye többi gyermekottho­na: a bélmegyeri, az eleki, gyu­la-remetei és battonyad is ha­sonló ajándékban részesült, ösz- szesen 596 pár cipőt, 750 fiúin­get, 890 garbót, 380 pulóvert és kardigánt kaptak. Az ajándékok ossz értéke megközelíti a 300 ezer forintot!. A Vöröskereszt megyei vezetősége ezzel kíván­ta segíteni azokat a gyermeke­ket, akik állami otthonokban ne­velkednek, s hozzájárult jobb el­látásukhoz. v»iaaaaaBaHsaaaaaaaBaai Homokos kavicsbánya Kevermesen A kevermesi Lenin Tsz régi, kimerült sóderbányája mellett több millió köbméter kitűnő minő­ségű homokos kavicslelőhelyet tártak fel. Naponta 100—120 köbmétert termelnek ki. (Fotó: Márton László) Megkezdődött az ENSZ- közgyülés 26. ülésszaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom