Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

Biztonságtechnikai szimpózium Balatonszépla kon Biztonságtechnikai szimpózi­um kezdődött csütörtökön Ba- latomszépJakan a Nehézipari Minisztérium, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete és az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szervezésében. A három, napos előadássorozaton a kő­olajfeldolgozó. és gázipar hazai vezető szakemberei, valamint KGST-országokbeli képviselői vesznék részt, ismertetik azo­kat a legújabb módszereket, amelyekkel biztonságosabbá te­hetik az értékes szén-hidrogé­nek feldolgozását és felhaszná­lását. A témát különösen aktuális­sá teszi hazánkban, hogy a IV. ötéves terv szerint a cseppfo­lyós és gáznemű energiahordo­zók arányát 1975-ig a jelenlegi 40 százalékról 55 százalékra kell növelni. A felhasználás lehető­ségeit bővíti majd az algyői kőolaj, és gázmezők teljes fel­tárása és kiépítése ,a szovjet import emelése, valamint a Du­nai Kőolajipari Vállalat további bővítése. Mindezekhez újabb vezetékek és fogyasztók kap­csolódnak. A kőolaj, és gázfel­használás növekedésével egy- idöben az eddigieknél is szigo­rúbb, körültekintőbb biztonsági intézkedésekre van szükség. A tegnap emléke Gazdag helytörténeti anyagé- | bői rendezett kiállítást a békési I járási könyvtár a Körösmenti Kulturális Hetek alkalmából. A három évvel ezelőtt itt járt Ve­res Péterről készült művészi fo­tóknak (a tarhosá Bakos Géza fotóművész alkotásai) sok nézője van. (M L.) Szolgáltatási gondok Békésen Hosszú időre vállal a Gelka és a Patyolat Egyre több a háztartási gép, színvonalasabb a lakáskultúra, gyarapszik a televízióval, rádió­val, magnóval rendelkezők szá­ma. Az emberek szeretnek tisztán, jólfésülten járni. Az életszínvonal növekedése mind nagyobb feladatokat ró a szol­gáltatóiparra. Nincs ez más­képpen Békésen sem, ahol a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb azt tárgyal­ta, hogy melyik szolgáltatási ágazatot kell a negyedik ötéves tervben fejleszteni. Legutóbb tavaly foglalkozott á tanács­ülés ezekkel a gondokkal, de az a szolgáltatási hálózat fej­lesztésére ott hozott határoza­tok nem jártak eredménnyel. Miről is volt szó ezen az ülé­sen? Arról, hogy a Patyolat át­vevőhelyei csak hosszú időre vállalják a ruhatisztítást. Nem egy alkalommal ez az idő a húsz napot is meghaladja. Ugyanez a helyzet a ruhamo­sás területén is. A Patyolat forgalma — éppen a hosszú átfutási idő miatt — a tava­lyihoz viszonyítva nem emelke­dett 1970. januárjától júniusig 35 ezer 200 forint volt, ebben az évben pedig 35 ezer 100 forint. Érthető, tehát, ha a vég­rehajtó bizottság szorgalmaz­za: a Patyolat Vállalat Békésen is fejlessze az átvevőhelyet és a mosodát. Kevés a szereié A gépjárműjavítás a község­ben nem megoldott Kevés a szerelő. Hat kisiparos rendel­kezik engedéllyel, de főfoglal­kozásban csak egy javítja a gépkocsikat Nagyban rontotta a szolgáltatás helyzetét, hogy a I vegyesipari ktsz, szakember hiányában, felszámolta a gép- járműjavító részlegét. S mivel a ktsz a jövőben sem kíván foglalkozni ezzel a szolgáltatási ággal, érthető, ha a tanács szí­vesen ad ki iparengedélyt. Azőnkívül javasolja, hogy vala. melyik békési termelőszövetke­zet melléküzemágként létesít­sen gépjárműjavító részleget Még mindig sok a gond a háztartási és a kisgépek javí­tásával. A GELKA csak nagyon hosszú időre vállal javításokat és a minőség sem felel meg mindig az elvárásnak. Ezen­kívül a vegyesipari ktsz-nek is van háztartási és háztáji gép­javító részlege, de a kevés meg. bízás miatt megszüntették az átvevőhelyet További gond, hogy a rádió, televízió, magnó garanciális javításával kizáró­lag a GELKA foglalkozik. A készülékek számának rohamos növekedésével azonban ez • a szolgáltatás nem tud lépést tar­tani. Sokszor előfordul, hogy a javításra beadott televízió csak egy hónap múlva kerül vissza a gazdájához. Még jó időben szólt a be­számoló arról, hogy az optikai és fotócikkek javítása egyálta­lán nem megoldott Békésen. Egyet lehet érteni azzal a ja­vaslattal, hogy az ÁFÉSZ bő­vítse ki az optikai cikkek áru­sítását és egyben hozzon létre javítórészleget is. Lehetőségek a TÖVÚL-nak Annak ellenére, hogy az épí­tőipari ktsz, valamint a Járási Termelőszövetkezet önálló Vál­lalkozás építési jellegű szolgál­tatása az elmúlt évben javult, még mindig komoly gondot ókoz az, hogy a 14 kőműves, négy ács, három bádogos, hét villanyszerelő, két vízvezeték- szerelő, két központifűtés-szere. lő és a 11 szobafestő-mázoló kisiparos nem szívesen vállal karbantartási és javítási mun­kát. Ezen a gondon úgy lehet­ne segíteni, hogy a TÖVÁL is belépne a javító szolgáltatásba. Bőven lenne munkája ezen a területen is. A békési asszonyok, lányok kozmetikai igénye is jócskán megnőtt. Ezt a szolgáltatást a ktsz központi női fodrászüzleté­ben egy Békéscsabáról átjáró kozmetikus látja el. Mivel rend. szertelenül jár át, nincs fo­lyamatos kiszolgálás. Ugyanígy gondot jelent a fényképész hi­ánya is. A ktsz ugyani® nem foglalkoztat fényképészt, az a kisiparos pedig, aki eddig el­látta ezt a szolgáltatást, nyug­díjba vonult. I végrehajtó bizottság döntése A beszámoló elhangzása után a végrehajtó bizottság megvi­tatta azt az ötpontos határozati javaslatot, amelyet e gondok megszüntetésére az előadó elő­terjesztett. Mivel a határozati javaslatok fogalmazása és szel­leme sértette volna az érintett szolgáltató vállalatok önállósá­gát, a végrehajtó bizottság a javaslatot elvetette és úgy dön­tött, hogy még egyszer fel kell keresni a békési ipari és mező- gazdasági vállalatokat, az érdé. kelt szolgáltató vállalatokat és ktsz-eket, s a közös érdeket Korszerű kutatólaboratórium A Szegedi Gabonatermeszté­si Kutató Intézet Táplánszent- keresztesi Kísérleti Telepét a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium döntése alapján — olyan intézetté szer­vezik át, ahol az egész Dunán­túl részére végeznek gabonakí­sérleteket. Többek között itt nemesítik tovább — s állítják rendszeres kísérletbe — a fér* tődá búzát és repcét, a sopron- horpási őszi és tavaszi árpát, valamint a kétsoros őszi árpát. A megnövekedett feladatok­hoz megfelelő feltételekről is gondoskodnak. Korszerű há­romszintes kutató laboratórium épül az állomáson, mintegy 13,5 millió forintos költséggel, mel­lette pedig modern holland üvegház. szem előtt tartva megbeszélés útján kell megtalálni azokat a módszereket, módokat, ame­lyekkel a következő öt évben Békésen meg lehet szüntetni a lakosság szolgáltatási gondjait. Botyánszki János MfcmSSmí 3 1971. SZEPTEMBER 3. Komputer és tolómércs A ki járja az ipari üzemeket, s megáll a munkapadok mellett, beszélget idősebb, fiata­labb munkásokkal, technikusok­kal, mérnökökkel megsejdítheti a gyári holnapot. Miért mondjuk ezt? Azért, mert a munkapadok, a munkaasztalok mellett ma jó­val képzettebb munkások dol­goznak, mint két évtizeddel ez­előtt. Nem lebecsülése ez annak a korábbi állapotnak, hanem ér­zékeltetése annak az újnak, ahová onnan jutottunk. Nagy változás tanúi lehetünk, hiszen a két évtizeddel ezelőtti munká­sak többségére nagyon sok mű­szaki tudás rakódott. Annak a nagy áldozatvállalásnak, amely abban az időben szinte törvény­szerű velejárója volt a műszaki előrelépésnek, ma kézzelfogha­tóan érezzük a gyümölcsét. Az akkori munkásokból az iskolák esti tagozatain szakmunkások, technikusok, mérnökök lettek. Ök valójában az osztály legjobb, jaivá váltak és a többiekkel együtt ma minden energiájukat arra fordítják, hogy a dolgozók magasabb képzettséget szerez, hessenek. A nyolc általánost végzett fiatalokat megtanítják a szakma fortélyaira, s ezzel együtt az emberségre. A munkásosztályhoz tartozni, annak részese lenni mindig vala. mivel több volt, mint a társa­dalom bármely más rétegében élni. Hazánkban a munkásosz­tály van hatalmon. Ez az osztály önmagára, önmaga szellemi erőinek fejlesztésére nagy ener­giákat és anyagiakat fordít, hogy mind magasabb színvona­lán dolgozhasson, gyakorolhassa hatalmát. Illetékesek többször mérlegre tették: helyesen jár-e el ezekben az ügyekben a mun­kásosztály? A válasz egyértelmű igen volt, azzal kiegészítve, hogy az osztályba tartó fiatalok előtt emeljék egyre magasabbra a mércét. Ez helyesnek bizonyult. Eredménye: a munkásosztály szellemi felkészültsége, műszaki színvonala jóval túljutott a ko­rábbi két évtized átlagánál. Ta­lán meg is többszörözte azt. Ma a fontosabb munkahelyeken mérnökök, felsői- és középfokú technikusok szervezik és irá­nyítják a termelést, sőt helyen­ként maguk is közvetlen része­sed annak Szellemi félkészültsé­gük mellett fizikai erejükkel is részt vesznek az új megalkotá­sában. Ezt tapasztaltuk a ME­ZŐGÉP Vállalatnál Békéscsabán is. Az utóbbi években itt olyan munkahelyi intelligencia teremtő dött, mélyre méltán felfigyelhet­nek a testvérvállalatok és a vá­ros, a megye ipari üzemei is. A forgácsoló- és a présgépek mel­lett, a festődében, az edzőmű­helyben és a többi munkahelyen már nem is annyira szakmun­kás, hanem technikusi felké­szültségű emberek, főleg fiata­lok dolgoznak. JJJzt a nemzedéket az a kor- osztály készítette fél az életre, amelyik 25 évvel ezelőtt a háború romjai alól szinte tíz körmével kaparta ki a gépeket, mert élni, dolgozni, építeni akart. Ezt az élni akarást ma ma­gasabb fokon, sikeresen oltották be fiataljainkba, akik egy része a MEZŐGÉP Vállalatnál bizo­nyítja: jól felkészült a rá váró munkára. A kezükből kikerülő munkadarabokra a mesteri mű szavak csak megközelítő pon­tossággal fejezik ki a minőséget. S ha azt is ideszámítjuk, hogy mérnöki rajzról dolgoznak, kel­lően érzékelhetjük a felkészült­séget és a munka színvonalát. Ők valamennyien egyszerű em­berek, olyanok ízeikben is, mint a munkásosztály. Szorgalmas munkájuk folytán olyan gép- alkatrészekhez jut a mezőgazda­ság, amit eddig nélkülözött, mert importból sem tudta be­szerezni az ország. Talán nekik is részük van abban, hogy a mezőgazdaság pótalkatrész-ellá­tása fokozatosan javul. A nyári betakarításnál tapasz­talhattuk, hogy a gépek állapo­ta most jobb volt, mint a koráb­bá években, hiszen az utóbbi évtizedben az idei aratás volt a legrövidebb időtartamú. Ebből a munkából nagyon nagy részt vállalt magára a munkásosztály. Az alkatrészgyártó üzemekben így a békéscsabai vállalatnál is magas fokú szervezettséggel folyt és folyik a termelés, hogy a kereskedelemben jelentkező igényeket kielégíthessék. A fejlődés útján munkásosz­tályunk nagyon nagy lépést tett előre. Ezt leginkább azzal lehet­ne érzékeltetni, hogy lő—20 év­vel ezelőtt milliméter pontos­sággal dolgoztak egy-egy mun­kahelyen, ma pedig ugyanott a milliméter ezredrészének betar­tása a követelmény! Mérnöke­ink, technikusaink logarléccel, számítógépekkel, komputerek segítségévéi látják él feladatu­kat, a munkapadoknál pedig olyan mérőeszközöket alkal­maznak, melyekről 20 évvel ez­előtt még alig tudtunk. B onyolult és igen igényes műszaki feladatokat old meg ma a munkásosztály. Alapos műszáki felkészültség nélkül erre nem lenne képes. Mert megszerezte a hozzáértést, alkalmassá tette magát arra, hogy az eddiginél még bonyo­lultabb, még összetettebb felada­tokat is megoldjon. És ami ma­gával ragadó, ami megkapó: a fiatalok figyelik egymás munká­ját, igyekeznek megismerni, el­sajátítani a fogásokat úgy is, hogy a betanított munkás vállal­ja a szakmunkássá válással járó tanulást. A szabadidő jelentős részét arra fordítják a MEZŐ­GÉP Vállalatnál isi, hogy a munkások utolérjék egymást a műszaki felkészültségben. Ezt a ma mindjobban általánossá vá­ló tényt mozgatja valami. Állandó permanencdában tartja az em­bereket a magasabb szakkép­zettség megszerzésének lehetősé­gé, melyet időnként a műhely, a szocialista brigád, mint a ter­melés egyik legkisebb kollektív egysége, a leghaladóbban gon­dolkozó emberekkel tart a fel­színen. Talán éppen ezekért di­csőség magához, az újat alkotó munkásosztályhoz tartozni, an­nak részese lenni. Dupsi Károly Növekvő érdeklődés a naposcsibék iránt Elkelt as utolsó tétel is A mezőkovácsházi járású ter­melőszövetkezeteinek baromfi- tenyésztő és keltető közös vál­lalkozása egy hónappal ezelőtt naposcsibe értékesítési gonddal küzdött. Ebben az esztendőben 3,6 millió csibét keltetnek, melyből augusztus első napjai­ig 3,4 milliót szerződéses alapon értékesítettek. A novemberi és a decemberi kelésből azonban kimaradt .200 ezer, melynek szeptember 1-ig nem akadt gaz­dája. A közös vállalkozás vezető­sége felkereste a tag termelő­szövetkezeteket, tanácskozott a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyárának mezőgaz­dasági osztályával, felvette a kapcsolatot az egri baromfikel­tető vállalattal és a Polgárdd Állami Gazdasággal. E széles­körű piackutatás végül is ered­ményt hozott. A 200 ezer csi­bének gazdája lett. Az orosházi Petőfi Tsz, a magyarbánhegye- si Egyetértés Tsz a tél folya­mán több tízezer naposcsibét fogad, készít eladásra kará- csonyia^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom