Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

Célok, feladatok a tömegpropaganda-munkában Beszélgetés Kovács Ferencnével9 a megyei pártbizottság propaganda• és művelődési osztályának vezetőjével Az 1971—72-es párt oktatási év kezdetén Kovács Ferencné- töl, az MSZMP Békés megyei Bizottsága Propaganda és Mű­velődési Osztályának vezetőjé­től kértünk tájékoztatást a tömegpropagandamunka céljá­ról, feladatairól: — Az MSZMP X. kongresz- szusa az előző kongresszusok­nál nagyobb arányban, súllyal foglalkozott a tudatformálással, megfelelve ezzel társadalmi fej­lődésünk új vonásainak, a szo­cializmus építése magasabb fo­kon történő folytatásának. Mindennek alapján az MSZMP Politikai Bizottsága 1971. áp­rilis 21-én határozatot hozott a párt tömegpropaganda-munká- jánák továbbfejlesztéséről. A főfeladat: segíteni azoknak a társadalmi ellentmondásoknak a feloldását, amelyek fejlődé­sünk mostani fokét jellemzik. Ilyen ellentmondás van például fejlett szocialista viszonyaink és az éhhez képest kevésbé fej­lett szocialista tudat között. Pe­dig hosszabb távon nem tudunk továbbhaladni, ha nem lépünk megfelelően előre a szocialista tudatosság területén. Ez nem kizárólag a tömegpropaganda feladata, az említett társadal­mi ellenitmomdások megoldásá­ban azonban a tömegpropagan- da-munkának nagy szerepe van. A szocialista tudatosság lé­nyege, hogy az emberekben po­zitív viszony alakuljon ki ' a szocializmus társadalmi rendjé­hez, a szocialista országokhoz, a kommunizmus távlataihoz. Fo­lyamatosan ilyen irányban kell formálni az emberek személyi­ségét. Ez még felnőtt korban is szükséges és lehetséges — számtalan példát szolgáltatott rá utolsó;, negyedszázadunk, •.., — Milyen formái vannak a tömegpropaganda-munkának és ezek milyen sajátosságokkal rendelkeznek? — A hallgatók tanfolyamo­kon, illetőleg előadássorozato­kon vehetnek részt. Mindkét formának segítenie kell a párt eszmei politikai-ideológiai egy­ségének , valamint a párt tö­megkapcsolatainak erősödését; mozgósítania kell a hallgatókat a párt politikájának végrehaj­tására, másokkal való elfogad­tatására, védelmére; szerepet vállalnia a széles tömegek ál­tal felvetett különböző kérdé­sek, vélemények, javaslatok ösz- szegvűj t ásóban, ami aztán visz- szahat majd a pártpolitika to­vábbi alakulására. A tanfolyam-forma lényege, hogy az emberek nagyrészt hét­köznapi — tehát elsősorban napi élményekből, tapasztala­tokból eredő, sok konkrét ér­zelmi mozzanattal bíró — tu­datát igyekszik az elméleti tu­dathoz közelíteni, tehát bizo­nyos mértékig tudományos gon­dolkodásra nevelni a párttag­ságot ,a tömegeket. A propa­gandistáknak tartós, mélv is­mereteket kell elsajátíttatniuk a hallgatókkal — alapvető kate­góriákat. ,törvényeket, a törté­netiség elvét —, hogy növeked­jék politikai önállóságuk, ítélet- alkotó képességük. Meggyőző, szilárd eszmerendszerbe kell foglalni a komplex ismereteket, megmutatni az elmélet és a po­litika, a politika és a gyakor­lat kapcsolatát. Össze hell kap­csolni az értelmi és az érzel­mi mozzanatokat, meggyőződé­fl Bttís ntom 1971, SZEPTEMBER 19. ses, pozitív akarati viszonyt kell kialakítani az egyes feladatok, intézkedések ,a társadalmi te­vékenység iránt. Az elmondot­tak megkövetelik a képzés po­litika-központúságát, hogy a po­litika legyen a kiindulópont, hogy ettől haladjunk az elmé­let, azaz: az egyestől az álta­lános felé. Az előadássorozat-forma lé­nyege pedig, hogy azon elsősor­ban a napi politikára tanítsuk az embereket, arra, hogy vilá­gosan értsék a különböző ese­ményeket, intézkedéseket, hogy azokra megfelelően reagáljanak — másrészt, hogy megoldjunk bi­zonyos nevelési feladatokat az önálló gondolkodás. ítéletalko­tás, állásfoglalás terén. Az elő­adássorozatokon döntő módon a helyi, aktuális politikán nyug­vó folyamatos agitátor- és tömegpolitikai munkás-képzés folyik tehát, melynek tematiká­ját — ebben a munkában ja­vaslatainkkal értelemszerűen mi is segítünk — az alaipszer- vezeték állítják össze. — Melyek a törne gpropagan- da-munka leglényegesebb szer­vezeti tényezőt? — Négyesztendős terv szerint dolgozunk. Aá MSZMP XI. kongresszusának időpontjáig el kelj érnünk, hogy a párttagok túlnyomó többsége és a párton- kívüli aktivisták megszerezzék az alapvető ismereteket a gaz­daságpolitikában, társadalom- politikában, kulturális politiká­ban, a nemzetközi élet terüle­tén — tehát a pártpolitikában; hogy a tanfolyamhallgatók négy év alatt rendszerezett, komplex tudásanyagot sajátítsanak el. A nagyobb eredményesség, hatékonyság érdekében foko­zottan figyelembe kell vennünk, s kell venniük a propagandis­táknak, hogy a tanfolyamok adott évfolyamú hallgatói mi­lyen ismereteket szereztek ed­dig és hogy milyen témákkal ismerkednek majd a követke­ző oktatási idényben. Hiszen célkitűzéseinket hosszabb idő alatt, komplex folyamatban kí­vánjuk és tudjuk csak elérni, amelyben az oktatási formák szervesen egymásra épülnek. Erre jó lehetőséget biztosít, hogy az elkövetkező négy év­ben a tananyag nem fog vál­tozni — amj természetesen nem jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a mindennapok esemé­nyeit, tanulságait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tanfolyamok és az előadássoro­zatok a hallgatóktól is az eddi­ginél többet követelnek. Folya­matos tanulást, illetőleg a be­szélgetésekben, vitákban aktí­vabb ,tartalmasabb részvételt. E követelmény minél jobb megva­lósulása érdekében az alapszer­vezetek fokozott figyelmet for­dítottak a tanév előkészítésére, arra törekedtek, hogy a hallga­tók tanfolyamra, előadássoro­zatra való irányításakor mindig összhangban legyen egymással az egyéni igény és a társadal­mi szükségesség. Az 1971/72-es tanév természe­tesen nem oldhatja meg egyszer­re az előttünk álló összes, négy­éves megvalósításra szánt fel­adatot. Lehetséges, hogy néme­lyik városban, járásban, község­ben tú) sok vagy túl kevés tanfo­lyamét, előadássorozatot indí­tottak az alapszervek. Az sem lehetetlen, hogy egy-egy hallga­tót tanév közben kell például valamelyik tanfolyami formá­ról előadássorozatra irányítani. De ismétlem, egy hosszabb, komplex folyamatról, négy esz­tendős feladatról van szó, az első hónapok esetleges hiányos­ságainak pótlására, a hibák ki­javítására tehát lehetséges lesz alkalmat, időt találni. Ami azt jelenti, hogy e lehetőséggel szükség szerint kell is majd élni. — A következő napok, hetek feladatai a tömegpropaganda­munka előkészítésében? — A járásokban, városokban pontos tervet kell alkotni a propagandisták megfelelő év­közben! felkészítésére — ha­sonlóan a már kész megyei terv. hez. Ilyen vonatkozásban folya­matos segítséget kell nyújtani a szakszervezeti és a KlSZ-okta- tásban részt vállaló propagan­disták előkészítésében is. A járási, városi, községi szer­veknek össze kell gyűjteniük s a célnak megfelelően fogalma­zott, értelmezett formában a propagandistákkal megismertet­niük a helyi döntéseket, határo­zatokat, hogy az oktatás minél jobban szolgálhassa a párt poli­tikáját. A hasonló jellegű me­gyei segédanyag százötven ol­dalas könyv formájában jelenik meg a közeljövőben. A soron következő taggyűlé­sen — ahol ez még nem történt meg — az alapszervezeteknek a Politikai Bizottság határozata szellemében értékelniük kell az 1971/72-es év tömegpropagandá­jával kapcsolatban eddig vége­zett munkát, s biztosítaniuk a még hátralevő feladatok zökke­nőmentes megoldását, a tömeg- propoganda-munka alapvető feltételeinek megvalósulását. Kívánatosnak tartjuk, hogy a pártszervek és szervezetek vá­lasztott tagjai vegyenek részt a tanfolyamok, előadássorozatok első foglalkozásán, ott méltassák az oktatás szükségességét, jelen, tőségét, s azt, hogy mit várunk a hallgatóságtól ezen a területen Helyeselnénk, ha a párttag gaz­dasági vezetők maguk is aktív szerepet vállalnának a tanév előkészítésében, kezdésében. összefoglalva; a X. komgresz- szus és a Politikai Bizottság ha­tározata fejlődésünk jelenlegi szakaszában alapvető fontossá­gúnak tartja a szocialista tudat- formálást, a tömegek világnézeti nevelését. Ennek megfelelően e feladat megvalósításáért minden eddiginél többet kell tenniük hivatásos pártmunkásoknak, propagandistáknak és a tanfo­lyamok, előadássorozatok hall­gatóinak egyaránt. Ezt kívánja — közvetlenül vagy közvetve — valamennyiünk érdeke, ezt igényli szocialista társadalmunk további fejlődése. (daniss) ülést tartott Békéscsabán a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen javaslatot tettek a megyei küldöttértekezlet beszámolójára, majd értékelték a nyárt KISZ-vezetőképző, épí­tő-, valamint úttörőtáborok munkáját. Az előterjesztett jelentés meg­állapította, hogy a központi, il­letve a helyi szervezésű címere­zőtáborokban 1730-an dolgoztak. A Martos Flóra önkéntes tábor­ban, Balatonakaliban növény- ápolást végeztek a lányok, míg Balatonaligán gyümölcsöt szüre­teltek. Balatonedericsen a fiúk vasúti töltést építették. Sajnála­tos, hogy ide a gyulai Erkel Fe­renc Gimnáziumból mindössze ketten jöttek el a jelentkezett 20 tanuló közül. Az egyetemisták önkéntes if­júsági építőtábora Balatonali­Már hagyomány, hogy Békés- . Csabán, az MSZMP Városi Bi- J zottsága időnként városnéző sé­tára viszi a veteránokat. A mos­tani — melyet csütörtökön ren­deztek —, talán minden eddigi­nél szebb, érdekesebb volt a résztvevőknek, akik ellátogattak a Kner Nyomdába, a téglagyár 2-es üzemébe, megtekintették az északi ipartelepet, valamint a város új létesítményeit. Útjukon elkísérte őket Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának tit­kára és dr. Haraszti János, a vá­rosi tanács elnöke, az idegenve­zető pedig Vantara János elnök- helyettes volt. Az idős mozgalmi munkások­nak különösen a Kner Nyomda tetszett, ahol kalauzuk Bo- tyánszki Pál igazgató volt. A 77 éves Bulyovszki János bácsi még nem járt ilyen korszerű üzem­ben. Különösen a modem auto­mata gépek érdekelték, s csodá­lattal nézte a „mindenttudó” ma­sinákat. Amikor pedig a szociá­lis létesítményekbe látogattak, a fogászati rendelőnél megjegyez­te: „Ez igen! Ha lehetne, én is ide jönnék fogat csináltatni”. Különböző dobozok készítésé­nél felkeltette a figyelmet a há­ziasszonyok második műszakját megkönnyítő, készételek csoma­golására szánt színes doboz, rajta a felirat: Szilvásgombóc. Az igazgató elmondotta, hogy csu­gán volt, s itt a résztvevők őszi­barackot szedtek. A gazdaságok elégedettek vol­tak a fiatalok munkájával, s megállapítható, hogy a nyári építőtáborok elérték céljukat. Az ülésen végezetül javaslat hangzott el az MTS kongresz- szussal kapcsolatos KISZ-fel- adatokról. A kongresszus tiszteletére A Pamuttextilművek Békés­csabai Gyárának 77 KISZ-tagja vállalta, hogy a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére el­nyerik a Kiváló Ifjú Munkás és Szakmunkás címet. pán ezeknek az elkészítésére 29 tonnányi papírt használnak fel. Valaki megjegyezte: — Akkor mennyi lehet az a gombóc, amit beleraknak? A résztvevőket — akiket egyébként a panoráma ablakos, új Ikarussal Vitték városnéző sé­tára — minden nagyon érdekel­te. Csodálattal adóztak a 2-es téglagyári új gázfűtéses automa­ta alagútkemen cének, amely szinte emberi kéz érintése nélkül gyártja a lakás, és egyéb épít­kezésekhez szükséges téglát. So­kan megjegyezték: ez aztán az igazi! Lám, nemcsak a dobozké­szítést lehet automatizálni, ha­nem a legnehezebb munkát, a téglagyártást is. Amikor pedig a Lenin Tsz gazdaságát tekintet­ték meg, ahol korszerű gépek könnyítik meg a mezőgazdasági munkát, többek között a cukor­répa-szedést és kukorica-törést is, azt mondták: ezért érdemes volt az előző évtizedekben küz­deni, harcolni. Ez a kijelentés őszinte és meg­hatott volt. S van-e valaki, aki náluknál, a munkásmozgalom veteránjainál mélyebben érzi és érti ezt? A városnéző sétát kedves él­mény zárta be. A pompás Ika­rus csillogószemű, fehérhajú uta­sai a Kistölgyfa-csárdában han­gulatos ebéden vettek részt. K. i. Látogatás a Kner Nyomdában. Az idegenvezető Botyánszki Pál igazgató volt. Ezerhétszázharminc fiatal dolgozott megyénkből a nyári építőtáborokban Ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap, szeptember 18-án Megnéztük a várost

Next

/
Oldalképek
Tartalom