Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-18 / 220. szám
fl tulajdonos jogán A kollektív szerződések és az üzemi tájékoztatás A MUNKÁS SZAMARA a Hagyar javaslatokat fogadott el az EGB gyár s a vállalat nem csupán a kenyérkeresetnek színhelye. Emberi, szakmai képességeit is itt teiszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes ambícióit, megvalósítani önmagát A gyárakban előállított termékekben — szorgalom és munikafegye- lem, rend ás pontosság testesül meg, Egy-egy közík'ségre s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulajdonságok öltenek itt tárgyi tormát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi-politikai egységlek is. Minden munkahelyen emberi, társadalmi, viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap minit nap, attól független, milyen az üzemi, a vállalat légköre, az itt folyó munka szervezettsége és hatékonysága. ÉPPEN EZÉRT üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi mással sem helyettesíthető szerves részé. A dolgozók — a tulajdonos jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és jövőjét. Az idén a vállalati igazgatóknak beszámolót kellett tartaniuk arról, végrehajtották-e az elmúlt esztendőben. megkötött kollektív szerződésben foglalta- :kaib Ezekhez a beszámolókhoz fűztek azután megjegyzéseket s tettek meg kiegészítő észrevételeiket • vállalati szakszervezeti bizottságok. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodásokat az üzemekben általában megtartották. Néhány helyen fel kellett figyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelenségre, hogy az üzemen belüli szervezetlenség következtében az állásidőik növekedésével együtt nőtt az indokolatlan túlóráztatás. A TAVALYI kollektív szerződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó javaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65— 70, némely helyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, ki- munkáltabb és igényesebb beszámoló hangzott, el, annál több segítséget adott ez az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az Új szerződés s a vállalat középtávú tervének összhangját kimunkálni, s ezzel együtt hatékony munkavédelmi újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoztatás már korábban Is részeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. A kollektív szerződések megkötése irtán az üzemben folyó tájékoztatásnak új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet allcotmanvának minden pontjával. Több helyen is az üzemi lap mellékleteként a’dták közre a szerződés szövegét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. TÖBB VÁLLALATNÁL levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoztak ma még akadályai, illetve mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a haszno- h thatatlan javaslatokat is — ott kialakulhat a dolgozók körében olyan vélemény: nem érdemes felszólalni, a javaslatokkal úgy sem foglalkozik érdemiben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósíthatatlan. De azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalat s a szakszervezeti vezető szervek kezén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződésben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdekeinek a védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződésben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. ILY MÓDON — többek között éppenséggel az üzemekben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosításával — síkéiül elérni, hogy az elkövetkező öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegéi, s így mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek e jogokkal, másrészt pedig felelősséggel teljesítsék szerződésibe foglalt kötelezettségeiket. A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abaligef között 660 méter hosszú vasúti alagút épül, amely már a felsővezetékes szerelvények közlekedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a szakaszon levő nagy szintkülönbség és az ebből eredő sok lassú jel tette szükségessé. Az új alagút és a pálya elkészülte után ezen a szakaszon is 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Hazaérkezett az a delegáció, amely dr. Sütő Kálmánnak, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesének vezetésével részt vett az Európai Gazdasági Bizottság genfi szabványosítási értekezletéin. Hazaérkezése után dr. Sütő Kálmán az MTI munkatársának elmondta, hogy az értekezlet kidolgozta és jóváhagyta a különösen sürgős témáik szabványosítását, összesein 16 témát fogadtak el, ebből négyet a magyar delegáció javasolt. A magyar szakemberek javasolták például a levegő- és vízszennyeződés ellenőrzésének, a mező- gazdasági gépek és traktorok, továbbá az olaj. és gázvezetékek. méreteinek, valamint a Az elmúlt évben — megyénk sok más mezőgazdasági üzeméhez hasonlóan — súlyos belvíz- [ kár érte a csaknem négy és fél I ezer holdas békésszemtandróisd Zalka Máté «Tsz-t. A viszonylag kedvezőtlen adottságú szövetkezetben — ahol az átlagos életkor 53 év s főként 13—14 aranyAknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vasútépítők részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köbméter földet mozgatnak meg és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. A képen: Kiss János és Németh István a csillék részére készíti a pályát. (MTI-fotó: Hadas János féiv. — KS) tartósított élelmiszerek szabványának nemzetközi kidolgozását. A legfontosabb kérdéseket a PAO, az Egészségügyi Világszer. vezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, továbbá a KGST és az európai Közös Piac elé terjesztik, hogy azojk dolgoztassák ki a nemzetközi szabványokat. A tartósított élelmiszerek nemzetközi szabványának kidolgozását valószínűleg Magyarországra bízzák, mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari szabványosítás műszaki titkárságát magyar szakembereik vezetik. (MTI) koronás földeiken gazdálkodnak i — 8 millió forintra becsülték a belvízkárt. Már menet közben iparkodtak kigazdálkodni, amit lehetett, ennek ellenére 5 millió 300 ezer forint mérleghiánnyal zártak. Köztudomású, hogy Békés- szén tandráson rendkívül szorgalmasak a termelőszövetkezeti tagok. Így érték el, hogy az utóbbi években igen jó keresethez jutottak. A múlt évi természeti csapás nem törte le any- nyira a tagságot, hogy ne dolgoztak volna ősszel a tőlük megszokott pontossággal, gyorsasággal. Idejében és kiváló minőségben szántottak, vetettek. Ennek köszönhető, hogy rekord terméshozamokat takarítottak be az idén. Amíg 1970-ben 60 vagon búzát tudtak eladni az államnak, az idén több mint 220 vagonnal. De hasonlóan jól fizetnek a többi növények is, hisz prima magágyba hullt minden vetőmag, kiváló volt a növény- ápolás s példásan megszervezték a betakarítást is. Az állam dotációval szanálási hitellel segített a bajba jutott szövetkezeten. Jól jött a gyors, rugalmas segítség. Így tudtak biztosítani a legfontosabb üzemi költségekre anyagi fedezetet s nem késlekedtek semmilyen aktuális tennivalóval. Jó termést igéi- a napraforgó, a rizs és egyéb növény, a tervezettnél többet hoz az állattenyésztés is. Csakhogy a többtermés betakarítása többletkiadással is jár. A Békés megyei tanács VB megszabta a feltéteteket, amikor a Zalka Máté Tsz — és a többi szanált kollektív gazdaság — megkapta az állami segítséget, a dotációt, illetve a szanálási hitelt. A Zalka Máté Tsz tagjai betartották az előírásokat, csak azt szeretnék: ha már sikerül kigazdálkodni a veszteséget s több mint másfél millió forint nyereséggel számolhatnák, a 80 százalék helyett százszázalékos munkabért kapjanak az elmúlt évek átlagához viszonyítva. Kétségtelen, hogy az állami segítség nélkül nem bírták volna kigazdálkodni a súlyos veszteséget de a tagság akarata, kiváló szorgalma ugyancsak szerves része az eredményeknek. A két tényező együtt biztosította, hogy a szanált tsz-böl egy év alatt nyereséges gazdaság lesz. 3 mamss “ UH. SZEPTEMBER 18. Felajánlóit szolgálat A kenyérgabona-termesztésben nagy lépést tettek előre a megye déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetek. Négy évvel ezelőtt az 57 tagtermelőszövetkezetből 48-ban termett a búza 18 mázsa alatti holdankénti hozammal. Az idén már csak 9 gazdaság aratott 18 mázsa alatti termést, a vetésterület 15 százalékáról. A többi gazdaság 18 és 26 mázsa feletti holdankénti átlagtermést ért el ebben az esztendőben. A tsz-szövetség legutóbbi küldött közgyűlésén igen kedvezőnek ítélték ezt a fejlődést. Hozó József, az újkígyós! Aranykalász Tsz főagronómusa felszólalásában kissé nehezményezte is, hogy a szövetségi búza átlagterméstől, amely ebben az esztendőben 21,86 mázsa holdanként, 15—20 gazdaság elmaradt. Ennek okát az agrotechnikai előírások helytelen értelmezésében kereste. Javasolta, hogy a tsz- szövetség gyűjtse össze a legjobb búzatermesztők tapasztalatát és juttassa el azokba a gazdaságokba, melyek ebben az esztendőben alatta maradtak a tsz-szövetség búza átlagtermésének. Lipták András, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke is csatlakozott Bozó Józsf indítványához. Legyen közkincs a búza- termesztés jól bevált agrotechnikája — mondotta többek között —, hogy tovább növelhessék a 24—26 mázsa haldankénti hozamot elérő szövetkezetek számát. A tsz-szövetség termelésfejlesztési munkaközösségének számítása alapján 20 mázsa holdankénti hozamot alapul véve, már némi hasznot hoz a kenyérgabona, 22—23 mázsa haldankénti hozammal pedig egyike a legjobban jövedelmező növényeknek. A gabonatermesztés legfejlettebb módszerének megismerése érdeke valamennyi termelőszövetkezetnek, mert a búza jól jövedelmező növény a megye északi területein is. A déli tsz-szövetség a búzatermesztés színvonalának növelését továbbra is a Bezosztája fajtára épiti. Ezzel a fajtával a vetésterület 60—70 százalékát hasznosítják az idei őszön is. Ez a szovjet búzafajta az idén ismét bizonyította jó tulajdonságait. Tavaly a csapadékos időjárás miatt több gazdaságban meghúzták felette a „lélekharangot”. Az idei teljesítménye alapján azonban továbbra is a vetendő fajták kö- 'zött kapott vezető helyet. A legújabb búzafajták őszi vetését a tsz-szövetség küldött közgyűlése csak mérsékelt bevezetéssel javasolta. Ezek a búzák ugyanis a mi talaj- és éghajlati viszonyaink között még nem bizonyították kellően télállóságukat, szárazságtűrésüket, jó termőképességüket. Az idei jó búzatermést a fajta kellő megválasztása mellett, az igen kedvező tápanyaggazdálkodással is magyarázzák. A tsz- szövetség átlagában minden hold búza alá 140 kiló vegyes hatóanyagot tartalmazó műtrágyát használták. Nem ritka azonban azoknak a tsz-eknek a száma, amelyekben 200—220 kiló vegyes hatóanyagot munkáltak be a búza vetőágyába. Ez megfelel 6—6,7 mázsa műtrágyának! Figyelemreméltó, hogy nagy termést azokban a gazdaságokban értek el, ahol a múlt év őszén a vetés előkészítése során holdanként 5—5,5 mázsa fölé növelték a műtrágyaadagot. Most az őszi búzavetés szervezésének időszakában érdemes szót váltani erről a nagyon fontos gazdálkodási témáról. A tsz- szövetség szakembereinek szolgálatát azok figyelmébe ajánljuk, akiknél valójában még sok a teendő a kenyérgabona-Hermesz- tés korszerűsítésében. A jótól tanulni nem szégyen, sőt hasznos. D. S. (Cs. I.) ■■■■•■■■•■■«■■•■■«a* £pül az ország leghosszabb vasúti alagútja Hogyan lesz szanált tsz-ből nyereséges gazdaság egy év alatt?
