Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-18 / 220. szám
Szüreten Riportunk a 6. oldalon, a Mini Magazinban. Szakértői bizottság utazott a repiilőgépszerencsétlenség színhelyére A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest—Kijev közötti MA—110-es számú menetrendszerű repülőgépének szeptember 16-i tragikus szerencsétlensége okainak tisztázására magyar szakértői bizottság utazott Kijevbe, ahol részt vesz a szerencsétlenség körülményeinek vizsgálatában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium jelentése szerint a repülőgépszerencsétlenség következtében életét vesztette a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság és tanáss öttagú küldöttsége, amely Erei ősi Józsefnek, a megyei tanács elnökének vezetésével utazott Ukrajnába. Életét vesztette 28 Bács-Kiskun megyei, három budapesti lakos és az IBUSZ csoport kísérője, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetem két tanára, valamennyien magyar állampolgárok, továbbá két amerikai állampolgár. Életét vesztette Mészáros Sándor, a gép parancsnoka és hét főnyi személyzete. A tragédia hírét mély megren lüléssel fogadta a MALÉV igazgatósága és kollektívája, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az egész ország közvéleménye. A magyar társadalom osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. (MTI) ... Huszonhat és fél millió forinttal nSvekeslett a bevétel Tanácsi vállalatok vezetőinek értekezlete A megyei tanács építési, köz- leikedési és vízügyi osztálya tegnap, pénteken délelőtt értekezletre hívta össze az osztály irányítása alá tartozó vállalatok képviselőit: igazgatókat, műszaki vezetőket, főkönyvelőket, párt-, szb- és KISZ-titkárokat. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál rendezett megbeszélésen részt vett dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára és Szalay Istvánná a HVDSZ megyei bizottságának titkára is. A meghívottaknak a tanácskozást megelőzően kiküldték az úgynevezett igazgatói értekezlet írásbeli beszámolóját, amely részletesen értékelte a vállalatok idei első félévi munkáját. Ezt szóbeli beszámolóval egészítette ki dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Ebben többek közt elmondta, hogy az igények és á piaci szükségleteik jobb kielégítése végett feltétlenül szükség van az osztály irányítása alá tartozó vállalatok jobb együttműködésére, sőt társulások szervezésére. Bő a választék és kiváló minőségű az ősziek vetőmagja A tavalyinál több és jobb gazdasági és kerti magot takarítottak be a gazdaságok — Burgonya vetőgumóakció kerttulajdonosoknak A vetőmagtermesztésre igen kedvező időjárás volt a nyáron. A hosszan tartó hőség ellenére a sok napfény jól befolyásolta a magra vetett növényeket. Minőségileg jó volt a talaj munka és a növényápolás is. Összességében ezek a tényezők játszottak közre abban, hogy a vetőmag- termesztés kedvező eredményt hozott. Schmidt János, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-Magyarországi Központjának igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az őszi vetések elkezdéséhez valamennyi termelő — tsz és állami gazdaság — kiváló minőségű vetőmagot kap. Az őszi árpa kiszállítását a tavalyinál nagyobb szervezettség jellemezte. így a Békés megyei üzemek szeptember elsejére megkapták az 56 vagon vetőmagot. _ A vállalat dél-magyarországi központja gazdasági magvakból 17 növényfajt termeltet. A tervezettnél 40 százalékkal több termésre számítanak. Kerti magból 18 növényfajnál terven felül 18 százalékos többletre adtak garanciát az üzemek. Gazdasági magvakból most már csak a lucerna, a vöröshere és a napraforgó felvásárlása van hátra. Kerti magból is már csan néhány tétel átadására számítanak. Ez azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek a betakarítást követő néhány napon belül kitisztították és értékesítésre továbbították a termesztett magot. Megyénk termelőszövetkezetei ez év őszén 574 vagon különböző fajtájú búzavetőmagot igényeltek. Erinek jelentős része már fémzárolásra és átadásra került. Bezosztája búzából első másod- és harmadfokú szaporulatból válogathatnak az üzemek. A vetőmagtermelő gazdaságok új fajta búzákat is vethetnek a mostani őszön. Aurórából, Kavkázból, Jubilejnajá- ból és Kannájából külföldről hoztak be nagyobb tételt, hogy ezeket elszaporítva a fajtaválasztékot a jövő őszre szükséges vetőmagból növelhessék. A tavaszi vetőmagellátás is kedvezőnek ígérkezik. Az elmúlt két esztendőben átlagosan 12—14 vagon lucemamagot termeltek értékesítésre a szövetkezetek. Ezt a mennyiséget most megtöbbszörözték. Eddig 85 vagon felvásárlására kötöttek szerződést. Különösen sok lucerna- vetőmagot szállít a dél-magyarországi központba a gyomai Győzelem Tsz, a Tüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a gvomai Alkotmány Tsz. Az idén Méhkerék is jeleskedett a vörösheremag- ' termesztésben. Négy vagonnal értékesítettek. Borsóból és sok I más zöldségmagból is javul a i kínálat. Ez anriak tudható be, hogy a vetőmagot termelő gazdaságok fajta borsóból a tervezett 330 vagon helyett 383 vagonnal értékesítettek. A zöldség- magvak minősége is igen kedvező. Bizonyára örömmel fogadják a hírt a termelőszövetkezeti tagok és a kerttulajdonosok, mert részükre már ezen az őszön lehetőség lesz kiváló minőségű Gülbaba és Kisvárdai rózsa | burgonya vetőgumó beszerzésére. A vállalat szakemberei 150 vagon vetőgumót vásároltak Dombóvár környékén, melyet az ! ÁFÉSZ-ek útján — községekben j és városokban egyaránt — megvételre kínálnak. Évek óta nem volt lehetőség ilyen átfogó burgonya vetőgumó akcióra, mint most. Szükséges és éppen ideje felújítani a vetőgumót a háztájiban is mert ar utóbbi időben a 'íajtaleromlá- jelei mutatkoztak. A termelőszövetkezetek eddig 55 vagon vetőgumóigényt jelentettek be. Orosházára várják az ÁFÉSZ-ek igény- bejelentését is. hogy a szállítást elkezdhessék. D. K. Az írásos jelentés megállapította, hogy a vállalatok termelése az idei első félévben figye- lemreméltóan fejlődött. Ezt bizonyítja hogy 1970 első félévéhez képest az idei első félévben az építőipari, a vízgazdálkodási és a kommunális ágazati feladatokat ellátó vállalatok csaknem 26 és fél millió forinttal nagyobb ■bevételt értek el. Ennek ellenére sok a tennivaló abban, hogy a második félévi feladatoknak is eredményesen eleget tegyenek. Ezért is javasolta Takács elvtárs, hogy a vállalatok október 1-ig készítsenek felmérést az idei tervek várható teljesítéséről, a gazdálkodásról, s azt vitassák meg a párt- és szakszervezetekkel. Az osztály ennek álapján teszi meg, ahol indokolt, a szükséges intézkedéseket A vitában felszólalók helyeselték a közgazdasági és műszáki bizottság létrehozását, mert megítélésünk szerint egy ilyen testület segíthet a vállalatok közötti hatékonyabb együttműködés szervezésében, egymás támogatásának kibontakoztatásában. De sokat tehet ez a bizottság a beruházások jó előkészítéséért. a korszerű technológiai módszerek elterjesztéséért. Dr. Takács Lőrincz, az SZMT titkára felszólalásában szintén az elmaradott szociális helyzet felszámolásáról beszélt. A tanácskozáson felszólalók több olyan észrevételt tettek, például a bérgazdálkodásról, a munka- erőhullámzásrói, a vállalatok közötti helyesebb munkamegosztásról, amelyeket az osztály is, majd a létrehozandó műszaki és közgazdasági bizottság is jól felhasználhat munkájában feladatterveinek összeállításában. Meggondolta! beruházásokat A negyedik ötéves tervben, minden termelőszövetkezet, állami gazdaság előbbre akar lépni, új technikát beszerezni az elavult helyett, új koszerű üzemet építeni a termelés bővítésére, a munkakörülményék javítására. Előfordul az is, hogy a megkezdett beruházásoknak a pénzügyi fedezete nincs biztosítva. S amikor a létesítmény már felépül, a kész helyzet elé állított központi szervek többnyire kénytelenek tudomásul venni, hogy a beruházás drágább lett a tervezettnél, és az állam kasz- szájába kell nyúlni ismét. A Békés megyei beruházásoknál sincs minden rendjén. A tapasztalatok nem a legkedvezőbbek: a szétaprózódás miatt az üzembe helyezés üteme nem gyorsult, sok épület félig kész állapotban van. az építkezés ára pedig tovább emelkedik. Jó néhány mezőgazdasági üzem építkezik anélkül, hogy a fejlesztési alapja ezt megengedné. A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Főosztálya felméréseket végzett a beruházásokkal kapcsolatban. A cél az volt, milyen segítséget adhatnak, mit javasolhatnák az állami gazdaságoknak, hogy a jelenlegi beruházási „lázgörbén” enyhítsenek. 1972 végéig a megye állami gazdaságaiban 40 326 hízó- férőhely építése fejeződik be. Ezen öt gazdaság osztozik. Igen hasznosnak ígérkezik az orosházi társulás, a 21 600 hízóférőhelyévél. Napjainkban koncentráltság társulás, a minél jobb tőkebefektetés határozza meg a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését. Nem szólva arról, hogy lépten-nyomon sertésgyárakat, szakosított sertéstelepeket „emelnék”, mindezit húsfeldolgozó nélkül. Pedig ha ezek az új gyárak üzemelnek, gondot okoz majd a húsértékesítés. Békés és Csongrád megye állami gazdaságai, termelőszövetkeze, tei egy 240 millió forintos húsfeldolgozó építését tervezik, készítik elő Orosháza térségében. Az eddigi beruházások tapasztalatai: nem engedhető meg, hogy egy-egy sertéstelep 36 hónapig készüljön. Ilyen hosszú átfutási időnek pénzügyi kihatásai is vannak az induló ősz- szeg 15—20 százalékkal lesz több. mire befejeződik a létesítmény. A kellően meg nem alapozott döntések aztán oda vezetnék, hogy a saját erőforrást kimeríti az építkezés és kevesebb jut gépesítésre. Békés megyében az idén 64 millió forintot terveztek az állami gazdaságok mező- gazdasági gépek vásárlására. De a pénz másra ment el és csak 45 millió állna rendelkezésre, ha a 7 millió forintos géphitelt megkapták volna. Pedig a gépesítés legalább annyira, vagy még fontosabb, mint a sertéstelepek építése. Egyre nagyobb gond a munkaerő, nagyobbak a követelmények, a termésátlagok, a hozamok is csak úgy növelhetők, ha a gépesítést fokozzák a nagyüzemek. A felmérés tanulsága szerint a két megye állami gazdaságaiban 610 millió forintot terveztek szakosított sertéstelepekre. Az objektív és szubjektív körülmények miatt ezt később módosították 678 millióra. Jelenleg 731 miEiónál tartanak. 1972 végére ez az összeg sajnos, csak növekedhet. Általános tapasztalat az is, hogy az üzemelő új telepeknél elmaradt az ígért és várt hatékonyság, a nyereség, a termelékenység. Éppen ezért legfontosabb napjainkban a mezőgazda- sági nagyüzemekben, hogy a koncentrált, hatékony beruházásokra törekedjenek, s az árukibocsátás is azt adja, amit a tervek elvárnak. A beruházásokból adódó problémákat, eddigi tapasztalatokat megvitatták és hasznosítják az állami gazdaságok. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek is hasonlóan járnának el Sz. L. t.
