Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

Szakmai tapasztalatcsere- utazások külföldre

September második feleben három csoport is indul megyénkből az IBUSZ szervezésében autóbusszal külföldre, szakmai tapasztalatcserére.

Húszadikán kezdi el ötnapos útját Jugoszláviába a Dél-Békés megyei TSz-szövetség 33 szakem. bere. Többek között ellátogatnak Eszékre és Újvidékre, s megtekintik az esztki és a sddi Mezőgazdasági Kombinátot, valamint a zimonyi Zmaj Mező- gazdasági Gépgyárat.

25-től tíz napot tí-ls Jugoszláviában és Olaszországban a MÍ5K 36 tagú csoportja. Megtekintik Ljubljana, Trieszt, Velence, Ferrara, Bologna, Firenze, Ravenna, Újvidék, Zenta nevezetességeit, a zöldség- gyű möl cs- rermesztéssel, csomagolási telepekkel ismerkednek.

27-én a Gyulai Vízügyi Igazgatóság 20 szakembere Romániá. ba megy tapasztalatcserére. Többek között a Maros és a Körösök vízgyűjtő területeivel kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak vendéglátóikkal.

Egymillió lorint törpevízmüre

Rendszeresen folyik Csanád- apácán a járdaépítés — tájékoz, tattak a községi tanácsnál. Ebben az évben járdát építenek többek között a Bem, a Dózsa György és a Bajcsy-Zsilinszky utcában, ahol a tanácstagok kezdeményezésére a lakosság je. lentős társadalmi munkát végez a házi építőbrigád szakemberének vezetésével. Az erre az évre tervezett 80 ezer forint értékű társadalmi munkát előreláthatóan túlteljesíti a község. A tanács 1972-től 1875-ig évenként 100 ezer forintot fordít majd fejlesztési alapjából járdaépítésre.

Tervezik még többek között a vízműtársulat megszervezését. A IV. ötéves tervben mintegy 1 millió forintot tartalékolnak, s ezután kerül sor a törpevízmű építésére.

Ne engedjük ki a kezünkbe adott pénzt

DÉVA VAN YA, Szeghalom.

B'üzesgyarmat, Gyoma, Körös- ladány, Endród, Vésztő, Szarvas környékén a korábbiaknál lényegesen termékenyebb a föld. A talajjavítás hatására megváltozott a talaj szerkezete, a nagyüzemek gondos földművelése alapján a hozamok megkétszereződtek. Az üzemi feljegyzések azt tanúsítják, hogy a fizikai talajjavítás után őszi búzából 4,5— 6, őszi árpából 7,7 kukoricából

6—6.5, cukorrépából 60—110, lu- cemaszénából pedig 7,4 mázsa holdanként! termésnövekményt értek el gabonaegységben számítva. Érthető tehát, hogy megyénk közös gazdaságaiban miért tartották és tartják fontosnak, jelentősnek a talaj javítását di- gózássaL

A savanyú és szikes talajok, továbbá a beteg talajok javítását kémiai anyagok felhasználásával szintén eredményesen oldották meg. Megyénk nagyüzemeiben az elmúlt tíz esztendő alatt 130 ezer hold savanyú, szikes és beteg talajt hozott rendbe a cukorgyári mésziszap, az őrölt mészkőpor és a gipsz-lignit keveréke. Becslések szerint még 290 ezer hold előbb említett minőségű talaj vár javításra az állami gazdaságokban és a termel őszövetkezetekben.

Az utóbbi időben feljegyzéseket gyűjtöttek arról, hogy a kémiai talajjavítás hogyan hat a termelésre. Búzából 2—3 mázsa, cukorrépából 48—50 mázsa, lucernaszénából 9 q többlethozamot értek el a kémiai anyagokkal kezelt területen, szemben a kontroll parcellával. Vannak táblák, melyeket tíz évvel ezelőtt javítottak meg. Itt az okszerű talajművelés folytén valósággal a virágkorát éli a termőföld.

Az altalajlazítás két-három éve folyik szervezetten. Korábban a sekély termőrétegű talajok vízáteresztő képességét gyorsították vele. A káros sók a talaj felsőbb rétegéből a lazítás hatására mélyebbre vonultak, így a korábbitól eltérően új növényi kultúrák honosodtak meg a mélylazított területeken. A Csanádi és a békési löszháton gazdálkodó nagyüzemek csapadéktárolása végett nyúltak ehhez a módszerhez. Az idei igen aszályos esztendő jól tanúsítja módszer hatásosságát. A kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a kender és a cirok sokkal jobban elviselte a szárazságot a mélyen lazított táblákon, mint a hagyományosan művelteken.

A TALAJ JAVÍTÁS hatékonyságát ma már kevés üzemi vezető vitatja. A megye IV. ötéves tervében 270 millió forint ösz- szeget irányoztak elő meliorációra, amely a talajjavítás mellett a talajvédelmet és a vízrendezést is magában foglalja. Erre az esztendőre 33 millió forintos feladatot terveztek, melyből 27 millió forintot tesz ki a vízrendezésre bocsa jtott összeg. A tavalyi kedvezőtlen év hatására csak igen kevés termelőszövetkezet tervezett talajjavítást 1971- ben. Érthető, hiszen a talajjavítás állami támogatását csak a saját erőforrás felmutatásával szerezhetik meg a gazdaságok. Mivel az év első felében ilyennel nem rendelkeztek, júniusban a MÉM ötmillió forintot elvont erről a számláról. E takarékos- sági intézkedés egyáltalán nem indokolt, már ami a 6 millió forintot illeti. Ugyanis a talajjavításban és általában a meliorációs munkában érdekelt termelőszövetkezetek tavaly a többi között azért is voltak alaphiányosak, azért zárták az évet bevételi hiánnyal, mert a korábbi években elmulasztották a meliorációs munkákra engedélyezett összeg felhasználását. Szolnok megyében lényegesen nagyobb területet javítottak meg digózással és kémiai anyagokkal, mint Békésben. A kémiai anyagok felhasználásában Hajdú-Bihar megye is megelőzött bennünket. Ezek után fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a mostoha adottságú termelőszövetkezetekben azért kell a talajt javítani valamilyen módon, mert ezzel a gazdálkodás színvonalát, a hozamokat lehet növelni.

Ebben az esztendőben a MÉM takarékossági intézkedése után altalajlazítási feladat 1715 holdon, kémiai talajjavítás mindössze 730 holdon maradt a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat munkája között Békésben. A fizikai talajjavítás teljesen elmarad.

MIT MONDANAK a szakemberek, erről a viszonylag nem nagy beruházást igénylő, mégis igen hatékony munkáról? Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa szerint a mélylazítás jó eredményt hozott. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy őszi búzából az idén minden eddiginél nagyobb termést érhettek el. A mélylazítási műveleteket korszerű talajművelés követte, így a kezelésben részesített táblákon 28—33,5 mázsa között termett holdanként a búza. Véleménye szerint a módszer kiválóan beválik, csupán a lazítás holdankénti költségét, a 600 forintot tartja soknak. Gyekiczki Pál, a szarvasi Táncsics Tsz elnöke a szövetkezet életéből vett példával tanúsította, hogy két- három év alatt megtérül a befektetett összeg. A Táncsics Tsz az utóbbi tíz esztendőben 1500 kát. holdat javíttatott meg digózással, 1500-at kémiai szerekkel, 2000 holdat pedig altalajlazítással tett termőbbé. A termelőszövetkezet gazdasági eredménye tehát a javított talajokon alapul Gonda István, a gyomai Győzelem Tsz pártszervezetének titkára említette, hogy a közös gazdaság 9200 holdas határából 12 és fél millió forint költséggel 6551 holdat javítottak meg az utóbbi tíz esztendőben. Az altalaj lazítását 3300 holdon végezték el. Ezt a termelőszövetkezett is lényegében a talaj javítása és a korszerűen szervezett művelése emelte a megyei átlag fölé.

A TISZÁNTÚLI Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi központjában ezekben a napokban látnak hozzá a jövő évi munka szervezéséhez. Szeptember végéig sorra járják a talajjavítás iránt érdeklődő üzemeket, októberben pedig megkötik a szerződést. Üzemi vezetőinknek most ismét át kellene tekinteni a talajjavításra, a meliorációra felhasználható üzemi erőforrásokat s így megkötni a szerződést a TTTV-vel, hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei eset, vagyis a MÉM ne tudjon elvonni egy fillért sem erről a megyének nagyon jelentős és fontos számlájáról.

Dupsi Károly

• MIIIIIMIII

P i

e 9

Dér Endrét

Holtak, Uatan

(Regény)

6.

Bőven van tüzelő a TÜZÉP-telepeken

Néhány hete a Tüzelőszer ésj Építőanyag Kereskedelmi VáL | laJat Békés megyei igazgatójával! beszélgettünk a tüzelőanyag-ellátásról, az őszi és téli felkészülésről. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a telepeken bőven van szén és fa. A kereskedelemnek éppen az jelent gondot, hogy kevés a vásárló.

A hétvégén ellátogattunk néhány TÜZÉP-telepre, hogy meggyőződjünk arról, mi is valójában a helyzet a tüzelőanyag körül. Első állomásunk a békési TÜZÉP volt. A telepvezető Gélén Gergely elmondta, és magunk is meggyőződtünk arról, hogy a darabos szénen kívül valóban hatalmas kupacokban 411 a szén a telepen. Fából pillanatnyilag kevés van. Fennakadást

4 Bim mm

'SUlnusut 1971. SZEPTEMBER 12.

viszont ez sem jelent, mert fo- £ lyamatosan érkezik a hasábfa is, £ csupán az a gond, hogy az új g fűrészelő gépet mikor kapja£ meg a telep. A jelenlegi gép el- £ avult, máj- nem használható, jj Ezért pillanatnyilag fűrészelt tát *

Békésen nem tudnak adni. £

■

Mezőberényben és Köröstar-' csán ugyancsak sok tüzelőanya- : got találtunk az ÁFÉSZ-nél. A £ telepvezetők elmondták, hogy • némelyik fajtából, így például a ! berentei dióból és a kockadara- ? bősből május óta alig fogyott ■ valami. Ezért a szén garmadáki felsó rétege már el is porladt. ; de a szakemberek szerint belül * még jó minőségű szén van. :

A telepek arra is felkészültek, 3 hogy a hidegebb idő beálltával j a forgalom megnő. A bányák, ■ illetve a megyei TÜZÉP vállalat i a rendelés szerint időben szállít- £ ja a tüzelőszert. Mindhárom he- £ lyen azt is elmondták, hogy a j tüzelőutalványok mintegy 90 ( százalékára már kivitték a fű- £ főanyagot,

b. j. :

— Eriggy már, hogy menj el

— tréfálkozott —, hát csak nem gondolod, hogy ez a mi kis falunk hadászatilag ér akár egy apró bambát is.

Mintha bombát robbantott volna csendes szavaival apám. Édesanyám olyat mondott, amit soha azelőtt — s azóta se: vagy ő megy — velem együtt! — vagy Eűekék... Válasszon apám.

Ez már ultimátum volt, a javából. Nem is maradt Nusi után, csak egy dróton felejtett, száradó, kékpettyes fejkendő —Elek bátyám után meg a nyulak. Nusi

— úgy mondták — valahol a Dunántúlon kötött ki, újabb „munkhelyen” —, miután hazug trógernek, nyámnyilának, rakás tehetetlenségnek nevezte Elek bátyámat, s le is köpte istenigazában. Elek megtörölte a képét, s indult haza, nagyanyá- mékhoz, otthagyva nékem az anyanyulaí, legnagyobb örömömre.

Tán nem is említettem eddig még, hogy Elek bátyám nemcsak ügyes kofaember, de kiváló nyulász-galambász is volt. Én nagyon szerettem az állatokat, a nyulakat, galambokat, tyúkokat, lovakat egyaránt. A fene

evett a jószág után mindig. Ha mentünk anyámmal a piacra, fix, hogy én a lóvásáron kötöttem ki. Meg-megveregettem az eladásra szánt csikót vagy lovat, vagy a kereket vállaltam megkötni, hogy nagyobb teher ese lén is kitűnjön, milyen erőben van az állat. A gazdák szavára megoldottam a saroglya láncát és megkötöttem vele a hátsó kerekeket, hogy az ne guruljon, hanem csússzon, s így nagyobb terhet kelljen a lónak húznia.

Édesanyámnak nem volt ínyéi-e az én lócsiszárkodásom. Pedig később hasznát vettük annak, hogy ériek a lovakhoz: front után, egész 947 tájáig, gyümölcseladásból éltünk, s felikopott volna az állunk, ha nem tudok az állatok nyelvén... No, de menjünk sorjába; egyelőre a nyulak szúrtak szemet anyámnak, azt állította, olyan szagot csinálok velük, hogy a vevői elriadnak, dobjam szemétre a hóbe- levancot, vagy tüzeljük el a ketreceket

A ketrecek s az amyanyúl, amit Elek bátyám hagyományozott rám, nyilván a fura párra, öccse „bolond napjaira” emlékeztették őt, azért nem állhatta szagukat se az árva jószágoknak. Pedig az ainyanyúi — mondhaTudnivalók a napközi otthoni térítésről

Egy évtizeddel 'ezelőtt miniszteri utasítás szabályozta, hagy mit keli figyelembe venni az óvodákban és az általános iskolai napközi otthonokban fizetendő térítési díj megállapításánál. Időközben azonban többféle, egymástól el térő gyakorlat alakult ki, ami meglehetősen sodr panasz, reklamáció forrásává vált. Ezért az MTI munkatársa arra kért választ a Művelődés- ügyi Minisztérium illetékeseitől: mj számítható be a térítési díj alapjául szolgáló jövedelembe?

Mint elmondották: a korábbi utasítás módosítását a minisztérium egyelöre nem tervezi. Ebből következően változatlanul érvényes az az álláspont, hogy a térítési díj alapjául szoLgáló jövedelem megállapításánál a jutalmat a nyereségrészesedest nem lehet figyelembe venni.

Ami a térítési díj befizetésének rendjét illietd, az ezzel kapcsolatos korábbi gyakorlat ugyancsak változatlanul érvényes. Eszerint a térítési díjat intézményeként meghatározott azonos napon, kéthetenként, de legalább egy hétre előre kell fizetni. Az intézményt fenntartó szerv dönti el, mi a térítési díj befizetésének legmegfelelőbb és legegyszerűbb módja. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a munkaidőcsökkentések következtében a szülők jelentős része az intézményt szombaton, nem kívánja igénybe venni. Ezért a heti, illetve kétheti befizetéseket öt, illetőleg tíz napra is el kell fogadni. (MTI)

Férfinap a Centrumban

Holnap a Centrum Áruházban a férfiaknak kedveznek, a Centrum hétfő keretében nyakkendőket, ingeket, kalapokat árusítanak 20 százalékkal olcsóbban.

tóm — akkortájt aranyat ellett nekünk... Nagy fehér nyúl volt, fedeztettem, aztán angórákat is szereztem, anyákat is, bakokat is.

Bakokkal szakszerűen foglalkoztam. Hordták a népek hozzám fedeztetni az anyákat, gabonáért vagy egy kisnyúlért fedeztettem az anyát. A baknak a vérében van ez, különösen a házi baknak; vadas volt, és mart, fújt, az első lábával és a hátsó lábával is karmolt, és dobbantott. Boxinak hívtam ezt a nyu- lat. Mikor hozták fedeztetni a nőstényt, akkor kitettem mellé, dobbantottam, ő is. és csak aztán intézte ei a menyasszonyt. Kettő, három ment naponta. Nagyon jól tartottam a Boxit, kapott mindig zabot, jobb eledelt, mint a többiek. Premizáltam őt. Rettentő lekötöttség volt! Mindig kora reggel kellett kelnem zöldet szedni, kis répát lopni, mert a nyulaim elpatkolnak, ha nem lesz mit adni nekik. Amíg a kecske legelt, a nyulaknak megszedtem az ennivalót. Báziga- lambot is szereztem. Hasznos volt ez, meg a kecske, mivel tejhiány volt. A teheneket elvitték, tehéntej nem volt, a kecske meg mindig adott egy-mósfél liter tejet. Házinyúl mindig volt, így húsunk is volt. Nagyon jó üzlet volt. mert mikor a pestiek jöttek cserélni és a nyulak- kal tudtam csencselná. Ruhaanyagot, cipőt. Egyszer egy vi- géc egy régi buzogányt hozott. Két zsidó férfivel jött, és a zsidók is azt mondták, hogy