Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

MINI

A

»Europa egyik nagy együttese'*

Vigótól Palermóig

G

Aim

Intelem

Az elmúlt hetekben sokan; várták izgatottan a postást, va- ; lyon milyen értesítést hoz a S felvételi eredményéről. Bizony » senkinek sem mindegy, hogy j bejuthat-e vagy sem valamelyik ! egyetemre. Érthető a várakozás ! izgalma, ezért ilyenkor legjobb, I ha valamilyen idegnyugtató ! nyári elfoglaltságot keresnek a ! fiatalok. Például dolgoznak, így j hasznosan töltik idejüket,' rá- ■ adásul egy kis pénzt is keres- * nek, ami sose árt...

■

Egy zord atya is elvitte a ;

fiát dolgozni, aztán bölcsen ;

megjegyezte: „Látod, ha nem |

tanulsz rendesen itt kell melóz- *

nőd egy életen át!” ■

■

Régi igazság, hogy mindenki : úgy rontja el a saját életét. 5 ahogy akarja. De a munkával ■ való ijesztgetésből aligha lehet : majd erőt meríteni, amely átse- j gíthet egy-egy nehezebb szigor- ! laton,

A. T. 5

A nagy hármas (Illés, Metró,

Omega) közül utolsónak az Omega együttes turnézott megyénkben, ŐRI műsorával. Mint minden beatkedvelő tudja, tőlük Préssel és Laux távozott (az erről szóló Hűtlen barátok című dal máris szép siker), viszont „leigazolták” dobosnak Debreceni Ferencet.

Kétórás programjuk első részében a régebbi, ismert nagylemezdalokat, míg a második részben új dalaikat játszották; ez utóbbiak közül a Szomorú történet és Sötét a város címűre hívjuk fel (ha ugyan még kell) a könnyűzene rajongóinak figyelmét.

•

Omegáék a héten érkeztek haza hosszabb nyugat-európai turnéról, így erről Benkő Lász- ló tulajdonképp a Mini Magazinban számol be először.

— Hol is jártatok?

— Először északon, a finn művészeti heteik keretében, ahol filmbemutatók mellett (többek között vetítették Gáli István Magasiskoláját) volt komolyzenei rendezvénysorozat, a harmadik hót pedig a beaté volt. Nyolc alkalommal léptünk fel, úgy érzem sikerrel.

— Ezután mi következett?

— Spanyolhonban zenéltünk, ahol már kicsit ismerősek vagyunk. A vigói popfesztivál gálaestjére kaptunk meghívást.

Benkő újságot vesz elő.

A Faro de Vigó napilap 6. oldaláról idézzük: „Európa

egyik nagy együttese ez, nem könnyű a zenéjük, telesen progresszív, dzsesszes elemekkel és Ginger Baker-szerű témákkal’’. Tíz sorral lejjebb: „Mostani hallgatásukkor úgy tűnt, a tavalyi Barbarella fesztivált nekik kellett volna nyerni.” (Negyedikek lettek.)

— S a legfrissebb újság?

14—20 éves fiatalok!]

A Magyar Rádió és Televízió szerkesztői a műsorkészítés során fokozottabban szeretnének támaszkodni ifjú nézőik, hallgatóik véleményére. Ezért várjuk 14 és 20 év közötti tanulók, szakmunkástanulók, illetve a mezőgazdaságban vagy az iparban dolgozók jelentkezését: szeretnénk tőlük időközönként véleményt kémj a rádió és a televízió műsorairól.

A rendszeres értékelők között jutalomtárgyákat, köztük TELEVÍZIÓT. RÁDIÓT sorsolunk ki!

Jelentkezési lap

Név» __

L

akcím:

Életkor:

Foglalkozás:

Milyen típusú iskolába jár? (gimnázium, technikum, szakközépiskola, főiskola, egyetem stb.):-------------H

a már dolgozik, mi a legmagasabb iskolai végzettsége?

Otthonában van-e rádiókészülék?

Otthonában van-e televíziókészülék?.

Kérjük az alábbi jelentkezési: lap kitöltését és — kivágva LE- ; VELEZÖLAPRA RAGASZTVA, i vagy EGYFORINTOS BÉLYEG- i GÉL ELLÁTOTT BORÍTÉKBA [ téve — a Miagyar Rádió és Te- { levízió Tömegkommunikációs | Kutatóközpontja, Budapest 5. ! Postafiók 118 címre való vissza- ] küldését.

Köszönettel MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ

Tömegkommunikációs Kutató- : központ

Kóbor énekel, de Benkő nyilatkozik

— A spanyol fellépést még néhány NSZK-ban megtartott koncert követte. Miközben most járjuk az országot, életünk legnagyobb fesztiváljára készülünk. Augusztus 25—28-án Pa_ lermóban 40 együttes lép színpadra. A színvonalról? Elég pár együttest felsorolni a résztvevők közül: Led Zeppelin, Pro- col Harum, Colosseum, Treme- loes.

— Várható-e újabb nagylemezetek?

— Igen, félig már kész is, talán karácsonyra az üzletekbe kerül.

Tábor az autóút szélén

A Dunántúlon és másutt az elmúlt években a KISZ-táborok lakói 41 kilométer út földmunkáit végezték el, 18 kilométer aszfaltpálya pedig kizárólag az ő kezüket dicséri. De nemcsak a kocsijából kitekintő autós gondolhat jó érzéssel a tarho- nyaszárító melegben hajlongó középiskolásokra, minden barackevő, cseresznyéző, borkóstoló hazánk fiának tudnia kell: több tízezer leány és fiú szüreteli a termést nyaranként az állami gazdaságokban. Amíg eljutunk az autóúton a Hessz Károly önkéntes ifjúsági tábor Martanvásár szélén elterülő mini sátorvárosába, mi is felidézzük az építőtábort mozgalom mázsákban, holdakban mért történetét. Eszerint az elmúlt tizenhárom esztendőben 410 ezer fiatal áldozott két hetet nyári vakációjából, ezalatt csak a Hanságban 17 ezer lcatasztrális holdat tettek mezőgazdaságilag hasznosíthatóvá 630 ezer négyzetméternyi terület tereprendezésével, s 342 kilométeres csatorna megépítésével. Hogy ne vesszen kárba a nyári csúcsidőben a termés, több mint egymillió mázsa zöldséget, gyümölcsöt szedtek le, 8000 katasztrális holdon elvégezték a zöldség és gyümölcs kapálását, több mint 45 millió szőlőtőkét erősítettek meg a bennszülött módra derekukról lecsüngő rafiiakötegek- kel. A teljesítményt nehéz volt megmérni, de bizonyosan fárasztó volt elérni a mezőgazda- sági munkában tapasztalatlan, könnyen fáradó tizenéveseknek. Mégis, az állami gazdaságok csúcsidőben, idénymunkák idején csődbe jutnának a kiszesek nélkül. Ezért is számítanak rájuk jó előre; moteleket, kő- épületeket építenek számúkra, rendelkezésükre bocsátanak autóbuszokat, hogy beutazzák a környék nevezetes tájait.

A Hessz Károly építőtábor egyike azon kevés táboroknak, ahol még sátrakban laknak a fiatalok, illetve csak alszanak, hiszen a napi hatórás nehéz munka után csak ebédidőben térnek haza, s míg délután gőzfürdői hőfokon vibrál a levegő a sátrakban, a labdát rúgják vagy fáradt tagjaikat áztatják, a földbe mélyített, fóliaszigetelésű úszómedencékben. Az iskolák, a brigádok munkaversenyben dolgoznak, ezért délután a főtéma — a beat-sztárok, a futball mellett — a verseny értékelése. Mindig mások a mezőny éllovasai, hiszen ha az egyik nap „kihajtják magukat”, a másik napon lazítani kénytelenek a brigádok. Három köbméter föld megmozgatása a napi norma, s abban mindenki megegyezik, hogy ez a mennyiség, úgy tűnik, valamivel több annak a kockának a térfogatánál, amelynek minden oldala három méter.

Miért szeretik a tábort a középiskolások? Jegyezzük a válaszokat: Az ember kint él a prérin. Déltől este 10-ig tulajdonképpen nyaralás az egész.” „Még a zászlót is hazavihetjük az iskolának.”

Elhozzák magukkal a tavalyi elsősöket is .isten bizony, egyi- kük-másikuk olyan cingár, hogy az öreg kubikos a vízhordást nem bízná rá. Előfordul, hogy miattuk a brigád erősebb oszlopainak jobban meg kell nyomniuk a munkát. De nem zsörtölődnek, azt mondják, nekik is joguk van. „ehhez” hadd szokják meg ők is, meg ilyesmi. Igaz bármily hasznos a táborok munkája, a fő cél a munkáid nevelés, a szívóssság a fizikai munka próbája. Meg a seregnyi élmény. Egymás ugratása. Törökülésben „isszák” a beat-koncert melódiáit, másnap a Rajkó- zenekart hállgattják és esküsznek rá: nem is olyan ciki a verbunkos. És éjszaka versenyt horkolnak az autóúton tovaszá- guldó gépkocsik motorzajával.

Mára sok minden megváPo* zott a diákok nyári programjában. Régen a középiskolásoknak szabad volt a nyaruk, ma minden második középiskolás, szakközepes, nyári négyhetes, üzemi gyakorlattal. Mégis a táborozok létszáma nem csökkent, még valamelyest emelkedett is. Nem számítva a tavalyi árvizet, amikor „terven felül” 17 ezer diák dolgozott a szamosközi Lázak építésénél, az idén 31 ezren jelentkeztek a KISZ központi építőtáborába. Rajtuk kívül ott vannak még a megyei táborok és az egyetemet építő hallgatók. Odaadják nyaruk egy darabját és az ember félve teszi fel a kérdést; eleget nyújtunk mi nekik cserébe ezért?

Komornik Ferenc

A színdarab akkor jó9 ha mai és vidám

Sorozatunkat legutóbb ott hagytuk abba, hogy a tv-ről is ejtünk néhány szót. Ezt nemcsak azért tesszük, mert megígértük, hanem azért, mert a fiatalok színház iránti érdeklődésében igen nagy szerepet játszik a televízió. A KISZ Békés megyei bizottságának vizsgálata szerint, amely 167 különböző foglalkozású és korú fiatalt szólaltatott meg, a megkérdezettek 90 százaléka többé-kevésbé rendszeresen nézi a televízió színházi közvetítését. A tv évente mintegy 40 színdarabot mutat be, s a fiataloknak legalább a fele majd mindet megnézi. Így tehát a televíziónak óriási szerepe van a színházkultúra terjesztésében, s nagyon is meghatározó az, hogy milyen darabokat tűz műsorra.

Am ha a számok mögé nézünk, a kép már sokkal valósabb, s utal a fiataloknak a színházzal szemben támasztott — ha nem is mindig helyes — igényeire. A teszt-lapokra írt válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a 30 éven aluli színházkedvelők többségének számára csak az a jó darab, ami vidám és főleg mai. A klasszikus műveket a vizsgalatba bevontaknak csak egynegyede, egyötöde kedveli és szereti. Utolsó helyre szorultak

az

úgynevezett „komoly” művek, értve ezalatt elsősorban a magvas mondanivalót hordozó, gondolkodásra késztető alkotásokat.

Azt már leszögeztük, hogy a tv-nek vizsgálódásunk szempontjából milyen nagy szerepe van. Ám arra a kérdésre, hogy melyik mű tetszett legjobban az utóbbi időben,a fiatalok több mint fele a Thália Színházból közvetített „A dada” című darabra szavazott. Más darab megközelítőleg sem merült fel

ilyen számban. A dada iránti tetszésnek legfőbb magyarázata, hogy a felmérést közvetlenül megelőző napokban sugározta a televízió.

A legérdekesebb, de a legtöbb sematikus választ adó kérdés az volt, hogy mit vársz egy színházi előadástól? Legtöbben azt írták, hogy szórakoztasson, tanítson, bővítse ismereteimet, választ adjon a ma problémáira stb. A felnőtt közvéleménykutatásnál is hasonló válaszok fordulnak elő, s így lényegében nem tehető szemrehányás a fiataloknak. Ám a „tanító” jelleg érvényesülése a fiatalok válaszaiban arra utal, amit az iskolától, s a felnőttektől várnak, s talán nem mindig kapnak meg.

A különböző foglalkozású fiatalok leginkább annál a kérdésnél különíthetőek el, amely a színdarabnézés gyakoriságát vizsgálja. A válaszadók 42 százaléka, döntő többségükben a diákok (mivél színházbérletük van) évente 8—15 előadást látnak. Tíz százalékra tehető viszont azoknak a száma, akik sem színházba nem járnak, sem pedig a tv-előadásokat nem nézik meg.

a l