Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
PUSKÁK AGANCSOK Egy szép dám trófea a szovjet pavilonból. A pénteken megnyílt vadászati kiállítás rendezői egymillió magyar látogatóra számítanak. Túlzott optimizmus nélkül állítható, hogy ez a várakozás nem megalapozatlan. Aki végigjárta a mezőgazdasági kiállítás helyén, az Albertirsai úton berendezett pavilonokat; s betekintett a rengeteg eseményt ígérő programfüzetbe, az nyugodtan mondhatja, hogy meglesz az egymillió néző, sőt, még talán több is. Ha már a számoknál tartunk, ismételjük el újra a világkiállítást jellemző adatokat. A magyar rendezők öt év óta készülnek erre a nagyszabású bemutatóra. Még a megnyitó előtt átadtak három szállodát, s további négy közvetlenül a befejezés előtt áll. A kiállítás alapterülete 33 hektár, a pavilonok területe pedig 30 ezer négyzetméter. Az aszfaltozott utak, sétányok hosz- sza 20 kilométer. (Nem hivatalos számítások szerint legalább két nap kell ahhoz, hogy valaki, ha csak néhány perc erejéig is, de minden pavilonba bepillantson, minden utat végigjárjon). A bemutató, 35 napos programjában 41 ország önálló, 11 pedig közös kiállításon szerepel. Ezek az adatok már jórészt ismertek, s csak azért mondjuk el újra, hogy a várhatóan több mint tízezer Békés megyei látogató ne felkészületlenül utazzon a fővárosba. Saját tapasztalatból állíthatjuk ugyanis: aki mindent meg akar nézni, az alighanem sémit sem fog látni. Éppen ezért érdemes előzetesen pontos „haditervet” készíteni, különben az ember elvész a részletekben. Ügy hisszük, nem lesz érdektelen egy kis történelmi, történeti visszapillantást tenni, s utalni azokra a jelentősebb eseményekre, amelyek a világ közvéleményében hazánkat jelentős vadászati, vadgazdálkodási kultúrájú országgá tették. Magyarországon már a XIX. század közepén királyi rendelet gondoskodott a megfelelő szarvasállomány kialakításáról. Ének érdekében egyebek között elrendelték, hogy a királyi erdőben sőzőkat kell létrehozni. Nagy Lajos király idején, a XIV. században a solymászat addig is- merelten fokot ért el. A király fő solymásza, Ladislaus Hunga- rus könyvet írt a solymászat művészetéről, amely kedvelt olvasmány volt a korabeli európai udvarokban. Hazánkban éppen száz esztendővel ezelőtt, 1871-ben rendeztek Országos Vadászati Kiállítást, amely első olyan kiállítás volt a világon, ahol a trófeák bírálatát elfogadott normák szerint végezték. A mostani világkiállítás minden eddigi hasonló témájú rendezvénynél szélesebb körű. Nemcsak a vadászat történetét, a vadgazdálkodást, a vadvédelmet, a művészet és a vadászat kapcsolatát mutatja be, de a sporthorgászaton, a túrizmuson, a különféle lovasrendezvényeken, kutyaversenyeken túlmenően, a ma emberének legégetőbb problémáival, a természet- védelemmel, a levegő, a víz tisztaságának megóvásával, s mindazzal foglalkozik, ami az ember és a természet kapcsolatához tartozik. A kiállítás első, s az egész rendezvény keresztmetszetét adó látnivalója a Díszcsamotk. Ebben az 1700 négyzetméter alapterületű pavilonban sorakoznak a résztvevő nemzetek bemutatóinak színes mozaikjai. A hivatalos résztvevők a legértékesebb trófeákat, az országra legjellemzőbb emlékeket a Díszcsarnokban helyezték eL Ahány ország, annyiféle érdekes látnivaló. Az európai országok sorát Ausztria nyitja, a világ legnagyobb alpesi kőszáli kecske trófeájával, régi fegyverekkel. Belgium egy régi csappantyús puskát, s a legmodernebb Browning vadászfegyvert, valamint vadászjeleneteket ábrázoló brüsz- szeli csipkét állított ki. Finnország bemutatója ritka vadfajtákat ismertet, s a tórfeák között látható egy hatalmas jávor- szarvas lapátja is. Franciaország bemutatóját egyebek között a világrekord-méretű, óriási jávorantilop-trófea és egy orrszarvú fej díszíti. Nagy-Britannia hatalmas méretű fosszilis ősszarvas agancsot, valamint Erzsébet királynő értékes trófeáját mutatja be. Románia kiállításán egy hatalmas medvebőr két oldalán egy-egy kárpáti gímszarvas trófeája látható. A Szovjetunió kiállítása hű képet ad a szovjet vadászok eredménye^ munkájáról. A távoli tajga sok értékes vadja mellett itt látható a világrekord jávorszarvas lapát is, valamint egy hatalmas jegesmedve. Tanzánia oroszlánbőrt, egy pár elefánt-agyarat, bivalyszarvakat és antilop-trófeát állított ki. Uganda bemutatóján az ország vadászati lehetőségeiről hatalmas elefántagyar-pár és elefántkoponya tanúskodik. Magyarország zárja a nemzetek reprezentatív bemutatóját. Itt látható a lábodi agancs, amely a vadászati kiállítás jelvényében is szerepel. A falon üvegvitrinben látható hazánk egyik legbecsesebb vadásztörténeti emléke: Mátyás király színarany foglalatú bölényszarv kupája. Bár a világrekord trófeákat a Díszcsarnokban állították ki, a Magyar Trófea Bemutató is tartogat jó néhány érdekes látnivalót. A 35-ös számú pavilonban az elmúlt negyedszázad fejlődését tükrözi a bemutató, az itt kiállított mintegy 220 szarvas-, 250 őzagancs, 25 dámlapát, 15 mufloncsiga és 100 vaddisznóagyar. Többségük aranyérmet kapott a nemzetközi bíráló bizottságtól. Mint érdekességet; kiállították az 1922-ben Szarvas közelében, a Körösből kihalászott mintegy tízezer éves fosszilis szarvasagancsot is. Még egy hazai vonatkozású kiállításra hívjuk fel az olvasók, s a majdani látogatók figyelmét. A 23-as Magyar Vadgazdálkodás című pavilon jól reprezentálja hazánk vadgazdálkodását. A rajzos tablókon nyomon követhető, hqgy az Alföld, s ezen belül Békés megye számottevő fácán-, nyúl- és őzállománnyal dicsekedhet. Csak néhány szó erejéig, kedvcsinálóként számolunk be egykét érdekes külföldi kiállításról. A 9-es számú, 1400 négyzet- méter alapterületű szovjet pavilon bejáratát egy hatalmas bölénypár őrzi. Bent a csarnokban nagyméretű diorámák idézik a Szovjetunió gazdag állatvilágát. Az 50 méter hosszú trófea-fal 150 vadfajt reprezentál. Aki egzotikumra vágyik, az feltétlenül keresse fel az afrikai kiállításokat. A tanzániai csarnok előtt egy valódi safari-tábor ad ízle- lítőt a fekete földrész vadászéle- téből. Bent leopárd, oroszlán, iesen halakkal. Érdekesség, hogy a pavilon kapaszkodó korlátáit a rendezők zebrabőrrel vonták be. Az ugandai kiállítók terme szetes környezetbe helyezett, kitömött állatokkal szerepelnek a bemutatón. Felhívjuk még a fiA sztár: az indiai fehértigris. sokféle antilop és gazalla látható. A kenyai bemutató a kiállítás egyik legérdekesebb látnivalója. A padozattól a mennyezetig egy valóságos tengerfenék-részletet alakítottak ki, sziklákkal és tengeri növényekkel, s természeA kiállítás látképe a magasból. gyeimet a kubai pavilonra is, ahol a rendezők külön tablót szenteltek Hemingway-nek, aki nek neve összeforrott Kubával és a tengerreL Az Albertirsai úti látványos bemutatón túl még természetesen jó néhány program, rendezvény várja a világkiállítás látogatóit. Szombathelyen, az Ernst Múzeumban nyílt meg Az ember és a természet című nemzetközi fotóművészeti kiállítás. A Műcsarnokban vadászati témájú képzőművészeti kiállítást rendeztek, s vasárnap este a kivilágított Halászbástyán külföldi va- dászkürt-együttesek adnak hangversenyt. A szabadtéri színpadokon és a lovaspályán szinte óránként váltják egymást a programok. A kiállítás rengetegféle látnivalója közül ki-ki választhat magának kedvencet. A sztár azonban alighanem az az indiai fehértigris, amely kalandos repülőút után érkezett Bécsbe, majd onnan külön kamionnal Budapestre. A nagy ragadozó nem albínó, hanem az Indiában élő tigrisek nemrég felfedezett fehér színű változata. Véletlen ugyan, de kicsit talán jelképes is, hogy a tigrisketrecet a szabadtéri őz- és szarvasbemutató mellett állították fel. A meglehetősen ellentétes vérmérsékletű szomszédok jól megférnek egymás mellett. b. l (Fotó: Demény Gyula) i Jólesik egy kis frissítő. Szomjas vadász a Vadászati Világkiállításon.
