Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

PUSKÁK AGANCSOK Egy szép dám trófea a szovjet pavilonból. A pénteken megnyílt vadá­szati kiállítás rendezői egymil­lió magyar látogatóra számíta­nak. Túlzott optimizmus nélkül állítható, hogy ez a várakozás nem megalapozatlan. Aki vé­gigjárta a mezőgazdasági kiállí­tás helyén, az Albertirsai úton berendezett pavilonokat; s bete­kintett a rengeteg eseményt ígé­rő programfüzetbe, az nyugodtan mondhatja, hogy meglesz az egy­millió néző, sőt, még talán több is. Ha már a számoknál tartunk, ismételjük el újra a világkiállí­tást jellemző adatokat. A ma­gyar rendezők öt év óta készül­nek erre a nagyszabású bemuta­tóra. Még a megnyitó előtt át­adtak három szállodát, s továb­bi négy közvetlenül a befejezés előtt áll. A kiállítás alapterülete 33 hektár, a pavilonok területe pedig 30 ezer négyzetméter. Az aszfaltozott utak, sétányok hosz- sza 20 kilométer. (Nem hivatalos számítások szerint legalább két nap kell ahhoz, hogy valaki, ha csak néhány perc erejéig is, de minden pavilonba bepillantson, minden utat végigjárjon). A be­mutató, 35 napos programjában 41 ország önálló, 11 pedig közös kiállításon szerepel. Ezek az adatok már jórészt ismertek, s csak azért mondjuk el újra, hogy a várhatóan több mint tízezer Békés megyei láto­gató ne felkészületlenül utazzon a fővárosba. Saját tapasztalatból állíthatjuk ugyanis: aki min­dent meg akar nézni, az aligha­nem sémit sem fog látni. Éppen ezért érdemes előzetesen pontos „haditervet” készíteni, különben az ember elvész a részletekben. Ügy hisszük, nem lesz érdekte­len egy kis történelmi, történeti visszapillantást tenni, s utalni azokra a jelentősebb események­re, amelyek a világ közvélemé­nyében hazánkat jelentős vadá­szati, vadgazdálkodási kultúrájú országgá tették. Magyarországon már a XIX. század közepén királyi rendelet gondoskodott a megfelelő szarvasállomány kialakításáról. Ének érdekében egyebek között elrendelték, hogy a királyi er­dőben sőzőkat kell létrehozni. Nagy Lajos király idején, a XIV. században a solymászat addig is- merelten fokot ért el. A király fő solymásza, Ladislaus Hunga- rus könyvet írt a solymászat mű­vészetéről, amely kedvelt olvas­mány volt a korabeli európai udvarokban. Hazánkban éppen száz eszten­dővel ezelőtt, 1871-ben rendez­tek Országos Vadászati Kiállí­tást, amely első olyan kiállítás volt a világon, ahol a trófeák bírálatát elfogadott normák sze­rint végezték. A mostani világkiállítás min­den eddigi hasonló témájú ren­dezvénynél szélesebb körű. Nemcsak a vadászat történetét, a vadgazdálkodást, a vadvédel­met, a művészet és a vadászat kapcsolatát mutatja be, de a sporthorgászaton, a túrizmuson, a különféle lovasrendezvénye­ken, kutyaversenyeken túlme­nően, a ma emberének legége­tőbb problémáival, a természet- védelemmel, a levegő, a víz tisz­taságának megóvásával, s mind­azzal foglalkozik, ami az ember és a természet kapcsolatához tar­tozik. A kiállítás első, s az egész ren­dezvény keresztmetszetét adó látnivalója a Díszcsamotk. Ebben az 1700 négyzetméter alapterü­letű pavilonban sorakoznak a résztvevő nemzetek bemutatói­nak színes mozaikjai. A hivata­los résztvevők a legértékesebb trófeákat, az országra legjellem­zőbb emlékeket a Díszcsarnok­ban helyezték eL Ahány ország, annyiféle érdekes látnivaló. Az európai országok sorát Ausztria nyitja, a világ legna­gyobb alpesi kőszáli kecske tró­feájával, régi fegyverekkel. Bel­gium egy régi csappantyús pus­kát, s a legmodernebb Browning vadászfegyvert, valamint va­dászjeleneteket ábrázoló brüsz- szeli csipkét állított ki. Finnor­szág bemutatója ritka vadfajtá­kat ismertet, s a tórfeák között látható egy hatalmas jávor- szarvas lapátja is. Franciaország bemutatóját egyebek között a világrekord-méretű, óriási jávor­antilop-trófea és egy orrszarvú fej díszíti. Nagy-Britannia ha­talmas méretű fosszilis ős­szarvas agancsot, valamint Er­zsébet királynő értékes trófeáját mutatja be. Románia kiállításán egy hatalmas medvebőr két ol­dalán egy-egy kárpáti gím­szarvas trófeája látható. A Szov­jetunió kiállítása hű képet ad a szovjet vadászok eredménye^ munkájáról. A távoli tajga sok értékes vadja mellett itt látható a világrekord jávorszarvas lapát is, valamint egy hatalmas jeges­medve. Tanzánia oroszlánbőrt, egy pár elefánt-agyarat, bivaly­szarvakat és antilop-trófeát ál­lított ki. Uganda bemutatóján az ország vadászati lehetőségeiről hatalmas elefántagyar-pár és elefántkoponya tanúskodik. Ma­gyarország zárja a nemzetek reprezentatív bemutatóját. Itt látható a lábodi agancs, amely a vadászati kiállítás jelvényében is szerepel. A falon üvegvitrin­ben látható hazánk egyik legbe­csesebb vadásztörténeti emléke: Mátyás király színarany fogla­latú bölényszarv kupája. Bár a világrekord trófeákat a Díszcsarnokban állították ki, a Magyar Trófea Bemutató is tar­togat jó néhány érdekes látniva­lót. A 35-ös számú pavilonban az elmúlt negyedszázad fejlődé­sét tükrözi a bemutató, az itt kiállított mintegy 220 szarvas-, 250 őzagancs, 25 dámlapát, 15 muf­loncsiga és 100 vaddisznóagyar. Többségük aranyérmet kapott a nemzetközi bíráló bizottságtól. Mint érdekességet; kiállították az 1922-ben Szarvas közelében, a Körösből kihalászott mintegy tízezer éves fosszilis szarvas­agancsot is. Még egy hazai vonatkozású ki­állításra hívjuk fel az olvasók, s a majdani látogatók figyelmét. A 23-as Magyar Vadgazdálkodás című pavilon jól reprezentálja hazánk vadgazdálkodását. A raj­zos tablókon nyomon követhető, hqgy az Alföld, s ezen belül Bé­kés megye számottevő fácán-, nyúl- és őzállománnyal dicse­kedhet. Csak néhány szó erejéig, kedv­csinálóként számolunk be egy­két érdekes külföldi kiállítás­ról. A 9-es számú, 1400 négyzet- méter alapterületű szovjet pa­vilon bejáratát egy hatalmas bö­lénypár őrzi. Bent a csarnokban nagyméretű diorámák idézik a Szovjetunió gazdag állatvilágát. Az 50 méter hosszú trófea-fal 150 vadfajt reprezentál. Aki eg­zotikumra vágyik, az feltétlenül keresse fel az afrikai kiállításo­kat. A tanzániai csarnok előtt egy valódi safari-tábor ad ízle- lítőt a fekete földrész vadászéle- téből. Bent leopárd, oroszlán, iesen halakkal. Érdekesség, hogy a pavilon kapaszkodó korlátáit a rendezők zebrabőrrel vonták be. Az ugandai kiállítók terme szetes környezetbe helyezett, ki­tömött állatokkal szerepelnek a bemutatón. Felhívjuk még a fi­A sztár: az indiai fehértigris. sokféle antilop és gazalla látha­tó. A kenyai bemutató a kiállí­tás egyik legérdekesebb látniva­lója. A padozattól a mennyezetig egy valóságos tengerfenék-rész­letet alakítottak ki, sziklákkal és tengeri növényekkel, s természe­A kiállítás látképe a magasból. gyeimet a kubai pavilonra is, ahol a rendezők külön tablót szenteltek Hemingway-nek, aki nek neve összeforrott Kubával és a tengerreL Az Albertirsai úti látványos bemutatón túl még természete­sen jó néhány program, rendez­vény várja a világkiállítás láto­gatóit. Szombathelyen, az Ernst Múzeumban nyílt meg Az ember és a természet című nemzetközi fotóművészeti kiállítás. A Mű­csarnokban vadászati témájú képzőművészeti kiállítást ren­deztek, s vasárnap este a kivilá­gított Halászbástyán külföldi va- dászkürt-együttesek adnak hang­versenyt. A szabadtéri színpado­kon és a lovaspályán szinte órán­ként váltják egymást a progra­mok. A kiállítás rengetegféle látni­valója közül ki-ki választhat magának kedvencet. A sztár azonban alighanem az az indiai fehértigris, amely kalandos re­pülőút után érkezett Bécsbe, majd onnan külön kamionnal Budapestre. A nagy ragadozó nem albínó, hanem az Indiában élő tigrisek nemrég felfedezett fehér színű változata. Véletlen ugyan, de kicsit talán jelképes is, hogy a tigrisketrecet a szabadtéri őz- és szarvasbemu­tató mellett állították fel. A meglehetősen ellentétes vérmér­sékletű szomszédok jól megfér­nek egymás mellett. b. l (Fotó: Demény Gyula) i Jólesik egy kis frissítő. Szom­jas vadász a Vadászati Világ­kiállításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom