Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
Korszerűsítik a közvilágítást Villamosítják az új mezőgazdasági üzemeket A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága mintegy 4 millió forint költséggé] korszerűsíti Gyulán a közvilágítást. A felsővezetékek helyett földalatti kábeleket fektet le és higanygőz lámpákat szerel feL A munka jelentős része elkészült és ez év végén fejeződik be. Ezzel tovább szépül a város. Az állam több mint 2 millió forintot biztosított az üzem- igazgatóság körzetéhez tartozó új mezőgazdasági üzemek villamosítására. Többek között villamosítják a békési Egyetértés Tsz pulykatelepét, az újkígyósi Aranykalász Tsz sertéstelepét, Kondoroson a tsz-társulás takarmánykeverő üzemét. A békéscsabai és gyulai új lakótelepek villamosításának költsége meghaladja a 3 millió forintot. Az idén jóval több családi házba vezetik be a villanyt, mint az előző években. Mezőberény és környéke villamosenergiával való biztonságos ellátására távvezeték épül Békéscsabáról Békésen át. Ez elsősorban azért indokolt, mert sok ipari üzem van a községben. fog, egyikük biztosan eltalálja Abban a pillanatban, amikor már döntött és kész volt cselekedni, Nowakot látta futni az úttesten. — Nowak! — rivaJlt. Megállt, azonnal és beugrott a kapualjba. Alig kapott levegőt. — Ö, Istenem.; — suttogta, mint valami civil. — Már minden reményem elveszett. — Szépen biztosítasz! Az automata fegyverek zaja erősödött, majd hirtelen csend támadt; az utcán gránát robbant, arcukba fekete port vágott. Már semmire sem volt idői, még Nowakot sem tudta már lehordani. Az őrmester és a két katona semmit sem értett, de a főhadnagy parancsára visszaadták Kloss fegyvereit és okmányait. Nowák úgy rendelkezett, hogy várjanak a kapu alatt. A tisztek beljebb mentek; a motorzúgás azonban ott is erősen hallatszott. — Futás — mondta Kloss. — Én maradok. Jelented, hogy Ring okmányanyaga az amerikai hírszerzést is érdekli. Az achivum, egészen biztos, a várban van; igyekszem megállapítani a pontos helyet. — Hadd maradjak én is — suttogta Nowak. — Szamárság. — Vedd pártfogásodba az őrmestert és / két emberét. Küldd őket hátra. Es ne dumáljanak. — Parancs. — Most pedig halljam gyárán: hogy volt?... Nowak legszívesebben bő lére eresztett beszámolót tartott volna. de most a másodpercek is számítottak. Csak reggel felé sikerült eljutnia az ezredparancsnokhoz, a város déli részét védő zászlóalj futárával érkezett Munkások és konténerek K özeledik az ősz, a csúcsforgalom a teherszállításban. Augusztus végétől nagy munka hárul a vasúti és a közúti teherszállításra. Ez természetes isi, hiszen a mezőgazdaságban az a betakarítás időszaka: hozzá kell látni a burgonya, a cukorrépa, az alma szállításához Ilyenkor igénylik a mezőgazda- sági üzemek az őszi vetésekhez a műtrágyát, a lakosság jó része ebben az időszakban szerzi be a téli tüzelőt, az üzemek az export, szállításokhoz az év végi hónapokban kérik a legtöbb üres vagont. A megnövekedett áruszállítási feladatokat még a legjobb szervezéssel sem könnyű ellátni. Emlékezhetünk rá, hogy volt olyan időszak is, amikor rendkL vül kritikus helyzetbe került a vasúti teherszállítás. Az őszi csúcsforgalom idején nem kapott üres vasúti kocsit az építő, ipar, a cement és más építőanyagok szállításához, a tüzelő csak nagy késéssel érkezett meg a felhasználókhoz, s még az export árukat sem tudták a külföldi megrendelőknek határidőre elszállítani. A nehézségeket fokozta, hogy a fuvaroztató vállalatok a vasúti kocsik meg- rakását a hét egyes napjaira főként a hétnek keddtől-péntekig terjedő szakaszára korlátozták. Ugyancsak gondot okozott, hogy az érkező megrakott tehervagonokból a fuvaroztatók az áruk kirakását az éjszakai órákban, valamint szombaton és vasárnap lényegében szüneteltették. E zek után született meg a múlt év július 25-én a Gazdasági Bizottságnál? az az ismert határozata, amely a vasúti teherszállítás meggyorsításáról intézkedett. Ez a döntés kötelezővé tette az éjszaka, valamint a szombati és vasárnapi rakodásokat. A határozat felhatalmazta a közlekedés és postaügyi minisztert, és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy a kocsiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű kocsibér eddigi összegét — büntető jellegű fizetési kötelezettséggel— átmenetileg felemeljék. Ez a határozat 1971. február 28-ig volt érvényben, de a kedvező tapasztalatok nyomán ezt a döntést 1971. március 1-től további intézkedésig meghosszabbították. Mindenesetre ez a határozat jelentékeny mértékben hozzájárult a vasúti kocsik kihasználásához, csökkent az állomásokon a kocsitartózkodási idő, meggyorsult a kocsiforduló, s mindez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállítani a MÁV az árufuvarozáshoz. A vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek a határozat óta nagyobb gondot fordítanak az árukirakodásra, hiszen súlyos öszegeket kell fizetniük a késedelemért. Ám a rakodási feladatokat főként, az élőmunka szervezettebb kihasználásával teljesítik. A rakodás azonban nagyon sok gondot okoz az üzemeknek, vállalatoknak. Kevés a munkaerő, s erre a nehéz munkára ma már egyre kilátástalanabb segédmunkást kapni. Ez érthető is, hiszen rengeteg fáradsággal jár a vasúti kocsikból kilapátolni a szenet, a sódert, vasárnap is és éjszaka is izzadni a pályaudvarokon. Arról nem is beszélve, hogy kézzel jóval lassabban halad a munka, a vasúti kocsik mellett hosszú ide. ig várakoznak az üres tehergépkocsik, s mindez rendkívüli mértékben megdrágítja az áru szállítását. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem ismernénk el, hogy a vállalatok is nehéz helyzetben vannak, hiszen a termelés fejlesztéséhez kevés a pénzük, és több vállalati vezető úgy vélekedik, hogy még mindig olcsóbb, ha a kézi munkát veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az olyan vállalat, amely felismerte, hogy távlatokban nem lehet a kézi munkaerőre alapozni, mindenképpen hozzá kell látni a rakodás gépe. sítéséhez. Hiszen ezzel nemcsak könnyebbé, hanem gyorsabbá is válik a szállítás, gyorsabb a kocsi í orduló idő, tehát több árut szállíthat a vasút. A rakodásinál alkalmazott gépek mennyisége főként a tömegárukkal dolgozó építőiparban növekedett. De egyre több rakodógépet alkalmaz a cukoripar, s egyre több üzem veszi igénybe az áruszállítás legkorszerűbb eszközét, a konténert. Szerencsés fordulatról lehet beszámolni a rakodás gépesítésében. Egyre több üzem rendelte meg már az idén a rakodáshoz szükséges gépeket. Több helyen bővítik a raktárterületeket, korszerűsítik az iparvágányokat. A rakodásgépesítést ösztönzi az is, hogy rakodásfejlesztési alapot létesítettek, a bírságjellegű kocsiálláspénz ősz. szegének a fele a rakodás gépesítésének a fejlesztésére fordítható. Az anyagi eszközök odaítélése az erre alakult, külön bizottság hatáskörébe tartozik. Erre a pénzre azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszonylag rövid idő alatt csökkenteni tudják a rakodási időt, és lehetővé teszik a szállító kapacitás jobb kihasználását. A vasút ígéri: segít az üzemeknek kitűnően képzett szakembereivel a rakodás gépesítésé, hez. Jó együttműködés alakult ki már eddig is a vasút és a nagyfuvaroztatók között, ebben a munkában. Különösen jól halad a rakodás gépesítése az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek, ben, Csepelen, Dunaújvárosban. Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a záhonyi fogadóállomás átrakó kapacitásának bővítésére; D e nemcsak a gyors rakodás a fontos, hanem annak a több százezer embernek a kímélése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jórészt kézzel mozgatják az árut. Érdemes tehát együttműködni a vasúttal, és fontos korszerűsíteni ezt a nehéz fizikai munkát. cs. r. Kétmillió köbméter víz együtt. A periférián már meg-; jelentek a német páncélos ro-t hamlövegek, a ferdinándok, a; híradósok már tekerték a veze- ! téket, a parancsnok és a törzs-! főnök a térkép fölé hajolva ta- £ nakodott, észre sem vettek sen-! kit ■ Végül az őrnagy meglátta őt:; — Még most is itt van? —£ rikkantott rá. — Tizenöt perc£ múlva meg ne..; A markukba ; akar sétálni? Nowak nyomban jelentette,£ hogy kapott parancsa érteimé- £ ben, meg kell magyaráznia az! ezredparancsnoknak a feladatot £ amelynek végrehajtása végett£ ideküldték. 7- Előbb kellett volna — do- : hogott az őrnagy. — Most már £ késő. Nem akarok tudni semmi. ■ ről sem, úgyis elég bajom van. • Mintegy szavainak igazolásé- £ ul éppen a törzs előtt robbant • egy lövedék. Az ablaktáblák: csörömpöltek, füst és por csa- £ pott be a szobába; a térképek ! és a papírok lerepültek a padló- : ra. Az őrnagy elkáromkodta ma- £ gát és mindhárman hozzáláttak ! a papírszedegetéshez, az ezredes : irodájában. A törzsfőnök az ok- £ Hiányokat egy ládába gyömö- • szol te. Nowak egy összegyűrt : cédulát emelt fel a padlóról. • Német írást látott rajta, elöl- £ vasta. de értelmét fel nem fog- ! ta: Hauptmann Hans Kloss... A { Ring-patikában német hírszerző: tiszt bújkál — Hauptmann Hans £ Kloss. Érezte, hogy kiszalad a vér az: arcából. Az asztalnak támasz- 5 kodott. — Mi ez? — kérdezte; (Folytatjuk) s A Tisza menti Regionális Vízmű gyulai kirendeltségének szakemberei és a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet ön. tözési agrármérnöke tegnap értékelték a termelőszövetkezet öntözési munkáját. Megállapították, hogy a kirendeltséghez tartozó 85 termelő egység közül a Május 1 egyike a legjobbaknak. Tervük 2 millió 300 ezer köbméter víz volt erre az évre. Eddig 2 millió 100 köbmétert használtak fel. A közös gazdaság ugyanis minden öntözési gépet, felszerelést üzembehelyezett a nyár folyamén és 1677 holdra juttatott a száraz évszakban vizet. Az sem akadályozta a termelőszövetkezet öntözési tervének végrehajtását, hogy öntözési gépeik nagyrésze elhasználódott. A termelőszövetkezet gépműhelyének dolgozói kiselejtezett kombájnmotorokat kapcsoltak össze szivattyúkkal- Jó hatásfok, kai dolgoznak a házilag szerkesztett gépek. Ezenkívül az MA 200-as szabadtengely végű szivattyúkhoz hozzákapcsolták az MTZ 50-es traktorok tengelyét és ezeket is jó eredménnyel alkalmazzák az öntözésben. A. korszerű élet a gondtalan élet* tarmisnlM ombort Unfall, mTmfonWnak vágyó. A koriiorG ás gondtalan élőt fontos pillára as ÉLETBIZTOSÍTÁS r Esz és erő A megye egyik te rmclőszövet- kezete néhány évvel ezelőtt kezdte meg egy adott termői termelését. A felvásárlóval kötött szerződés szép hasznot biztosít a közös gazdaságnak. Az évek során azonban a korszerűsítő beruházások megnövelték a termék önköltségét. Am, a felvásárló nem volt hajlandó emelni az átvételi árat. Emiatt a tsz vezetősége más, jobb megoldást keresve, az önálló értékesítés megalapozásához, osztályozó és csomagoló gépeket vásárolt. Ugyanolyanokat, amelyek már eddig is eredményesen és megfelelő kapacitással működtek a felvásárlónál. Egyelőre talán nem küzd majd értékesítési nehézségekkel a tsz. Mindenesetre ezzel — a tartalékok megmozgatása mellett — gondjai száma is tovább nőtt. A csoportérdek valóban ezt a lépést követelte. Népgazdasági szempontból azon- ból mégis csak felesleges, párhuzamos kapacitás jött létre, a felvásárló önző magatartása miatt. Ugyanilyen fölösleges párhuzam alakult ki a palántanevelésben is. Szinte valamennyi gazdaság önállóan foglalkozik ezzel. Pedig a megoldás — közös vállalkozásban központi, körzeti palántanevelők létesítése — önmagát kínálja. Ésszerűségét, szükségességét az orosházi központi palántanevelő példája is bizonyítja. Természetesen a központosítást nem lehet túlzásba vinni. Nagyon rossz megoldás lenne, ha a megye valamennyi tehenét egy helyre csoportosítanák egy központi tehenészet kialakítása érdekében. Hiszen olyan területet úgy sem lehetne találni, ahol valamennyi takarmány egy azon helyen megtermelhető. Mindenképpen szükséges tehát párhuzamosan, körzetenként létrehozni tehenészeteket. Közismert tény, hogy megyénk termelőszövetkezetei minden vonatkozásban megerősödtek. A vállalatszerű gazdálkodás megteremtésével, kialakításával tovább izmosodnak. A gazdasági erővel együtt növekszik a közös gazdaságok azon törekvése is, hogy mindjobban igazodjanak a piaci feltételekhez. Piacra termelni mindig kockázattal jár. A kockázat mértékét pedig csak megfelelő nagyságú pénz- és árualapokkal lehet ellensúlyozni. A gazdasági erő azonban nem minden. Elaprózható, elfecsérelhető. Más esetben pedig egyes termelési feladatok éppen további erőkoncentrációt követelnek. Nagy-nagy körültekintésre, hozzáértésre, többszöri átgondolásra van szükség, amikor a gazdasági egységek erőtartalékaik felhasználásáról döntenek. A döntések pedig feltételezik a termelők, a felvásárlók és a forgalmazók közötti állandó együttműködést, koordinációt, kooperációt. Talán a területi tsz- szövetségek közreműködését sem ártana fokozni ilyen esetekben. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az együttműködés hiánya milliók ésszerűtlen elfecsérelésé- hez vezet. Éppenúgy, mint az olyan együttműködés, amelyet nem az ésszerűség, hanem valamelyik partner erőfölénye keny- szeritett ki. A régi közmondást — többet ésszel, mint erővel — úgy lehetne a beruházások esetében módosítani ,hogy: legalább annyit ésszel, mint erővel, (Kőváry) BÉKÉS Hierein 1971. AUGUSZTUS 28.
