Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

Ha nyílik

a Vadászati Világkiállítás

Több ezer látogató megyénkből

'Ä Vad&aafi Világkiállítás 2

__________

A világkiállítás területének látképe.

Beruházási lázgörbe •

augusztus 27-én, ma délután 3 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, s éttől kezdve szeptember 30-ig reggel 9 órától este 9 óráig lesznek nyitva a kapuk, de esténként 7« orakor a pavilonokat bezárják, s így az utolsó két órában csak a Bzalbadterületi bemutatókat és a vendéglátó üzemeket látogathatja a közönség A vidéki látogatók kedvezményes utazásra is jogosító belépőjegyeket vásárolhatnak 12 förintéint a fővárosi és a vidéki utazási irodákban ,a hírlapárusoknál, a postahivatalokban és az üzemi közönségszervezőknél. A diákok és gyermekek részére hatforintos — kedvezményes utazásra is jogosító — belépőjegyet árusítanak. E kedvezményes belépőjegyek alapján 33 százalékos mérséklésű vasúti jegyet válthatnák s ugyanakkor az utazási igazolványt le kell bélyegeztetni az indulási állomáson, majd a világkiállítás területén felállított MÁV-kirendelt- ségen. A kedvezményes utazásra is jogosító belépőjegyek érvényesek a világkiállítás vidéki rendezvényeire is.

Nagy az érdeklődés megyénkben nemcsak a vadásztársaságok körében, hanem az üzemi dolgozók, diákok és a különböző rétegek körében is a Magyarországon megrendezett első Vadászati Világkiállítás rendezvényei iránt. Az IBUSZ Békés megyei Irodája még ez év elején megkezdte az utazások szervezését. Ennek hatására eddig több ezren jelentkeztek a Vadászati Világkiállítás megtekintésére, a rendezvényeken való részvételre. Az első csoportok már augusztus 28-án, a kiállítás másnapján érkeznek Budapestre. A gerendási vadásztársaság 50 főnyi csoportja lesz az elsők között, valamint a csor- vásd vadásztársaság 30 tagú kiránduló kollektívája és az end- rődi Béke Tsz vadásztársaságának 38 tagja. A csorvásiak a

mi partnerünk. A kölcsönös áruforgalom volumene ma már eléri az 1*3 milliárd rubelt, a Szovjetunió részesedése pedig egész külkereskedelmünkben megközelíti a 38 százalékot”?

Magyarország a Szovjetunióból évente egyebek között, több mint 2500 traktort (1971-től évente 4000), 1000 kombájnt,

teherautók és személygépkocsik tízezreit importálja.

Magyarországnak a Szovjetunióba irányuló szállításai jelentős szerepet játszanak a szovjet lakosság és ipar szükségleteinek kielégítésében. Bár Magyarország része a szovjet külkereskedelemben mindössze 6 százalék, a magyar áruk egyre fontosabb helyet foglalnak el a szovjet népgazdasági tervek feladatainak teljesítésében. Elegendő megjegyezni? hogy pl. 1969-ben Magyarország biztosította a Szovjetunió autóbuszimportjának felét, és a motorkerékpár-vásárlás egyharmadát. A szovjet gyógyszerimport 35 százaléka Magyarországról szár. mazik. Ezenkívül a szovjet zöldségkonzerv és alma behozatala több mint fele Magyar- országról érkezik. Nagyon népszerűek a szovjet emberek körében a magyar cipők, szövetek, készruhák, és kötöttáruk.

II kölcsönös kereskedelem

köre évről évre nemcsak bővül, hanem állandóan változik is. Ez érthető is. Mindkét fél igyekszik mindjobban kielégítem a lakosság igényeit. Erdebudapesti látogatáson kívül Veszprémbe .valamint Gemenc, re is elmennek s kirándulásuk háromnapos lesz. A vadásztársaságok és a megyei tanács mezőgazdasági, élelmezésügyi osztálya, valamint az IBUSZ közös szervezésében 29 csoport, — nagyrészt vadászok — tekinti meg a kiállítást 1100 fővel s ebből 13 csoport két- három napra Gemencre is ellátogat.

A kiállítás harmadik napján a köröstarcsai Petőfi Vadász- társaság két különautóbuszt indít, 68 fővel. Ellátogatnak a résztvevők Budapesten kívül Gemencre és Veszprémbe. Gern encen megtekintik a hírneves vadrezervátumot, a szarvasállományt, a trófea és huDlott-ag- gancs-ikiállítást. A vadrezervátumot hajóval vagy kisvasúttal utazzák körül.

Az IBUSZ a különautóbuszo- kon kívül 500 fős vonatokat is indít megyénkből szeptember 13—26 között, összesen 12 vonat utasai tekintik meg a kikés megjegyezni, hogy az első: kereskedelmi szerződés, csak ■ egy tucatnyi árut jegyzett fel, • napjainkban az évenkénti áru- ■ csere-egyezmények több száz: árut neveznek meg.

A Moszkvában 1970-ben meg- : rendezett magyar kiállítás meg- ■ nyitóján Koszigin, a Szovjet- | unió Minisztertanácsának el- ! nőké elmondotta, hogy a Szov- : jetunió és a Magyar Népköz- • társaság között sokoldalú és jj szilárd kapcsolatok alakultak ! ki. A szovjet—magyar együtt- • működés ©eredményei világosak : minden ember számára a Szov- • jetunióban óppenúgy, mint Ma. j gyarországon. Az együttműkö- ! dés gyümölcsei egyre kézzel- : foghatóbbak a termelés terű- ■ létén is, és a lakosság életszin- ■ vonalán is lemérhetek. A mos- ■ tani ötéves tervben még széle- : sebb perspektívák nyílnak a : szovjet—magyar gazdasági : együttműködés előtt. A két or- • szág közötti árucsere az előző ! ötéves tervhez hasonlítva, több : mint ötven százalékkal nő. Je- ; lentősen fejlesztik a két ország ■ népgazdaságának különböző ! ágazatai közötti közvetlen gaz- : dasági, kereskedelmi kapcsa- • latokat és termelési kooperá- ; ciót. ;

Távlatokban nézve, a két j

ország közötti együttműködés- : nek azon formái kerülnek ©lő- • térbe, amelyek közvetlenül élő- ! segítik a tudományos—műszaki 5 haladást.

N. Jugov *

állítást megyénkből, de a jelentkezés még tart s a nagy érdeklődésre való tekintettel az IBUSZ további különvonatokat is szervez .Nemcsak Békéscsabáról, hanem megyénk más városaiból, járási székhelyéről is indulnak külön vonatok. Így Gyuláról kettő, Mezőhegyesről kettő .Békésről egy és Orosházáról is egy különvonat indul. Ezek utasai egy vagy két napra látogatnak Budapestre. Érdekességként említjük meg, hogy a diákok körében is nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. A Békéscsabai Közgazdasági Technikum egy teljes vonatot igényelt. Szeptember 25-én két vonat is indul_ megyénkből Budapestre. Az egyik Békéscsabáról. melyen az Állami Biztosító szervezésében a CSÉB tagjai látogatnak el a kiállításra és egyben megtekintik a magyar—bolgár válogatott, labdarúgó-mérkőzést is. A másik vonat Gyuláról indul, melynek utasai két napig tartózkodnak hazánk fővárosában.

Az IBUSZ több külföldi csoportot is fogad Békés megyében, melyek tagjai szintén ellátogatnak a kiállításra, valamint a különböző rendezvényekre. Sok az egyéni érdeklődő is, igénybe veszik a 33 százalékos utazási kedvezményt és jó néhányan szállást is kérnek, azonban ez nehézségekbe ütközik, ugyanis Budapesten és a várostól 50 kilométeres körzetben sem szállodai szobát, sem fizetővendóg-szolgáilati szobát nem lehet kapni. Ezeket már előre lefoglalták.

Mélyfúrási

segédmunkásokat,

fúrómestereket,

gépkezelőket

változó munkahelyre alkalmazunk !

Felvétel esetén útiköltséget megtérítjük. Juttatások kollektív szerződés szerint.

Felvételhez szükséges iratokkal személyes jelentkezés, szombat kivételével:

Vízkutató Üv.

Cegléd, Rákóczi út 72.

134985

A

ki sokat markol, keveset fog — tartja a szólásmondás. A megalapozatlan, nagyravágyó igények felkiáltójelei a befejezetlen beruházások: a félbemaradt üzemi csarnokok, istállók, az udvaron tárolt új gépek, a földbe süllyesztett betonalapok, az égbenyúló mihaszna szerkezetek. Az átmenetileg parlagon heverő értékek külön-külön is milliókra, az országos statisztikában pedig milliárdokra rúgnak. A megálmodott új termelő-részlegeikre bizonyára nagy szükség lenne, milliókat fiazhatnának, ha időben elkészülnének. De időközben elfo- fogyott a vállalat >a szövetkezet pénze. A helyi vezetők a bankot szidják: „Veszni hagyják a befektetett milliókat, nem adnak hitelt”. A dolgozók pedig a pazarlás láttán nem tudják kinek higyjenek.

Mintegy 100 vállalat tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Száz vállalatnak vásárlásaira, rendeléseire, beruházásaira nincs elég pénze. A hitel sem segít rajtuk, mivel máris olyan adósságba bonyolódtak, hogy azt sem képesek törleszteni. Gépvásárlásaik, beruházásaik, készletnöveléseik önmagukba bármennyire indokoltak, a vezetők mégis felelőtlenül az álamkassza terhére költekeznék. Most „hozómra” kérnek hitelt, úgy, hogy annak törlesztését esetleg csak évek múltán képesek elkezdeni. Mert addig minden befolyó forintnak van már helye és gazdája. Fizessen hát az állam — mondják, hozza rendbe a költekező vállalat szénáját, fejezze be beruházásait.

A

z állam végül is a kényszerhelyzetben fizet, mert különben azok a vállalatok szintén pénzzavarba kerülnének, amelyek vétlenül gyártottak, szállítottak a száz túlköltekezőnek. Tegyük mindjárt hozzá: rendszerint más terven felüli beruházási kiadások is terhelik a központi alapokat. A különböző minisztériumok, főhatóságok? gyakran előállnak soron kívüli igényekkel. Az ilyen gazdaságosnak és halaszthatatlannak minősített beruházási javaslatok közül, ha csak elvétve fogadnak el néhányat — ez is tetemes többletkiadás. A központi beruházások befejezéséhez pedig időnként jelentős összegű póthitel szükséges, mert az eredetileg tervezett és jóváhagyott • keretek kevésnek bizonyultak. Szóvaj különféle címen újabb és újabb többletterhek hárulnak az államháztartásra. A baj csu- pn az, hogy a bank páncélkamrájában, a kincstárban sincsenek felesleges milliárdok. Az évek óta egyébként is deficites állami költségvetésit egyre inkább terhelik mindezek a soron kívüli kiadások.

Mennyit költhet az ország felhalmozásra, beruházásra? Hol van a határ? Alapvetően a termelés és a fogyasztó« színvonala behatárolja a lehetőségeket. Az évente megtermelt új értékeknek, a nemzeti jövedelemnek átlagosan 76 százalékát elfogyasztjuk, 24 százalékát felhalmozzuk; beruházzuk, készletnövelésre fordítjuk. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztás, az életszínvonal rovására nem növekedhet a felhalmozás, bár 1951—1952-ben erre is volt nem éppen jóemlélkű példa. Átmenetileg persze az életszínvonal veszélyeztetése nélkül is kelthetünk többet, mint amennyit megtermeltünk. A valóban hatékony és gyorsan megtérülő beruházásokért időlegesen vállalhatjuk például a költségvetés esetleges hiányéit vagy a külkereskedelmi kivitel mértékét meghaladó behozatalt Ezt az átmeneti anyagi áldozatot és adósságot ugyanis a korszerű és

gazdaságos termelő kapacitások gyors üzemibe helyezése kamatostól visszafizetheti.

A nagyarányú soronkívüli beruházások és bankhitelek azonban sajnos, már a harmadik ötéves terv időszakában sem térülitek meg gyorsan. Bizonyítja ezi, hogy öt év alatt a befejezetlen beruházások értéke több mint megkétszereződött s 1970 végén elérte a 70 milliárd forintot. Ez lényegében egy egész évi beruházás összegének mintegy 80 százaléka.

Az egyes tea-ven felüli beruházási döntések külön-külön bármennyire indokoltak, hatékonyak is, végeredményben szétforgácsolják a népgazdaság építő és szerelő kapacitását, elnyújtják a kivitelezési időt, növelik a parlagon heverő értékeket. Mert a beruházások országos mértékét, értékét az elméleti lehetőségeken túl, nagyon gyakorlatiasan behatárolja a kivitelezést végző vállalatok teljesítménye. Némileg leegyszerűsítve a dolgokat, azt mondhatjuk, hogy ha például öt év alatt 400 üzem felépítéséhez van az országban elegendő anyag, építőgép, szakember, segédmunkás stb., akkor ne kezdjünk el egyszerre 600-at. Mert így a 400 sem épülhet fel, hanem, jobb esetben annak csupán egy töredéke. Az egyik helyen így az ötödik év végén a csarnok áll üresen, a másik helyen az udvarom, új gépek hevernek, mert nem készült el az épület. És sorolhatjuk a befejezetlen beruházások megannyi variációját.

A realitástól elszakadt igények megvalósulásának, a légvárak felépítésének • útját állják a gazdasági törvények. A hatékony tervezés, az ésszerű előrelátás altosán számol e törvényekkel. Az iménti leegyszerűsített példálózásnál maradva, ha csupán 100 új üzem építését kezdik meg, s ezekre összpontosítanak minden erőt, anyagot, eszközt, akkor egy év alatt végezhetnék a kivitelezéssel. A következő évben pedig hasonló gyorsasággal felépülhet újabb száz, miközben az előző száz már termel, hasznot hajt. Így az első esztendő befektetése nem lesz sokáig holt érték, s az ötödik év végéig annak nagy része, esetleg egésze ívegt^rúk A koncentrált, gyors beruházások további előnye, hogy a tervezett technika korszerű marad, s nem évül el a végnélküli ki- vdtelezésseli

Y

gyis. aki kevesebbet markol, az többet fog. A beruházási javak koncentrálásával, hatékony felhasználásával több lakóház, iskola, óvoda, kórház, üzlet is épülhet. De csak akkor,, ha nem vállalkozunk többre, mint amennyire a népgazdaság, az építő-, az építőanyag-, a szerelőipar teherbírása „hitelesítve van”. Sem a vállalat, a szövetkezet, sem az ország beruházási programja nem lehet tehát kívánságlista. Korunkban, amikor a tudomány, a technika fejlődése szinte felülmúlja a fantázia szárnyalását különösen kísért az igények és a lehetőségek éles összeütközésének veszélye. Az egyszerre mindent akarás semmivé válhat. Hiába céloztuk meg a csúcsot az évekig elhúzódó beruházásokkal, végül is az elmaradott technikát konzerváljuk. Erőinket reálisan számba véve, nem támadhatunk széles fronton, nem építhetünk, nem korszerűsíthetünk egyszerre mindent, csupán kulcspontokon érhetünk el gyorsan átütő, a társadalmi, gazdasági haladást hatékonyan szolgáló eredményeket;

K. J.

(Folytatjuk)

>

A légvárak nem épülhetnek fel