Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

Ha nyílik a Vadászati Világkiállítás Több ezer látogató megyénkből 'Ä Vad&aafi Világkiállítás 2 __________ A világkiállítás területének látképe. Beruházási lázgörbe • augusztus 27-én, ma délután 3 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, s éttől kezd­ve szeptember 30-ig reggel 9 órától este 9 óráig lesznek nyit­va a kapuk, de esténként 7« orakor a pavilonokat bezárják, s így az utolsó két órában csak a Bzalbadterületi bemutatókat és a vendéglátó üzemeket lá­togathatja a közönség A vidé­ki látogatók kedvezményes uta­zásra is jogosító belépőjegyeket vásárolhatnak 12 förintéint a fő­városi és a vidéki utazási iro­dákban ,a hírlapárusoknál, a postahivatalokban és az üzemi közönségszervezőknél. A diákok és gyermekek részére hat­forintos — kedvezményes uta­zásra is jogosító — belépőjegyet árusítanak. E kedvezményes belépőjegyek alapján 33 száza­lékos mérséklésű vasúti jegyet válthatnák s ugyanakkor az utazási igazolványt le kell bé­lyegeztetni az indulási állomá­son, majd a világkiállítás terü­letén felállított MÁV-kirendelt- ségen. A kedvezményes utazás­ra is jogosító belépőjegyek ér­vényesek a világkiállítás vidéki rendezvényeire is. Nagy az érdeklődés megyénk­ben nemcsak a vadásztársasá­gok körében, hanem az üzemi dolgozók, diákok és a különbö­ző rétegek körében is a Ma­gyarországon megrendezett első Vadászati Világkiállítás rendez­vényei iránt. Az IBUSZ Békés megyei Irodája még ez év ele­jén megkezdte az utazások szer­vezését. Ennek hatására eddig több ezren jelentkeztek a Va­dászati Világkiállítás megtekin­tésére, a rendezvényeken való részvételre. Az első csoportok már augusztus 28-án, a kiállí­tás másnapján érkeznek Buda­pestre. A gerendási vadásztár­saság 50 főnyi csoportja lesz az elsők között, valamint a csor- vásd vadásztársaság 30 tagú ki­ránduló kollektívája és az end- rődi Béke Tsz vadásztársaságá­nak 38 tagja. A csorvásiak a mi partnerünk. A kölcsönös áruforgalom volumene ma már eléri az 1*3 milliárd rubelt, a Szovjetunió részesedése pedig egész külkereskedelmünkben megközelíti a 38 százalékot”? Magyarország a Szovjetunió­ból évente egyebek között, több mint 2500 traktort (1971-től évente 4000), 1000 kombájnt, teherautók és személygépkocsik tízezreit importálja. Magyarországnak a Szovjet­unióba irányuló szállításai je­lentős szerepet játszanak a szovjet lakosság és ipar szük­ségleteinek kielégítésében. Bár Magyarország része a szovjet külkereskedelemben mindössze 6 százalék, a magyar áruk egy­re fontosabb helyet foglalnak el a szovjet népgazdasági tervek feladatainak teljesítésében. Ele­gendő megjegyezni? hogy pl. 1969-ben Magyarország biztosí­totta a Szovjetunió autóbusz­importjának felét, és a motor­kerékpár-vásárlás egyharmadát. A szovjet gyógyszerimport 35 százaléka Magyarországról szár. mazik. Ezenkívül a szovjet zöldségkonzerv és alma beho­zatala több mint fele Magyar- országról érkezik. Nagyon nép­szerűek a szovjet emberek kö­rében a magyar cipők, szövetek, készruhák, és kötöttáruk. II kölcsönös kereskedelem köre évről évre nemcsak bő­vül, hanem állandóan változik is. Ez érthető is. Mindkét fél igyekszik mindjobban kielégí­tem a lakosság igényeit. Erde­budapesti látogatáson kívül Veszprémbe .valamint Gemenc, re is elmennek s kirándulásuk háromnapos lesz. A vadásztár­saságok és a megyei tanács mezőgazdasági, élelmezésügyi osztálya, valamint az IBUSZ közös szervezésében 29 cso­port, — nagyrészt vadászok — tekinti meg a kiállítást 1100 fővel s ebből 13 csoport két- három napra Gemencre is el­látogat. A kiállítás harmadik napján a köröstarcsai Petőfi Vadász- társaság két különautóbuszt in­dít, 68 fővel. Ellátogatnak a résztvevők Budapesten kívül Gemencre és Veszprémbe. Ge­rn encen megtekintik a hírneves vadrezervátumot, a szarvasállo­mányt, a trófea és huDlott-ag- gancs-ikiállítást. A vadrezervá­tumot hajóval vagy kisvasúttal utazzák körül. Az IBUSZ a különautóbuszo- kon kívül 500 fős vonatokat is indít megyénkből szeptember 13—26 között, összesen 12 vo­nat utasai tekintik meg a ki­kés megjegyezni, hogy az első: kereskedelmi szerződés, csak ■ egy tucatnyi árut jegyzett fel, • napjainkban az évenkénti áru- ■ csere-egyezmények több száz: árut neveznek meg. A Moszkvában 1970-ben meg- : rendezett magyar kiállítás meg- ■ nyitóján Koszigin, a Szovjet- | unió Minisztertanácsának el- ! nőké elmondotta, hogy a Szov- : jetunió és a Magyar Népköz- • társaság között sokoldalú és jj szilárd kapcsolatok alakultak ! ki. A szovjet—magyar együtt- • működés ©eredményei világosak : minden ember számára a Szov- • jetunióban óppenúgy, mint Ma. j gyarországon. Az együttműkö- ! dés gyümölcsei egyre kézzel- : foghatóbbak a termelés terű- ■ létén is, és a lakosság életszin- ■ vonalán is lemérhetek. A mos- ■ tani ötéves tervben még széle- : sebb perspektívák nyílnak a : szovjet—magyar gazdasági : együttműködés előtt. A két or- • szág közötti árucsere az előző ! ötéves tervhez hasonlítva, több : mint ötven százalékkal nő. Je- ; lentősen fejlesztik a két ország ■ népgazdaságának különböző ! ágazatai közötti közvetlen gaz- : dasági, kereskedelmi kapcsa- • latokat és termelési kooperá- ; ciót. ; Távlatokban nézve, a két j ország közötti együttműködés- : nek azon formái kerülnek ©lő- • térbe, amelyek közvetlenül élő- ! segítik a tudományos—műszaki 5 haladást. N. Jugov * állítást megyénkből, de a je­lentkezés még tart s a nagy érdeklődésre való tekintettel az IBUSZ további különvonatokat is szervez .Nemcsak Békéscsa­báról, hanem megyénk más városaiból, járási székhelyéről is indulnak külön vonatok. Így Gyuláról kettő, Mezőhegyesről kettő .Békésről egy és Oroshá­záról is egy különvonat indul. Ezek utasai egy vagy két nap­ra látogatnak Budapestre. Ér­dekességként említjük meg, hogy a diákok körében is nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. A Békéscsabai Közgazdasági Technikum egy teljes vonatot igényelt. Szeptember 25-én két vonat is indul_ megyénkből Bu­dapestre. Az egyik Békéscsa­báról. melyen az Állami Biz­tosító szervezésében a CSÉB tagjai látogatnak el a kiállítás­ra és egyben megtekintik a magyar—bolgár válogatott, lab­darúgó-mérkőzést is. A másik vonat Gyuláról indul, melynek utasai két napig tartózkodnak hazánk fővárosában. Az IBUSZ több külföldi cso­portot is fogad Békés megyé­ben, melyek tagjai szintén el­látogatnak a kiállításra, vala­mint a különböző rendezvé­nyekre. Sok az egyéni érdek­lődő is, igénybe veszik a 33 százalékos utazási kedvezményt és jó néhányan szállást is kér­nek, azonban ez nehézségekbe ütközik, ugyanis Budapesten és a várostól 50 kilométeres kör­zetben sem szállodai szobát, sem fizetővendóg-szolgáilati szo­bát nem lehet kapni. Ezeket már előre lefoglalták. Mélyfúrási segédmunkásokat, fúrómestereket, gépkezelőket változó munkahelyre alkal­mazunk ! Felvétel esetén útiköltsé­get megtérítjük. Juttatások kollektív szer­ződés szerint. Felvételhez szükséges ira­tokkal személyes jelent­kezés, szombat kivételé­vel: Vízkutató Üv. Cegléd, Rákóczi út 72. 134985 A ki sokat markol, keve­set fog — tartja a szó­lásmondás. A megala­pozatlan, nagyravágyó igények felkiáltójelei a befeje­zetlen beruházások: a félbema­radt üzemi csarnokok, istállók, az udvaron tárolt új gépek, a földbe süllyesztett betonalapok, az égbenyúló mihaszna szerke­zetek. Az átmenetileg parlagon heverő értékek külön-külön is milliókra, az országos statiszti­kában pedig milliárdokra rúg­nak. A megálmodott új ter­melő-részlegeikre bizonyára nagy szükség lenne, milliókat fiazhatnának, ha időben elké­szülnének. De időközben elfo- fogyott a vállalat >a szövetkezet pénze. A helyi vezetők a ban­kot szidják: „Veszni hagyják a befektetett milliókat, nem ad­nak hitelt”. A dolgozók pedig a pazarlás láttán nem tudják kinek higyjenek. Mintegy 100 vállalat tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Száz vállalatnak vásárlásaira, rendeléseire, beru­házásaira nincs elég pénze. A hitel sem segít rajtuk, mivel máris olyan adósságba bonyo­lódtak, hogy azt sem képesek törleszteni. Gépvásárlásaik, be­ruházásaik, készletnöveléseik önmagukba bármennyire indo­koltak, a vezetők mégis fele­lőtlenül az álamkassza terhére költekeznék. Most „hozómra” kérnek hitelt, úgy, hogy annak törlesztését esetleg csak évek múltán képesek elkezdeni. Mert addig minden befolyó forintnak van már helye és gazdája. Fi­zessen hát az állam — mond­ják, hozza rendbe a költekező vállalat szénáját, fejezze be be­ruházásait. A z állam végül is a kény­szerhelyzetben fizet, mert különben azok a vállalatok szintén pénz­zavarba kerülnének, amelyek vétlenül gyártottak, szállítottak a száz túlköltekezőnek. Tegyük mindjárt hozzá: rendszerint más terven felüli beruházási kiadá­sok is terhelik a központi ala­pokat. A különböző miniszté­riumok, főhatóságok? gyakran előállnak soron kívüli igények­kel. Az ilyen gazdaságosnak és halaszthatatlannak minősített beruházási javaslatok közül, ha csak elvétve fogadnak el né­hányat — ez is tetemes több­letkiadás. A központi beruhá­zások befejezéséhez pedig időn­ként jelentős összegű póthitel szükséges, mert az eredetileg tervezett és jóváhagyott • kere­tek kevésnek bizonyultak. Szó­vaj különféle címen újabb és újabb többletterhek hárulnak az államháztartásra. A baj csu- pn az, hogy a bank páncél­kamrájában, a kincstárban sin­csenek felesleges milliárdok. Az évek óta egyébként is deficites állami költségvetésit egyre in­kább terhelik mindezek a soron kívüli kiadások. Mennyit költhet az ország felhalmozásra, beruházásra? Hol van a határ? Alapvetően a termelés és a fogyasztó« szín­vonala behatárolja a lehetősé­geket. Az évente megtermelt új értékeknek, a nemzeti jö­vedelemnek átlagosan 76 szá­zalékát elfogyasztjuk, 24 száza­lékát felhalmozzuk; beruház­zuk, készletnövelésre fordítjuk. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztás, az életszínvonal rovására nem növekedhet a felhalmozás, bár 1951—1952-ben erre is volt nem éppen jóemlélkű példa. Átmene­tileg persze az életszínvonal veszélyeztetése nélkül is kelt­hetünk többet, mint amennyit megtermeltünk. A valóban ha­tékony és gyorsan megtérülő beruházásokért időlegesen vál­lalhatjuk például a költségve­tés esetleges hiányéit vagy a külkereskedelmi kivitel mér­tékét meghaladó behozatalt Ezt az átmeneti anyagi áldozatot és adósságot ugyanis a korszerű és gazdaságos termelő kapacitások gyors üzemibe helyezése kama­tostól visszafizetheti. A nagyarányú soronkívüli beruházások és bank­hitelek azonban sajnos, már a harmadik ötéves terv időszakában sem térülitek meg gyorsan. Bizonyítja ezi, hogy öt év alatt a befejezetlen beruházások értéke több mint megkétszereződött s 1970 végén elérte a 70 milliárd forintot. Ez lényegében egy egész évi beruházás összegének mintegy 80 százaléka. Az egyes tea-ven felüli beru­házási döntések külön-külön bármennyire indokoltak, haté­konyak is, végeredményben szétforgácsolják a népgazdaság építő és szerelő kapacitását, el­nyújtják a kivitelezési időt, nö­velik a parlagon heverő értéke­ket. Mert a beruházások orszá­gos mértékét, értékét az elmé­leti lehetőségeken túl, nagyon gyakorlatiasan behatárolja a kivitelezést végző vállalatok teljesítménye. Némileg leegy­szerűsítve a dolgokat, azt mond­hatjuk, hogy ha például öt év alatt 400 üzem felépítéséhez van az országban elegendő anyag, építőgép, szakember, segédmun­kás stb., akkor ne kezdjünk el egyszerre 600-at. Mert így a 400 sem épülhet fel, hanem, jobb esetben annak csupán egy töredéke. Az egyik helyen így az ötödik év végén a csarnok áll üresen, a másik helyen az udvarom, új gépek hevernek, mert nem készült el az épület. És sorolhatjuk a befejezetlen beruházások megannyi variá­cióját. A realitástól elszakadt igények megvalósulásá­nak, a légvárak felépí­tésének • útját állják a gazdasági törvények. A haté­kony tervezés, az ésszerű elő­relátás altosán számol e törvé­nyekkel. Az iménti leegyszerű­sített példálózásnál maradva, ha csupán 100 új üzem építé­sét kezdik meg, s ezekre össz­pontosítanak minden erőt, anya­got, eszközt, akkor egy év alatt végezhetnék a kivitelezéssel. A következő évben pedig hasonló gyorsasággal felépülhet újabb száz, miközben az előző száz már termel, hasznot hajt. Így az első esztendő befektetése nem lesz sokáig holt érték, s az ötödik év végéig annak nagy ré­sze, esetleg egésze ívegt^rúk A koncentrált, gyors beruházások további előnye, hogy a terve­zett technika korszerű marad, s nem évül el a végnélküli ki- vdtelezésseli Y gyis. aki kevesebbet markol, az többet fog. A beruházási javak koncentrálásával, ha­tékony felhasználásával több lakóház, iskola, óvoda, kórház, üzlet is épülhet. De csak ak­kor,, ha nem vállalkozunk több­re, mint amennyire a népgaz­daság, az építő-, az építő­anyag-, a szerelőipar teherbí­rása „hitelesítve van”. Sem a vállalat, a szövetkezet, sem az ország beruházási programja nem lehet tehát kívánságlista. Korunkban, amikor a tudo­mány, a technika fejlődése szinte felülmúlja a fantázia szárnyalását különösen kísért az igények és a lehetőségek éles összeütközésének veszélye. Az egyszerre mindent akarás semmivé válhat. Hiába céloztuk meg a csúcsot az évekig elhú­zódó beruházásokkal, végül is az elmaradott technikát kon­zerváljuk. Erőinket reálisan számba véve, nem támadhatunk széles fronton, nem építhetünk, nem korszerűsíthetünk egyszer­re mindent, csupán kulcspon­tokon érhetünk el gyorsan át­ütő, a társadalmi, gazdasági ha­ladást hatékonyan szolgáló eredményeket; K. J. (Folytatjuk) > A légvárak nem épülhetnek fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom