Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

Nemcsak szemíéSet dolga. A nők gazdasági és társadalmi helyzetét vizsgálta a NEB a szeghalmi járásban Megyénk leggyengébb adott­ságú tájkörzetében a szeghalmi járásban vizsgálta a nők társa­dalmi és szociális helyzetiét a Népi Ellenőrzés. A csaknem 63 ezer lakosú járásban a nőknek 38 százalékát sikerült eddig fog­lalkoztatni s ezért is nagy erő­feszítéseket tettek az illetékes szervek. A foglalkoztatottak fele termelőszövetkezetekben tevé­kenykedik. Köztudott azonban, hogy itt találni a legtöbb gyen­ge termelőszövetkezetet, ahol a kereseti lehetőség nem a leg­jobb. Kiderült, hogy a nők gazda­sági és szociális helyzetének ja­vításáról szóló kormányhatáro­zatot csaknem valamennyi gaz­dasági és társadalmi szerv meg­tárgyalta. Konkrét intézkedésre azonban nem mindenütt hoztak határozatot. Legtöbbet Szeghal­mon tettek a nők munkába állí­tásáéit, a kisközségekben azon­ban nem elég a jó akarat: nincs rpőd ipari üzemek letelepítésé­re. Itt elsősorban a bedolgozási rendszert kellene erősíteni- De csak akkor lesz eredményes, ha a bedolgozó nők is részesülnek az iparban dolgozókhoz hasonló szociális juttatásokban. Dévayányán, Körösi adányban, Bucsán és még több községben helyben igyekszenek munkahe­lyet teremteni a nőknek. Ered­ményes volt az ecsegfalvi tanács munkája: Kisújszálláson szer­zett 70 nőnek munkaalkalmat. A körösladányí Zalka Máté Tsz anyagilag támogatja az Új varroda kialakítását, ahol egye­lőre ötven nőt foglalkoztathat­nak. A szeghalmi járásban — csakúgy mint más helyen — kevés nőt foglalkoztatnak vezető beosztásban. Kiderült azonban, hogy nem a szemlélettel van baj. A párt. ás állami vezetők legtöbb helyen szívesen dolgoz­nak együtt nőkkel vezető be­osztásban, de nem mindenki vál­lalja az ezzel járó tanulást és plusz elfoglaltságot. A párt és a tanácsi szervek jó példát mu­tatnak e téren. A NEB javasolja többek kö­zött: az új ötéves tervben még nagyobb erőfeszítéseket tegye­nek gz illetékes szervek a nők foglalkoztatásáért. Ezt elsősor­ban bedolgozási rendszerrel és búsfeldolgozó üzem létesítésével lehetne biztosítani, de ezzel párhuzamosan növelni kell a gyermekintézmények befogadó- képességét s a lakosság .szolgál, tátói tevékenységet is j Less-e családi tradíció a Békéscsabai Hütöhásban? Szombaton délután meghitt ünnepség színhelye volt a húr tőhöz Békéscsabán- iskolás gye­rekek nyüzsögtek az étterem­ben, vártak az „évzáró Ünnep­séget”. Ebben az idényben 122 diák serénykedett a hűtőház különböző termeiben- Zöldbabot dobozolták exportra válogat­ták a zöldborsót, szállításra ké-1 Szítették elő a gyümölcsös lá­dákat. Néha ei-elugrottak a szamócafeidolgozó gépsorra, hogy friss gyümölccsel oltsák szomjúkat. Valamennyien jói érezték magúkat — mondotta í£iss Ferenc pedagógus, aki a gyermekbrigádot kalauzolta. Márton Pál igazgató említet­te, hogy a nyári munka befeje­zése Után egybehangzóan azt állapította meg a gyár vezető­sége, hogy elsősorban azok a gyermekek tűntek ki a munká­ban, akiknek a szülei vagy va­lamelyik közeli hozzátartozója náluk dolgozik. Ez a megállapí­tás arra ösztönzi a hűtőházia­kat, hogy családi tradíciót ala­kítsanak ki, vagyis a hűtőházi szakmák apáról fiúra, anyáról leányra szánjanak. Szabó Béla munkaügyi vezető arról beszélt e különös évzárón, hogy a 122 gyerek balesetmentesen gyakor­latozott-. és az a több tízezer doboz, melyet exportáruval megtöltöttek fiatalos szorgal­muk gyümölcseként kerül a külkereskedelembe. A különleges éyzáróra mun­kaköpenye« fiatalok is érkeztek, akik az ünnepség idejére vala­melyik munkahelyről tértek az étterembe. Érsek András, Fran­kó László, Bódi Irma, Kosznál Agnes, Szilágyi Edit és Mély­kúti Ibolya az ünnepség után Sietett vissza, hogy a napi mun­kát még folytassa. Közben azonban Oláh Imre, Vandük Erzsébet, Frankó Lásztó, Ér­sek András, Molnár Katalin, Bagyinka- Katalin, Hrabovszki Mária, Baranka Éva, Franczek Gabriella, Fodor Gizella, Ban­kó Katalin, Zahorán Judit és Péli Magdolna átvette szemé­lyesen az igazgatótól azt a ju­talomkönyvet, melyet a mos­tani évzárón a munkában leg­jobban serénykedők kaptak. (dUPSi) Egy hónap múlva kezdődik az új tanév — Tudnivalók a pótvizsgákról és a pótbeíratásokról Az 1071/72-ns oktatás év kez­detéig már qeak egy hónap van hátra. Mivel nem minden diák fejezte be sikerrel előző tanévi tanulmányait, vannak, akik nem tölthetik teljesen zavartalanul a nyári wakáeiót: készülniük kell a javítóvizsgára — feltéve, hogy Üzbég lepényarusnö. — mondja az öreg — légy üdvö­zölve, derék ember! — s hadarja tovább a köszöntő szöveget. Ba­rátságába fogadott Iszhak, aki­nek harminckilencben, a duz­zasztómű építkezésekor kirob­bantott föld vitte le a fél sze­mét, és akinek apja talán még látta, hogy ásták el élye a si­vatagba azokat, akik egy makp- lányit is elherdáltak Tamerlán kútjainak vizéből. Mert nagy ér­ült volt valamikor ez a víz, kin­: ■ ; eset ért, s ezért olyan gazdag; ember a Nagy-i'ergana-i csatorna : őre­Fáraszt a rengeteg élmény, de | csak ülök az éjszakában a ven- j dégszpba erkélyén- Távolról An-; dizsán fényei lobognak, s kö- j rös-körül Iszhak csobogtatja a [ vizet, míg álomba nem szende- ; rülök az übegisztáni éjszakában- ; Ferenczi József ! (KÖVETKEZIK: BÜCSÜ TAS- jj KÉMTŐL). I csaik egy vagy két tárgyból buk­táik meg, Ezt segítendő, az Imo­lákban hamarosan megkezdőd­nek a korrepetálások, finnek keretében azok a pedagógusod foglalkoznak a diákqikkal, akik­nek tantárgyaiból nem feleitek meg a követeimén yeknek. A javító- és osztályozó vizs­gákat az általános és a közép­iskolákban — az előző évék gya­korlatának megfelelően — a? idén is augusztus utolsó hetébe» bonyolítják le. Ezek pontos ide­jét az igazgatók határozzák meg és az iskola hirdetőtábláján js közzéteszik- A vizsga idejéről é$ az ezzel kapcsolatos tudnivalók­ból az iskolák értesítik ß tanulók szüleit. Az a diák, aki a javfté* vizsgát indokolatlanul elmulaszt­ja, tanulmányait csak osztályis­métléssel folytathatja. A javítóvizsgákait követően, a tanévnyitó ünnepség előtti mun­kanapon — augusztus 31-én — lesznek a pötbeíratások. Ez azo­kat a tanulókat érdekli, akik a júniusban valamilyen okból nem iratkoztak be. A pedagógusok számára a nyá­ri szünidő augusztus utolsó he^ tében ér véget: a tantestület kollektívák tagjainak augusztus 24-én kell „bevonulniuk” az is­kolákba, hogy elvégezzék a tan­év előkészítésével kapcsolatos feladatokat- A tanévnyitó érte­kezletet ugyancsak augusztus Utolsó hetében, az igazgató által megjelölt napon tartják, mind az általános, mind a középiskolák­ban. A tanévnyitó ünnepségek szeptember 1-én lesznek ország­szerte. tíüÉimSiBa 1371. AUGUSZTUS 3. 3 Ne engedjük elrontani ákl emrég hallottam jólesően, ” hogy az egyik üzemünk­ben egy érettségizett, átképzős munkáslány 500 forintos pénz­jutalomban részesült és balatoni beutalót kapott, mert a munkája mellett az egyetem levelező ta­gozatán is eredményesen tanul, A lány örül, az emberek moso­lyogtak, szaporábban ment a munka. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, nemcsak ebből az egy üzemből, hanem sok más üzemből hozhattunk volna a fentiekhez hasonló példát. Ezek hallatán örülünk, mert közös a gond, de közös a siker is. És örömünkben alig gondolunk ar­ra a természetesnek tűnő tényre, amelyet a sikert bizonyító szá­mok feltételeznek ugyan, de sokszor feledtetnek vagy éppen el is takarnak előlünk- Arra az egyszerű tényre utalnék, hogy dolgozni pontosan, szépen, csak ott lehet, ahol hagyják az em­bert, ott, ahol a munkának nem­csak az anyagi, techniki és szel­lemi feltételeit teremtik meg a vezetők, hanem a jó hangulatot, a megfelelő politikai, erkölcsi körülményeket. S hogyan kép­zelhető ott el jó hangulat, ab­ban az üzemben, műhelyben, irodában, ahol a vezetők nem értik meg egymást. Ahol a féltékenyrég, az int­rika szelleme, a fúrás gyakorlata polgárjogot nyert, megfertőz­te a közösség egészséges klímá­ját és a tartós emberi közösség­ben oly nélkülözhetetlen bizal­mat, kölcsönös megértést, gya­nakvástól feszített légkör vál­totta fel. [dónként nyugtalanító ese­tekkel találkozunk. Ta­pasztaljuk, hogy egyes vezetők elfásulnak, befelé fordulnak, mások élete (egy kollektíva éle­te) iránt érdektelenné, szenvte­lenné válnak. Dehát sokan van­nak, akik, ha a vezető nem, ők teszik a jót, a vezetők után kö­vetkezők. Csakhogy ennek oly-, kor ellenkező előjelű eredménye lehet. A bevezetőben említett pél­dánk a valóságnak és történés­nek csak a fele volt. Az emlí­tett munkáslánynak a jutalmat a gyár fiatal mérnöke nyújtotta át, a jó szót is ő mondta néki, mert a főnöke éppen a Balaton­nál üdült. Természetesen a meg­jutalmazott leány is a mérnök­nek köszönte még a kapott elis­merést. Később megjött a főnök, hallott a dologról, akkor úgy tűnt, nem érdekli, semmiség az egész, látszólag oda sem figyelt. De valahogy a féltékenység a leikébe marta magát. Elindult benne valami morális lavina, egyre sandább szemmel nézte a I mérnököt. Le-lejárt az üzembe! s minden lehetséges alkalom­mal belekötött Hiába való voL- tak a pártszervezet és a társa­dalmi szervek okos, mérsékletre Intő tanácsai. Képzeletében meg­sértett hiúságára gyógyírt már csak a bosszú adott- Az üzem­ben lent és fent szövetségeseket keresett magának, és talált- A mérnöknek is akadtak támoga­tói. s akiket támadtak, igazuk tudatában — védekeztek. ló ialakultak a táborok, meg­iv kezdődött egy elvtelen, tartalom és cél nélküli harc. Megromlott a levegő, hozták- vitték a rosszindulatú híreket, ki-ki alkata szerint viselkedett, vett részt a „harcban”. Persze, hogy a többség elkerülte a csa­tateret, nem átít oda egyik baj­vívó oldalára sem. Am a munka­helyi közérzet mindenki számá­ra kellemetlenné, egyre elvisel­hetetlenebbé vált. Vád, Vád, Vád! Nyomozás, adat­tok gyűjtése, pro- és kontra, ta­núvallomások, papíron, kiló­szám. Idegcsillapítók marék­szám. Mivégre, mi haszna? Hosz. szú idő után végre megérkez­tek a felsőbb szervek emberei, mert a veszekedő felek nem le­hettek saját maguk bírái. Es a felsőbb szervek képviselői? Meg­állapították a szomorú tényt: itt, ebben a gyári vezetésben a békítés már nem segít, elkerül-, betetlen a személycsere. És megállapították a szomorú tényt: a termelés visszaesett, mert romlott a munkamorál És megállapították: a társada­lom, a vezetőkbe vetett hit lé megkopott ebben a gyárban. Csak ennek a kopásnak nin­csenek számokkal kifejezhető mutatói. Pedig ez volt a legna­gyobb veszteség, amely ott, azon a „csatatéren” bennünket ért Mert az emberek számára a Szo­cializmust elsősorban a munka­hely élete, viszonyai jelentik, a vezetők erkölcseiről alkotott ál­talános elképzeléseiket konkrét tan a saját vezetőiken mérik. Hiába érnek az égig ßz egyes vezetők régi érdeméi, ezzel a mindennapokat és a jövőt nem lehet megváltani. Arany igaz­ság: a vezetőnek mindennap bi­zonyítania kell, a bizalmat na­ponta ki kell érdemelnie- Az élet naponta méri a szedő-l#- nyokat is, az esztergályosokat is, a gépírónőket is, a kukoriea- törő-parasztot is. És velük együtt méri társadalmunkat, nagy élet­művünket is. e engedjük egy percre sem ezt a művet elrontani, Suha Ander N Cyorsíloll illemben fejlesztik az AFÉSZ-ltólézaíol az új ötéves tervben Békéscsabán A Békéscsaba ép Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet hálózatában az el­múlt években elsősorban a közsé­gekben épültek új boltok, ven­déglátóipari egységek. A megyé- spékhejyein. egy kissé háttérbe- syoruit a hálózatfejlesztés. Ezen, próbáinak segíteni az új ötéves tervben s gyorsított tempóban épülnek új szövetkezeti egysé­gek. Az új ötéves terv idején Bé­késcsabán mintegy 26—28 mil­lió forintot szánnak hálózatfej­lesztésre. Első lépcsőként még ebben az esztendőben átadásra kerül Békéscsabán az V. kerü­letben, a Szamuely utcában a korszerű élelmiszerbolt és biszt­ró. Benn a városban egyik teg, inpozánsabb épülettömb lep? a Bartók és Petőfi utca sarkán » szövetkezeti „Sarokház”, amely­ben a központi iroda, ÁBÖ áru­ház, presszó és házisütöde nyer elhelyezést- A helybe» sütött ke­nyér és péksütemény a lehető legfrissebben kerül így a fo­gyasztóhoz. Üj söntós, gyorsbüfé, édesség­bolt, háztartási bolt és egyéb lé­tesítmény kerül átadásra ÁFÉSZ beruházásból. Ugyancsak a sző, vetkezet vállalta a Lemcsési úti KISZ lakótelepen új kjg AB<3 áruház ás presszó építését. A tér, vek szerint 1975-pe az ÁFÉSZ forgalma — és nyereségtömeg» — megduplázódik Békéscsabán« AF1T IV. sz. Autójavító Vállalat kéri közületi ügyfeleit, hogy a Warszawa és a Volga gépkocsikra vonatkozó — 1972-ben esedékes — nagyjavítási igényüket 1911. szeptember 20-ig, a javítás negyedéves megjelölésével, az alábbi címünkön írásban szíveskedjenek bejelenteni: AFíT IV. sz. Autójavító Vállalat Budapest, XIII., Lehel utca 25. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom