Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
1971. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Népművelők kitüntetése Lipták Pál, a megyei könyvtár me tője kapta meg elsőnek „<4 közművelődésért44 emlékplakettet Augusztus 19- én délelőtt 10 órakor Békéscsabán a Megyei Tanács klubjában Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte azokat a népművelőiket és közművelődési dolgozókat, akik Alkotmányunk napja alkalmából kitüntetésben részesültek. Üdvözlő szavaiban elmondotta, hogy a művelődés, a köz- gondolkodás alakítása egyre jobban előtérbe került, és napjainkban az a legfontosabb, hogy a népművelés hatékonyságát tovább emeljük, formai eszközeit gazdagítsuk. — A megye népművelői közül a legérdemesebbek részesülnék különböző kitüntetésekben. Első alkalommal adjuk át — mondotta — a Békés megyei tanács által alapított ,,A közművelődésért" emlékpiakettet, melyet Lipták Pálnak, a Békés megyei könyvtár vezetőjének ítélt oda a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A továbbiakban a Szocialista kultúráért kitüntetést adta át Balogh Györgynek, a mezőkovácsházi járási könyvtár igazgatójának, Borbíró Sándomé füzesgyarmati könyvtárosnak, Endrényi Lászlóné gyulai könyvtárosnak, Fenyvesi András szarvasi művelődésügyi felügyelőnek, Hornok Lajosné gyomai könyvtárosnak, Horváth Lászlónak, a Békés megyei Művelődési Központ főelőadójának, Kovács Mária békéscsabai könyvtárosnak, Ladányi Istvánná köröstarcsai könyvtárosnak, . Lang Gusztáv szarvasi zeneiskolai igazgatónak, Marton Pálnak, a Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai hűtőháza igazgatójának, Muri Andrásnak, a füzesgyarmati művelődési ház előadójának, Putnoki Elemérnek, a gyomai művelődési ház igazgatójának, Varga Lászlónak, a szarvasi városi tanács elnökének, dr. Vidó Istvánnak, a gyulai városi tanács elnökének és Zana Jánosnak, az Orosházi Művelődési Központ előadójának. Miniszteri dicséretben részesült Csáki Emília, a szarvasi Művelődési Központ főelőadója Harxisi Istvánná gyulai könyvtáros, Kelemen Rafael az almáskamarása filmszínház üzemvezetője, dr. Pallaghy Sándomé dévaványai könyvtáros. Pusztai Jánosné, a békéscsabai Brigád filmszínház üzemvezetője és Szászfalvi Eszter gyulavári könyvtáros. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Holub László, a szarvasi filmszínház üzemvezetője, Ste- fán Mihály, a Békés megye: tanács gépkocsivezetője, Szeme- nyei Imre, a békéscsabai Szabadság filmszínház mozigépésze, Vank Istvánná, a Békés megyei könyvtár takarítónője és Vágási István, a Békés megyei könyvtár gépkocsivezetője. A kitüntetetteknek Nagy János további jó munkát és egészséget kívánt. Ötvenéves jubileum Békéscsabán — A Körösmenti Kulturális Hetek nyitánya Békésen Fél évszázados jubileumát ün_ nepli Békéscsabáin az Általános Munkás Dalkör. Tegnap, augusztus 19-én délután 5 órakor díszünnepséget rendeztek a Megyei Művelődési Központban, este pedig a ligeti szabadtéri színpa-' don a megye Röpülj páva-körei mutatkoztak be. Ma délelőtt 9 órakor az Építők Munkácsi Mihály Művelődési Otthonának fa_ Ián emléktáblát helyez el a dalkör, 11 órakor pedig dr. Becsei József az MSZMP városi bizottságának titkára nyitja meg a Megyei Művelődési Központban a dalkör 50 éves működését dokumentáló kiállítást. A jubileumi kórustalálkozót este 8 órakor kezdik a békéscsabai szabadtéri színpadon. A mai napon kezdődnek Eé- késen a Körösmenti Kulturális Hetek. Délelőtt 10 órakor a községi tanács dísztermében rendeznek fogadást, majd 11 órakor a helyi múzeumban Koszta Rozália festőművész nyitja meg a járás képzőművészeinek kiállítását. Déli 12 órakor a Nagyház Pince Borozóban hidegkonyhai termékbemutatót rendeznek, este 8 órakor pedig magyarnóta estet. Ugyancsak ma este 8 órakor a békési étterem kerthelyiségében kabaréműsor lesz, a művelődési házban pedig Űj kenyér bál. Élő és éltető alkotmány Az ünnep — ha igaz tartalma van, amihez tiszta gondolatokkal s forró szívvel egyaránt kapcsolódhatunk — mindig szép. Hasonlítgatni is nehéz lenne hát, hogy melyik szebb a másiknál. Tartalomban gazdagabb nemzeti ünnepünk augusztus 20-ánái bizonyára kevés akad. Augusztus 20-a összefog múltat, jelent és jövendőt, összefogja egész népünket, ünnepe munkásnak, parasztnak, falu- és városlakónak egyaránt. Talán ezért is alakult úgy, hogy ezen a napon a szocialista nemzeti egység keretét jelentő Hazafias Népfront szervezésében jövünk össze gyűlésekre, ünnepségekre, történelmi jelentőségű és értelmű szövetségben, melyet az ünnepnek nevet adó Alkotmányunk is rögzített. Történelmi múltunkhoz is köt bennünket ez a nap. Augusztus 20-a I. István királyunk államalapításának évfordulója A múltban sokféle politikai irányzat tüntette fel magát tettei, eszméi örököseként. Mi azt tiszteljük I. István életművéből, ami abból tanulság jelennek s jövőnek: a nagy társadalmi átalakulások feltartóztathatatlanul alkotó törvényeivel senki sem szegülhet szembe; s a nagy társadalmi átalakulások élére csak olyanok léphetnek, akik támaszkodni mernek az új társadalmi erőkre. Ám nemcsak István személye juttatja eszünkbe a múltat, hanem maga az ünnep legfőbb tartalmát adó Alkotmány is. Mindenki számára elgondolkodtató tény lehet, hogy Magyarországon írott, egyetlen okmányba foglalt alkotmány évezrednyi vajúdás után született meg. Áz első alkotmány-törvényt 1919- ben a Magyar Tanácsköztársaság teremtette, s másodszor is a néphatalomnak kellett felülkerekednie ahhoz, hogy 1949. augusztus 20-án életbe léphessen a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. A párt vezetésével az Alkotmányban kijelölt utat járja népünk. Ez az út nem volt nehézségektől mentes, biztosan nem lesz a jövőben sem. Szocialista építőmunkánk nyomán gyökeresen megváltoztak hazánk politikai, társadalmi, gazdasági. kulturális körülményei. Társadalmunk élő, dinamikusan fejlődő közösség. Ezért nem holt paragrafusok tárának tekintjük Alkotmányunkat sem. Ahhoz, hogy éltessen bennünket, magának is élnie, változnia kell életünk változásaival együtt. Ebben az értelemben foglalt állást a párt X. kongresszusa, s a Nép>- front programja alapján megválasztott új országgyűlésünk is legutóbbi ülésén. Nincs szükségünk új alaptörvényekre, hisz Alkotmányunk alap>elvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is változatlanul érvényesek Ám szükséges és indokolt, hogy az elmúlt több, mint két évtizedben elért társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainkat is rögzítse az Alkotmány, s hogy az elért eredményekből kiindulva megfogalmazza a szocializmus teljes felépítésének feladatait, jelezze a további távlatokat. Időről időre módosulva, így válhat élővé, éltetővé. Alkotmányunk bástyái mind- annyiónkat védenek. Ám nekünk is védenünk, erősítenünk kell az Alkotmány bástyáit. Az előbbi jogunk, az utóbbi kötelességünk. Szép ünnepiünk tartalmát gazdagítja ,az a kialakult hagyomány is, hogy ezt a nap>ot az új kenyér ünnepiének tekintjük. A kenyér nálunk mindig a jobb, az igazabb a gazdagabb élet jel- képie volt. Valaha a részesaratók, summások, cselédek — a földesúmák, az intézőnek, a gazdának nyújtották át az új kenyeret. Ma valamennyien gazdái vagyunk az országnak, s országnyi asztal számára szegjük meg az új kenyeret Lipták Pál, a megyei könyvtár vehetője átveszi „A közművelődésért” emlékplakettet.
