Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

A mezőhegyesiek százezer mázsás kender-termést várnak Szeptember elején kezdik az új nyersanyag feldolgozását - 2 millió 300 ezer forint a munkakörülmények javítására Ötvenéves a békéscsabai Általános Munkás Dalkor -— Gazdag program a kétnapos dalosiinncpcn Fennállásának félévszázados Á Mezőhegyes! Kendergyáir körzetében az idén a tavalyinál mintegy 500 holddal nagyobb területen termelik a kendert, ezt a fontos ipari nyersanyagot. A 2057 katasztrális holdról, amelynek mintegy 70 százalé­kán már levágták a kendert, összesen 100 ezer mázsa termést várnak. Kiss János gyárvezető elmondta azt is, hogy a minő­ség jobb a tavalyinál. Ám nemcsak vágják a ken­dert, hanem augusztus 11-én a végegyházi Szabadság Tsz meg­kezdte a nyersanyag szállítását is a gyártelepre. Az új termés­ből naponta már 500 mázsámyit raknak be az áztatómedencék­be. Előreláthatóan szeptember elején megkezdhetik a feldolgo. zását: a törést és a tilólást. Azt is megtudtuk, hogy a 100 ezer mázsára tehető kenderkóróbóí mintegy 40 ezer mázsát szállí­tanak be a gyártelepre. A töb­bit zömében a Hermi na-maj őri és a Cikóhalmd külső kazlakban tárolják. Az elmúlt négy hónapban so­kat tettek a gyárban a gépesí­tés fokozásáért, s ezzel együtt a munkakörülmények könnyíté­séért. Erre a célra 2 millió 300 ezer forintot fordítottak. Töb­bek között két új darut, két, homlokrakodóval felszerelt MTZ traktort, egy 5 tonnás és egy egytonnás tehergépkocsit, vala­mint két kóróprést vásároltak. Ezek a gépek jelentősen meg­könnyítik a kóróáztatás és a szállítás nehéz fizikai munká­ját. Különösen sokat segít a két kóróprés, amely bálákba pré­seli a nyersanyagot. A két prés­sel májustól mostanáig ötezer mázsa nyersanyagot préseltek össze, s amint a tapasztalatok bizonyítják: a próbaüzemelés ki­válóan sikerült. A most elkészült gyors sta­tisztika szerint az első félévben kedvezően alakult idei idegen- forgalmunk. Hat hónap alatt 1 jubileumát ünnepli idén a bé­késcsabai Általános Munkás Dalkör. E féa évszázad sok-sok küzdelmére, a régmúlt és közel­múlt fellépéseire és sikerei em­lékeznek augusztus 19-én és 20- án a csabai dalosok — köztük olyanok is, akik az alapítás pil­tott Magyarországra a szocialista országokból, a tőkés országok­ból 266 ezren érkeztek. A leg­több turista északi és déli szom­szédainktól érkezett. Csehszlo­vákiából több mint 600 ezren, jugoszláviából — a 200 ezer fő­vel csökkent turistaforgalom el­lenére is — több mint 330 ezren jöttek. A szocialista országok közül az NDK-beli turisták szá­ma emelkedett a legjoboan. A tőkés országok közül a legtöbb vendég a német nyelvterületről érkezett. A tőkés országokból az idérí eddig 30 ezerrel több ven­déget fogadtunk, mint az elmúlt év hasoruó időszakában. Az ide­genforgalom devizabevételei az első félévben 6 százalékkal ha­ladták meg az elmúlt évit. Ez részben azzal magyarázható, hogy a turisták hosszabb, tar­talmasabb üdülésre készültek fel, mint a korábbi években, amikor átlagos tartózkodási ide­jük még a nyári hónapokban sem haladta meg az öt napot. Hazánkból az év első felében 23 ezerrel többen utaztak kül­földre, mint tavaly. Tízezerrel többen látogattak szocialista or­szágokba és 13 ezerrel nőtt a tőkés országokba látogató ma­gyarok száma, közülük a legtöb. ben Olaszországot keresik fel: az elmúlt év júniusában négyezren utaztak Itáliába hazánkból, az idén ugyanebben az időszakban több mint hétezren. lanatától tagjai a kórusnak. Rajtuk kívül pedig többszázas vendégsereg, az ország más vi­dékein élő s most Csabára ér­kezett dalostársak. Augusztus 19-én délután 5 órakor a Megyei Művelődési Központban díszünnepséggel kezdődik a rendezvénysorozat, melyen régi sikeres dalaikat éneklik az ünnepelt kórus tag­jai. Este nyolckor a ligeti sza- badtéri színpadon a megye Rö­pülj páva-körei mutatkoznak be, műsorukat Vass Lajos SZOT. díjas karnagy, Erkel-díjae ze­neszerző vezeti. Augusztus 20-án délelőtt 9 órakor az Építők Munkácsy Mi­hály Művelődési Otthonának falán emléktáblát helyez el az Általános Munkás Dalkör. Avató beszédet Nagy István, az SZMT vezető titkára mond. Ti­zenegy órakor a Megyei Műve­lődési Központban dr. Becsei Józsefnek, az MSZMP Városi Bizottsága titkárának bevezető, jévél nyílik a kórus 50 éves működésének emlékeit bemuta­tó kiállítás. Délután 5 órakor a Városa Tanács udvarán a Köz­ponti Tiszthelyettesképző Iskola zenekara ad hangversenyt. A jubileumi kórustalálkozó utolsó eseménye este 8 órakor kezdődik a ligeti szabadtéri színpadon. Az ünnepeiteken kí­vül fellép ezen a Makói Petőfi Énekkar Péli Pál vezényletével, a Mecseki Szénbányák Ivasivka Mátyás vezette Kodály Férfika­ra, a békéscsabai Gyógyszerész és Liszt Kamarakórus, dr. Mi- hálka György vezényletével a szegedi Általános Munkás Dal­kör, valamint a Vasas Művész- együttesének Vass Lajos diri­gálta Vegyeskara. A békéscsabai Általános Munkás Dalkört és a Gyógyszerész és Liszt Kamara­kórust Baukó Mátyás vezényli. millió 380 ezer turista látoga­Százhúsz ezer gyöngyös A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezet szikes legelőjén évente 120 ezer gyöngyöst nevel. A fél vad szárnyasokat Olaszországba exportálják. (Fotó: Demény Gyula) A szövetkezeti ipar Hat hónap alatt másfél millió turista hazánkban a vadászati kiállításon földön dolgozó jugoszláv múlt. kasoktól befolyó dollár, vala­mint a jól fellendült idegenfor­galom továbhj bővítése. Azon­ban a kiutat mégis erőteljesen abban látják, amit jelentésem elején, véleményük alapján is­mertettem: a kommunista szö­vetség által ajánlott feladatok megvalósításában. fen levő rendelet szerint ma­gánszemély nem foglalkozhat munkaközvetítéssel. Amióta Jur goszlávia az érdekelt országok­kal megállapodott abban, hogy a külföldi munkaadók csak a munkaközvetítő hivatal által szerződtetett munkásokat foglal­koztathatják, ez a ténykedés alábbhagyott. Helyette egy má­sik jelenség ütötte fel a fejét, Nem egy olyan munkaszervezet­ről tudnak, amely külföldre szállított dolgozókat, illetve bér. beadta őket. Hogy meglegyen a törvényes formája a közvetí­tésnek, az ilyen vállalat a mun­kaerőhiánnyal küzdő külföldi­vel, névleges műszaki vagy be­ruházási szerződést kötött. Ezl a törvény így biztosította: ha a hazai vállalat külföldivel ilyen értelmű szerződést köt, a mun­kálatokat saját dolgozóival vé­geztetheti el. Így játszották ki a vállalatok a törvényt és busás haszonra tettek szert. Egy nyu­gat-német partner például a ju­goszláv kivitelezőknek minden munkás után 15 márka órabért fizetett, a dolgozó azonban eb­ből csak 5 márkái kapott. A különbségei a vállalat vágta zseb­re. Ez csak egy példa a sok kö­zül. Ezért mondják Jugoszlá­viában: „Igaz, hogy a kinti munkások devizát keresnek, az ország ezért azonban nagy árat fizet.” A nagy árhoz tartozik még az is, hogy a külföldre vándoroltaknak 5—8 százaléka nem tér vissza Jugoszláviába; (Folytatjuk) Több mint félszáz kis-, illetve középüzem képviseli a szövet­kezeti ipart a rövidesen meg­nyíló Vadászati Világkiállításon. A ruházati szövetkezetek közül 11 sorakoztatja fel a kiállításon a legszebb termékeit, ugyancsak az alkalomhoz illő válogatásban. Rókavadászathoz való vörös va­dászfrakkot — női és férfi vál­tozatban — különféle más va­dász- és sportöltönyöket, puló­vereket, lemberzsekkeket, csiz­manadrágokat; a bőrösök soly- mászkesztyűket, kézimunkával gazdagon díszített vadásztáská­kat, puska-, tőr- és késtokokat állítanak ki. A szövetkezeti pa­vilonban egyébként tárgyalókat is berendeznek, ahol a látottak alapján — a külkereskedelmi vállalatok bevonásával — meg­indulhatnak az üzletkötéseket előkészítő megbeszélések. Külföldi munkavállalás — bérbe adott munkások Jugoszlávia 682 ezer lakosa dolgozik külföldön, főként Nyu­gat- Néme t,országban. A 4 millió 442 ezer lakosú Horvátországból 272 ezren vállaltak más ország­ban munkát. „Valóban nagy számú munkás dolgozik más országokban, pe­dig vállalatainknak sok mérnök­re, technikusra és magasan kva­lifikált munkásra van szüksége — válaszolta kérdéseimre And- rija Podruzic munkaügyi állam­titkár. Sok dolgozónak — szak­embernek is — volt munkája itthon, de azért távozott kül­földre, mert nem ré­szesült megfelelő ja­vadalmazásban. Ezért rész­ben mi ig hibásak vagyunk. Túlságosan sokáig tétováztunk azon, hogy megkezdjük az em­berek munka szerinti javadal­mazását. Az egyenlősdd most megbosszulja magát E problé­mát természetesen nem tudjuk egyszerre megoldani, nem hív­hatunk mindenkit egyszerre ha­za, nem adhatunk mindenkinek munkát, olyan magas keresetet, mint amennyit külföldön kap. t hogy az ott dolgozók devi­zát keresnek, országunk ezért nagy árat fizet. A haszon ott marad, ahol a munkás dolgozik.” További cél? „Dolgozóink, különösen pedig az ifjúság külföldi munkaválla­lására jóval nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Nem adminisztratív intéz­kedésre gondolok, hanem a nevelésre, a hazai szakmun­kás-képzésre, valamint a szak­emberek munkájának megfelelő értékelésére, bérezésére.” A beszélgetés során kiderül az is, hogy a piacokon megjelentek az emberkufárok, ügynökök, csábítók, akik busás hasznot húznak e szorult helyzetből. A közelmúltban szép számban akadtak magán-munkaközvetí­tők, akik a nyugati országokban felkeresték azokat a vidékeket, ahol nagy volt a munkaerőhiány, összeírták a kisebb üzemek igé­nyeit és hazatérésük után mun­kásokat toboroztak. A közvetí­tésért tetemes összeget kértek mind a munkásoktól, mind a munkaadóktól. Mindezt annak ellenére tették, hogy az érvény­KÜLFÖLDRE UTAZIK? BIZTOSI TAS !

Next

/
Oldalképek
Tartalom