Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

f / Mindenféléről — röviden Számottevő termést csak az augusztus közepéig kiültetett szamóca-palántáktól várhatunk. Ezért a már jól fejlett gyökér­zettel rendelkező indanövényeket szedjük fel és ültessük ki végle­ges helyükre. A jövő évi termőrügyek dif­ferenciálásához a gyümölcster­mő növények nagyon sok vizet igényelnek. Ezért a szükség sze­rinti, alapos öntözésről ne fe­ledkezzünk meg. Az alvószemzést csak olyan alanyon tudjuk elvégezni, ame­lyik a héját jól adja. Ezért ide­jében gondoskodjunk jó minő­ségű szemzőhajtásról. Almafáink nyár végi védelme során a üsztharmat, a varasodás, a kaliforniai pajzstetű, az alma­moly és a takácsatkák ellen szükséges permeteznünk. A károsítok elleni növényvé­dőszereket — a közelgő szüret miatt — az élelmezés-egészség­ügyi várakozási idők figyelembe­vételével szükséges kiválasztani. A szüret előtt 2 héttel (14 nappal) még permetezhetünk a varasodás ellen Pol-Thiuram- mal (0,2 százalék), Wolfen-Thiu- rammal (0,2 százalék), a liszt­harmat ellen Thiovittal (0,5 szá­zalék), Cosannal (0,3 százalék), Méréstannal (0,05 százalék), a kártevők közül az almamoly, al- mailonca, pajzstetű ellen Sevin 85 WP-vel (0,2 százalék), Dicar- bam 85 WP-vel (0,2 százalék), Nexion 25 WP-vel (0,3—0,4 szá­zalék), Bi 58-cal (0,1 százalék), Safidon 40 WP-vel (0,25 száza­lék), és a takácsatkák ellen Pol- Akaritox-szal (0,2 százalék). Szamócásunkban a termőrü­gyek kialakulásának idején a következő évi termés, a szamó­catövek megfelelő telelésének biztosítása érdekében a kis sza­mócasodró,' harmadik, a nagy szamócasodró második hernyó- nemzedékének egyedei ellen, va­lamint a levélfoltosságok fokozó­dó fertőzési veszélye miatt gon­dosan kell védekeznünk. A kom­binált hatású permetlébe Ortho- cidot, Ortho-phaltánt, Difola- tánt (0,2 százalék) és Ditrifon 50 WP-t, Dipterex 50-et (0,2 száza­lék), vagy Lebaycid 40 WP-t (0,15 százalék) tegyünk. Amint a korai csemegeszőlők bogyóinak héja vékonyodik és áttetsző lesz, megkezdhetjük a szüretelésüket. Most már ne késlelkedjünk a szüreti előkészületekkel. Az üres hordókat szódás vízzel alaposan súroljuk ki, majd öblítés és szik­kadás után fcénezzük ki, hl-en­ként fél kénszelet elégetésével. Írjuk össze, mennyi és milyen eszköz, edény kell majd a szü­rethez. Ha hiány van valamiből, mielőbb vásároljuk meg Időben gondoskodjunk a káli­um-metabiszulf it (kéntabletta), az azbeszt-kénkészlet és a faj­élesztő beszerzéséről. A peronoszpóra, a lisztlharmat, a szürkerothadás, a fakórotha­dás fertőzési veszélye, és ha ed­dig nem akadályoztuk volna meg, a tarka szőlőmoly és a ba­golylepkék hernyóinak károsítást veszélye továbbra is fennáll Ellenük már csak azokat a borszőlőket védhetjük, amelyek szeptember vége után érnek. A szürkerothadás és a fakórotha­dás miatt, gombaölőszerként az Ortho-Phaltánt (0,3 százalék), vagy a Difolatánt (0,25 százalék) használjuk. Az egyikükből ké­szített permetléhez Thiovitot (0,3 százalék), Cosant (0,2 száza­lék), Karathanet (0,1 százalék) és Ditrifon 50 WP-t (0,2 százalék), vagy Lebaycid 40 WP-t (0,15 százalék) adjunk. Másodvetéseink gondozása a legfőbb teendőnk ebben a hó­napban. A porhanyítás és ön­tözés a jó eredmény legfőbb feltétele. A salátapalánták már tűzdelhetők, az uborkát, zöldbabot se hagy­juk magára ebben a száraz me­legben. De gondoljunk a télre is, és a kései káposztaféléken kívül, amelyeknek palántáit már kiül­tet Vük, kései karalábét és téli retket még vethetünk augusz­tus elején. A Kék szalonna karalábé gu­mója gyors fejlődésű, nagy lapí­tott, gömb alakú, viszonylag kis lombú, őszi fogyasztásra és téli tárolásra igen alkalmas. A téli retek hasznos C-vita- min forrás éppen abban az idő­ben, amikor más nyers zöldség­félét már alig fogyaszthatunk. Az Erfurti kerek fekete héjú, fehér húsú retek, télire jól tá­rolható. Dughagymát is ültethetünk vagy magot vethetünk még. Ha öntözni tudjuk, őszre fogyaszt­ható zöld hagymát nyerünk. Terményeinket, a paradicso­mot, uborkát, dinnyét idejében szedjük le, részint, mert a kö­vetkező termések jobban beér­nek, részint mert a termény ér­ték: ha magunk nem fogyasztjuk el mindet, értékesíthetjük. Ne hagyjuk rothadásnak indulni vagy az állatok, madarak marta­lékává válni. Ismételjük meg a paradicsom gombabetegségei elleni védeke­zést, amelyre főleg a paradi­csomvész folyamatos fertőzési veszélye miatt van szük­ség. Dithane M—45-tel (0,2 százalék), Antracollal (0,2 száza­lék), vagy Orthociddal (0,3 szá­zalék) permetezzünk, ügyelve a várakozási idők betartására. A Dithane és az Antracol szedés előtti élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje 21 nap — kon­zervipari értékesítésénél 10 nap —, az Orthocidé 14 nap. Takácsatka-fertőzés esetén Pol-Akaritox-szal (0,2 százalék) permetezzünk. A védekezésre zeller , bab, paradicsom növé­nyeinken kerülhet sor. A virágoskert augusztus elsején elég sok gondot ad. A nagy me­legben növényeink — különösen a vízigényesebbek — eltikkad­nak, fonnyadoznak, sőt talán végképp el is száradnak. Az agerátum, a szalvia, a pe­tunia vízigényesek, és nem le­het eleget öntözni azokat, külö­nösen, ha erős napsütésnek ki­tett helyekre ültettük. Előfordul, hogy a Klárika gyorsan elvirág- zott, magba ment és lombja tel­jesen elszáradt; ilyenkor ki kell szednünk az elszáradt maradvá­nyokat és helyüket pótlólag be kellene valamivel ültetni. Mi legyen az? Muskátlit még vásárolhatunk a piacokon; a virágzó gyökeres tövek szépek, és bár szeretik a vizet, de a napfényt is jól tűrik. Ha vetettünk kétnyári virágokat, azok palántáit is tűzdelhetjük a megüresedett helyekre. Ha ilye­nek nem állnak rendelkezésünk­re, akkor már magot érlelt éve­lőkből vethetünk az üres foltok­ra. Ha azonban ilyen sincs ker­tünkben, nem marad más hátra, minthogy fűmaggal vessük be a kikerült virágok helyeit A dália, gladiólusz javában vi­rítanak. A hervadt virágokat mindig távolítsuk el, ne csúfít­sák el kertünket. Mindkét nö­vény meglehetősen vízigényes, tanácsos hetenként kétszer, ala­posan, árasztva beöntözni. Dísznövényeinket csak akkor kell permeteznünk, ha a takács­atkáik vagy a levéltetvek újabb felszaporodását észleljük. Ebben az esetben Foszfotionnal (0,2 szá­zalék), vagy Bi 58-cal (0,1 száza­lék) védekezzünk. Korszerűség, minőség = több szabad idő 706-os típusú Automata mosógép ÁRA: 8800 FORINT Üjabb vásárlási kedvezmény 20 százalékos OTP-iiile’afcció Hajdúsági Iparművek, Debrecen 1. Pl: 126 Öntözés = többletjövedelem Ä vízért és a víz elten való küzdelem mezőgazdasági üze­meink alapvető feladatai közé tartozik. E két feladat végre­hajtásában a mezőgazdasági üzemek és a vízügyi szervek kö­zös tevékenysége alapvető követelmény. E két ponton, az egymásrautaltságból eredő közös jó munka a mezőgazdasági üzemek termelésbi ztonságáit növelik, többletbevételükéit fo­kozzák. A vízért és a víz elleni küzdelem nem választható él egy­mástól; a szélsőséges időjárás kapcsolja őket egymáshoz. Az 1971. évi tapasztalatok nem egyeznek meg a fentebb leírtakkal. Az 1970. évi víz elleni küzdelem háttérbe szorí­totta, elaltatta a mezőgazdasági üzemeink egy részénél a ví­zért való küzdelem fontosságát. öntözőszivattyús gépegységeiket bevetették a víz ölteni küzdelembe, azok műszaki állapotát a belvízi szivattyúzás megviselte és nem gondoskodtak egy részük kijavításáról, azoknak az öntözésbe való bevonásáról, azzal az indoklással, hogy4 az 1970-es esztendő anyagilag megviselte a gazdasá­gokat, s pénzeszközeiket a talajművelő, betakarító- és szál­lítógépeik karbantartására és pótlására használták fiel. Az, hogy a mezőgazdasági üzemek pénzeszközeiket ho­gyan használják fel, szuverén joguk. Azonban tegyük hozzá azt is, amit az öntözés háttérbe szorítása miat^ veszítettek. Hordozható esőztető berendezéssel öntözhető terület területünkön 11200 ha Ennek a területnek 50 százalékán nem folytattak öntözést; Ha 5600 ha területen egyenlő megoszlásban lucernát, kuko­ricát, cukorrépát öntöznek 42 560 000 Ft bruttó termelési értéktöbblet jelentkezett volna. Az öntözés költsége 2700 Ft/ha = 15 288 000 Ft. így az esőztető öntözőberendezések üzemeltetésének mellő­zéséből származó veszteség 27 272 000 Ft. A berendezett felületi öntözőkapacitás a rizstelepek nél­kül 5000 ha, ebből 2500 ha-t nem öntöztek. A terület nö­vényi állománya legelő, rét és lucerna. Ha a 2500 hektárnyi területet egyenlő megosztásban a há­rom kultúrára vonatkozóan megöntözik, akkor az 9 000 000 Ft bruttó termelési értéktöbbletet, bevételt eredményez. Az öntözés költsége 1980 Ft/ha = 4 950 000 Ft, így a felületi öntözőtelepek üzemeltetésének elhanyagolásá­ból származó veszteség 4 050 000 Ft. A két öntözési mód bevételi vesztesége 31 322 000 Ft. 1 díb MA 200-as berendezés értéke 320 000 Ft, melynek 50 százalékát, 160 000 Ft-o4 fizetik a gazdaságok. A kiesett bevéteM veszteségből 196 db MA 200-as berendezést tehetett volna vásárolni. 1971-ben az öntözéskapacitás teljes kihasználása nem te­hetséges, mivel az öntözésre való felkészülés sem történt meg. Ez évben az öntözőberendezések üzembe helyezésének a lehetőségei még az öntözési idény alatt, elsősorban a bú­zatarlókban elvetett másodvetések, továbbá a szálas takar­mányok kétesztő öntözésére szorítkozhat. Érdemes felkészülni a kalászos vetések magágy-előkészí­tési munkák előtti öntözésére, ahol a lehetőségek megvannak. A jelenlegi helyzet fel kell hívja a figyelmet a jövő óv öntözési feladataira. Az öntöző gazdaságoknak már most kell gondolkodni ön­tözőberendezéseik alkatrészellátásáról, a tél folyamán pedig az öntözőgépek és berendezések kijavításáról. öntöző szakembereikkel készíttessék él az 1972. évi öntö­zési és technológiai tervet, s ahol öntöző szakember nem áll rendelkezésre, vegyék igénybe a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság, a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a Vízgazdálkodási Társulatok mezőgaz­dasági szakembereinek és szaktanácsadóinak munkáját. Az 1972. évi munkaügyi tervükben szerepeltessék az öntö­zéshez szükséges munkaerőt, ne hagyják figyelmen kívül a diákok foglalkoztatásának lehetőségét sem az iskolai szüne­tek alatt. A felületi öntözőtelepek vízellátó és lecsapoló mű­vednek a karbantartását a késő őszi és a téli időszak alatt szükséges elvégezni. E feladat elvégzéséhez műszaki segítsé­gért folyamodjanak a már fent említett szervekhez és a Vízi­ügyi Igazgatóság szakaszmérnökségeihez, illetve azok mű­szaki gárdáihoz. Azok az öntözőgazdaságok, amelyek öntözést irányító szakemberekkel nem rendelkeznék, az öntözés le­bonyolítása érdekében éljenek a szaktanácsadód hálózat igénybevételének lehetőségével Ekkor, és csak ekkor válhat a két — a vízért és a víz elleni — harc a termelés biztonságát, a többtermelést előse­gítő eredményes munkává. A vizügyi szolgálat akár csapadékos, akár száraz évjáratú időszakkal áll szemben, a szükséges — a berendezett kapa­citás igényeit kielégítő — öntözővíz-mennyiséget főművein biztosítja. Ez komoly népgazdasági kiadást jelent. A vízdíj­bevétel viszont a kiadásnak csak mintegy egynegyedét fe­dezi. öntözőgazdaságaink ezt nem hagyhatják figyelmen kívül! Ne tévessze meg mezőgazdasági üzemeinket a tenyész- időben egyszer-máskor lehullott 10—15—20 mm-es csapadék, amely miatt leállítják öntöző-berendezéseiket, holott 40—60 vagy akár 100 mm-re volna szükség a növényi étet számára a kiadagolt műtrágya hasznosulásához, a többlettermés biz­tosítása érdekében. öntözni azért öntözünk, hogy biztonságosan termeljünk és termésátlagainkat növeljük. Működési területünkön a szarvasmarha- és sertéstartás, valamint -tenyésztés fellen­dülése jelentős, ezek takarmányszükségletének biztosítására elengedhetetlenül szükséges az öntözőkapacitás kihasználá­sa és fejlesztése. (x) KÖRÖSVIDÍÍKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG *

Next

/
Oldalképek
Tartalom