Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

Hét hónap alatt 564000 tonnával kevesebb tüzelő fogyott Bőséges kínálat, kevés a szállítási kapacitás A korábbi években a lakosság panaszkodott a tüzeiőkeresikede- Jenare ,most akár fordítva is le­hetne. Az év első felében ugyan­is 504 000 tonnával, júliusban újabb 60 000 tonnával kevesebb tüzelőanyagot vásároltak, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. Július 30-ig tartott akció­ban a vártnál jóval kevesebb — Miért van időközönként áramszünet Békéscsabán? Békéscsabán mostanában egy- egy kerületben áramszünetet tartanak a nappali óráikban. A DÄV Békéscsabai Üzemigazga- .tésága erről hirdetés útján előre tájékoztatja a lakosságot. Megkérdeztük Treül Károly- tói, az üzemigazgatóság vezető­jétől] 104 600 tonna tüzelőt adtak el, sok helyen 20—30 százalékos, összesen 4,9 millió forintos en­gedménnyel, de korántsem me­rítették ki a kedvezményes kere­tet. A kisebb kereslet nem magya­rázható még az olaj- és a gáz­tüzelés elterjedésével. A TÜKER piackutatása szerint ugyanis igen sok helyien maradt a hosz- szú tél után is 5—8 mázsa tüzelő a pincékben, s miután a keres­kedelem készlete nagy, a válasz­ték bőséges, a lakosság későbbre halasztotta a téM fűteni való be­szerzését. A tavalyi jó ellátásit jelentő 8,3 millió tonnás forgalommal szemben — annak ellenére hogy a gáz- és az olajtüzelés terjedé­se miatt a szilárd tüzelőanyagok iránti igény 2 százalékos csök­kenésével számolnak — 8,8 mil­lió tonna tüzelőanyagról gondos­kodtak. Jelenleg országosain bő­ségesek a készletek a kínálat és a választék szinte tökéletes, mindenféle tüzelő kapható. Mi­nőségi probléma sincs, bár sok a kevésbé kedvelt közép-dunán­túli szén. Orosházára ás Kondorosra látogatott kedden a VOP küldöttsége Tegnap délután elutaztak vietnami vendégeink —■ Mi az óláa az áramszünet­nek és várhatóan meddig tart? A válasz a következő volt: •— A hibák megelőzését szol­gálja, hogy a DÁV szakemberei meghatározott időszakonként ellenőrzik és karbahelyezik a toanszformótorállomásokait, kap­csolókat; kábelfejeket. Ez a munka Békéscsabán folyamato­san előreláthatólag az év végé­ig tart, s közben — ahol a sze­relők dolgoznak — természete­sen áramtaianífami kell a veze­tékeket. Emiatt egy-egy fogyasz­tónál legfeljebb néhány napig szünetel az áramellátás. Per­sze — mint ahogy ez már köztu­dott — csak nappal, hogy este mindenütt legyen világítás, a lakosság nézhesse a tv-t és hasz­nálhassa a háztartási gépeket Etmnyft turistaszemmei néz­ve. A példákat és hasonlato­kat tovább szaporíthatnám, de nem ez a célom. A kép, ame­lyet itt bemutattam, egyesek — a mi hiányainkat a magyar eredményekkel egybekötve — felfoghatnánk úgy is, hogy ilyen eredmények láttán ne­künk, lengyeleknek okunk van az elkeseredésre. A valóság­ban azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. Nem turista­ként utaztam Magyarországra. Két héten át sok közgazdász- szal, gazdasági vezetővel foly­tattam beszélgetést és kerestem a választ arra a kérdésre, ho­gyan csinálják? Hogyan érték el ezt a konjunktúrát, amely gyorsan és láthatóan jelentkezik a piacon és a mindennapi élet­ben? Az igazat megvallva akkor, amikor a varsói repülőtérről felszállt a repülőgépem, még azt hittem, hogy ez a válasz tulajdonképpen már meg is van, csak azért utazom, hogy még egyszer ellenőrizzem és ki­egészítsem. A lengyel turisták többsége és mindazok, akik be­hatóbban érdeklődnek a gaz­dasági kérdések iránt, a ma­gyar sikerek forrásáról szólva habozás nélkül kijelentik: az új gazdasági modell... Ezzel a kész felelettel tar­solyomban kezdtem meg ma­gyarországi „felderítésemet”. Ma azonban egyáltalán nem vagyok már olyan biztos eb­ben a válaszban. Félreértés ne essék: lelkes híve voltam és vagyok az új magyar gazdasági mechaniz­musnak. Helyesnek tartom fő A jő felkészülés, a kedvező helyzet ellenére előfordulhat, hogy a szezonban gondot ókoz majd az ellátás. Nem a kínálat­tal lesz baj — bár problémát okozhat, hogy a tömeges meg­rendeléseiket nem tudják teljes egészében friss szénnel kielégí­teni —, hanem a szállítással. Ha mindenki közvetlenül a fűtési idény előtt egyszerre akarja megrendelni a tüzelőt, óhatatlan a torlódás, sókat kell várni a le­szállításra. Most még van idő, sokat lehet még tenni a szezonig. Ajánlatos minél előbb megkezdem a tüze­lőbeszerzést, mert a szeptember közepe után, októberben fel­adott megrendeléseket képtele­nék lesznek rövid idő alatt tel­jesíteni. (MTI) irányait és alapelvert épp úgy, mint részmegoldásait. De egy­általán nem vagyok biztos ab­ban ,hogy a konjunktúra és előrehaladás külső megnyil­vánulásai valóban e mechaniz­mus eredményei. Egész magyarországi tartóz­kodásom alatt egy sajátos szemszögből próbáltam megítél­ni a látottakat. Abból a szem­szögből, amely talán valameny- nyi lengyelre — anno Domini 1971 — jellemző. Miközben elismertem a magyar megol­dások hatékonyságát, ugyan­akkor azt mérlegeltem, meny­nyiben használhatók ezek a megoldások nálunk. Feltéve, ha mi is ugyanilyen vagy igen hasonló gazdasági modellt vá­lasztanánk. országunk közvé­leménye hasonlóan gyors, ha­tékony és hatásos eredménye­ket várna, amilyenek Magyar- országon tapasztalhatók Már­pedig, ha helyes a fentiekben megfogalmazott állításom, hogy ti. a hatékony és hatásos ma­gyar eredmények nem közvet­lenül az új gazdasági modell­ből erednek, akkor nyilvánva­ló, hogy a magyarhoz hasonló prosperitásra nálunk nem­igen lehet számítani. Látszólag csak alig észreve­hető fogalmazásbeli finomsá­gokról, különbségekről van szó. E különbségek mégsem lébe- csülendőek. Negatív tapaszta­lataink sokasága arra figyel­meztet, nem szabad megenged­nünk magunknak azt a luxust, hogy a társadalom újabb csa­lódást éljen át és a társadalmi remények a gyakorlat kemény falába ütközve összeomoljanak. Keddiéin délelőtt a Vietnami < Dolgozók Pártjának tanulmányi! küldöttsége a Gépjavító Vállalat orosházi gyáregységébe látoga­tott Baukó Mihálynak, az MSZMP Bók« megyei Bizottsá­ga Gazdaságpolitikai Osztályá­nak vezetője kíséretében. A ven­dégeket a városi pártbizottság titkára, Ambrus Pál és Mihály András, a városi tanács elnök- helyettese, valamint Páli Sán­dor, a gyáregység párttitkóra és Boros János, a gyáregység igaz­gatója fogadta. Megyénk vendé­geit Boros János igazgató tájé­koztatta a gyáregység szervezeti felépítéséről, termelési profiljá­ról. Ezután megtekintették az üzemet. Délután a küldöttség az oros­házi Űj Élet Termelőszövetke­£ ■ ■ * ■ ■ Azaz pontosan él kell külö-: nitenünk Magyarország jelen- ■ légi gazdasági és társadalmi ■ valóságában azt, ami a kedve- ■ ző körülményekből ered és azt, : ami az új modell következmé- • nye; ugyanakkor külön-külön ■ kelj szemügyre vennünk ennék ■ az új modellnek az előnyeit és : fogyatékosságait. ■ Hadd mentsem fel közvélemé. s nyűnket, amely nem tett ilyen ; megkülönböztetést: a magyar ! közvélemény sem differenciál í túlságosan e kérdésben. A sze- 5 gedi gyorson együtt utaztam ■ egy fiatalemberrel, aki másod- ■ éves joghallgató, ugyanakkor • egy évig tanult a közgazdasági : egyetemen is. Azaz „közgazda- ; sági tudata” az átlagosnál jó- ; val magasabb, jobban kiisme- • xi magát a bonyolult gazdasá- i gi öszefüggésekben és feltété- : lekben. Mégis, az új gazda- ■ sági modell eredményeiről szól- ■ va elsősorban az üzleteket, a ■ korszerű portálokat, a közelié- \ tás megjavulását emeli ki. Má- : sodik helyen említi a keresetek ■ növekedését, harmadik helyen ■ a termelési szférában uralkodó • légkört, a vállalatvezetők na- 5 gyobb önállóságát, a piaci el- i látás és az export szemipontjá- • ból hasznos kezdeményezési ■ szabadságot. így értékeli a helyzetet a ! gazdasági kérdésék iránt ér- : defclődő fiatal egyetemista. Egy ; átlagos magyar állampolgár ■ számára pedig az új modell a \ gazdasági helyzetnek a piacon j érvényesülő javulását jelenti. ! ■ (Folytatjuk) ■ A küldöttség ismerkedik a Gépjavító Vállalat orosházi gyáregységének termékeivel. (Fotó: Demény Gyula) zetben találkozott a közös gaz­daság vezetőivel és tagjaival. Varga Mihály, a termelőszövet­kezet elnöke és Gyulai József, a termelőszövetkezet párttdtkára tájékoztatta a vendégeket a kö­zös gazdaság életéről, majd meg­tekintették az országban egye­dülálló libatenyészetet és a hí­res versenyló-istállót. Ugyanezen a délutánon még ellátogattak Kondorosra, ahol a Dolgozóié Termelőszövetkezetének vezetői fogadták vietnami vendégeinket és mutatták a sertéslkombinátot és zöldségtermelő kertészetüket. Tegnap délelőtt 10 árakor a tanulmányi küldöttség konzultá­ciós megbeszélésen vett részt a megyei pártbizottságon, ame­lyen jelen voltak Supála Pál és Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kárai, valamint Baukó Mihály és dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetői. A megbeszélésen Nguyen Xuan Truong, a küldöttség vezetője köszönetét mondott a megye ve­zetőinek azért a segítségért, amit a rövid egy hét alatt a ta­nulmányi küldöttségnek nyújtot­tak. Délután a baráti vietnami nép küldöttei dr. Rusznák János RíáSretóben elutaztak megyénk­ből. B. 3. Árubemutató a színházban Esztendők óta hagyomány miár, hogy egy évben egyszer — álta­lában augusztus közepén — áru­bemutatót tartanak a Békés me­gyei Jókai Színház előcsarnoká­ban. Az idén a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalat, a RAVILL, a Tiszai Vegyi Kombinát, a BUDALAKK és a Szolnok—Békés megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat rendez közös ki­állítást, ahol az elektromos ház­tartási gépeket és híradástechni­kai cikkeket ismertetik meg a nagyközönséggel. Az árubemu­tató — amely augusztus 15-ig fo­gad látogatóikat — csütörtökön délelőtt 10 órakor nyílik. Au­gusztus 20 és 25-e között ugyan­csak a Jókai Színház előcsarno­kában rendezik meg a „Csináld magad” című festékbemutató kiállítást. Születésem óta városban élek, 1 s a falusi életről csak vajmi ke­veset tudtam. Nemrég alkalmam | nyílt kirándulni egy Nógrád me­gyei kis faluba, és megismer­kedtem egy kicsit az ottani élet­tel. Nekem ott minden új volt, felfedezés. Elsősorban az emberek egysze­rűsége ragadott meg. Ez uralja ruházatukat, gondolkodásmódju­kat. Megszokott, hogy vasárna­ponként öregje, fiatalja a temp­lomba megy. Régi időket idéző „menet” ez, amikor keserves éle­tüket fohásszal enyhítették az emberek. Ma inkább az ünnep­lés jegyeit hordja magán: együtt lenni, együtt örülni. A fiatalok pedig már különösen nem a fo­hászért mennek, hanem a szü­lők, a nagyszülők akaratára jár­nak a templomba. De a szépség, a vidámság továbbhordozói, ők, és addig kedvvel mennek, amíg az együttlét örömeivel találkoz­nak, A komorságban, a földön- túliságban, amit a templom falai árasztanak, nem lelik örömüket, hiszen sok ismeretük van a ter­mészetről, tudják, hogy attól füg­günk, de azt is tudják, hogy az ember képes elhódítani annak szépségeit. Erre bizonyság az emberiség eddigi története. Bi­zonyság rá; hogy napjainkban a világűr meghódítására indult már el az ember. Ugyanakkor az ottani fiatalokat kétségek gyöt­rik, hiszen a falusi élet sok min­denben különbözik a várositól. A kis faluban az emberek leg­több idejüket otthon töltik. A há­zi s a házkörüli munka egész ide­jüket elrabolja. Sok háztartásból hiányzik az olyan dolog, mely egy városi háztartásban termé­szetes, s náluk luxuscikknek szá­mit, mint mondják: az csak az uraknak van. Sok-sok idő kell még ennek megváltoztatására. Örülök, hogy az ottani embe­rek közt lehettem, mert így ösz- szehasonlítást tudok tenni a vá­rosi és a falusi élet között. És megértem azt a törekvést, miért támogatják a tanulásban a falusi fiatalokat. Hiszen ők vannak so­ron, hogy változtassanak, hogy továbbformálják a falut. A jö­vő ezt megköveteli. Cserei Mária gimnáziumi tanuló Egy kis faluban

Next

/
Oldalképek
Tartalom