Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
Szerencséién útelzárás Néhány nappal ezelőtt meghozták a határozatot, mely szerint Békéscsabán a KISZ-tábort a Gyulai úttal összekötő bekötő utat az átmenő forgalom elől elzárták és a KPM Autótanintézetének adták gyakorló pályának. Az Élővíz-csatorna bal partján, tehát még a híd előtt elhelyeztek két táblát. Az egyik az egyéb veszélyre hívja fel a figyelmet, a másikat pedig a 'gépjárművek átmenő forgalma tilos aláírással látták el. A Gyulai útnál, a bekötő út torkolatánál hasonló táblákat raktak ki. Aki az előzőeknek megfelelően határozott, bizonyára nem ismeri ennek az összekötő útnak a jelentőségét. Annak idején nem azért építettek új hidat az Élővíz-csatornán, mert a Lencsés! út és a Gyulai út között nem volt erre szükség. Erre a bekötő útra a közlekedésnek rendkívül nagy szüksége van! A nap minden órájában szinte félpercenként futnak rajta végig a járművek, illetve futottak amíg szabad volt. Nagy tehergépkocsiforgalmat is lebonyolítottak itt, hiszen az Állatforgalmi Vállalat, a Május 1 termelőszövetkezet más úton egyszerűen nem tudja megközelíteni telephelyét, illetve művelt területét. Ezen túl kénytelenek lesznek a városon keresztül hurcolni szénával megrakott pótkocsijaikat vagy pedig zöldtakarmányt szállító eszközeiket. Sehogy sincs jól ez az egész útlezárás. Valami más megoldást kellene találni ahhoz, hogy az Autóközlekedési Tanintézet a gépkocsivezetés fortélyaira megtaníthassa a vizsgára készülőket. Az utóbbi években több ilyen tanulópályát jelöltek már ki gyakorlótérnek, ahonnan az intézet végsősoron a lakosság kérésére — mint az utóbbi esetben a Szőlő utcából is — kénytelen volt más helyre költözni. Érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy nagyon fontos közútjainkról miként lehetne a tanintézet gyakorlópályáját elkülöníteni. Egy külön erre a célra készített és berendezett gyakorló teret kellene építeni, legalább olyan széleset, mint az előbb említett bekötő út és olyan hosszút, mint amennyit oktatásra ebből most igénybevettek. Ebben az esetben zavartalan lenne a közlekedés, és za- vartalanul készülhetnének vizsgára a leendő gépjárművezetők is. (dupsi) mint az árak. 1960-ban az én havi átlagom 2100 schilling volt, most pedig 2500. Tíz év alatt csakúgy, mint a legtöbb munkatársam, 20—25 százalékos béremelésben részesültem. Nem nehéz kiszámítani, hogy a legfontosabbakkal, az élelmiszerárakkal a jövedelem nem tartja a lépést. — Aki szénnel fűt, mint például én is — folytaja — annak 1 mázsa kokszért az egykori 70 helyett most már 156 schillinget kell fizetnie. — Bizony, azt is meg kell fontolni, hogy az ember menjen-e moziba, mert egy belépőjegy 6-ról 12—20 schállingre emelkedett. — Az igaz — kapcsolódik a vitába Johann Bauer, grázi textilgyári csoportvezető —, hogy a tömegesen gyártott ruha, cipő, háztartási eszköz, divatcikk, zsilettpenge ára csökkent is. S a magyar autós turisták, akik néhány vagy több napra élelemmel megrakva érkeznek, itt tévednek akkor, amikor a 6—8 schillinges nylon harisnyát, a 75 schillinges férfiinget, vagy akár az 1 schilling 50 pfeninges Silver pengét megvásárolják. Néhány tucat olyan fogyasztási eszköz alapján vélekednek az osztrák árak. ról, amelyről jól tudom, hogy nálunk olcsóbbak, mint Magyarországon. Pedig az életről csak akkor lehet véleményt mondani, ha mindent figyelembe veszünk, az étkezést, a ruházkodást, a lakbért, a szórakozást és még sok egyebet. Pirosabb lesz a paprika Az utóbbi éveikben a nemzetközi piacon egyre több ve- télytársa lett a magyar paprikának. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a spanyol és a magyar fűszeráru teljes egészében uraL kodott az európai és az amerikai piacon, napjainkban már szorosan felzárkózott termékével Marokkó, Jugoszlávia és Bulgária is. A konkurensek több színanyagot tartalmazó, bőven termő fajtái veszélyeztetik a magyar paprika hírnevét. Mindez a paprikatermelés gyors fejlesztését követeli. Ezért Sürgető az új fajták előállttá- 5 sa és elterjesztése. Kalocsán, • valamint a szegedi kísérleti in- ! tézetben már találtak magas, S pirosabb színanyagtartalmú, 5 bőven termő hibrideket, ame- • lyek közű; az elmúlt napokban ■ kettőt fajtává nyilvánítottak, to- ■ vábbi hármat pedig előzetes : elismerésben részesítettek. Az ; új szegedi és kalocsai papri- ; kák, valamint tíz ígéretes faj- 5 tajelölt biztosítja a jó minő- ; séget. A termelési költségeket • új agrotechnikai módszerekkel; csökkentik majd. . r <■ ••••••• •■■■• v. .• & & ss r « Jelentős közművesítést program — Megkezdték az önkiszolgáló bolt építését — Tizenötmillió forint községfejlesztésre Bacsón (Tudósítónktól) A múlt hónapban tanácsülésen tárgyalta meg a bucsai tanács a IV. ötéves terv célkitűzéseit. A következő ötéves tervben a községben jelentős beruházásokra kerül sor. Tervbe vették a község vízművesítését, a villanyhálózat bővítését, több mint két kilométer járda burkolását. Jelentős összegeket fordítanak a kulturális intézmények és az önkéntes tűzoltótestület támogatására. A tanácsnak a IV; ötéves tervben célkitűzései megvalósítására 15 milllió forint áll rendelkezésre. A tanács, bár a társadalmi munka összegét nem határozta meg, számít a község lakosságának aktív támogatására is. Elsősorban a vízműve- sítési és a járdásítási program megvalósítása terén. A tervidőszakban a község termelőszövetkezete, az Új Barázda Termelőszövetkezet is nagy beruházásokat valósít meg. Ebben az évben nyolcmillió forintból üzenni utat építenek, a belvíz levezetésére pedig 16 millió forintot fordítanak. Az állattenyésztés nagy arányú fejlesztési programjának keretén belül kerül sor egy 100 férőhelyes istálló megépítésére. Az ÁFÉSZ a jövő esztendőben fejezi be, egymillió 200 ezer forintos beruházással, egy önkiszolgáló háztartási vegyesbolt, valamint a falatozó építését. A tervidőszak utolsó két évében látnak hozzá egy mo- ! dern étterem építéséhez. A ki- i vitelezésre hárommillió forintot 5 irányoztak elő. * Sz. A. S Az eleki téglagyár Dózsa György ötszörös szocialista brigádjában ac asszonyok és lányok naponta (egyenként) több mint 7000 téglát raknak le a kocsikról, aminek az összsúlya meghaladja a 250 mázsát. Á nők szorgalmas munkájának is köszönhető, hogy a gyár sikeresen teljesítette első félévi nyerstéglagyártási tervét. Fotó: Barnácz István >*»*B«BBBBa*sfts»aBRa*ffBBB •»<*•» 9»BBSB»BaBRSBraaaB*BBKRRBBRBaBRnaaaBaiftaaaB»aa»«aa*c*BaM«» Mindenki egyet akar A sikeres munka titka a B LiliV gyulát gyáregységében Az 1960-as évek közepén gondokkal küzködött a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregysége. Sokáig emlékezetes marad, hogy 1965 I. negyedévi termelési tervét mindössze 30 százalékra teljesítette. Korszerűtlenek yoltak a gépek, berendezések és a technológia sem felelt meg a követelményeknek is. Az üzemet 1965 januárjában vette át a BUBIV. Az örökségnek kezdetben nem sok hasznát vette. Először is rendet kellett teremtenie. Több millió forintot fordított fejlesztésre, új üzemrészek kialakítására és gépek beszerzésére. Egyelőre azonban a munkások helyzete nemigen változott. Keresetük alig volt, emiatt sokan elmentek. A gazdasági vezetés és a szakszervezet között főleg az alacsony bérek miatt éles vita támadt. A szak- szervezet követelte, hogy a dolgozók előző keresetüknek legalább 80 százalékát kapják meg. A termelés szintje azonban olyan alacsony volt, hogy a követelést nem lehetett teljesíteni. A fejlesztés eredménye 1966- ban kezdtg éreztetni a hatását, és az 1967-es esztendő már nem zárult veszteséggel. A gazdasági vezetés és a szakszervezet között a viták — legalábbis lényeges kérdésekben — kezdtek megszűnni. A vállalat érdeke a% első Xllioh József, aki a legnehezebb időszakban lett a gyáregység igazgatója, először érthetően a termelés megszervezését helyezte előtérbe. Csak amikor a szakmai irányítás rendezetté vált. tudott nagyobb energiát fordítani a dolgozók gondjainak megoldására. Akkor ő már több mint másfél évtizede dolgozott a gyárban. Szakmunkásként kezdte, wbbbbbbs s — Beszélték arról, hogy Ma- ■ gyarországon majdnem annyi- S ért üdültek, mint amennyibe: Bécsben vagy Grázban a ház-;: tartás kerül. Csak a kedvezőbb ■ üdülési árak miatt töltötték a ■ Balatonon a Duna-partján, vagy ! a Mátráiban a szabadságukat? Ü — kérdezem; — Erre az észrevételre hadd | válaszoljon a szakember — szó. jj lalt meg Franz Strasser, linzi : szállodai alkalmazott: mn meg i i eil 11, uucwöcij ±iU.ijuí m szállodai alkalmazott: — Ritka az*a turista, akinél; nem számít, hogy mennyibe j kerül a szálloda, a kemping, az | étkezés és a szórakozás. Ezek ■ Magyarországon valóban ol- j csók. De van ennél is fonto- í sabb: Azt hiszem, hogy a ma- j gyarok csak azt tudják, hogy ] a konyhájukat szeretik, de nem i ismerték fel azt a nagy érté- j két, hogy kedvességgel milyen ] otthonossá teszik a külföldiek ] üdülését. — Nálunk sokkal több ide- j genforgalmi szakember, vendéglő és szálloda van, mint a szomszédos Magyarországon. Ám amit nem lehet anyagiakkal kifejezni, a vendégfogadás légkörét, abban azt hiszem, Magyarország a világon mindenkit megelőz. Érdemes lenne ezt a nagy értékű lehetőségüket sokkal jobban hasznosítani. Jólesett a beszélgetés, sok értékes gondolat cserélődött ki, szívesen emlékezem az emberekre, gondolataikra, őszinte véleményükre. Lónyai Sándor (Vége) majd művezetői beosztásba került. Később szb-titkár, majd a pártalapszervezet titkára is lett, ami jó előiskola volt számára. A döntések előkészítésébe egyre jobban bevonta a párt-, a KISZ-alapszervezet vezetőségét és a szakszervezeti bizottságot. Velük egyetértésbén határozta el a műhelyelszámolás bevezeté. sét 1968-ban, aminek a kedvező hatása hamarosan megmutatkozott. Velük egyetértésben dolgozta ki többek között az üzem házirendjét, határozta meg a vidékről bejárók munkakezdésének idejét, alakította ki a bérezés formáját és készítette el a műszaki intézkedési tervet. Az ilyen együttműködés nemcsak azért hasznos, mert sok új gondolatot ad, hanem azért is, mert a döntést, amellyel a társadalmi szervezetek előzőleg egyetértettek a dolgozók körében megmagyarázzák, indokolják. Mindnyájuk álláspontja lett hogy a vállalat érdeke az első. Az eredmény visszahat a dolgozók keresetére és a gyár fejlesztésének lehetőségére. A munka- és a szociális körülmények csak az elért gazdasági eredmény alapján javíthatók, aminek viszont a feltétele a termelékeny- sék növelése. A „bűvös kört” pedig a szervezettség és a fegyelmezett munka zárja be. Használják ki a munkaidőt Ma már nincs vita a gazdasági vezetés és a szakszervezet között. Papp László szb-tikár az érdekvédelem fontos feladatának tartja, hogy a szakszervezet a termelést elősegítse. Erről így beszél: — Mi például figyelemmel kisérjük, hogy melyik üzemrészben nincs kihasználva kellően a munkaidő és hol lennének képesek többre is a dolgozók. Rendszerint ők magúk juttatják ezt a tudomásunkra a bizalmiak útján. Az is előfordult már, hogy Illich József igazgató „kész helyzet” (Jé állította a szakszervezetet. A dolgozók kérésére például hűtőszekrényt vásároltatott, hogy a védőitalt abban tartsák és tréfásan megkérdezte az szb- titkártól: — Hát ti nem törődtök a dolgozókkal? Az igazgató javasolta azt is, hogy létesítsenek büfét. A gyárban sok asszony dolgozik, főleg nekik jelent könnyebséget, hogy munkaidő után helyben tudnak bevásárolni. Papp László nagyon hasznosnak tartja, hogy az igazgató a szakszervezeti bizottság ülésein rendszeresen részt vesz és az ott felvetődő kérdésekre választ ad. Az eredményesebb munkát segíti elő, hogy a központ a szakszervezeti titkárt bevonja a vezetőképző tanfolyamokba, és így ő is áttekintést nyer a vállalat egész tevékenységéről Jó az üzemi légkör A gazdasági vezetés és a szakszervezet egyaránt felismerte az együttműködés hasznosságát, azt, hogy a gyár és a dolgozók érdeke elválaszthatatlanul összefügg egymással. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy ma a legjobbak között emlegetik a BUBIV gyulai gyárát. A vállalat a tavalyi eredménye alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A kimagasló sikerhez a gyulai gyáregyséig is hozzájárult, mégpedig azzal hogy a termelési értéke a tervezett 53 millió forint helyett 57 millió forint volt. 2 és félmillió forint helyett pedig 3 millió 400 ezer forint nyereséget ért él. Az idei első félévi eredmény továbbá javulását mutatja, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest a termelés (valamivel kevesebb létszám mellett) 15 százalékkal emelkedett, ami főként a jó üzemi légkörnek, a fegyelmezett munkának tulajdonítható. A vállalati nyereség lényegesen magasabb a tavalyinál. Ilyen viszonyok között megvan a lehetőség a bérszint emelésre és a további műszaki fejlesztéshez szükséges alapok megteremtésére. A gyárnak nincsenék munkaerő gondjai és egyre inkább megtiszteltetésnek számít az, ha valaki ott dolgozhat. Pásztor Béla ’SAGm 1971. JÚLIUS X 3 A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT FELVESZ: GÉPKOCSIVEZETŐKET, GÉPKOCSIRAKODÓKAT, VILLANYSZERELŐKET, KŐMŰVESEKET, LAKATOSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT, HÜTŐGÉP-APOLÖKAT. (Fizetés megegyezés szerint.) Jelentkezés a vállalat felvételi irodájában, Békéscsaba, Orosházi u. 16. 2733T0 Nők a téglagyárban
