Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

/ A MEG Y £ / PART BIZOTTSÁG t S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÚLIUS 7., SZERDA Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Orvoslásra szorul a fogyasztói érdekek védelme II középtávú tervkészítés tapasztalatai a párt gazdaságpolitikai osztályvezetői előtt Több fontos téma mellett teg­napi ülésén a fogyasztók érdek­védelmének helyzetét vitatta meg a Békés ritegyej Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az elő­zetesen összeállított írásos je­lentés szerint megyénkben a keresikedelmá vállalatok és a fe­lette^ hatóságok sokat tettek a fogyasztói érdekek védelméért, ám a jó szándék legtöbb eset­ben csak szándék maradt. A ke­reskedelmi hálózatban végzett ellenőrzések utóbbi két évi ta­pasztalatait általánosítva el- mondható, hogy minden öt vá­sárlás közül egy esetben árdrá­gítás történik. Százból huszon­nyolc alkalommal észlelték súlycsomkítást vizsgálódásaik során az ellenőrök. Ez az arány a vendéglátóipar területén még rosszabb. Tíz vendég közül — szándékosan, vagy véletlenül — hármat károsítanak meg, vagy fogalmazzunk így, csapnak be. Feltűnően magas a különböző A vasárnap megnyílt IX. Nyári Eszperantó Egyetem hét­főn folytatta munkáját. Elsőként dr. Wemer Bormann egyetemi docens, a nyugatnémet eszperantó szövetség elnöke „Dürer és kora” címmel tartott előadást dia-filmek segítségé­vel. Ezt követően dr. Jean-Luc Tort«! a tudomány, nagyjai so­rozatban Pasteaur-ről tartott e.'és Jást. Ennek külön érdekei— ge volt, hogy a francia orvos dia-képeken mutatta be az or­vostudomány kiemelkedő alak­jának azokat a kísérleti eszkö­zeit, amelyekkel dolgozott Hétfőn délután a résztvevők ellátogattak a Dürer-terembe, ahol megtekintették a magyar grafikai kiállítás anyagát. Itt Szerdahelyi István igazgató mu­tatta be a kiállító csarnokot, majd a Gyulán élő Koszta Há­za festőméivésznő vállalkozott tárlatvezetésre. Ezt követően a városi tanácsháza dísztermében megkezdődtek az A és B nyelv­vizsgák. A vizsgabizottságban részt vett Radvánszky Emília és a jelenleg is érvényben levő esz­perantó szótár szerkesztője, Pe- ohan Alfonz. Tegnap, július 6-án kedden Gyulán a zeneiskola hangver­senytermében Ungár Imre Kos~ suth-díjas zongoraművész „A zene nagy magyar mesterei” so­rozatban Kodály Zoltán művé­szetéről, munkásságáról, életé­ről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Ezt követően dr. Batizi László tanár a Duna-.kanyarról be­szélt a résztvevőknek, majd délután folytatódtak az A és B nyelvvizsgák. Este a zeneiskolában Kodály- haneversenvt ha'1 «attak meg az epvetem résztvevői. Bár még eev év választ él a következő iubileumi Nyári Esz­perantó Eweterntn! a rendező szervek már elkészítették a X. árucikkek hibájából eredő rek­lamációk száma. Csak a cipő szakmában másfél millió forin­tot tesz ki a kifogásolt áruk ér­téke. A vásárlói érdekeket csor­bító kereskedelmi eljárás nyo­mán két esztendő alatt a vevőket 159 ezer forint értékben kárta­lanították, s több, mint félmillió forintot tesz ki a vállalatoktól, szövetkezetektől elvont jogtalan bevétel. Az ülésen elnöklő Klaukó Mátyás így összegezte a végre­hajtó bizottság álláspontját a fogyasztói érdekvédelem jelen­legi helyzetéről: a kívánt ered­ményt az erőfeszítések ellenére sem értük eL A fogyasztói ér­dekvédelem területén számotte­vő javulás nincs. Az ülésen hozott határozatok — amelyekre lapunkban még visszatérünk — hathatós intéz­kedéseket tartalmaznak a vá­sárlói érdekvédelem erősítésére. B. 1. Nyári Eszperantó Egyetem rész-) letes műsorát, amelyet a jeden-, legi egyetem résztvevői márj megkaptak. Érdekessége lesz a következő egyetemnek, hogy annak megrendezése az Eszpe­rantó Világszövetség védnöksé­ge alatt történik. Tegnap, július 6-án Gyulán tanácskoztak a párt megyei és járási, városi bizottságainak gazdaságpolitikai osztályveze­tői. A középtávú tervkészítés tapasztalatait beszélték meg. Az értekezleten részt vett SupaUi Pál, a párt megyei bizottságának titkára. A középtávú tervkészí­tésről Baükó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaság- politikai osztályvezetője mon­dott vitaindító előadást. Elkészült a nagy állami vál­lalatok, a kisipari termelőszö­vetkezetek, a MÉSZÖV, a MÉK, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közép­távú fejlesztési terve, melyben lényegében 7500 új munkahely létesítését jelölték meg. A tervkészítők általában jól ér­zékeltették az ipar és mező- gazdaság fejlesztését. Itt-ott a megvalósításra több variá­ciót dolgoztak ki, számításba vették az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek, vala­mint. a kisipari szövetkezetek termelési együttműködését, kooperációját is. A termelő­szövetkezetek terveiben több helyen tapasztalható a mecha­nikus vonás. Bbbői következik, hogy a részfeladatok kidolgo­zásában általában elmaradtak az állami gazdaságok színvona­lától. A középtávú tervek ké­szítői az előbbiek ellenére jól vizsgáztak. Tanújelét adták an­nak, hogy a gazdaságfejlesztő munkában képesek 4—5 évre előre gondolkodni. Baukó Mihály előadását vita követte. A vitában felszólalt Supala Pál elvtárs is. Méhkerék — fóÜaváros Zöldségtermesztők tapasztalatcseréje A Hazafias Népfront mező- gazdasági szakbizottsága, a Me. gyed Művelődési Ház és a MÉK közös szervezésében medgyes- egyházi, szarvasi, gyulai, békés­csabai és békési termelők láto­gattak tegnap, július 6-án Méh­kerékre. hogy a fólia alatti zöld­ségtermesztés helyi módszereit tanulmányozzák. Méhkeréken, amint azt Márk László tsz-ag- ronómus említette, 5—6 éve fog­lalkoznak fólia alatti zöldség, termesztéssel. A fóliával borí­tott terület éléri a 120 ezer négyzetmétert, a 12 hektárt. A községben működő ÁFÉSZ tár­sulás háromszáz szövetkezeti gazdát egyesít, akik ebben az esztendőben 55 vagon uborkát értékesítettek. Tavaly egész esz. tendőben 44 vagonnal adtak ed. Uborkatermésük csaknem 40 százalékát exportra szállította a békéscsabai MÉK. A termelő­szövetkezeti gazdák háztáji be­vétele, az 5—6 évvel ezelőtti ál­lapotokat figyelem!» véve ke­reken 6 millió forinttal gyara­podott. Nem csali féltéssel Soha nem volt ilyen gyermek- kultusz — hallani lépten-nyo- mom. Amelyik szülő „ad magá­ra”, gyermekének szép ruhát, modern táskát, tanszert, a leg­jobbakat vásárolja. Sokszor ere­jén felül is! Van ebben bizo­nyos emberi hiúság: „az enyém legyen a legkülönbb”! Nem ritika faluhelyen sem: zenére, idegen nyelvre járatják a család sze- niefényét Városon pedig külön torna, balett és a különböző sportok divatosak! Így van ez rendjén. Az ország gyarapszik, az emberek egyre jobban élnek, tehát életük ér­telmét. növekvő gyermekeiket ellátják mindennel, ami a jövő­ben szükséges lehet. De amíg felnő, amíg emberré lesz a gyer­mek? Nemcsak költség, idő és fáradtság szövődik anyagi mér­cével ki nem fejezhető „érték­ké”. Álmok és reményeik ölte­nek testet, gyarapodnak a hosz- szú hónapok, éveik kemény munkája nyomán, s egy-egy je­les állomás a tanévek végén a vizsgák sora, a bizonyítvány, s a nyári vakáció! Természetes szemérem tart­ja vissza a legtöbb embert at­tól, hogy számbavegye, felsorol­ja mi mindenről is mond le élet te során, mit áldoz a gyerek jö­vőjéért! S ez nem mérhető mindig forintban. Viszont az aggodalom és a féltés annál szé­lesebben árad, sokszor talán terhes is, de ki tud a túlfűtött érzelmeknek parancsolni? Ki az, aki nem figyeli titkon vizsgák idején ldssé megsápadó lányát, fiát? Valamely sportverseny után izzadó homlokát? Titokban hányszor leste az ember az óra mutatóját, ha sötétedett és ké­sett az autóbusz vagy a vonat? Bizony a félelemre, aggályra nem kevés az ok! Az újságok, a rádió fekete krónikái naponta adnak hírt sajnálatos balesetek­ről a közutakon, vasúton, sport vagy kirándulás közben. Egy esztendő alatt az 5 és 20 évesek köréből több mint félszázezren szenvedtek balesetet, s az isko­lákban is 15 ezer körüli a sérül­tek száma, az Állami Biztosító statisztikája szerint. Nem ijesztgetni akarunk, ko­mor tragédiákat idézni a bon­takozó nyáron! De minden ész­szerű megfontolás azt kívánja, hogy hangos szóval ffigyelmez^ tessünk: a vakáció, a jó idő folytán megszűnnek a tanterem, a tanulószobák kötöttségei. A Gatalok kedve a meggondolat­lanságig fokozódhat, s amellett, az oktalan virtus, a kacérkodás a veszéllyel csúszós országúton, sziklamászás vagy akár üzemi gyakorlat közben, sokféle baj eredője lehet. Különös gonddal figyelmez­tetnénk szülőt, fiatalt egyaránt a természetes vizek veszélyeire. Felhevült testtel vízbeugrani, vihar idején csónakázni — a leg­nagyobb badarságok közé tarto­zik. A vízirendőrség és a men­tőszolgálat szakemberei idézhet­nék számtalan szomorú példát az előbbiek igazolására. Akik pedig úszni sem tudnak, ne en­gedjenek a felelőtlen csábítás­nak — gondoljanak a közmon­dásra: jobb félni, mint meg­ijedni. Tanácsolnánk minden szülő­nek és felnőttnek: ne csak fél­téssel óvjuk gyerekednket — gondoskodó megelőzéssel is. De a felvilágosító szó mellé még valami szükséges: az anyagi biztonság gondolata és tudata. A tanulóbaleset-biztosítás egész éven át. a vakációban is érvé­nyes, valamennyi baleseti elő. fordulásra, közlekedés vagy kö­telező üzemgyakorlat közben, de otthon a háztartásban is! Remélhetőleg nem lesz rá szük­ség, ám a statisztikáik, a jegyző- _ könyvek tanulságai óva inte­nek! A fájdalomhoz legalább ne járuljon jelentős anyagi gond — ezt kívánja enyhíteni az Állami Biztosító. i«iBoraB8BaBaaaBEeHHBEae2saEBSBBBeB«*aB»«tt«B«BBBBHB9BaH«saa*EHeHa*s9B*BB«B«EHBaasBBHEO*iiB8eBBBE«e8B«aBais!’nríaaeBaa!seaaesa*sc,»ass»SBsa NEHÉZ PILLANATOK Trailer szállította az árokásó gépet a munka­helyre. Képünk azokat a pillanatokat örökítette meg, amikor a nehéz monstrumot a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság debreceni üzemegységének munkásai levezetik a szállító járműről. Nagy fi* gyeimet igénylő néhány percnek lehettünk tanúi. A művelet sikeresen fejeződött be. Az árokásó most a békéscsabai Május 1 termelőszövetkezet 2-es üzemegységében készíti az ágyat a vízveze­téknek. (Fotó: Demény Gyula) Színvonalas előadások a gyulai Nyári Eszperantó Egyetemen Elkészült a iubileumi év programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom