Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÚLIUS 31- SZOMBAT Ara 1 Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Világ proletárjai Mfls A mai Okány (S. oldal) Várszínház! Donna Diana (7. oldal) Holnap avatják a tiszthelyetteseket (4. oldal) Mini Magazin (6. oldal) Hazautazott a dán kulturális miniszter Szélesítik a Csaba—Gyula közti műutat A KPM Békéscsabai Igazgatóságának szakemberei az elmúlt napokban kezdték meg a Békéscsaba—Gyula közötti műút felmérését. A tervek szerint a nagy forgalmú út szélesítését, korszerűsítését 1972-ben kezdik meg. (Fotó: Demény Gyula) «■■■sasaaaBaaHaiBaaaBMUBaaaaaMaaBaaaaaaBaBaBBMiBaaBBKaBaBBMKBsaMaaBBaasBiBaaaBMaBBBsaaaaaaaBBaaBaaaisaBBiaaaBaaaBeaaaaBeaaasBBaaa* Az orosházi Üveggyárból jelentjük; Augusztus elején kezdik meg a termelést a lV-es hutában Jh. Helew Petersen, dán kulturális és leszerelésügyi miniszter, aki Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására négynapos hivatalos látogatást tett hazánkban, pénteken délben felesége társaságában hazautazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Esz- tergály Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Az utóbbi napokban többen kifogásolták, hogy a házi szódakészítéshez nem kapnak patront, pedig egyre több háztartásban van már szifon. A FÜSZÉRT-től érdeklődtünk a hiány oka felől. Elmondották, hogy a patroneliátást illetően nem biztató a helyzet, mert a répcelaká gyár nem tud eleget szállítani, csak akikor, ha már az új üzemrészt is működtetheti. Az igények az utóbbi időben különösen megnőttek, emiatt fordul elő, hogy időnként a boltokban nem lehet patront kapni. A FŰSZERT hetenként indít gépkocsit a gyárba, ahonnan rendszerint 30 ezer doboz patront kap. Ennél lényegesen több kellene, a lakosság igényeit eddig mindössze 60—70 százalékban tudták csak kielégíteni a kapott mennyiséggel. A túrajáratok 10 naponként viszik ki az árut a községekbe. Üdítő itallal, gyümölcslével viszont az egész megyét él tudják látni, nagyobb Isésaletük van ezekből, mint a Az Orosházi üveggyárban a IV-es huta kemencéjének, termelő automata gépeinek és hűtőszalagjainak a felújítása május 3-tól tart. A kemence elkészült, a felfűtését július 23-án elkezdték. Augusztus első hetében már árasztja a négy auto- mátagépbe a folyékony üveget. Tulajdonképpen nemcsak felújításról van szó, hanem bővítésjelenlegi igény. Versenyezni azonban nem tudnak az Extra készítményekkel, mivel általában a rostos gyümölcslevek nem olyan kedveltek. A fogyasztók leginkább a meggy- és szőlőlevet vásárolják. Ha már a patronellátásról szóltunk, meg kell említenünk, hogy a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat arról tájékoztatott bennünket, hogy szóda van elegendő. Békéscsabán például három műszakban termelnek, ha szükséges vasárnap is szállítanak. Békéscsabán készítik a közkedvelt Extra üdítő italokat — cola, narancs, citrom —, melyekből naponta 50 ezer palackot töltenek meg. Szódából összesen 25— 26 ezer litert készítenek és értékesítenek. A gyulai, szarvasi, gyomai és orosházi üzem a nyári időszakban nyújtott műszakban dolgozik. Fennakadás tehát nincs, remélhetőleg nem is lesz, így az egész megyét el tudják látni hűsítő itallal, szikvízzel. K. 3. ről és a gépek elhelyezésének a módosításáról. A kemence bővítésére az eddigi tapasztalatok alapján került sor. Célja, hogy az olvasztott üveg mindig letisztultán kerüljön az automatákba. A gyártó gépek elrendezését a célszerűség határozta meg. Az üveggyár műszaki osztálya a tervet úgy készítette el, hogy egy ötödik gépnek is legyen helye, aminek az érkezését októberben várják az NDK-bóL A fentiekről Juhász Géza gépészmérnök, az üzemvezető tájékoztat, akinek elég sok fejtörést okoz, hogy egy-egy szakkifejezést hogyan fordítson le „magyarra”. Az már egyszerűbb, hogy a felújítással az eddigi 2— 2 és fél évről 3 és fél—4 évre hosszabbítják meg az egyfolytában való üzemelést. Ennek a jelentőségét pedig akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a felújítás költsége sokmillió forint és a termeléskiesésből származó veszteség is milliókra rúg. Az üveggyár dolgozói közül azok, akik a munkában részt vettek, derekasan helytálltak. Különösen Tornyi Sándor és Kiss Imre lakatos-, valamint Oláh Károly kemencekőműves- csoportja. Nem így vélekedik azonban Juhász Géza a Hőtechnikai Vállalat itteni részlegének a munkájáról. A szerződés szerint ugyan nem késtek, de a határidőt — ha jobban törekednek —, lerövidíthették volna. Annál is inkább, mert tudvalevő, hogy egy-egy napi eltolódás több mint 200 ezer üveg (100—150 ezer forint) veszteséget jelent. Egyébként az automatagépek alkatrészei finomak, érzékenyek. A szerelőknek, a gyár gépkarbantartó csoportjának a jó vagy rossz munkája az üveggyártás közben mutatkozik majd meg, Kevés a patron, de szódavíz van A felújításért és a termelésért a felelősség elsősorban Juhász Gézára hárul. Róla még annyit érdemes tudni, hogy fiatal, mindössze 27 éves. Az egyetem befejezése után, 1968 januárjában került az Orosházi Üveggyárba, s azóta az üveggyártás soksok titkát megismerte. De nem mindent. Ezért mondja: — Munka közben számos új dolog előbukkan, amire nem lehet előre számítani. Így nemcsak siker, hanem kudarc is érheti az embert. Ilyen tehát az üveggyártás, amit azonban ő mégis szenvedélyesen csinál, mert sok-sok érdekességet tartogat számára. Talán azért nem hord fehér köpenyt és ha az ideje engedi, együtt dolgozik a munkásokkal. Nem baj, ha olajos is lesz a ruhája. Pásztor Béla Zsiguli - bérben Zsiguli személygépkocsikkal frissíti fel a Volán — főleg vidéki — vállalatainak gépkocsi- parkját. Az új típusú járművekből százat vásárol a tröszt. 79 taxiként közlekedik a jövőben, többek között Miskolc, Kecskemét. Szolnok. Szeged, Székesfehérvár. Veszprém és Szombathely utcáin 21 XX-es rendszámú Zsiguli, vezető nélkül, főleg a Balaton partján és Pécsen kölcsönözhető. A forintért is bérelhető személyautók száma ezzel 320-ra, a Volán-taxi. ké több mint ezerre nő* Aratás végén Mindössze kétszer zavarta meg az időjárás az idei aratást. Július 20-a körül és a napokban. Nagyon kellett az eső. Az emberek, akik már hetek óta, kora hajnaltól késő estig talpon voltak, hiszen hétköznap, vasárnap egyaránt dolgoztak, 1—2 napra pihenni szerettek volna. A takarmánynövényekre viszont valóságos áldás volt az eső. A gabona nagy része fedél alá került. Az aratást 90 százalék körül már teljesítették az üzemek. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek többsége a csütörtök reggeli esőzésig befejezte a nyári betakarítást; Néhány gazdaságban az utolsó táblák vágását zavarta meg a zápor. A termés eredményéről még korai lenne beszélni. Mindenesetre annyit tudunk, hogy a megye déli részén 20 mázsa körül alakul a holdanként! hozam. A Körösök térségében az üzemi átlagtermések nagy szóródást mutatnak. Hat mázsától 13 mázsáig, sőt 24 mázsáig váltakoznak. A megyei átlagtermést ezekből majd , csak egy későbbi időpontban számítják ki. Az idei viszonylag igen kiváló búzatermés tanúsítja, hogy érdemes volt tavaly ősszel, sőt már tavaly nyáron is megkülönböztetett figyelmet fordítani a kenyérgabona-termesztés előkészítésére. A megye politikai, társadalmi életének irányítói egy évvel ezelőtt nagyon sokat vitatkoztak állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetőkkel a talajmunkán és a műtrágya fel- használásán. Akkor jelentő® műtrágyakészletek voltak az üzemekben és az AGROKER telepein. A sok vitának végül is az lett az eredménye, hogy a műtrágyát kiszórták. Az eredménye az idei jó gabonatermés, amely az eddigi tapasztalatok szerint túlhaladja az 1969. évit; melyet akkor rekordnak nyílva- nítottak. Az idei jó búzatermés arra ösztönzi az üzemi vezetőket, hogy a jövő évi kenyérgabonavetéshez ugyanúgy készüljenek fel, mint a múlt esztendőben. Az aratás úgynevezett járulékos munkáiról lenne szó. Ezek a szalma lehúzása kaZlazása, bálázása, a tarlók hántása, az istállótrágya kihordása, alászán- tása és az alapműtrágya ki adagolása. A járulékos munkák sajnos nehezen mennek. Egyes üzemi vezetők ért azzal magyarázzák, hogy minden épkézláb géphez értő embert az aratáshoz osztottak be. A szántótraktorok üzemeltetése egy műszakban ezért jelent nehézséget. Most azonban, ahogy az aratás vége- felé járunk, egyre sürgetőbben vetődik fel a kérdés: az aratás jó üteméhez képest üzemeinkben vajon tovább tudják-e folytatni a nyári munkákat? A válasz csak egyértelmű igen lehet. A gépek és az emberek adottak a nagy munkához. Meg kellene szervezni a műszakokat, hogy az emberek minél nagyobb teljesítményt sajtoljanak ki a gépekből. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben, a vésztőd Aranykalász Tsz-ben, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben, a békéscsabai Lenin Tsz-ben, a Bánkúti Állami Gazdaságban, Orosháza és Kondoros környékén jól haladnak a tarlók rendbetételével. Helyenként már két műszakban szántanak a traktorokkal azért, hogy augusztus végére az összes gabonaföldet megforgassák. Most az lenne a legkívánatosabb, hogy az őszi betakarításig valamennyi gabonatarló mélyen is fel tegyen szántva. Csakis így előzhető meg, hogy októberben; novemberben ezzel a munkával ezeken a területeken már ne kelljen vesződni, Dunsi Károly
