Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

Tovább növekszik a sertéstartás iránti érdeklődés — Süldőakció — Termelésbe lépnek a szakosított telepek Mindenki tudna példát Ä márciusi állatszámlálós a tavalyihoz képest, 45 százalékos növekedést mutatott a megye sertésállományában. Ezen belül az anyakocák száma 54 százalék­kal nőtt. A felvásárlási árak rendezése kedvezően hatott a tartási és a tenyésztési feltéte­lekre. A búgatások számának havi felmérései április—május­ban azt igazolják, hogy a sertés- tartás iránti kedv tovább foko­zódik. Júniusban azonban e té­ren jelentéktelenebb — mintegy kétszázalékos — visszaesés je­lentkezett. Szabó Lajos, az ál­lattenyésztési felügyelőség ter­melésfejlesztési osztályának ve­zetője elmondta, hogy ez nem írható egyoldalúan a korábbi kisebb fennakadásokkal tarkított takarmányellátás számlájára. Figyelembe kell venni ugyanis azt, hogy a kocák egy része év­ről évre selejtezésre kerül. A ki­vágásra ítélt anyákat fiatal ko­cák kihelyezésével folyamatosan pótolják. Biztosra vehető, hogy az új takarmánygabona raktárba ke­rülésével megoldódik a takar­mányellátás folyamatossága. A kedvezőnek ígérkező kukorica- termés hatására a kooalétszám tovább növekedésére lehet szá­mítani. Így a nagyszabású hús­programnak a sertésállomány alakulására vonatkozó előírásait a megye a vártnak megfelelően teljesítheti. A program megvalósításában a megyei felügyelőség és a fel­vásárlók továbbra is számítanak és támaszkodnak a háztáji gaz­daságokra. A hízósertés-felvá­sárlásban ez évben is nagy — 31 százaléknyi — súllyal sze­repelnek a háztáji gazdaságok­ból kikerülő hízók. Ez a tanácsi szektor összkibocsátásának egy- harmadát jelenti. A háztáji gaz­daságokban található a kocák­nak több mint a fele. A tervek szerint a továbbiakban sem csök­ken említést érdemlően a háztáji gazdaságok szerepe a sertéshús termelésében. A süldő- és a malacfelvésár- lás is zökkenőmentesen halad. Taskent Szálló előtt felejtette kocsijában, és Hősim két álló napig nem mozdult. Maiga nem szólva ezekről, szí­ve fölé tett kézzel, némán bic­centette : „Szálam alejkum” (légy üdvözölve), és mindig olyan pontos volt, hogy hozzá lehetett volna igazítani a forró Üzbegisztán! Napot. Együtt szá­guldoztuk be Taskentet, napo­kat együtt töltöttünk, de sosem láttam rajta, mikor van mele­ge, mikor éhes, miikor gyötri szomjúság, mikor türelmetlen vagy ideges. Mintha ezek az ér­zések elkerülték volna. Szomor­kás mosolya csak a sajátja volt. Ha nem hallottam volna beszél­ni, a néma Hosámnak nevezhet­ném. Nem lehetett megtalálni a fo­nalat Hosdmhoz, és ráadásul be­le kellett törődni megszégyenítő figyelmességeibe. Amint kikapta az ember kezéből a csomagot, loholt a víz után, ment a bazár­ba dinnyéért. Szótlanul jártuk Taskentet, a másfél milliós, kétszáz náció lakta forró várost. Odavitt a múzeumokhoz megkereste a ki­állításokat, elvitt a parkokba. A Kukeldas medresz szomszédsá­gában, a Barak kán medresze előtti muzulmán mecsetből együtt hallgattuk a magnós müezzin hívogatóját, s a méltó­ságteljes mullah után zokniban tipegtünk az imahóz látványos­ságához. Ugyanakkor foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy megszer­vezik a süldők kihelyezését ház­táji hizlalásra. A jónak mutat­kozó takarmánykilátások felte­hetően további tenyésztőket ösz­tönöznek majd sertéstartásra. Egyre növekvő szerephez jut­nak az épülő és folyamatosan termelésbe lépő szakosított ser­téstelepek. A napokban történt meg az első — a tótkomlósi — szakosított sertéstelep teljes mű­szaki átadása. Jelenleg a felvásá­rolt hízott sertés 15 százaléka kerül ki a már részlegesen üze­melő 16 telepről. 1973-ra azon­ban már a megyének mind a 24 szakosított sertéstelepe kapcso­lódik be a hús-programba, száz­nyolcvankétezres évi hízó kibo­csátással, amely az 1970. évi megyei felvásárlás 45 százaléka. Három új növényvédőszer gyártását kezdik meg ez év má­sodik felében a sikeres kísérle­tek után a Budapesti Vegyimű­veknél Az újdonságok az első Augusztus 20-21: kétnapos munkasziinet Mivel az alkotmány ünnepét az idén egy nap választja el a legközelebbi vasárnaptól, a ren­delkezéseknek megfelelően az augusztus 22-i heti pihenőnapot augusztus 21-re hozzák előre. Ily módon a munkaidőbeosztás a következőképpen alakul: augusz­tus 19, csütörtök szombati mun­kaidőbeosztás, 20-án, pénteken munkaszüneti nap, 21-e, szom­bat heti pihenőnap, augusatus 22-e, vasárnap pedig rendes miunkanap. Ahol a szabaid szombat erre a hétre esik, ott augusztus 20-a munkaszüneti nap, 21-e szabad­nap, 22-e heti pihenőnap. Au­gusztus 19-e, csütörtök rendes munkanap. (MTI) Három nap alatt végignéztem az új Taskentet és az ősrégit. Jártam a mohamedán vallás közép-ázsiai vezetőjének, a muf­tinak a birodalmában, kérdezem Hősimet, láthatnám-e nyomát a hatvanhatos földrengésnek. Erre feltűnő élénkséggel ült kocsiba, hajtott át a Csilan zár- negyeden, rohantunk vagy fél órán át, mire megállt Hősim a város északkeleti peremén né­Árus egy taskenti bazár­ban. Bevált a közős érdekeltségen alapuld értékesítés Eredményesnek bizonyult a megyei MÉK-vállalatok korsze­rűsítése — állapították meg csü­törtökön a SZŐ VÉRT tanácsá­nak ülésén. A megyei zöldség- gyümölcsértékesítő vállalatok átszervezése ez óv áprilisában fejeződött be és funkcióját már a termelő és az értékesítő közös érdekeltségén alapuló vállalat vette át, amelynek irányításá­ban részt vesznek a termelőszö­vetkezetiek és az ÁFÉSZ-ek is. A közös vállalat első eredmé­nyei alapján megfelelt a vára­kozásnak. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva tavasz- szal és nyár elején már 15 szá­zalékkal több zöldséget és gyü­mölcsöt hoztak forgalomba. A tanácskozáson a lakosság jobb ellátása érdekében új 400 va- gonos burgonyafeldolgozó üzem építésének szükségességét han­goztatták. (MTI) termékei annak a programnak, amely során a vegyiművek fel­készül a különböző külföldi ha­tóanyagok késztermékké formá­lására, valamint a kisebb meny- nyiségben szükséges, de nagyon fontos új magyar szerek gyár­tására is. Az új termékkel nem­csak a hazad szükségletet lát­ják majd el, hanem szállítanak a KGST-országok piacaira is. Az első „több nemzetiségű” növényvédőszer a Basudin Gra­nulátum, amelynek hatóanya­gát a svájci Ciba-Geigy cég szállítja. A korszerű rovarölő­szer elsősorban a kukorica- burgonyatáblákat és a zöldsége­ket védi majd a kártevőktől. A világpiacon egyre drágább rezet helyettesíti az Orthosaltán elne­vezésű szerves gombaölő szer, amelynek hatóanyagát a Chemia Wien osztrák cég szállítja. Ja­pán hatóanyagból — a Sumuto- ma-cég termékéből — készül a Sumithion nevű rovarölő szer, amelyet a gyümölcsösökbe aján­lanak. Mindhárom új termékből a következő évben már ellátja a hazad szükségletet a Budapesti Vegyiművek. (MTI) hány romos épület előtt. Ki­szállt, és vitt a porladozó vá­lyogtéglák közé. — Borzalmas volt — mondta. — Sok sebesült, halott. — Tie­id? — kérdeztem. Bólintott rá. Három gyerek és az asszony. Este tudtam meg az igazságot. Taskentben 1966-ban 75 ezren váltak hajléktalanná, sok sebe­sültje, tíz-egynéhány halottja is volt a csapásnak, de Hősim sze­rettei nem voltak köztük. Hogy értettem mégis félre? Ilyen Hő­sim — mondták ismerőseim. Közben felépült, szebb lett Tas­kent, mint valaha is álmodták, de ő nem tud felejteni. Ma is azt gyanítom, hogy Hősim hallgatása mögött egy szeizmográf érzékenysége lako­zik. Tucatnyi gyereket felnevelt apjától csak a szótlanságát örö­kölhette. sajnál hát mindenféle értéket, még a vályogházak romlását is. A félreértés másnapján Hő­sim, a sofőr mintegy véletlenül, rövid szárú virágokból összesze­dett csokrot tett az ülésemre. Köszöntem, mire ő nagy sóha­jokkal köszönte, hogy elfogad­tam. Ajka körül ismét megje­lent a szomorkás vonás, és én alig bírtam megállni, hogy üz- bég szokás szerint át ne nyalá- boljam: ne fájdítsd a szívem, Hősim. Ferenczi József (Következik: 2. Adjatok do­bot a kezébe). fj1 ltűnt hat üveg, robbanás- ')’>*-* veszélyes vegyszer”. — Te­herautónak rohant előzés közben egy motorkerékpáros”. — „For­galmas helyen fosztogatták a telefonautomatákat”. — Szinte találomra, válogatás nélkül idéz­tünk hármat az utóbbi napok újsághíreiből. Látszatra semmi azonos nincs bennük, hiszen az egyik vegyszerekről, a másik közlekedési balesetről, a harma­dik bűnügyről szól. Ami azon­ban mégis közös: mindhárom esetben volt valaki, akinek oda kellett volna figyelnie és ezt el­mulasztotta. A hat üveg vegy­szer esetében az derült ki, hogy valaki rosszul számolt, s így másnap már meg is került az elveszettnek hitt hat üveg. A te­lefonautomaták fosztogatói ma­guk ismerték be elfogatásuk után, hogy gondolni sem mertek volna ilyesmire — kiváltképpen forgalmas helyen! — ha nem számítottak volna az arrajárók közömbösségére. Ami a motor- kerékpárost illeti, ő már nem tud tanúságot tenni saját figyelmet­lenségéről, a teherautó kerekei alatt lelte halálát. A példákat azonban sorolhat­nánk tovább, nagy és kis- vagy inkább kicsinek látszó ügyekben, szinte a végtelenségig: az új la­kóház kazánházában — puszta figyelmetlenségből — nem húz­tak meg eléggé egy csavart. Eredmény: amint megkezdődött a fűtés, elöntötte a víz a kazán­házat, sőt a szomszédos épület alagsorát is. Levélszekrénybe dobta a sürgős táviratot a pos­tás. Következmény: a címzett elkésve értesült a családi ese­ményről, nem utazhatott idejé­ben. Konyhaszéken hagytak a szülők egy doboz gyufát. Mire hazatértek, két gyermekük füst­mérgezést szenvedett... Saját tapasztalatából, környe­zetéből bárki tudna legalább ugyanennyi példát felsoroni — s éppen ez a baj. A mai időkről sokszor elmondták, leírták már, hogy „rohanó világban élünk”, s a felgyorsult élettempó — sok­szor azt hisszük — felmentést adhat a körültekintés kötelessé­ge alól. "D edig a figyelmetlenségből A keletkezett károknak, bal­eseteknek csak egy része adódik a gyorsabb élettempóból. Két­ségtelen, hogy napjainkban már nemcsak a fővárosban és a na­gyobb városokban, de már-már faluhelyen is megszokott kép a reggelenként munkába siető em­bersereg. Vonathoz, autóbusz­hoz rohannak az utolsó percek­ben érkezők, vállalati buszok és vontatók torlódnak, csúcsforgal­mat okozva a néhány évtizede még alig-alig járt utakon. Nem szükségszerű, de megtörténik, hogy az ilyen zsúfoltság és siet­ség baleseteket okoz. A kereskedelem jelenleg élel­miszerekből, háztairtási-vegyi- árukból kielégíti az igényeket, a kereslet és a kínálait általában találkozik, problémát okoz vi­szont a zöldség-gyümölcs meiny- nyisége és magas ára, a hűsítő italok hiánya — állapította meg Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolójá­ban az élelmiszer- és vegyike- resikedelem vezetőinek, az álla­mi és szövetkezeti kereskedelem irányítóinak csütörtökön dél­előtt kezdődött országos értekez­letén. A minőségvédelemről, a háztartási munka megkönnyíté­sének feladatairól, a vállalati öt. éves tervek tapasztalatairól ta­nácskoztak. A miniszterhelyettes egyebek között hangsúlyozta, hogy a jó ellátás mellett tapasztalható mi­nőségi kifogások megszüntetésé­ért. a nagy- és kiskereskedelem, a foltok vezetői és dolgozói gon­dosabb mimikával sokat tehetnek Az viszont már éppenséggel nem a rohanó élettempó követ­kezménye, hogy — sokszor és so­kan nem figyelnek oda, amikor valamit mások — sőt nem egy­szer önmaguk — érdekében kell tenniük. Megesik, hogy valahol csak egy figyelmeztető táblát vagy éjjel is messziről feltűnő lámpát kellene felállítani, s már kizárnák a balesetek lehetőségét —, de az arra illetékes hivatal­nok megvárja a „fentről jövő” utasítást, s eközben történik meg a baj. Máshol csak a kötelező és százszor-ezerszer megismé­telt rendelkezést kellene szigo­rúan megtartani. Például a ven­déglátóhelyeken, ahová be-be- térnek fiatalkorúak is. Ha volna, aki odafigyel — egy korty sze­szes italt sem kapnának azok az ifjak, akik így később, mint it­tasan garázdálkodók kerülnek rendőrkézre. IVf áskor csupán egy pecsétet vagy egy aláírást kellene a megfelelő helyre tenni, — s már­is megtakarítanánk másoknak egy sor bosszúságot, újabb és újabb hivataljárásokat. Vagy csak fel kellene hívni az „ügy­fél” figyelmét, még nem intézte el az ügyét, máshol is kell enge­délyt, hozzájárulást vagy pecsé­tet szereznie. Legalább ilyen gyakori, hogy „nem az én dolgom” vállrándí­tással megyünk tovább, amikor— csak egy kicsit oda kellene fi­gyelni. Nemrég Budapest egyik új lakótelepén történt meg. hogy garázda ifjak csak úgy szórako­zásból egy sor gépkocsi gumiját kilyukasztották. A lakótelepen sokan látták az autók körül ólál­kodó legénykéket, s azt is sej­tették, hogy mi járatban van­nak. Mégsem akadt egyetlen fel­nőtt sem, aki — akár csak az ab­lakból, minden veszély nélkül — rájuk szólt volna, vagy rendőrért kiáltott, telefonált volna. S a közömbösség gyakran éppen azon bosszulja meg magát, aki elkövette. Ha a közvilágítás ron­gálását tétlenül szemléli valaki* megtörténhet, hogy legközelebb éppen ő csúszik el, lép árokba a sötét utcán. Aki nem törődik az­zal, hogy a telefonfülkében ga­rázdálkodnak, — legközelebb ta­lán orvost akarna hívni, de a ké­szülék nem működik. A közöm­bös „oda nem figyelés” tehát könnyen válhatik bumeránggá A z utóbbi idők hírei különö- sen felhívják a figyelmet arra, hogy sok baleset, ember­halál is származik gondatlanság­ból, figyelmetlenségből. Ez pedig jóvátehetetlen kár, s mindenki felelős érte, aki csak egy kiál­tással, egy mozdulattal — egy kis odafigyeléssel meg tudta volna akadályozni a bajt. Várkonyi Endre elsősorban az áru átvételénél, tárolásánál, raktározásánál. Be­jelentette, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban bevezetik a kenyér csomagolását zacskóba. (MTI) A BÉKÉS MEGYEI NYOMDA­IPARI VÁLLALAT 1970/71-0(5 tanévben érettségizett fiúkat felvesz MAGASNYOMO- gEpmesieb- «» KÉZISZEDO SZAKMUNKÁS­TANULÓNAK a gyulai és békéscsabai telepre JELENTKEZESS Gyulán. Jókai o. S—1 se. alatt* a személyzeti vezetőnél, vagy Békéscsa­bán, István király tér 18. * Külföldi hatóanyagok - magyar növényvédöszerek Országos értekezlet az élelmiszer- és háztarfásí-vegyícikk kereskedelem feladatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom