Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

Kardok történel­münkben Csillag Ferenc Kardok történél' műnkben Talán egyetlen fegyverhez sem fűződik annyi legenda, annyi hősi tett, mint a kard­hoz. A nemes acélból kovácsolt villogó kard évezredeken át a legtekintélyesebb fegyver, egyben a személyes vitézség, az ügyesség és a becsület jel­képe is volt. A kézi lőfegyverek megjele­nése és elterjedése azután egyre jobban kiszorította harceszközök sorából. Az első világháborúban még ott csil­log a huszárok oldalán, de már alig van jelentősége. Ma pedig, a rakéták, az automati­zált, motorizált hadseregek körében jórészt a múzeumok tárlóiba vonult vissza vagy a katonai díszelgés fényes, de szelíd tartozékává vált. Csillag Ferenc, régmúlt ko­rok fegyvereinek avatott szak­értője, nagyszerű könyvében a kardok viharos történetét be­széli el és elsősorban azokról az egyenes és ívelt pengéjű kardokról szól, melyeket a magyar, és a hazánk földjén harcoló idegen katonák for­gattak. Ezt a gazdagon illusztrált könyvet bizonyára szívesen fogadják a fegyverek történe­te iránt érdeklődő ifjú és fel­nőtt olvasók. Csaknem 150 ezer hallgató Eredményes félévről vall a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szerve­zetének nemrég elkészült statisz­tikája. Eszerint 1971. január 1- től június 30-ig 142 892 hallgató jelent meg a városokban, közsé­gekben, tanyaközpontokban ren­dezett 3381 előadáson, s ott is­merkedett többek között a filo­zófia, a jog, a művészetek, a pedagógiai, a történelemi, a bio­lógia, a kémia, a matematika, a mezőgazdaság, az egészségügy időszerű kérdéseivel, a legújabb tudományos eredményekkel. A TIT mindezek mellett szakkö­rökben .tanfolyamokon biztosí­tott lehetőséget a megye isko­láskorú és felnőtt lakóinak, hogy minél sokoldalúbban fej­leszthessék tudásukat, sajátít­hassák el az egyre gyorsuló rit­musú kor-kívánta mind több is­meretet. S ami a számok mellett nagyon lényeges: az előző idő­szakokhoz viszonyítva az egyes előadások, tanfolyamok színvo­nala is emelkedett« Képviselő a választói között A múlt héten Méhkerékre lá­togatott Kovács István, a ME- DOSZ főtitkára, országgyűlési képviselő, hogy választóival ta­lálkozzon. A képviselőt Hoczo- pán György MSZMP csúcstítkár, Borszéki Tivadar tanácselnök és Rúzsa György tsz-elnök fogadta s tájékoztatta a tanácsi és a községben folyó munka eredmé­nyeiről, valamint a Nicolae Bal- cescu Tsz gazdasági helyzetéről. Ezután határjárásra indultak. Kovács elvtárs megtekintette a termelőszövetkezet sokat ígérő határát, találkozott választóival, akikkel hosszasan elbeszélgetet a munkahelyeken. Társadalmi névadó ünnepség Kondoroson Virágdíszbe öltöztették a köz­ségi tanácsháza dísztermét va­sárnapra a kondoros! KISZ-fia- tálok abból az alkalomból, hogy 13 gyermek névadó ünnepségé­re került sor. Már kora reggel ott sürgött-forgott az ifjúság. Az előkészítő munkálatokat Tóth Pál tanácselnök irányította. — Többször volt már közsé­günkben társadalmi névadó ün­nepség, de egyszerre ennyi ap­róságot még nem hoztak az anyakönyvvezető elé. Azt szeret­ném, hogy külsőségekben is ün­nepélyes legyen a szertartás, maradandó élményt nyújtson a szülőknek, névadó szülőknek egyaránt — magyarázza az el­nök. A Dolgozok a Lenin Tsz és Statisztikai könyvszemle Helyzetkép az ország városairól 1970 A településfejlesztési progra­mok kialakításával és végrehaj­tásával. párhuzamosan, a városi tanácsok önállóságának és fel­adatainak megnövekedésével, nem utolsósorban az ország né­pességét közvetlenül érintő ur- banizálódás fokozódásával meg­növekedtek az igények a városi adatok publikálása iránt. Ezt a jogos igényt kívánja kielégíteni a Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő új kiadvány. A „Helyzetkép az ország vá­A Kossuth Könyvkiadó új kiadványai A század nagy politikai bűn­ügyeinek egyike a Reichstag égése. Edouard Calio új könyve — az „Ég a Reichstag!” — ér­dekfeszítően tárgyalja a II. vi­lágháború kirobbanásának egyik előzményét. A gazdag korabeli képanyag és a lebilincselő szö­vegrész mindvégig érdekes oL vasmányt nyújt a nagyközönség számára. Az újkori történészekhez szól Ib Mörlund Osztályharc és „jó­léti állam”, Liptai Ervinné A Magyarországi Szocialista Mun. j‘ káspárt című könyve, valamint S Alexander Werth Oroszország; nagy háborúja 1941—45 című jj értékelő összeállítása. Az új i tervidőszak célkitűzéseit elemzi ■ dr. Bagota Béla és dr. Garam! József A népgazdaság fejlesztő- £ sének XV. ötéves terve című • könyvében. Az új magyar prózairodalom £ egyik neves reprezerutásának, ; Galambos Lajosnak most meg- jj jelent könyve minden bizonnyal £ érdeklődésre tarthat számat. A • „Nyüj meg, ég”! című kisregé- j nyékét és elbeszéléseket tártál- £ mázó kötet igazi élményt szerez £ az olvasóknak. Az Izgalmas könyvek kedvelőinek ajánljuk Wolfgang Schreyer A sárga cápa című könyvét. Az író kalandre­génye a közép-amerikai parti- zánmozgalmakat mutatja be. A humoros műfaj kedvelőinek szól Földes György szatíra-gyűj­teménye. A könyv címe: Síkos a pálya. Az ízléses kiállítású köny­vet Pusztai Pál szellemes kari­katúrái illusztrálják. ^-esi rosairól 1970” című kiadvány az ország 72 városáról — mint­egy 300 oldalnyi terjedelemben — táblázatos anyagot tartalmaz. A kiadványban városonként ke­rül közlésre — 1960, 1965 és 1969. évekre vonatkozóan — szinte minden fellelhető fonto­sabb adat. A kiadvány készítésénél alap­vető szempont volt a sokoldalú összehasonlítás biztosítására va­ló törekvés. Növeli az összeha­sonlítás lehetőségét, hogy a ki­adványban helyet kaptak nem­zetközt adatok is. Öntözéses gazdálkodás az 1966-1989. években A közlemény bemutatja az ön­tözés utóbbi években történt fejlődését. Részletesen elemzi a fontosabb szántóföldi növények és zöldségfélék öntözését és a talajerő pótlását. Külön rész foglalkozik az öntözővíz egység­nyi költségével, az öntözési mó­doknak megfelelően, illetve gép­típusokén! Megállapítható a felmérések alapján, hogy az ön­tözés agrotechnikája sokhelyütt még nem megfelelő. Nem vitat­ható, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése az öntözés továbbá ki- szélesítését igényli. az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet dolgozóinak a gyermeked kapnák ma utóne­vet nálunk. Tíz órakor megindult az em- beráradait a kondorosi tanácshá- zára. Jöttek a szülők, a névadó szülők, a szomszédok, a jó bará­tok, s ott voltak a termelőszö­vetkezetek, az ÁFÉSZ és a tár­sadalmi szervek vezetői is. A vendégeket a tanácselnök kö­szöntötte, majd Major János vb- titkár mondott ünnepi beszédet Mokrán Jánosné anyakönywe- zető tartotta a szertartást. Óvo­dások és úttörők szavalatai, jó­kívánságai tarkították a progra­mot. Rekkenő volt a hőség, de senki nem mozdult, pedig zsú­folásig megtelt a nagyterem s bőségesen álldogáiltak a folyo­són is. A községi tanács és a Haza­fias Népfront együttesen 200— 200 forintról szóló takarékbetét­könyvet adományozott az ünne­peiteknek. De nem maradtak el az ajándékozástól a szülők mun­kaadói sem. A termelőszövetke­zetek és az ÁFÉSZ virággal, dísztávirattal, játákmackóval és egyéb ajándékkal lepte meg az apróságokat. — Valahányszor névadó ün­nepséget tartok, a saját gyerme­keimre gondolok — magyarázza az ünnepség végén az anya­könyvvezető. — Nekem ikreim vannak. Jól tudom, hogy a gyermekáldás nagy esemény a családban s az örömünket szíve­sen osztjuk meg másokkal. Ezért is maradandó élmény a névadó ünnepség. Fityik Ptálné, a kondorosi Dolgozók Tsz tagja — akinek Edit nevű kislánya kapott va­sárnap utónevet a díszünnepsé­gen — így nyilatkozott a nagy eseményről: — Szebb volt az ünnepség, mint remélni mertem. Nagyon örülök, hogy a hatéves kisfiá­mat is elhoztam, ö majd sokat mesélhet a húgának, ha már megérti: milyen volt a „keresz­telő”. A férjem is én is tagok vagyunk a Dolgozók Tsz-ben. Jól keresünk, nyugodtan mer­tük vállalná a második gyerme­ket. A. R. ■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■«■■■■■■■■■■■■■aBBaaaaaaaBaaaaaarasam .««avaasai Érdemes Budapestre jönnie, miért nagy élménye lesz. Európa egyik legszebb produkciója A KISSTADIONBAN augusztus 11-től 22-ig NSZK-belj nagy, látványos, zenés, énekes REVÜ-OPERETT A JÉGEN: MASKE IN BLAU (A kék álarcos hölgy) Világsztárokkal a főszerepekben. Tekintetted az óriási érdeklődésre, már most rendelje meg jegyét a helyi Cooptourist, Volán vagy az IBUSZ idegenforgalmi irodákban. Központi jegyelosztó: MACIVA. Jegyiroda: Bp. VI., Népköztársaság útja 61; 14. — Hallgatni kell tehát. Min­dent elfelejtett. Kifejezett pa­rancsomra fog csak újra emlé­kezni. Ha majd ilyen parancsot adok, emlékezete csak akkor frissül fel. Ha pedig kedve ke­rekednék másvalakivel dolgozni, megtalálom a föld alatt is. Né­hány órával ezelőtt beszélt magával és Schultzcal Müller egyik embere. Igaz? — Igaz. — Érdekli őket az ügy. Ügy vélem, a verzió, miszerint von Boldt tábornoknak bármi köze volna is Ingrid Kieldhez, csak­is a maga fantáziájának a szü­leménye. Maga ezt álmodta. — Igenis! Az admirális fanyarul elmo­solyodott. — A maga érzelmi állapota engem nem érdekel, Kloss, és Ingrid Kieldet felejtse el. Örök­re. Kloss a titkárságon felvette köpenyét és fogta a táskáját. Csak nem néztek bele! Ha bele­néztek volna, nem sok esélye lenne arra, hogy távozik ebből az épületből. Finoman kitapin­totta a táska vékony bőre alatt a „plasztikjáték”-ot. Minden rendben! Lassan megindult a széles fo­lyosón, ment végig az ajtóknál álló ügyeletes őrök előtt. Ügy látta, hogy ezek az élő szobrok nem is figyelnek rá. Csak akkor, mert felszabadultan jó mélyet lélegezni, amikór már kinn volt az utcán. Nem áltatta magát, tudta, hogy még jön a folytatás, az éjszaka nem egy meglepetést tartogat még számára. Müller és emberei ugyanis egész Berlinben keresik Ingrid Kieldet; az is le­het, hogy a Hauptsturmführer figyelteti őt. Ha így áll is a hely­zet, gondolta Kloss, akkor is sikerült elszakadnia a Gestapo- kutyusoktól a törzsről a von Boldthoz vezető úton. Ebben azonban nem volt biztos. Elhatá­rozta, hogy hazamegy és várja Müller hívását; semmi kétség: magához rendeli. A legrosszabb a dologban — gondolta —, hogy Canaris és Kaltenbrunner között találtam magamat. Bár ennek megvan a maga jó oldala is. Az Abwehr- intrikák és az amerikaiakkal ké­szülő kapcsolatfelvételi kísérle­tek híre elkel a központban. Körmükre kell nézni a szövet­ségeseknek! És a tiszti, összees­küvés? Akaratlanul is lebiggyesztette ajkát; természetesen nem bízott ezekben az egyenruhás urakban, akik vakon teljesítik a Führer minden parancsát Keleten is, Nyugaton is. Kész volt menteni őket a Gestapo elől, ha erre egyáltalán lehetőség nyílik, de ennél többet nem tehet. Akár így, akár úgy, Hauptsturmfüh- rer Müller sokat meg nem tud tőle. Sokkal hamarabb hívták a Gestapóra, mint gondolta. Mi­előtt eljutott volna a Kürfürsten- damra, a járdaszegélynél fekete autó fékezett. Fritz Schabe ug­rott ki belőle és viszonylag ud­varias hangon kérte Klosst, hogy szálljon be. Két kőarcú SS-ka- tona között ülve, éppen olyanok, mint Canaris őrei, a főhadnagy két dolgot, szerinte a két leglé­nyegesebb dolgot latolgatta: va­jon tudja-e Müller, hogy járt Boldtnál, és mit csináljon a fe­kete táskával. Ha most úgy ke­zelik, mint letartóztatottat, el­veszik táskáját. Akkor pedig... Keserű lett a szája íze. Minden­nek vége; s éppen most nincs nála ciánkáli. Kibírja? Fel kell bőszintenie a gestapósokat, ak­kor még remélheti, hogy leg­alább időben agyonlövik. Müller irodájában vakító fé­nyesség uralkodott. Kloss a szoba közepén ült egy széken. Táskáját a térdén tartotta. Gyors mozdulttal bele tud nyúlni; ez a tudat meg is nyugtatta. Lassan visszatért játékos szenvedélye, a pókerjátékos fanatizmusa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom