Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
V' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS^Á£JA^ • Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971. JŰLÍT’S 24., SZOMBAT Ara: 1,— Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Mfls Interjú Juraj Hrasko csehszlovák akadémikussal (3. oldal) Az égi madár (4. oldal) Fonákságok az emberi kapcsolatokban (5. oldal) Megérkezett a 15 ezredik vagon új búza megyénk felvásárló telepeire Mindenkit Jövő heti tv- rádióműsor (10. oldal) Július 22-én befejezték az aratást a biharugrai Felszabadult Fold Termelőszövetkezetben. Farkas Miklós főagronómus arról tájékoztatta szerkesztőséHúszéves fennállását ünnepelte a Békéscsabai Forgácsold Szerszámgyár Megjutalmazták a régi dolgozókat günket hogy a tavalyinál kétszerié jobb volt a termésük. A 952 hold búza átlagosan 12,14 mázsájával adott holdanként. Az őszi árpa holdanként 14 mázsájával termett. A betakarított búza mennyisége saját szükségleten felül 140—150 vagon között alakul, majdnem kétszerese a tavalyinak. A múlt esztendőben ez a termelőszövetkezet 80 vagon árugabonát adott a felvásárlónak. Az aratással párhuzamosan telnek az állam magtárai megyénkben. Az új kenyérgabonából eddig 15 ezer vagonnal adtak át a termelők, az ossz szerződéskötés mennyisége pedig meghaladja a 26 ezer vagont. A jó terméseredmények láttán sorra kötnek pótszerződéseket a gazdaságok. A battonyai Petőfi Tsz például 100 vagon kenyér- gabonára kötött pótszerződést, hasonló mennyiséget ad terven felül a dévaványai Aranykalász. A medgyesegyházi Haladás, a kétsopronyi Rákóczi, az orosházi Üj Élet és számos más kollektív gazdaság 60—80 vagon búza eladásával tetézi eredeti tervét. hazavárnak (7. oldal) A nagyszénás! Lenin Termelőszövetkezet Orosházára szállítja idei gabonatermését. Vági Andrást, a szövetkezet átadóját, Körösi Sándort, a GFV felvásárlóját és Csorba Pál traktorost az áru átadásának pillanatában mutatja felvételünk, (Fotó: Demény Gyula) Augusztus 20-ra készül el: Új gépsor a békéscsabai autójavítóban A Forgácsolószerszámipari Vállalat Békéscsabai Gyára tegnap, július 23-án ünnepelte fennállásának 20, évfordulóját. Az ünnepségen Bakó Ignátr dgazgaitó tartott beszédet. Elmondta többek között, hogy az üzem Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár, elnevezéssel 1951- ben jött létre, 221 fős létszámmal. Termelési és eredménytervét évről évre teljesítette. Tizenkét évvel később, 1963. július 1-tői az új ipari nagy- vállalat, a Szerszám, és Gépelem Gyárak egyik gyáregységeként működött tovább igen eredményesen. Történetének következő jelentős állomása 1968, amikor a város északi ipartelepén létesült új gyárat átvette. Ekkor a létszáma háromszorosára, a termelése hatszorsára növekedett És 1971. július i-én a Forgácsolószerszámipari Vállalat egyik gyára lett Ma a létszáma 915 fő. A szakszervezeti tevékenység a munkaversenyek szervezésén túlmenően kiterjedt a dolgozók szociális, kulturális és importigényeinek teljesítésére. Azelőtt évenként 35—40 dolgozó részesült szakszervezeti üdültetésben, ma pedig már 80-nál is többen. A gyár Szanazugban épült üdülőjében hat család számára van hely. Húsz éves a gyár Vasas Sportköre is, melynek keretében atlétikai, asztali- tenisz, kézüabda, sakk, tenisz és labdarúgó szakosztály működik. A szakosztályok többször nyertek megyei és városi bajnokságot. A gyár dolgozói a fontos társadalmi munkákból is kivették a részüket. Segítséget nyújtottak a mezőgazdaság átszervezéséhez és árvízveszély idején ők is ott voltak a gátak védői között. A termelésben mindig derekasan helytálltak a nők, akik a gépeiknél is jelentős számban dolgoznak. Az ünnepségen 34-en, azok, akik 20 éve dolgoznak a gyárban, emléklapot és 500 forint pénzjutalmat, közülük nyolcan Kiváló dolgozó jelvényt is kapták. Az üzemi szakszervezeti bizottság ugyancsak megjutalmazta azokat, akik a szákszervezeti munkában tevékenyen részt vettek vagy részt vesznék. Az Autójavító Vállalat békéscsabai üzemegységében augusztus 20-án adják át rendeltetésének azt a diagnosztikai gépsort, amelyet az AFIT több mint másfél mii. 5 forintos költséggel épít. Az épület már elkészült, az utolsó simításokat végzik rajta a kőművesek, csak az üvegezés és a mázolás van hátra. Az üzemegység vezetője É. Tóth József elmondta, hogy a diagnosztikai soron négy műveletet tudnak elvégezni, másfélkét órán belül egy-egy garanciális gépkocsin. Az első állásban a kerék fékhatást vizsgálják majd, görgős műszerré!, amely diagramm táblázaton mutatja a kerekek fékhatását. Innen a második állásra kerül a kocsi, ahol a futóművet ellenőrzik. Az Elcont típusú vizsgálóműszer a motor megbontása nélkül kimutatja, a kocsi motorjának és tartozéikainák minden hibáját. Itt történik majd a kerekék kiegyensúlyozása is, a motor vizsgálatával egyidőben. Harmadik mozzanatként a fényszórók műszeres beállítása következik, majd a végellenőrzés, A diagnosztikai sor üzembe helyezése nagyban meggyorsítja az autójavító munkáját. Műszakonként 5—6 kocsival többet tudnak majd megvizsgálni, mint jelenleg. Megyénkben ez az első ilyen berendezéskomplexum, Hasonlót a gyulai szervizben létesítenék, előreláthatóan 1972-ben. fire |á a „rspi”? A trakta, a bőkezű vendéglátás gyakran téma a dolgozók körében — nagyon jól tudják, hogy a főnök sofőrje miért teszi be a rézbográcsot a kocsi hátuljába, s az adminisztrátor-lányok miért lótnak-futnak apró fehér kö- ténykében, s miért hozza a motoros küldönc a kicirkalmazott, tudj’ isten mivel megpakolt szendvicseket... Gyakori beszédtéma olyannyira, hogy a nehézkes reprezentációt a köznyelv egyszerűen „re- pi”-re kurtította, s míg a reprezentáció szóval több dolgot is kifejezhetünk — a „repi” teljesen egyértelmű. Egészen természetes, hogy minden vezetőnek, partnerekkel tárgyaló, üzletekkel foglalkozó embernek legyen reprezentációja — egy—egy üveg itala, valami rágni- és szívnívalója, hiszen oldottabb, könnyebb úgy a beszélgetés. Ez tulajdonképpen az udvariasság egyik megnyilvánulása is — valamivel meg tudjuk kínálni a hozzánk érkezett vendéget. Ezt az égvilágon senki sem vitatja, a kapcsolatszerzésnek, kapcsolattartásnak nagy szerepe van —, hiszen a jó személyes kontaktusokkal rendelkező vezető sokat segíthet a vállalatának. A kapcsolatszerzés — tartás — egyik kelléke a reprezentáció — kelléke és nem formája, ahogy néhány helyen mind gyakrabban tapasztalni... Olvastam vállalatvezetőről, aki az egyik — s nemcsak egyik — alapanyagszállító partner cég képviselőjét úgy megvendégelte, hogy arra még Lucullus is büszke lett volna. A lakodalmi bőség több, mint tízezer forintjába került a vendégszerető vállalatnak. Az emberek persze, hogy morognak, nekik aztán egyáltalán nem volt mindegy, hogy nyereségükből hány forintnyi csúszik le a vendég torkán... A vezető azonnal visszavágott: igaz, hogy a társvállalat képviselőjének jóltartása felemésztett néhány darab ezrest — de éppen ezzel sikerült elérni, hogy azt a bizonyos alapanyagot, késedelem nélkül, és valamivel olcsóbban kapják. így tehát a ráfordított összeg bőségesen kamatozik, az ügyes manőverrel nemhogy csökkenne, növekedni fog a nyereség... Nem kétlem, ezeket az előnyöket valóban a tejben-vajban fü- rösztéssel lehetett kicsikarni — de ez a ravaszdi módszer mégis valahol sántít. Nagyon sántít— Mert, ha a lagzi fejében valóban olcsóbban adta az árut, — ez azt jelenti, hogy saját vállalata dolgozóinak a zsebéből húzott ki forintokat — az is igaz viszont, hogy ezeknek a forintoknak egy része a másik cégnél nyereségként jelentkezik. Magyarán szólva, önmagunkat károsítjuk meg, mert végül is a mienk az az üzem is, ahonnan elravaszkodták a forintokat, meg a másik is, ahol lecsapódott... Az egész dolog sehogyansem egyezik a szocialista morállal — célja a nyilvánvaló lekenyerezés, de használhatják a durvább szót is: megvesztegetés — és az udvariassághoz már régen semmi köze. Hoci-nesze, legközelebb te jössz komám... Az emberek számolnak és egyáltalán nem tetszik nekik, ha túlságosan gyakran a szőlőhegy vagy a csárda felé fordul a kocsikaraván. Azt ugyanis igen nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy puszta vállalati érdekből — az ő érdekükben — rotyogtat- ja a tűz a pincepörköltet... Jól emlékszem, nem is olyan régen volt, amikor jószerint még a kávét is a maga zsebéből fizette a középszintű vezető, ha vendégét egy feketére invitálta. Ez a másik oldal, a túlzott puritánság. Kell a repi. Addig, amíg udvarias gesztus, tárgyalási „kellék” — s nem a lekenyerezés eszköze.. , — d. konya —
