Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

Ülést tartott . a Hazafias Népfront megyei bizottsága

A Hazafias Népfront megyei bizottsága július 2-án tartotta ülését Békéscsabán. Az ülést levezető elnök, Lapusnyik Lajos- né —a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökhelyettese — javaslatára két napirendi pont megtárgyalását fogadta ei a testület. Mindkét napirendről szóló jelentést Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára terjesztette a bizottság elé. Elsőként beszámolt a tan ácsválasztások megyei

tapasztalatairól, valamint az 1971. évi országgyűlésen elhangzott kormányprogramból adódó feladatokról. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozataiból, a IV. ötéves terv irányelveiből adódó népfront- \ mozgalmi tennivalókra hívta fel a figyelmet.

Végül a bizottsági ülés bejelentések megtárgyalásával fejezte be munkáját.

Kétszáz gyermeket és háromezer felnőttet üdiiltet a szakszervezet Békés megyéből a nyáron

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Társadalmi Bizottságának vezetőjétől, Kára Menyhértnétől és Gedó Andrásáétól, az SZMT üdültetési előadójától kértünk tájékoztatást arról, hogy 1971- ben hány szervezett dolgozót és iskoláskorú gyermeket üdültet a szakszervezet Békés megyéből.

Elmondták, hogy sajnos az üdültetéssel elég sok gond van A dolgozók igényei nem mindig találkoznak a lehetőségekkel. Arról van szó, hogy a tavaszi, őszi és a téli pihenési lehetőségeket nem használják ki. Ennek tudható be többek között, hogy az elmúlt évben 74 beutalót nem vettek igénybe. Pedig ezeket a beutalókat a szákszervezeti bizottságiok kifizették. Elsősorban a kereskedelmi dolgozók és a közalkalmazottak tartózkodnak a téli, tavaszi és őszi pihenéstől. Az a 64 beutaló, amit tavaly nem használtak fel, csaknem 75 ezer forintot ért. Kárba veszett.

A vállalatoknál, intézményeknél nagyon sok az úgynevezett törzsüdülő. Semmiképpen sem helyeselhető, hogy egyesek évről évre igénybe veszik a kedvezményes pihenési lehetőségeket és ugyanakkor vannak — nem is kevesen — akik még soha nem voltak részesei a szak- szervezet által kedvezményezett üdülésinek. A fizikai dolgozók részaránya csak 50 százalékos. (?!)

A tapasztalatok szerint kevés a magaslati üdülőkbe szóló beutaló. Megyénkben több mint 5 ezer tbc-s van, akiknek utókezeléséhez vagy egészségük helyreállításához magaslati levegőt ajánlanak az orvosok.

1971. első félévében szanatóriumban 202-en, belföldi és külföldi üdülőhajózáson 519-en, külföldi pihenő túrán, illetve csereüdülésen több mint százsán, kedvezményes felnőtt és családi üdültetésben több mint 2200-an vettek, illetve evsznek részt. A második félévben az üdülők száma meghaladja a 3 ezer 300- at. Ha valamennyi beutalót igénybe veszik a szakszervezeti bizottságok, illetve a vállalatok, intézmények dolgozói, úgy az óv végén 6 ezer 430-an pihenik ki a munka fáradalmait a csaknem 10 ezer szervezett dolgozó közül a szakszervezet által segélyezett üdülőkben.

A gyermekek üdültetése sem ér véget a nyárral, ősszel még 162 gyereket visznek üdülőtáborba.

érkeztek a beadványok. Eredménytelenül, mert még nem jutott el Frauenkirchen szélső utcáiba a villany.

Az áramszolgáltatást 40—50 ház lakója hiányolja, de a vízvezetéket majdnem az egész falu. A legmódosabbak kis háziszivattyúval nyomatják a vizet konyhájukba, és ahol fürdőszoba van, oda is— A falu teljes villamosításáért való harc még be sem fejeződött — emlékeztet Silber elvtárs — amikor újabb kezdeményezést tettem. Javasoltam, hogy — amint 49 burgenlandi faluban, állami segítséggel elkészült a községi vízmű — ugyanez történjen meg Frauenkirchen- ben is.

Az ígéret ei is hangzott, és a vízműépítés megkezdődött. A parasztcsaládoknak is fizetniük kellett. A legtöbb család részletekben 6000 Schillinggel hozzájárult a vízműhöz. De a kisjövedelmű. főleg öreg nyugdíjasok nem tudnak fizetni. Ezek a községi tanács segítségét kérték. A polgármester azonban az anyagi segítség helyett a végrehajtókat küldte a nyugdíjasok nyakára. A parasztházakban lefoglalták a kerékpárokat, a rádiót, vagy amit éppen találtak.

— Ez a felháborító cselékedét

— folytatja Silber elvtárs — a • közelmúltban történt. Amikor az ! eseményről tudomást vettem a 5 községi tanácsülésen tiltakoz- • tam. Véleményemet néhány szó- ; ciáldemokrata párti vezető, első- 5 sorban Stefan Kiss támogatta. A ! tiltakozásra a polgármester j „visszavonult”, úgy teftt, mintha ■ a végrehajtó munkájáról nem is | tudna.

— S mi történik, ha a tartó- • mányi tanács a jövőben sem tel- 2 j esi ti ígéretét? — kérdem.

— Akkor a falunak a vízmű • teljes költségét vállalnia kell. ! Egy-egy családra összesen leg- 2 alább 12—14 000 Schilling jut.; Ez nagyon sok pénz! El sem le- ; hét képzelni, hogy az alacsony- • jövedelműek hogyan tudják j megfizetni.

Amíg a községi tanácsban vég- : zett munkáról beszélgetünk, sü- • rűn nyílik Silber eivtárs lakása- « nak ajtaja.

— Mikor beszéljük meg az új ■

iskola tanterme építési terveze- ■ tét és költségét — Kérdezték az : érdeklődő szülők. \

Sötét este lett, amikor a fa- 5 lusi kommunista vezetőtől elbú- : csúztam.

Lónyaj Sándor

Következik: Erőmű az Alpokban.

(FóLytatruk)

■

:

I

A barátság vonatára! Penza megyében o

Druzsba — barátság

Nagyon rövid volt az utolsó penzai nap, a június huszonharmadika. Még egy látogatás a város üzemeiben, intézményeiben, pár perc a Szura partján, csoportfénykép a színház előtt, ahol előző este remek balettprodukciót láttunk, szinte csak pillanatok a képtárban, ahol Békés megyei képzőművészek alkotásait nézhetik meg az érdeklődők sietős tekintetek a parkok szobraira, virág-vásár, sietve tanult szavakból alakított párbeszédek rendőrrel, újságárussal, járókelővel.

A küldöttség néhány tagja, s a már korábban odaérkezett három magyar: Koszta Rozália, Csoór István és Podina Péter a penzai kulturális élet képviselőivel találkoznak. A vendéglátók között van, aki már régen ismeri hazánkat, Kiskunhalast, Székesfehérvárt említi, részt vett Magyarország felszabadításában. szembe-szomszédom Bartók nevét idézi és szóba kerül a Penzában is játszott ör- kény-darab, a Tóték.

A barátságra, a haladó művészeti hagyományokra, a jelen művészetére emelünk poharat. A „zsurnaliszt” ajándékot kap: magnószalagot, rajta a jelenleg talán legkedveltebb szovjet dal, a „Vaszimnaccat ljet”. És itt is, meg másutt is sok-sok egyéb értékes, kedves emlékkel lepnek meg bennünket penzai barátaink. Miniatűr Diesel-motorral és hatalmas fehér játékmackóval, hajómodellel és gyerekkönyvvel, a magyarokról szóló üzemi újsággal és látogatásunkról szóló fényképalbumokkal. Mindegyikről lehetetlen említést tenni.

A búcsúebéden ismét magyar számokat játszik a zenekar.

Három pár — rokonszenvesek, elegánsak, fiatalok — csárdást táncol. Talán kevésbé tüzesen a lányok, kevésbé legényesen a fiúk, mint odahaza —. de nagyon jó szívvel, utolérhetetlen bájjal, gyönyörű lírával.

Közben címeket, jelvényeket cserélünk. Megint egymásba j folynak a percek. Igyekszünk | minél jobban agyunkba vésni új 1 barátaink arcvonásait. Az étteremben dolgozókét, a szálloda előtt búcsúzókét. a bennünket az állomásra kísérőkét, a basmako- vói zászlólengetőkét... s valami keserű lelkiismeretfurdalással .a többiektől messzire felénk integető férfiét, aki mankón kopogott ki az állomásig; mert ötvenéves volt, ugyanolyan idős, mint a háború többi nyomorékká lett hajdani húszévese, akikkel Penzában is naponta találkoztunk; s akik közül nem egy talán éppen Magyarországon kapta a szörnyű sebet...

Egymondatok

Egyre messzebb vissz a Szűrétől a vonat.

Gyengéden ring alattunk a hosszú kocsisor.

A Szakszervezetek Megyei. Tanácsa már megküldte a szak- | szervezeti bizalmiaknak az őszszel induló szakszervezeti poli-' tikai tanfolyamok programját.; Csaknem hétezer bizalmi kezdi meg a napokban a beszélgetésit a szervezett dolgozókkal.

Három témakörben indítanak politkai tanfolyamot. Társadalmiunk időszerű kérdései, valamint a Szocialista demokratizmus időszerű kérdései mellett űj oktatási forrna A világpolitika időszerű kérdéseinek témája. Ezen belül azt ismertetik majd az oktatás előadói, hogy a világ- politika alakulásában milyen szerepet játszanak a szakszervezetek, választ kapnak majd a hallgatók az oktatáson belül a

A jelképpé vált Penzai emlékmű, alatta betonba ágyazott üzenet a 2017. évnek.

Hálókocsink kísérője a gyor- san-beszélő, csendesen-éneklő húszéves Tánya:

— Szeretem ezt a foglalkozást, mert sok szép vidéket bejárhatok és közben jut Idő az olvasására is — elsősorban a tudományos—fantasztikus regényeket kedvelem.

Papp Zoltán, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-titkára:

— A legközelebbi találkozásig nagyon sok levelet váltunk majd én is, meg iskolatársaim is a penzai komszomolistákkal.

Adamik Pálné a békéscsabai Szabadság Tsz kertészetének dolgozója:

— Legjobban a traktor-von- tatta ötvenméteres öntözőcső tetszett a Kirov kolhozban — és természetesen az itteniek szíves barátsága.

Bottá János parkettás:

következő kérdésekre: Merre tart a világ? Hogyan harcolnak a szakszervezetek az európai

biztonságért? Mit tesznek a

szocialista országok szakszervezeted a békéért, a haladásért, a szocializmusért folyó harcban? Arról is beszélni fognak, ezeken az oktatásokon, hogy az európai tőkésországok munkásosztályainak hogyan alakult a sorsa. Végül, de nem utolsó sorban jelentős teret tölt ki az oktatási formában a világ szakszervezeti mozgalmának egységtörekvése

Igaz ugyan, hogy az 1971—72- es politikai oktatás csak ősszel kezdődik, de a szervezésit az | eredményesség érdekében már most célszerű megkezdeni,

— Jó volt járni a nagyon- nagyon tiszta üzemekben és az utcákon, ahol ismeretlen dolog például egy eldobott cigerettacslkk.

Nagy Ferenc, a mezőberényi

2. számú általános iskola igazgatója :

— A kizsevatovszkiji iskolában beszéltem olyan idős asz- szonnyal, aki ismerte Krupsz- káját — a mai iskolában pedig azt láttam jóleső érzéssel, hogy milyen sokat áldoz a gyereké- kért a szovjet társadalom.

Van tara György kőműves:

— Mindennél jobban becsülik a Szovjetunióban a munkát.

Papp István, a megyei moziüzemi vállalat művészeti csoportvezetője:

— Kiss Örs barátommal többszáz méteres színes és feketefehér filmet készítettünk a Barátság-vonat útjáról — reméljük, jól sikerültek a felvételek és néhány héten belül bemutathatjuk a filmet Békés megye lakosságának.

Nyírfák intenek búcsút...

Az utolsó moszkvai interjú Jelena Boriszovna Kulikovával, Penza megye tanácsának elnök- helyettesével, aki a fővárosig kísérte küldöttségünket;

— Nagyon vártuk Penzába a magyar küldöttséget. Sajnáljuk, hogy ilyen hamar vissza kellett utazniok. Reméljük, azonban, hogy mihamarabb újra találkoznak majd a békési és a penzai emberek. Augusztusban művészeti küldöttségünk utazik Magyarországra, októberben pedig kiállítással visszonozzuk az Önök művészeinek mostani tárlatát. Tehát: a viszontlátásra!

Száz, ezer, millió nyírfa közt kanyarog a vonat Moszkvától hazafelé. Zalai György, a magyar küldöttség vezetője foglalja össze az út tanulságait:

— Már eddig is sok nagy jelentőségű eseménye volt a két megye közötti testvérkapcsolatoknak. Az L. B. Jermin elvtárs- vezette első penzai delegációtól a Frank Ferenc-vezette békési küldöttségen át a két megye sajtójában megjelent tudósításokig és az elmúlt esztendőben hozzánk látogatott szovjet Barátság-vonat útjáig, melyben a penzai dolgozók valamennyi rétege képviseltette magát.

A mi mostani utunk alkalmából Békés megye háromszáz dolgozója szerzett személyes tapasztalatokat Penza megye festőién szép vidékeiről, ismerkedett meg a megye községeivel, városaival, azokban a régi orosz népművészet-ihlette házak mellett a modern lakóházak hatalmas tömbjeivel, látta az alkotósikereket, amelyekkel a penzaiak kiveszik részüket az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásából.

Mindez azonban csak környezete volt annak az őszinte barátságnak, amivel a szovjet emberek küldöttségünket körülvették. A látogatás során valamennyi városunk, üzemünk, intézményünk képviselői látogatást tettek a penzai városokban, üzemekben, intézményekben és ez alkalmakkor megbeszélést folytattak a kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a tapasztalatcserék konkrét formáiról, a mindkét fél számára hasznosítható munkatapasztalatok cseréjéről.

Mindazokról a dolgokról tehát, amelyek még tovább erősíthetik a két megye közötti testvéri barátságot.

• * •

...A nyírfák búcsút intettek. Háromszáz Békés megyei dolgozó felejthetetlen élményekkel tért vissza Magyarországra.

Danlss Győző

Megkezdődött a szakszervezeti politikai taníolyamok szervezése