Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

CSILLAGBÖRTÖN Bünhődés a bűnért Zárkák lakói A magas kőkerítés tetején szö­gesdróttal, rendhagyó, különös világot fog közre. Különféle bű­nök elkövetéséért szabadság­vesztésüket töltik itt, a bünte­tés-végrehajtás szegedi „házá­ban”, a Csillagban az elítéltek, sokan közülük Békés megyéből is. A börtön zártságában mindig ott vibrál, hogy a bűnért — bűn­hődni kell. Szigorúság es' fegye­lem érvényesül, az elítélteknek minden perce beosztott, nem le­het önálló cselekvése. Ahhoz kell alkalmazkodnia, amit a bör­tönrend előír. Miért és milyen bűnöket kő- j vettek el a zárkák lakói? Alta- ! lábán megállapítható, hogy a lé­ha, italozó életmód, a könnyű, pénzszerzés ördöge vitte őket a lejtőre. Tisztességgel megélhe­tett volna mindegyik a munká­ból. De vagy ez nem kellett vagy kisebb-nagyobb gazdasági beosz­tásban csaltak, sikkasztottak, korruptakká lettek. Van itt, aki a hűtlen menyasszonyt vagy fe­leségét ölte meg előre kitervel­ve, vagy hirtelen felindulásában. Mások ital hatására garázdál­kodtak, szúrtak embertársukba A bűnök, tragédiák tanulságai is sorjáznak a zárkákban — mondta találóan Török György főhadnagy. 1. Levetít sapkával kezében lép be a nevelőtiszt szobájába az egyik elítélt, vigyázzállásba vág­ja magát, s tisztelettel jelenti, hogy utasításra megjött. Neve: Halmosi János. A Tolna megyei Szakcsiban, az Üj Élet Tsz-ben volt főkönyvelő. A társadalmi tulajdon hűtlen kezelése és sik­kasztás miatt öt évet kapott. A téesz több százezer forintot el­sikkasztó, csaló elnökét. Varga Imrét 12 évi szabadságvesztésre í télték. Vargát korábban hasonló dolgokért többször megbüntet-1 lék, mégis manipulálhatott az el­lenőrzés hiánya és a korrupció miatt. A 38 éves Halmosi soha nem mondott nemet a „bevágó­dott” téesz-elnöknek. — Halmosi, maga legálisán mennyit keresett havonta? — Én 9 ezer forintot. — És Varga Imre? — 13 ezer forintot. Potyognak a könnyei. A na­gyon jó, de a saját maga miatt elrontott életét siratja. A köny- nyekben nincs semmi megható, j Üj autó, nagyszerűen berende- j zett lakás, két szép gyerek, jó feleség, aki most is állásban van. A szabadulásig még sok idő van, a napokból meg olyan keserve­sen lesz hét, hónap, év. Bűnhőd­nie kell, és ezt maga mondja. Meg azt,'hogy egész életre szóló tanulságot vont le. A konok bűnözök között elő­fordul olykor, hogy a zárkában Z. vagy O. megsértődik társa egy szava miatt és már emeli az öklét. Ha nyolc napon túl gyó­gyul az ütés, akkor testi sérté­sért a bíróság ítéli el. De más is megesik a zárkában A 40 éves autószerelő, aki 18 évet töltött börtönben, homosze­xuális lévén, beleszeretett fiatal cellatársába. Kegyeiért fűt-fét ígért, a lányát is „odaadta” a fiúnak. „Mert a lányom azt te­szi, amit akarok”. Persze minden kiderült és megtették a szükséges intézkedé­seket. ^ BfKÉS MtCVQJSfcZL 1971. JÚLIUS 14. o A budapesti hírhedt galeri, a Fekete Kéz lopott, rabolt, nőket erőszakolt meg. A galeri egyik tagja, a 21 éves Lóié Béla segéd­munkás Elekre való. Kilenc év­re ítélték. — Olyan ideges vagyok azért — válaszol kissé pózolva a kér­désre —, hogy megint a „balhé­ról” beszélünk. Restellem, hogy belementem ilyen dologba. Erősítheti, hogy meg akar ja­vulni és űj életet kezd. Ezért is végzi el Itt, a börtönben az ál­talános iskolát. Jő tanuló. 3. A csorvási Bartolák Pál anyó­sát fojtotta meg. Tizenkét évre ítélték, s feltételesen — ha to­vábbra is jól viseli magát — 1973 végén szabadulhat. Levett sapkáját gyürkészi ke­zében, amikor a nevelőtiszt szó­lítja. Tisztelettel kér engedélyt, hogy kérdezhessen. — Talán nem anyámmal tör­tént valami? — kérdezi riad­tan. — Nem — kapja a választ, és arra gondolunk, milyen különös ellentmondás: félti anyját, s hi­degvérrel oltotta ki felesége édesanyja életét, akit szintén szeretett a lánya. Az anyősgyilkos több mint 5 évet töltött már a börtönben. Viseli a büntetést, vezekel. Csen­desen mondja, hogy az ő és az anyósa közötti gyakori perleke­désnek a megoldása nem az lett. volna, amit tett. Ha kikerül, dol­gozni akar, és ha lehet, végleg fe'eHeni az elkövetett szörnyű­séget. A börtön bútorgyárában szak­mát tanul a békési Jakucs Sán­dor. Ittasan a vonaton molesz­tált egy lányt, a peronon neki­rontott. A lény végül leugrott a vonatról. Jakucs erőszakos nemi közösülésért nyolc évet kanott. Közel négv év múlott el a Csil­lagban fölötte. — Szégyellem, amit. tettem. It­tas voltam, de ez, tudom, nem ment... Szeretem a feleségem, akit héthónapos házasság után „felejtettem el”, akkor... Nagy kérdőjel, helvrehozható- e. amit Jakucs meggondolatla­nul elrontott. Annyi biztos, hogy... szabadulása után dolgozni akar, ■ szeretne a gyulai bútorgyárba j kerülni, mert megtanulta az asz- • talos ségot. M. L. a szabadulását várta, ! amikor beszéltünk vele, 21 éves,! Munkás szülei szavára nem hall- S gatott, az éjszakai életet haiszol- ! ta, ezért lopott, embert ütött le j az utcán, elvette 300 forintlát. ! Négy évet kapott. Nem sokkal • szabadulása után megint elítél ■ ték. Szegednél illegálisan pró- j balta elhagyni az országot, ho«'- j nyugatra menjen „szerencsét” * próbálni — Édesanyja írt — közölte a • nevelőtiszi —. hogy eljön magé- j ért és együtt mennek haza. • A hatalmas termetű, patta- j násos képű fiú közömbösen mo- j solyog, szemében hideg a fény ! és egykedvűen megjegvzi: „live- • nek az anyák...” A jövő dönti j majd el, hogy meg tud-e változ- : ni. í 4. ■ És a javíthatatlanok, az ismét : bűnt elkövetők? Érzéketlen lel- ■ kű emberek, akiknek — ahogy • a nevelőtisztek mondják — vala- : hogy életelemük a léhaság, h bű- • nözés. Dolgozni nem akarnak, ha j ímmel-ámmal csinálják is, újra : betörnek, lopnak, hogy mérték- • telenül lumpolhassanak. Ezek • a zömmel alacsony értelmi ké- i pességű. primitív gondolkozású • emberek visszatérő börtönlakók. ! Morvay Sándor ■ i Holnap: Van-e visszatérés. : Megszűnik a vasárnapi nyitvatartás a községi postahivatalokban iXem csökken a postaszolgálat színvonala • — Javulnak a postai dolgozók munkakörülményei Az utóbbi években nemcsak szakmai körökben esik mind i több szó a postai dolgozóik mun­kakörülményeiről, a postai for­galom problémáiról, hanem a közvéleményt is élénken foglal­koztatja e kérdés. A Szegedi Postaigazgatóság postaforgalmi osztályának veze­tőjétől, dir. Bán Ferencnétől kapott információ szerion az el­következő időben több olyan intézkedésre kerül sor, mely a postai dolgozók munkakörülmé­nyeit — a szolgálati beosztást ~ ügy javítja fokozatosan, hogy ezzel párhuzamosan nem csökken a postaszolgálat szín­vonala. Augusztus 1-tői kezdve — a- hogy a feltételek megteremtőd­nek — a Szegedi Postaigazga­tóság területén 260 községi kis- hivatalban megszűnik a vasár­nap délelőtt 8-tól 10-ig tartó nyitvatartás. Ez az intézkedés Békés megyében 83 községi pos­tahivatalt érint, de a szolgál­tatás folyamatosságát nem be­folyásolja. A hírlapokat, a tar­talmában sürgős jellegű távira­tokat és az expressz küldemé­nyeket vasárnap továbbra is kézbesíti a posta a községekben. Ezenkívül a helyközi teiefonösz- szeköttetés a segélykérő állomá­sokon, illetve az erre a célra kijelölt előfizetői távbeszélő áliomáson keresztül továbbra js fennmarad. A községi postahivatalok va­sárnapi nyitvatartásának meg­szüntetése nemcsak azért indo­kolt, hogy a községi postások­nak a vasárnapja szabad le­gyen. Eddig a községi postás­dolgozóknak nemhogy szabad szombatjuk, de egyetlen sza­bad vasárnapjuk sem volt. A! megváltozott élet. és munka-1 körülményeket figyelembe vé­ve, nem csodálkozhatunk azon, hogy az utóbbi években a fog­lalkozás utánpótlásának neve­lése mind nagyobb nehézségek­be ütközik. Másrészt a vasár­napi forgalom sem indokolja a postahivatalok nyitva tartását. Ezt bizonyítja az igazgatóság területén végzett KNEB-vizs- gálat eredménye is. mégpedig az, hogy a községi kishavatalok­ban egy-egy vasárnapi szolgá­lat idejére mindössze egy levél és négy vasárnapi szolgálatra egy távirat felvétele jutott. A KNEB az 1970-es országos vizs­gálat után indokolatlannak mi­nősítette a községi postahiva­Békés megyében július 12- én, Gyulán kezdődtek és 24- én Endrődön végződnek a SZOT Munkavédelmi Mű­vészegyüttesének a Kicsire nem adunk című kabaréelő­adásai, melyeken a szereplők a munkavédelemben előfor­duló hiányosságokat igyekez­nek szatirikusán bemutatni. Mondanivalójuk: csak ép és egészséges emberekkel lehet a termelésben eredményt elér­ni. A megye 25 ipari és mező­gazdasági üzemének dolgozói vesznek részt az előadásokon. Előzőleg mindenütt munkavé­delmi TOTÖ-szelvényeket ad­nak ki. A telitalálatosok kö­zépdöntőben vesznek részt, sí a győztesek közül ketten az| előadáson folytatják a vetél-1 kedőt. A legjobbakat díjaz- í zák. I balok nyitvatartását ég megfe­lelő intézkedéseket javasolt. Arról sem érdemes megfe­ledkezni. hogy nem a szabad szombat biztosításáról, hanem a törvényes havi 210 óra be­tartásának megvalósításáról van szó. Ezt ügy rendezik, Hogy a postai dolgozók jövedelmének összege — a túlórák elmara­dása miatt — ne csökkenjen. Az igazgatóság területén ezért 60 új dolgozót alkalmaznak majd. Természetesen nemcsak a községi, hanem a nagyobb postahivatalokban dolgozók munkakörülményeit is javítani igyekeznek. Az előadásokat élvonalbeli művészek teszik színvonala­sabbá. Többek közöt fellép Csákányi László. Felföldi Anikó, Erdődi Kálmán, Vay Ilus. Mednyánsaki Ági, Kosa András és Reményi József. A művészegyüttes és egyben a vetélkedő vezetője Romhányi Rudolf. A további előadások helye és ideje: délután vagy este: Békéscsabán 14-én, 16-án, Gyulán 22-én, 23-án, Oroshá­zán 17-én, 21-én, Mezőhegye­sen 18-án, 19-én, Újkígyóson 18-án, Gyomán 19-én, Mező- berényben 20-án, Hidasháti Állami Gazdaságban 20-án, Sarkadon 22-én, Endrődön 24-én. Külön említést érde­mel, hogy ma, 14-én este 7 órai kezdette] Felsőnyomáson tartja a művészegyüttes a műsor 350. előadását. Bálint Gyula „Kicsire nem adunk’' Munkavédelmi kabaréelőadások 3. Húsz óra... Ha Klossnak ez alatt az idő alatt nem sikerül végrehajtania az ítéletet, leg­kevesebb még egy személy meghal. A központ rádiótávira­tában. amelyet Arnold vett, ér­kezett a , tájékoztatás, hogy a Párizsból Varsó felé utazó öez- szekötő holnap, vagyis inkább holnapután, mert éjfél után két óráról van szó, találkozik Ingrid Kielddel a berlini pálya­udvaron. Az énekesnő vonata négy ára harminc perckor in­dul Stockholmba; két órával Berlin elhagyása előtt, tehát, még egy embert a Gestapo ke­zére akar játszani. A központ már nem tudta értesíteni az összekötőnőt: már nem volt meg a kapcsolat. Élete tehát kizárólag Kloss kezében volt; ha nem öli meg Ingridet... A lehetőséget nem is boncolgatta. — Hans, maga egész idő alatt egy szót sem szólt — pana­szolta Ingrid, amikor újra he­lyet foglaltak az asztalnál. — Táncoltam magával — hangzott a válasz. Kiéld kisasszony pohara még mindig ott állt érintetlenül. Kloss % zsebébe csúsztatta a ke­zét, kitapogatta az Arnoldtól kapott mikroszkópíkus méretű dobozkát. Méreg volt benne. Há. rom-négy óra alatt hat. A Ges­tapo vajon körültekintő nyo­mozást indít? Minden bizony­nyal igen. Ezzel számolnia kel­lett. A mérgező anyag jelenlé­tét állítólag rendkívül nehéz kimutatni a szervezetben még boncolás esetén is, és Kiéld kisasszonynak nagyon sok isme­rőse van. főleg a színházi kö­rökben, elképzelhető tehát, hogy a gyilkost ott fogják ke­resni. ha egyáltalán eszükbe jut, hogy hátha gyilkosság tör­tént. A doboz tartalmának felhasz­nálására várakozáson felül gyorsan nyílott alkalom. Egy magas hadnagy jelent meg az asztalnál, összecsapta bokáját és táncra kérte Ingridet, Schultz pedig azon nyomban, mintha csak attól tartott volna, hogy Kloss megelőzi, elragadta Ber­táját, sietett vele a parkettre. Kloss végre egyedül maradt az asztalnál. Senki sem figyelte, ebben egészen biztos volt; a pohárba beleszórta a csipetnyi hófehér port. A konyak színe nem változott.. . Rágyújtott és lehunyta szemét; feladatát tu­lajdonképpen teljesítette is. Vajon a méreg hatása nem jár fájdalommal? Eléggé gyorsan fog hatni? Szeretné, ha Ingrid Kiéld nem haldokolnék túlzot­tan hosszú ideig... Űjra ez a szentimentális tangó... A lány az emelvényen rekedtes, mély hangon énekelt, f — Alszol, vagy Ingridről áb­rándozol? — hallotta Schultz hangját. A százados egyedül tért vissza az asztalhoz. Ma­gyarázatként közölte, hogy a hölgyek néhány percre elvo­nultak és most itt a nagyszerű alkalom arra, hogy valami ko­molyabb italt igyanak. Magához intette a pincért: apró, röpködő szem behatóan vizslatta Klosst. — Nos, sikerül? — kérdezte. Kloss néhány másodpercig, néhány pillanatig arra gondolt, hogv amaz mindent tud. Értet­lenül nézett rá. Schultz mosolygott: — Már nincs sok idő! — mondta. Tegnap kezdtel hozzá, de Ingrid meghódítása hosszabb tüzérségi előkészítést igényel. Heini halála óta ez még sen­kinek sem sikerült. — Ki volt az a Heini í — is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom