Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

Tudomány — technika Porszáliítás konténerben Gyógyszerek — világszínvonalon A kutatások újabb távlatai a negyedik ötéves tervben Büszkeséggel állapítjuk meg, hogy fejlett, világviszonylatban is számottevő gyógyszeriparral rendelkezünk. A gyógyszer- gyártó országok sorában a 10. helyet foglaljuk el, a gyógy­szerexportálók ranglistáján pe- dik a 7.-et. Figyelemre méltó, hogy az egy főre eső gyógy­szertermelésben hazánkat csak az USA, az NSZK és Svájc előzi meg, gyógyszergyártásunk export részaránya szempontjá­ból pedig a világranglista 2. helye a miénk, csupán Svájc tesz túl rajtunk (Svájc termé­keinek 80—82 százalékát, Ma­gyarország 64—65 százalékát exportálja). A magyar gyógy­szerek kiemelkedő átvevője a Szovjetunió, az oda irányuló gyógyszerexportunk volumene a legnagyobb két ország közötti gyógyszerszállítás a világon! Emelkedő termelékenység A magyar gyógyszeripar már évtizedekkel ezelőtt is ismert volt, mind eredeti készítmé­nyeiről, mind az idegen szaba- dalmú gyógyszerek fejlett mód­szerekkel történő előállításáról. Az 1949-es államosítás utáni nagy beruházások, ésszerű és nagyvonalú modernizálás ered­ményeként a gyógyszertermelés a második világháború előtti­nek több mint hetvenszeresé- re(!) nőtt. Ez idő alatt a gyógy­szeriparban foglalkoztatottak száma csupán ötszörösére gya­rapodott, ami jól mutatja a termelékenység mintaszerű emelkedését; Negyedik ötéves tervünk a gyógyszeripar további dinami­kus fejlesztését tűzte ki célul, a termelés szerkezetének olyan korszerűsítését, amellyel a kivi­telünk minden viszonylatban jelentősen bővíthető. Az elért magas színvonal megtartása és további fejlesztése érdekében elengedhetetlenül fontos — s ez valóban elsődleges —, a ku­tatási bázis szélesítése. Ugyan­csak fontos lenne a következő években a kutatási eredmények hasznosításának meggyorsítása. A világon évente 150—300 ezer ^ gyógyszerészeti vagyü- letet állítanak elő. Gyártásra azonban mindössze 100—150 kerül, a többi kihullik a bio­lógiai, élettani kísérletek ros­táján. Az ötvenes évek óta a magyar kutatók 19 új készít­ménnyel gazdagították a vi­lág gyógyszerválasztékát Ilye. nek például — egyebek mellett — a fehérvérűség egyes esetei­ben hatékony Myelobromol, a nyugtató hatású Trioxazin, a két ismert görcsoldó, a No-Spa és Halidor. Magyarország nemcsak gyógy­szereket, hanem gyógyszeralap­anyagokat is gyárt és exportál, A világpiac érdeklődése ezek iránt talán még nagyobb. A világ nyers-morfin termelésében például a negyedik helyet fog­laljuk el (kb. 12 tonna éven­ként), a B12 vitaminból a vi­lágtermelés 15—20 százalékát adjuk évenként (kb. 400 kg) a papaverinnek pedig mintegy 30 százaléka származik Ma­Sokoldalú számítógép A másodpercenkénti több százezres művelet sebességű számítógépeket nem köznapi feladatok megoldására, hanem speciális célok érdekében készí­tik. A mindennapi életben fel­merülő problémák gyors megol­dásához a másodpercenkénti né­hány tízezres sebességű gépek is megfelelnek. A szovjet gyártmányú „BE- SZM—4” típusú digitális számí­tógép, melynek vezérlőpultja a képen látható, nem tartozik a rendkívül gyors berendezések közé, másodpercenként ,,csak’’ 20 ezer műveletet végez. Mégis kiválóan alkalmas több üzem és intézmény folyamatos kiszolgá­lására, munkájának megkönnyí­tésére. Nagy kapacitású tároló­berendezése, jól kidolgozott irá­nyítóegysége, és gazdag matema­tikai lehetőségei miatt e számí­tógép sokféle feladat megoldásá­ra hivatott. Ha a gépet egy szá­mítóközpontban helyezik cl. és telex-összeköttetést létesítenek az érdekelt vállalatokkal, kuta­tóintézetekkel, egyetemekkel, a kapott és már tárolt adatok alapján a számitógép bármikor villámgyorsan elkészíti a kívánt számításokat. Különösen alkal­mas a gép matematikai, mérnö­ki és közgazdasági feladatok megoldására. gyarországról (kb. évi 322 ton­na). Új gyógyszerek A gyógyszerkutató« legre- ményteljesebb útja az új ve- gyületek felfedezése, eddig is­meretlen összefüggések felis­merése, a biológiai hatásmódok új módszerekkel végzett elem­zése útján. Ehhez mind mély­rehatóbban fel kell tárni a fi­ziológiai mechanizmusokat, ala­pos és kitartó munkával ele­mezni kell az élettani és kór­élettani folyamatok befolyásol­hatóságát. A szakemberek vé­leménye megegyezik abban, hogy a további haladás az alap­kutatások színvonalának a fejlő­dési sebességének függvénye lesz; Kutatóinknak arra kell törekedniök, hogy valamilyen új, még ismeretlen mechaniz­mus nyomára bukkanjanak és megtalálják az ennek befolyá­solásához alkalmas vegyületet. Igazi gyakorlati hasznot és te­kintélyt csak az hoz a gyógy­szeriparnak, ha sikerül lénye­gesen új, ez ideig egyáltalán nem ismert utat nyitni vala­mely területen. A kutatások hatékonysága fokozható, ha az erőfeszítéseket jól megválasz­tott területekre koncentrálják és egyre kiterjedtebben alkal­mazzák a csoportmunkát. Hazai gyógyszeriparunk egé­sze feltétlenül rendelkezik olyan potenciális lehetőségekkel, mint bármely nagy világcég (és ez nagy szó). A gyógyszerkutatáson belül komplex egységet képez a kémiai, farmakológiai és klini- ko-farmakológiai kutatás, ami nagyon lényeges dolog a jövő szempontjából. Annak érzékel­tetésére, hogy milyen hosszú „rögös” utat kell megtennie egy-egy gyógyszernek a kibo­csáthatóságig, álljon itt a már említett Halidor nevű készít­mény példája. A Halidor vizs­gálatát. annak idején 53 vidéki, 66 budapesti és 21 külföldi cso­port végezte. Az új gyógyszert próbaként 3400 betegnek ada­golták. A vizsgálatokról a gyógyszer engedélyezése előtt 84 dolgozat. 92 orvosi bizonylat jelent meg több nyelven, 172 kötetben, 2373 oldalon! Célzott biológiai kísérletek Egy-egy vegyület gyógyhatá- sát először rendszerint úgyne­vezett célzott biológiai kísérle­tek során igyekeznek pontosan megállapítani az anyag mérge­ző tulajdonságait, valamint mellékhatásait. Természetesen kötelező a gyógyító adagolás meghatározása is, ami még to­vábbi, hosszadalmas kísérleteket tesz szükségessé. A sikeres ál­latkísérleteket követően kez­dődhetnék csak — szigorú or­vosi ellenőrzés mellett — az új gyógyszer próbái embereken. Kontrollként placébót, olyan „gyógyszert” használnak, amely külsőleg nem különíthető el a kipróbálandó orvosságtól, ható­anyagot azonban nem tartalmaz. Többnyire ún. kettős vakpróbát végeznek, azaz a kísérletező klinikai orvos sem tudja, hogy mikor adja a valódi orvosságot, s mikor a placébót. Azt mondani, hogy a kis Ma­gyarország gyógyszer-nagyhata­lom lenne, hencegés volna. De az bizonyos, hogy kiváló minő­ségű gyógyszereinket az egész világon szívesen vásárolják. 6 Pomemű anyagokat nagy mennyiségben felhasználó üze­mek számára, az anyagmozgatás megkönnyítésére született meg a képen látható konstrukció; a vákuumos porfelszívóval kombi, nált konténer. Segítségével lehe­tőség nyílik — üzemen belül vagy szabadtéren — az anyagok porzás- és veszteségmentes, gyors „felszippantására” s egyik helyről a másikra való továbbí­tására. A berendezés akár üze­mi porszívóként is használható az aknákban, gépeken, szögle­tekben összegyűlt szennyeződés eltakarítására. A villamos, ben­zin. vagy Diesel-motorral haj­tott légszivattyú fél atmoszféra vákuumot létesít, a kerekes al­vázra helyezett konténer kiürí­tése ugyancsak pormentesen old­ható meg. A Moszkvai Mikrobiológiai Intézet munkatársai egy újab­ban kiadott jelentés szerint nem tartják kizártnak, hogy van élet a Marson, annak ellenére, hogy zord éghajlata van, rendkívül kevés a vize és az oxigénje. Tény, hogy erről a Mars-béli életről jelenleg keveset tudunk. A tudományos „nyomozás” úgy kezdődött meg a Mikrobiológiai Intézetben, hogy olyan kamrát készítettek, amelyben a Marson uralkodó körülményeket terem­tették meg. Mínusz 60 és plusz 30 Celsius fok között ingadozik a kamrában a hőmérséklet, rendkívül kevés a víz és az oxi­gén. Ebben a kamrában vizs­gálják a különböző talaj mikro­organizmusok magatartását. A szükséges mikroorganizmusokat Megállapodás jött létre a Ter­mészetvédelmi Világlap és az USA prémkereskedőinek és szű­cseinek szövetsége között, mely­ben az utóbbi kötelezi magát, hogy a jövőben nem fogják fel­dolgozni olyan ragadozók prém­jét, amelyeket a kipusztulás ve­szélye fenyeget. A megegyezés főleg a leopárdra, gepárdra, ja­guárra, ocelotra ős egy sor ki­sebb, ugyancsak csíkos vagy a Pamírból, a Kara-Kum siva­tagból és a Jeges-tengeri Dick­son szegettől hozták. A kísérle­tek kimutatták, hogy a iegellen. állóbb és szaporodóképes mik­robák és baktériumok a Dick­son szigettől származnak. A földhöz szokott életfunkciókra a vízhiány hatott a legerőteljeseb­ben. Kiderült az az érdekes tény is, hogy a festett organizmusok jobban viselték el a Mars-klí­mát; a pdgmen szemcsék úgy sul­is jó védelmet biztosítanak az ultraibolya sugarak káros hatá­sával szemben. A szakemberek arra a véleményre jutottak, hogy a Marson megfigyelhető színváltozások valamilyen for­mában a mikroorganizmusok élettevékenységével vannak ösz- szefüggésben. pettyes bőrű állatra vonatkozik. Az Alap vezetői remélik, hogy az európai szűcsök követik majd amerikai kollégáik példáját. Az állatvédelmi kampányt egyébként a Kelet-afrikai Ter­mészetvédelmi Társaság indí­totta el, amikor tiltakozott az állatok vadászata és prémjeik értékesítése körül mutatkozó visszaélések ellen. 1971. JGLIUS 13. A Mars életjelei Leopárdok, jaguárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom