Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Műszaki felülvizsgáló gépkocsit kap a Magyar autóklub Békés megyei szervezete Barkácsolóműhely a megyeszékhelyen Szakmai, gyakorlati bemutatókkal, szakember találkozóval fejeződött be a növénytermesztési vándorgyűlés Dr. Soós Gábor a MÉM miniszter első helyettesének nyilatkozata Kevés az autószerelő, szűk az autójavító tér, növekszik a gép­kocsi és a motorparik. Az üze­melés bi ztonsá goesá és folyama­tossá tételére talán ezért is ter­jed a barkács-mozgalom, amely az autósok körében egyre na­gyobb tért hódít. Csaíkhogy az autót és a motorkerékpárt, mi­vel veszélyes üzem, valahogyan •másképpen szükséges barkácsol­ni, mint a konyhaszéket, ezért a Magyar Autóklubra bízták az autójavítás barkácsoló módsze­rének fejlesztését. A garázsok környékén számtalan javítási lehetőség kínálja önmagát, ahol a motort szerető emberek több­sége ' rendszeresen ellenőrzi jár­művét. Néha azonban egy-egy feladat megoldásánál melléfog­nak. Emiatt jelentős károsodás éri őket. Hogyan lehetne elejét venni ennék a károsodásnak és az autójavítást odahaza, esetleg egy autóklub-telepen biztonsá­gossá tenni, jól képzett szerelők irányításával? Tulajdonképpen erre a fcérdésre keresett választ a Magyar Autóklub Békés me­gyei szervezetének elnöksége június 9-én tartott elnökségi ülésén, melyen részt vett Maty- kó Vilmos, a Magyar Aautóklub főtitkára ia A megyei tanács végrehajtó •bizottsága félmillió forinttal se­gíti az autósokat a barkácsmoz- galom bázisainak megteremtése, ben. Elbből a pénzből mintegy háromszázezer forintot költenek műszaki ellenőrző gépkocsi üzembe helyezésére. A Magyar Autóklub műszaki ellenőrző gépkocsija a közelmúltban tele­pedett le Békéscsabán. Csak klubtagoknak minimális térítés ellenében hasznos műszaki taná­csokat osztogattak. Az ország­ban a Békés megyei Autóklub kap elsőnek megyei rendeltetés­sel megbízott műszaki ellenőrző gépkocsit. Ezzel — amint az az elnökségi ülésen is elhangzott — több napra megfordulnak majd azokon a helyeken, ahol a megyei szervezetnek helyi cso­portjai működnek, s a műszaki biztonság fokozására szaktaná­csot adnak. A fennmaradó 200 ezer forintból Békéscsabán a Szarvasi úti AKÖV-felep és a DÁV régi transzformátor épü­lete közötti részen javítótelepet hoznak létre, rendeznek be, ahol az autósok saját gépkocsijaikat önmaguk tarthatják karban: moshatják, zsírozhatják, elvé­gezhetik a kisebb javításokat. Az utóbbi négy esztendőben csaknem megtízszereződött a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének békéscsabai tag­létszáma. Amikor 1967 szeptem­berében megalakult a helyi szervezet, mindössze 23 ebte­nyésztő volt jelen, határozta el, hogy bekapcsolódnak abba a mozgalomba, amelyet Budapest­ről indítóiak el a magyar ebte­nyészet világszínvonalra emelé­Az AFIT Autószerviz felvesz portásokat, szervizmunkára segéd­munkásokat és udvari segédmunkásokat. Jelentkezni: Békéscsaba, Szarvasi út. 27Ä019 Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára a június 9-i békéscsabai látogatásáról el­mondotta; —■ Találkoztam dr. Dankó Jánossal, ,a megyei tanács vb ipari osztály vezetőjével, Benkó Pállal, a párt megyei bizottsá­gának munkatársával, dr. Ha­raszti Jánossal, Békéscsaba Vá­rosi Tanács V. B. elnökével, Gyulavári Pállal, a párt békés­csabai bizottságának első titká­rával. Mindenhol azt éreztem, hogy a megye és a város vezetői szívükön viselik az autós-gondok megoldását. Ezért is biztosítot­tak félmillió forintot a csináld magad barkácsmozgalom to­vábbfejlesztésére. Abban a tu­datban utazom vissza Budapest­re. hogy Békés megyében az autósok és motorosok életében valami egészen újat sikerült összehoznunk a megyei műszaki felülvizsgáló gépkocsi üzembe helyezésével és a javítótelep ki­alakításával. Más megyékben ilyen törekvéseket nem tapasz­taltam. A testvérszervezetek nyilván felhasználják majd a Békés megyeiek tapasztalatát, hogy nálunk is minden autós és motoros érezhesse a Magyar Autóklub műszaki és informá­ciós támogatását. Évek óta megoldatlan a diá­kok, a kereset nélküli fiatalok belföldi üdültetése, nyaraltatá- sa. Szervezett utaztatásukkal mindössze két éve foglalkozik az Expressz Ifjúsági & Diák Uta­zási Iroda is. Most az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Ta­nács az érdekelt szervekkel megtárgyalta az ifjúsági turiz­mus, ezen belül a magyar fia­talok belföldi üdültetésének helyzetét, fejlesztési lehetősé­geit. A tanácskozás eredménye­képpen a kereset nélküli fiata­lok jelentős állami támogatás­ban részesülnék a Központi If­júságpolitikai Alapból. Tavaly kétszázötven forintért tölthettek a tanuló fiatalok egy- egy hetet az Expressz táborai­I sére. Ma már kettőszáznál is több kutyatenyésztő tagja az egyesületnek Békéscsabán, ösz- szesen 31 fajta törzskönyvezett kutyát tenyésztenek. Közöttük találhatók ritka példányok is, így a Spaniel, Ir-szetter, Német uszkár, Sky-terrier, Colli, Aire- dale-terrier, Pekingi palotaku­tya, Pincherek és a Bernáthegyi. A békéscsabai kutyatenyész­tők is készülnek az idei őszön Budapesten rendezendő Vadá­szati Világkiállításra — mondot­ta Sallai Antal. Addig is arra biztatják a kutyát kedvelőket, hogy tisztavérben, törzskönyve­zett egyedeket tenyésszenek, melyek utódaiért igen jelentős összeget kaphatnák. Az utóbbi években javult a kutyaexport, a magyar pásztorkutyából és még több hazai fajtából. Űjabban a Német-juhászt keresik igen so­kan. Ez a fajta jói idomítható. Darabjáért négy-hatezer forin­tot is fizetnek. Az ország négyszáznál több növénytermesztője vett részt a Magyar Agrártudományi Egye. | sülét 1971. évi első növényt er-j mesztési vándorgyűlésén Szarva-! son. Zalából, Somogyból, Tolná- \ ból, Baranyából, Győr-Sopron. j ból, Nógrádból, s mindenhon- j nan jöttek érdeklődők, hogy; eleget tegyenek a rendezendő; szervek meghívásának, részt ve­gyenek a kétnapos tanácskozás munkájában, A Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskola Kara jó otthont adott a tanácskozásnak, programot csinált a szabad idő eltöltésére. A június 9-i, szerdai gyakor­lati bemutatók közül mindhá­rom kiemelkedő volt. A Mező­hegyes! Állami Gazdaságban az ország cukorrépatermesztői faj­ta- és cukorrépatermesztési be­mutatót láthattak. Ez a gazda­ság szakosodott a cukorrépa ter­mesztésére. Jól kihasználja a cu­korgyár közelségét, ezért a cu­korrépa termesztésében a kor követelményeinek megfelelő új fajtákat vetett, melyek kemdzá- lással, gépi műveléssel termeszt­hetők, és betakaríthatok. A be­mutató részvevői elismeréssel nyilatkoztak a Mezőhegyesen lá­tottakról. ban, az idén mór —« az állami támogatással — száz forintért biztosítanak részűikre egyheti szállást, napi háromszori étke­zést és változatos, szórakoztató programot. Az expressz balaton- udvari-kiliántelepi, verőcei és leányfalui táboraiba várják a középiskolásokat. Az összkom­fortos sátortáborok tizenhárom- ezer fiatalt fogadnák az idén. E táborok mellett nyolc he­lyen ifjúsági campinget is fenn­tart az Expressz. Ezt harminc éven aluli fiatalok vehetik igénybe, napi tizenhárom forint térítés ellenében. A középisko­lások ezekben a táborokban is kedvezményben részesülnek; napi hét forintért kapnak szál­lást, ugyancsak összkomfortos sátorokban. Az e célra létesített Expressz-táborok Badacsonyban. Balatonszemesen, Balatonakali- ban, Siófokon, Harkányban, Miskolc-Tapolcán, Szombathe­lyen és Sopronban működnek. A kétféle kedvezményes akció keretében az idén harminchá­romezer fiatal — a tavalyi résztvevőknél tízezerrel többen —, üdülhetnek a jól felszerelt táborokban. A kollektív szerződésekről tárgyalt a Postásak Szakszervezete Ülést tartott csütörtökön a Posta Művelődési Központjá­ban a Postások Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Napi­renden szerepelt az új Ijollektív szerződés tervezetének ismerte­tése, a kollektív szerződés terve­zetét a legszélesebb nyilvános­ság előtt vitatták meg, s a dol­gozók 618 javaslatot tettek. Az új kollektív szerződés több minit ötvenezer postai dolgozó mun­ka- és életkörülményét érinti. Az Öntözési Kutató Intézetben Szarvason öntözési, takarmány, és rét-legelőgazdálkodási bemu­tató volt. A vitaindító előadás­ban, a korreferátumokban és a szekcióülésen elhangzott takar­mánytermesztési eredményekről a részvevők, a gyakorlati élet­ben győződhették meg. A kísér­leti telepen és a kísérleti telep­hez tartozó nagyparcellákon I olyan fűhozamot értek el, me­lyet, ha követnének az ország nagyüzemei, akkor az ősgyepek és a mesterséges legelők termé­se nyolcszorosára, tízszeresére j lenne növelhető. Ezzel megöl-j dódna a szarvasmarha-tartás ol­csó takarmányellátása, kedve­zőbben alakulna a tej és a hí­zómarha önköltsége, vagyis az üzem az eddiginél sokkal na­gyobb jövedelemre tehetne szert. A részvevők egy másik cso­portja az öcsödi Szabadság Tsz- be látogatott, ahol a Szarvasi Kutató Intézet eredményeit aj gyakorlatban, az intézeti munka kontrolljaként láthatták. Az öcsödi legelők fűhozama alig különbözik a kísérleti telepitől. (Lehetne ez egy nagyon nagy tanulság Békés megye szövetke­zeteinek, állami gazdaságainak? Igen, lehetne!) A június 8-i hivatalos prog­ram után jól oldotta fel a ta­nácskozás komolyságát az Arbo­rétum megtekintése. Több szak­ember életében most látta elő­ször a közép-európai hírű szarvasi növénygyűjteményt. Mások motorcsónak kirándulá­son vettek részt, ismét mások az Agrártudományi Főiskola lé­tesítményeivel és az öntözési Kutató Intézet vezető munka­társaival, kutatóival kötöttek barátságot. Este műsorral egy­bekötött közös vacsorán vettek részt, ahol Burai Ernő népi ze­nekara muzsikált és több rádió­ból, televízióból ismert magyar­nóta énekes lépett fel. A június 9-i program után megkértük dr. Soós Gábort, a MÉM miniszter első helyettesét, hogy a növénytermesztési na­pok rendezésével kapcsolatban nyilatkozzon lapunknak. — Időszerű volt összehívni a vándorgyűlést, mert az elmúlt évek térmelésfejlesztése számos tapasztalat megbeszélését, kiese, rélését tette szükségessé. A IV. ötéves tervben olyan jelentős célokat tűztünk magunk elé, melyek megvalósításához feltét, len szükséges az eddigi tapasz­talatok egyeztetése, a tenniva­lók meghatározása. Meggyőződé, sem, hogy a vándorgyűlés jól összegezte a termőföld védelmét, helyes használatának elvét. Ezt nagyon döntőnek tartom a IV. ötéves terv időszakában. A korreferátumokból, a szek­cióüléseken elhangzott vitákból és a beszélgetések során mon­dott véleményekből olyan kö­vetkeztetést vontunk le. hogy a terméseredmények mennyiségi és választéknövelésében, a kor­szerű termékellátásban, a gaz­dálkodás mai színvonalán leg­döntőbb szerepe a termesztett fajtának van. Ezért bazai és külföldi új fajták előállításával, kipróbálásával "tovább növeljük a fajtaválasztékot, fő terméke­inknél: búzánál, kukoricánál és a különböző ipari, kereskedelmi növényeknél. Helyesen fogal­mazta meg a tanácskozás azt a kérést, hogy néhány fontosabb növényünknél nagyobb figyel, met fordítsunk a fajtaarányok alakítására. Búzánál, dohánynál, kukoricánál feltétlen szükséges- riek tartjuk, a fajtaarányok, vál­toztatását, mégpedig olyan irányban, hogy legyen rövid-, közép- és hosszú tenyészidejű, az érési időnek megfelelően. Szakembereink ismét megerő­sítették véleményünket abban, hogy az álla titermék-termelés szervezése mennyire fontos nép. élelmezési és export érdekből. Ezért többen megfogalmazták, hogy az állattenyésztés takar­mányszükségletének megter- mesztáse Sz üzemek alapvető feladata. Takarmánytermeszté­sünket az elhangzottak alapján úgy kell fejlesztenünk, hogy ab­rakból, nagy fehérje beltartak. roú takarmányból és szálasta- karmányból önellátók lehessünk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, ha a rét- és a legelőgazdálkodás­ra az eddiginél nagyobb figyel­met fordítanának üzemeinkben.; A növénytermesztés fejleszté­sének kulcskérdése a termelés- technikai komplex gépesítés. A IV. ötéves terv idején a kukori­ca-, a cukorrépa- és a burgonya- termesztés gépesítésében nagy feladat előtt állnak a termelő- szövetkezetek és az állami gaz­daságok. Ügy gondolom., hogy közös erőfeszítéssel, sikeresen c-ldjuk majd meg ezt a mia még nagynak tűnő feladatot. Örülök annak, hogy szóbaj ott a vándorgyűlésen a termőföld minőségének továbbjavitása, a növényi tápanyag és a vízellátás jó ös%hangj ának megközelítése. A tápanyag és a vízgazdálkodás színvonalának javításával ter­melési célkitűzéseink eredmé­nyesebben valósíthatók meg. A kétnapos vándorgyűlést nagy jelentőségűnek tartom, mert az ország növénytermesz­tői társadalmi úton is megvitat­ták a IV. ötéves terv idejére programozott növénytermesztési feladatokat. Az elhangzottak után, Szarvasról hazatérve ki-ki hozzáláthat a reá jutó részhez — fejezte be nyilatkozatát Soós elvtárs, melyet lapunk olvasói nevében .-köszöntünk meg. Dupsi Károly Megjelent a kétsopronyi Rákóczi Tsz híradója Ezen túl minden hónapban rendszeresen kiadják a tsz sten- cilezett híradóját. A szövetkezet vezetősége szerkesztő bizottsá­got alakított, amely gondosko­dik a közérdeklődésre számot tartó anyagok sajtó alá rende­zéséről. Az első számban közzétették a termelőszövetkezet 1971. évi vetésterületét és a növényápo­lás szervezésének eredményét Írtak arról, hogy a Dózsa üzem­egységben 15 féle kukorica faj­takísérletét szervezték meg. me­lyet a tagság figyelmébe aján­lanak. Döntsék el ők, hogy me­lyik fajtával érdemes foglalkoz­ni. melyik ad nagyobb termést. A továbbiakban tájékoztatják a tagságot munkaügyi problémáik rendezéséről, az anyasági segély megszerzésének Kétsopronyban kialakított feltételeiről. Beszá­molnak arról is. hogy a terme­lőszövetkezetben folyó szocia­lista brigádmozgalom • hogyan terebélyesedik. Ebben az észtén, dőben a sertéstenyésztésben, a gépműhelyben, az építésben dol­gozók és a Hunyadi üzemegység női brigádja vállalkozott a meg­tisztelő szocialista cím elnyerő- eére. A szövetkezet híradójában a továbbiakban rendeletéket magyaráznak, információkat to­vábbítanak a növényvédőszerek használatáról és a közös vagyon védelméről. smjm'ss 3 1911. JUNIUS 11. Kétszáznál több kutyatenyésztő Békéscsabán Express táborban — száz forintért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom