Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
MA A MEGYEI. PÁRTBIZOTTSÁG Ys A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK Ära: SO íillér XXVI. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM „BÉKE” A SZURONYOK ALATT (2. oldal) VÁLASZ LAKÁSÜGYI KÉRDÉSEKRE (5. oldal) KORMÁNYREND ELET A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL (5 oldal) KALAPÁCS ÉS LOGARLÉC A húszas-harmincas évek rendőri jelentéseiben nyakra- főre használták a „munkás kül- j sejű” meghatározást. Persze, | nemcsak a hatóságok és a hivatalok, hanem a középosztálybe- j liek is így jelölték a városi szegényeméért, ami annyiban jo- i gos volt, amennyire igaz isi, hogy a munkás általában nem tartozott sem a jól táplált, sem a jól öltözött emberek közé. A felszabadulás után a munkás, osztályával együtt elfoglalta az őt megillető helyet, s végérvényesen bevonult legújabb- kori történelmünkbe. Az azóta eltelt több mint negyedszázad, bebizonyította: a munkás nem. csak fenntartani képes az államot, mint valamikor munkás külsejű elődei, de mert sajátja lett, vezetni is tudja a maga- sabbrendű társadalom államát. Mindebből jól és pontosan megalkotható a kép: valójában, milyen is a munkás. Vagy a korszerű munkáskép látása és lát- tatása mégsem ilyen nyilvánvaló? Sajnos nemi. Érdemes például Bzemügyre venni a tárlatok képeit, a köztéri szobrokat. Az osztályt. a hatalmat jelképező munkás szakmai jelvénye gyakran nemcsak a jó szimbólumnak elfogadható overall, de vele együtt a kalapács is. Igen, a kalapács, a munka és az erő, a hősi múltat őrző hagyomány szép szimbóluma. Ma azonban 1971-et írunk A munkás immár nemcsak hidakat szegecsel, síneket fekteti, gőz- mozdonyokat szerel, s téglából épít házakat, mint harmincnegyven évvel ezelőtt, hanem bonyolult gépeli, számvezérlésű automaták, végtelenül pontos távközlési és kutatási eszközök gyártásában vesz részt, ellenőrzi, működteti azokat. Szerszámai közt ott van még a kalapács, de már ott az ezernyi finom műszer, s mind gyakrabban ott van a logarléc is. Persze hiba volna, ha az olvasó mindebből arra következtetne, hogy a munkás ' szakmai jelvényeként a logarlécet ajánlom, mert azt fogadom el hitelesebbnek. Hivatkozhatna statisztikai adatokra, amelyek szerint gyáraink többségében még uralkodó a meghaladott technika vagy arra például, hogy a fizikai dolgozók nagy hányada az iparban ma még csupán kisegítő) feladatokat végez a képzett | munkások, technikusok irányi- [ tása mellett. Mindez igaz, haj csak a jelenlegi állapotokat | is. vesszük figyelembe. Arn a termelés, s így a termelő ember sem mozdulatlan valami, öt évvel ezelőtt lényegesen kedvezőtlenebb volt a kép, mint ma, s öt tíz év múlva hatalmas fej-, lődést tapasztal, aki majd visz- szapillant. Vajon az iparágak erőteljes fejlesztése, az új technika és a magasabb fokú technológia megteremtése kizárólag a közgazdászok, tudósok, mérnökök feladata, érdeme? Vajon létezik-e olyan termelőüzem, ahol a legkiválóbb mérnökök és technikusok, a legkitűnőbb gépsorok mellől hiányozhatna a képzett, tapasztalt munkás? Aligha. A legkorszerűbb üzemeinkben, a képzett mérnökök és technikusok mellett az eredmények részeseként, kezdettől fogva ott van a szakmunkás is, és mindinkább ott lesz. Ezért tartöm korszerűtlennek vagy ha úgy tetszik elavultnak a kalapácsos állapotában rögzített munkás képét. Sietve hozzáteszem azonban: sokáig szükség lesz még a kalapáccsal jól bánó munkások tízezredre, de a hangsúlyt a jól bánó szavakra helyezem. Még ennél is fontosabb, hogy a ma és a holnap munkása — erre kötelezi a rangja — a kalapácsnál is jobban bánjon a magasabb szaktudást igénylő szerszámokkal, műszerekkel, gépekkel, mert erre sarkallja a tudományos-technikai forradalom. Ezért, hogy a munkások közül mind többen már nemcsak szakvizsgával és speciális tanfolyamokon szerzett ismeretekkel rendelkeznek, hanem érettségivel is, s már nemcsak azt végzik el hozzáértően, amit rájuk bíztak, hanem mind többen és mind többször megtalálhatók az újítók, az ésszerűsítek között, * akik együtt fejlődnek korszerűsödő üzemeikkel, akik mindinkább partnerei a műszaki értelmiségnek, s akikre — mások mellett — a jövőt építette a párt és a kormány, amikor a gazdasági reformot e lhatározta, kimunkálta és bevezette. Ismétlem: 1971-et írunk. A gyárakban, az üzemekben — beleértve a fejlett mezőgazdasági üzemeket is — művelt és igényes fiatalok ezn-ei léptek és lépnek apáik helyébe. A hagyományos és a korszerű munkáskép között feszülő képzeletbeli ívben tehát, egymástól nem messze, helyezhető el a kalapács és a logarléc. András Endre Elutazott a Szovjetunió Atomenergia Bizottságának elnöke Csütörtökön elutazott hazánkból A. M. Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke, aki dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének meghívására járt Magyarországon. A szovjet vendég nagy sikerű előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián az atomenergia békés felhasználásának helyzetéről és távlatairól, ezenkívül részt vesz a KGST Atomenergia Állandó Bizottságának budapesti ülésszakán. (MTI) Minden rendben q Szolját űrállomáson ^ Első jelentés a légköri folyamatokról Nagy részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves korában! elhunyt Lukács Györgyöt, a. Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuth- díjas akadémikust., A Munkás- mozgalmi Pantheon területén a gyásizolók sokasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személviségének, a kiváló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfedélled borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzá- < tartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt. és állami vezetők, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, a különböző társadalmi szervezetek képviselői- eljött a végső tiszteletadásra a munkásmozgalom sok régi harcosa, lerótták kegyeletüket az elhunyt egykori munkatársai, tanítványai, barátai és ismerősei, köztük számos külföldről érkezett tisztelője. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Friss István, az MSZMP KB tagja, akadémikus búcsúzott Lukács Györgytől. Az elhunyt barátai nevében Déry Tibor író mondott búcsúszavakat. A Szaljut emberlakta orbitális tudományos állomás űrhajósai eljuttatták a Szovjetunió hidro- meteorológiai szolgálatának az első jelentéseket az általuk észlelt légköri folyamatokról — jelentette a TASZSZ. A jelentés rámutat, hogy a Szovjetunióban már eddig is komoly tapasztalatokat szerez- j tek az űrhajók által a Földre) juttatott meteorológiai információk közlése terén. A Szojuz mintájú űrhajók személyzete felvételeket készített gleccserekről, különböző felhőképződményekről, megfigyelték a Jen- nyfer hurrikán útvonalát a Megyénk szovjetunióbeli test- vérmegyéjébe, Penzába — a kölcsönös megállapodás alapján — háromtagú ' delegáció utazott ma hajnalban. Koszta Rozália festőművész, Csoór István író és Podina Péter, a Békés megyei Népújság rovatvezetője, a szerkesztő bizottság tagja tölt bárom hetet a testvérmegyében. A delegáció tagjait elutazásuk előtt megyénk vezetői fogadták. Ott volt Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Zalai György, a | Csendes-óceán fölött, Mexikó nyugati partjainál. Hável József, az MTT tudósítója jelenti a tegnapi űr-munkáról: A kozmovízió jóvoltából csütörtök délben a szovjet tv nézőL nek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a hatalmas tudományos laboratórium, a világ első embervezette orbitális állomásának tágas, kényelmes szalonjában:. A kamera egyszerre mutatta a könnyű, melegítő szerű öltözékben tevékenykedő Borostyán—1-et, 2-t és 3-at, vagyis Dobrovolszkijt, Valkovot és Pa- cajevet. (MTI) párt megyei bizottságának tagja, aki a 17-én induló 320 tagú békevonat utasait vezeti Penzába. Megyénk képzőművészeinek alkotásaiból kiállítás nyílik Penzában június 20-án. A képeket és kisplasztikái műveket a delegáció viszi a testvérmegye székhelyére, s mire a békevonat utasai megérkeznek, megnyílik a kiállítás, amelyen többek között Koszta Rozália, Lipták Pál, Ezüst György, Miklós István, Mladonyiczky Béla legszebb alkotásait láthatják. Háromtagú delegáció utazott megyénkből a szovjetünkben testvérmegyébe Penzába Gyorsabb és kényelmesebb lesz az utazás A gőzösöket Diesel- és villamos mozdonyok váltják fel Kiss Károly, a MÁV Szegedi j Igazgatóságának vezetője június j 8-án Szegeden sajtótájékozta- j tót tartott, melyen elmondta I többek között, hogy a magyar | vasúti közlekedés július 16-án j ünnepli működésének 125. évfordulóját. Budapestről Vácra 1846. július 16-án indult el az első vonat. A vasút egy és negyedszázados fejlődése alatt behálózta az egész országot és ma is a közlekedés legdinamikusabb felődő ágazata. A MÁV Szegedi Igazgatósé-, •iához Bács-Kiskun, Békés, | Csongrád megye, valamint Szolnok, Pest és Hajdú-Bihar megyének jelentős része tartozik. Ennek a területnek a vasúti pályáin naponta rendszeresen 450 személy- és 270 áruszállító vonat közlekedik. A vasutas dolgozók száma meghaladja a, 13 ezret A személyforgalom (szám sze- | rint) csökkenést mutat, mert a rövid távú utazásokat főleg autóbuszokon bonyolítják le. A személyszállító vonatok száma! >nnek megfelelően kevesebb j ' ett, de a kilométer-teljesítmény j őtt. I A MÁV fő feladatként tekinti j i személyszállítás minőségének j megjavítását, a közlekedés meggyorsítását. Az igazgatóság ’zért gyorsvonatpárt állít majd be Szeged—Békéscsaba között is a IV. ötéves tervidőszakban í kezdődő pályarekonstrukció befejezése után. A gyorsvonatokat ma már korszerű Diesel-mozdony vontatja, ami lehetővé tette Békéscsaba—Budapest között a menetidő 2 óra 30 percre való lerövidítését. Minőségi fejlődést jelent a személyforgalomban, hogy egyre több a négy- tengelyes kocsik száma. A mellékvonalakon megjelent az MDa jelzésű 6 részes motorvonat, amelyet az utazóközönség Piroskának keresztelt el. Ebből Békés megye vonalaira is kerül még. Korszerűsítik az állomásépületeket, várótermeket. Pogy- gyászmegőrző automatáit állítanak fel Békéscsabán. Lesz vizuális tájékoztató berendezés is. Bővítik az utasellátó éttermet. Az állomás tisztántartását seprő-, porszívó- és takarítógépekkel oldják meg. Személyvonata szerelvénytisztító telep is létesül 1974-ben, amely lehetővé teszi a kocsik külső mosását. A belső takarítás nagy teljesítményű villamos takarítógépekkel történik majd. Az igazgatóság a kocsirongálások megakadályozására néhány intézkedést tesz. Ilyen például az, hogy vasútőröket alkalmaz majd és a tettenért rongálok ellen bűnvádi feljelentést tesz. Jelentősen nőtt az áruforgalom Is, s az igényeket a meglevő kocsipark már nem elégíti ki. Az ötéves terv során a MÁV újabb teherkocsikat szerez be. Igen fontos, hogy a megrendelők a szállítási és rakodási munkát késedelem nélkül elvégezzék, hogy a vagonok ne álljanak kihasználatlanul. Elősegíti ezt a tevékenységet, hogy a III. ötéves tervidőszakban több vállalat iparvágányt létesített és gépesítette a rakodást. Ez a fejlődés a következőkben is folytatódik és mind nagyobb az igény a konténeres szállítás iránt. A belföldi darabáru-szállítást a VOLÁN Tröszt vállalatai vették át. E feladat végrehajtásához a MÄV szakembereket biztosított és átadott raktárakat, rakodási eszközöket. Kiss Károly végül tájékoztatást adott az újságíróknak arról, hogy a IV. ötéves tervidőszakban villamosítják a Szajol Lökösháza közötti vonalszakaszt. Ezen a vonalon egyébként már önműködő térközbiztosító berendezés működik. Az út. és vasútkereszteződéséknél további önműködő fénysorompók felállítására kerül sor. Az igazgatóság területén a vonóerő 52 Százaléka gőz-, 48 százaléka pedig Diesel-mozdony. öt év alatt a gőzmozdonyokat kiszorítják a Diesel, és a villamos mozdonyok, a gőzösök aránya mindössze 5—10 százalék lesz. P, B. \
