Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
Az autoszex texán galamb értékmérő tulajdonságai A szőlő is mint minden más növény csak ott terem és díszük jól, ahol biztosítani tudjuk számára az optimális létfeltételeket. A szőlő nélkülözhetetlen életfeltételeihez tartozó tényezők közül legfontosabbak a hő, a fény, a levegő, a tápanyag és a víz. A szőlőtermesztés ősidők óta általában, mint szárazművelésű kultúra vált ismertté. A szőlő valóban hosszú ideig képes elviselni a csapadékhiányt, mégis a tenyészeti időszak alatt vannak olyan periódusai, amikor liagyon megsínyli a víz hiányát. A szőlő zavartalan fejlődéséhez kedvező eloszlásban évente mintegy 5—600 milliméter csapadék szükséges, 400 milliméternél kevesebb eső esetén már csak öntözéssel termeszthető. Az egész világon csapadékban szegény, aszályos vidékeken (a Földközi-tenger mindkét partján, Ázsiában, Dél-Afrikában, Észak, és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában) ezért mindenütt ‘és régóta öntözik a szőlőt. A szőlők öntözéses termesztése elsősorban a csemegszőlő-ül- tetvényekben honosodott meg. Ez érthető is, hisz’ a jól kifejlett, üde fürtök és bogyók elsősorban a csemegeszőlő fő követelménye* ezt pedig csakis az optimális vízellátás tudja biztosítani. Az optimális vízellátás viszont a tőkék termőképességét jelentősen növeü. A külföldi tapasztalatok alapján hazánkban is az utóbbi tíz évben folynak vizsgálatok a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepein, a csapadékpótló öntözés hatásával kapcsolatban. Az eddigi tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az optimális idejű és mennyiségű öntözés a csemegeszőlőnél nemcsak a terméshozamot, hanem a termés minőségét is növeli. Az öntözés eredménye azonban leginkább a hajtások erősebb növekedésében és a termés mennyiségének növelésében mutatkozik meg. Hogyan hasznosíthatók az eddigi hazai kutatások eredményei, a, házikerti szőlőtermesztésben, hogyan végezzük el a házikertben levő szőlőtőkéink öntözését? E kérdésekkel szeretnék a továbbiakban röviden foglalkozni. Elöljáróban mindjárt tudnunk kell azt, hogy a szőlőnek a te- nyészidő különböző szakaszaiban eltérő a vízigénye. Így sok vizet igényéi a tavaszi erős hajtásnövekedés idején és az érés kezdetén. A virágzás alatt és a zsendülés után pedig viszonylag kevesebb vízre van szüksége. Az öntözés idejéül így — ameny- nyiben az szükséges, a kevés csapadék miatt — általában három időpontot jelölhetünk meg: 1. a szőlő virágainak kötődése után, 2. a bogyók borsó nagyságú állapotában és 3. a bogyók zsendülésének kezdetén. A virágzás előtt és a bogyók zsen- dülése után lehetőleg már ne öntözzünk. Az előző esetben 8 ugyanis a virágok nagyfokú el- rúgását, a rossz termékenyülést, míg az utóbbi esetben a bogyók nagymérvű szürkepenészes (bot- rityses) rothadását segítjük elő. A zsendülés utáni öntözések ezen kívül lerontják a szőlő minőségét is (vízízűek lesznek a bogyók). valamint hátráltatják a vesszők tökéletes beérését. A szükséges (optimáüs) időszakban végrehajtott öntözés azonban mindenképpen megéri a fáradságot. Egy-egy alkalommal mennyi vízzel és hogyan végezzük el az öntözést? E kérdésekre röviden azt tudom válaszolni, hogy az öntözővíz mennyiségét igen sok tényező (talaj, hőmérséklet, páratartalom öntözési mód) dönti él. Gyakoriati tapasztalat szerint egy-egy alkalommal, hosszabb száraz időszak után, laza talajoknál 40—60 liter, kötöttebb talajokon 20—40 liter vizet kell kiadagolnunk négyzetméterenként. Kevesebb víz használata esetén nem várhatunk nagy eredményt. Az öntözés kivitelezésének legegyszerűbb módja — ha a terület a sorok irányával párhuzamosan és egyenletesen lejt — a barázdás öntözés. Ehhez az öntözés előtt a sorközök közepén egy, esetleg két árkot húzunk kapával és abban lassan csörgedeztetve engedjük a vizet, amíg az árok meg nem telik. Ezután a másik árok Da irányítjuk a vizet. Amennyiben szőlő- kertünk felülete hullámos és a víz egyenletes elfolyását nem tudjuk biztosítani, úgy ott elsősorban az esőztető öntözési mód kialakítása ajánlható. Természetesen ilyen berendezés már igen költséges, de igen sok esetben még ez is kifizetődő lehet. Ugyanis az esőztető berendezéssel nemcsak az öntözővizet, hanem a tápanyagokat is kijuttathatjuk és a növényvédelmet is ezen keresztül elvégezhetjük. Pár tőkéből álló lugas esetén, kútból vödörrel hordott vízzel is öntözhetünk. Ez esetben a tőkék körül több helyütt, távolabb a törzstől ásóval árkot vagy gödröt ásunk, és abba öntjük a vizet. Itt kell megjegyeznem, hogy forró napokon, a párolgás elkerülése végett lehetőleg hajnalban vagy este öntözzünk. Az öntözés mindig fokozottabb tápanyagellátással is együtt jár. Ezért célszerű ilyen ültetvényben a nitrogénműtrágyák adagjait 100—150, a foszforét és káliét pedig 60—80 százalékkal növelni. Barázdás öntözés esetén a műtrágyákat mindig az öntözés befejeztével a vizes- árokba egyenletesen szórjuk ki, majd'az árkokat a nagyfokú elpárolgás megakadályozása céljából kapával húzzuk be. A műtrágyákat tápoldat formájába!) is kijuttathatjuk, barázdás és esőztető öntözés esetén, a vezetékbe iktatott műtrágyaoldó berendezés segítségévei. Egyes lugastőkék esetében viszont injektálással az e célra házilag készített vasfúró segítségével végezhetjük el a tápoldatos öntözést. Ennél a beöntözési módnál azonban — különösen nitrogén. és káliműtrágyák használatakor — vigyázni kell. hogy az oldat töménysége egy százalék fölé ne emelkedjen, mert azzal könnyen gyökérperzselést okozhatunk. Az öntözés lényegesen módosítja a tőkék agrotechnikáját is, így elsősorban az erőteljesebb növekedés miatt a tőkék terhelését is növelni kell. A növény- védelmi munkákat pedig mindig úgy kell összehangolni, hogy a permetezéseket ne az öntözés előtt, hanem azután végezzük el. így nem kell a normálisnál többször permeteznünk, de nem is kell félnünk a nagyobb fokú peronoszpóra vagy szürkerotha- dásos fertőzéstől. Az öntözés, amint az elmondottakból kitűnik, áldozatot is kíván, azonban azt sok és jó minőségű terméssel hálálja meg a szőlőtőke. így az öntözés hatására a termésmennyiség legtöbbször 20—40 százalékkal növekszik és kimondott száraz, aszályos nyarú években a termés minősége is jelentősen javul. Házikerti szőlőültetvényben, főleg csemegeszőlő esetében tehát feltétlenül ajánlani tudom, különösen száraz és igen meleg nyarakon az öntözést. Az autoszex texán galamb 1968-ban került hazánkba és éppen úgy, mint számos előző fajta, klímánk kedvező hatására jól honosodott. E fajtát a francia Mondámból és az autoszex Kingből Amerikában tenyésztették ki. Magyarországra Franciaországból és közvetlenül az Egyesült Államokból is érkezett importált tenyészanyag. Mint új fajta, elsősorban'autó- szex tulajdonságánál fogva került az érdeklődés középpontjába. Nem érdemtelenül, mert az az ivarhoz kötött színöröklődés — színjelzés — a nálunk tenyésztett galambfajtáknál több generációs örökletes bélyegként eddig ismeretlen volt. Így egyik legnagyobb értéke ez, mert a fiókák kikelése percében megállapítható az állat neme. A hímeknél a fehér csőrről és testük csupaszságáról^ a tojók a színes csőrvégről és dús pelyhe- zettségükről. Később a tollasó- dás után a hímek alapszíne fehér lesz, a nyaki részen többkevesebb színes (fekete, vörös) spricceltség. A tojók tollazata az ismert alapszínek többféle változatát mutatják halvány tónusban. Tenyésztésbe vételkor, értékesítés alkalmával tehát biztosan garantálható az állatok ivara. Igen jó a texán szaporaSága. Amikor a fiókák kelés után 7— 8 naposak, az anyák újból letojnak. Mivel a galambtojás kelési ideje 16—Í8 nap, két pár kikelt kisgalamb is lehet a fészekben és közben számolni lehet az újabb tojások lerakására is. Ilyen körülmények között egy galambpár szaporulata évenként 20—22 egyedre tehető. Hazánkban az eddigi tapasztalatok 14, —18 utódról számolnak be. A fiatalok vedlése £orán, 35—40 napos korban megindul, és 4—5 hónapos korukra — megfelelő takarmányozás esetén — tenyészérettefc, illetve szaporításra alkalmasaik. Jó a párkeresési ösztönük éa fészkelési készségük. Ez különösen nagy létszámú állománynál lényeges. A tenyésztőnek jóformán csak arra kell ügyetaie, hogy egy-egy rekeszbe rokon vérvonalak ne kerüljenek és a színekhez kapcsolódó párarány azonos legyen. A termelésbeindulás szinte automatikusam vég- •bemegy. A texán 5—6 évig tartható tenyésztésben, mivel a nagy tojástermelés és a véle járó kotlási láz' ellenére sem tapasztaltak a tojóknál idő előtti kimerülést. Testsúlya kifejlett korban 70—90 dekagramm. A 30 napos korban kirepült fiókák súlya azonos a kifejlett egye- dekével, sőt azt meg is haladhatja. Az eddig ismert hazai tényadatokat számbavéve, egy texán kültőpártó! a reális középarányok szerint 16 utódot kapunk 75 dekagrammos átlagsúllyal. Így évi termelésként 12 kilogramm húshozamot nyerünk. A további tényadatok sze. rint egy szülőpár évi takarmányszükséglete 55 kilogramm, tehát 1 kilogramm galambhús előállításához a szülők tartásával együtt 4,5—4,6 kilogramm szemes takarmány szükséges. A jövedelmet a takarmány, valamint a tenyészanyag beszerzési ára határozza meg. A szülőpárok ára napjainkban még igen magas, hiszen az import-illatok 25 dolláros áron érkeztek. Reméljük azonban, hogy éppen rendkívüli szaporaságá- nál fogva — éppúgy, mint az igen kiváló King fajta — gyorsan elterjed és az eredeti célnak megfelelően a galambhústermelés fokozását jól szolgálja. Timkó Rudolf Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség Füri József tudományos kutató Felvételre keresünk egyetemi végzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkező közgazdászt, külszolgálatos munkakörben történő foglalkoztatásra kereskedelmi mérlegképes oklevéllel rendelkező revizorokat, mérlegképes oklevéllel rendelkező adó- és pénzügyekben jártas pénzügyi előadót. Ajánlatokat „INFORMÁLHATÓ”, jeligére a Magyar Hirdetőbe kérjük. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Közületek munkaerőigénye A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat István-malom üzeme állandó munkára, felvesz: 1 férfit kőművesnek, 10 férfit vállazónak, 5 férfit lisztmérőnek. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezés: Békéscsaba, Kórház u. 1. 273061 ••• Esztergályos, marós, fényező, lakatos-hegesztő szakmunkásokat, szakképzettség nélküli női és férfi munkavállalókat, különböző betanított munkakörökbe felveszünk. MEZŐGÉP Vállalat 9. sz. Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út. 273063 ••• A Felsőnyomási Állami Gazdaság Kereki kerülete egy kovácsot vesz fel. Jelentkezés a kerület vezetőjénél. * ••• A Szabadkígyősi Szakmunkásképző Intézet pályázatot hirdet a kővetkező álláshelyek betöltésére: i konzervipari tanműhelyvezető, 1 sütőipari tanműhelyvezető. Feltételek: vegyészmérnöki vagy felsőfokú élelmiszeripari technikumi végzettség és 3 éves üzemi gyakorlat. Egy gépműhely vezető. Feltétele: gépészmérnöki vagy gépészeti irányú felsőfokú technikumi végzettség és 3 éves szakmai gyakorlat. Egy pénzügyi előadó. Az álláshelyek 1971. július 1-én tölthetők be. Pályázatot az in= tézet igazgatójához 1971. június 15-ig kérjük benyújtani. Fizetés a 110/1968. MM sz. rendelet szerint. % AGROKER Vállalat Békéscsaba, Szerdahelyi úti telepére érettségizett gépírni tudó adminisztrátort és gyors-gépírót, valamint raktári munkást felvesz. 273042 Azonnali belépéssel, állandó budapesti foglalkoztatással 16 év feletti férfi és női munka- vállalókat segéd- és betanított munkakörbe felveszünk. Fizetés és egyéb juttatások a vállalat kollektív szerződése szerint. Felveszünk továbbá lakatos, villanyszerelő, betanított faipari gépmunkás, vizsgával rendelkező gépkezelőket, fűtőket, dömpervezetőket, akkumulátor- töltőket, targoncaszerelőket, valamint takarítónőket. Jelentkezés: Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat Szigetelőanyaggyára, Budapest, X. Nősz- lopy u. 2, vagy Fedéllemezgyára, Budapest, XX* Dózsa György út 63. 5267 —m A mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács V B Költségvetési üzeme építőipari technikusodat és kőművesmestereket felvesz építésvezetői munkakör betöltésére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban az üzem vezetőjénél, Mezőkovács- háza, Árpád út 222 szám alatt. Simagépes dolgozókat, vasalónőket, szabászata terítőlányokat, gépírót, kőművest, segédmunkásokat és takarítónőket felvesz a Férfi Fehémeműgyár Békéscsabai Gyára, ® 1971. JÜN1US 8. 273049 A szőlő öntözése a házikertben
