Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
\ Bécsi lapok a magyar kormányküldöttség Látogatásáról A kedd reggeli bécsi lapok feltűnő helyen, nagy terjedelemben, fényképes tudósításokkal számoltak be Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Ausztriába érkezéséről és bécsi programjáról. A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt központi lapja első oldalán méltatja az eseményt. „Állami látogatás” címmel a lap a többi között ezeket irta: „Losonczi Pál egy olyan nép küldötteiként jött, amely mélyen érdekelt az Ausztriához fűződő jószomszédi és baráti kapcsola tokiban. ’ ’ Éppen a mostani állami látogatás ad lehetőséget egy további előrevivő lépésre és arra, hogy megerősödjék a gazdasági es kulturális együttműködés.” A lap a továbbiakban hangsúlyozta: „A magyar állami látogatás alkalmából adott interjújában Franz Jonas kifejezésre juttatta véleményét az osztrák—magyar barátságról és az európai enyhülésről. Üdvözölte mind az európai biztonsági konferencia megtartását, mind a nemrégiben tett szovjet javaslatokat a haderők csökkentésére. Most már a szavakat tetteknek kell követniük!’/ ‘ Az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi sajtóorgánuma ugyancsak fényképpel számolt be a repülőtéri fogadtatásról és az első nap bécsi programjáról. A díszvacsorán ^hangzott poháiköszöntőkAngela Davis* teljesen elszigetelik a külvilágtól Több hetes szünet után hétfőn folytatódott az előzetes bírósági vizsgálat Angela Davis néger polgárjogi harcos ügyében. A filozófusnő védőügyvédéi az első tárgyalási napon tiltakoztak amiatt, hogy védencüket embertelen körülmények között tartják fogva, úgy bánnak vele, mintha nem gyanúsított, hanem máris elítélt lenne. Davist teljesen elszigetelik a külvilágtól es lehetetlenné teszik számára, hogy kellőképpen felkészülhessen a védekezésre. bői Jonas elnök szavait idézte 1 a lap a két ország kapcsolatairól, mely „a szó legigaziibb érteimében jószomszédi kapcsolat.” A Die Presse hasonlóan a többi laphoz első oldalán ismertette a magyar államelnök látogatását. Losonczi Pál pohár-köszöntőjének azt a részét hangsúlyozta a ‘lap, amelyben a Népköztársaság Elnöki Tanacsanak elnöke kifejtette: minden lehetőség adva van arra. hogy azon az úton, amely a hasznot hozó együttműködéshez és a két nép közötti barátság megerősítéséihez vezet, tovább lépjünk. A tudósítást képpel egészítették ki s a fénykép alatti szövegben kiemelték: a második világháború óta ez az első alkalom. Srogy magyar államfő látogatásra Ausztriába érkezett. Az osztrák rádió és televízió is bő tudósításokban foglalkozik a látogatással. A rádió napi híradásaiban közölt tudósításokat az Elnöki Tanács elnökének látogatásáról. Hétfő este az osztrák tv-híradó — a „Zeit lm Bild” — mindkét adásáoam vezető helyen számolt be a látogatásról. A vidéki lapok közül a Salzburger Nachrichten méltatja az eseményt Az Oberösterreichische Nachrichten második oldalán közölte, hogy Losonczi Pál szerdán Lrnzbe látogat el, ahol megtekinti az Egyesült Acél- és Vasműveket Kijelölték a tagköztársaságok és autonom tartományok képviselőit a jugoszláv államelnökségbe Belgrad Dzsemal Bijedics helyére — aki megbízást kapott az új jugoszláv kormány megalakítására — Hamdija Pozderacot, a Bosznia—Hercegovina KSZ KB titkárát jelölték Bosznia—Hercegovina parlamentjének elnökévé. Kijelölték Bosznia-Hercegovina képviselőit is a megalakuló jugoszláv államelnökségbe: Hamdija Pozderacot. Rato . Dugón jicsot, a JKSZ elnöksége és a föderáció tanácsa tagját és Augusztái Papicsot. a genfi jugoszláv ENSZ-küldöttség volt vezetőjét Ezzel Jugoszlávia va- j lamennyi tagköztársasága és autonom tartománya előterjesztette küldötteinek névsorát az áLlamelnökségbe. Az elnökség tagjai között — Tito elnök mellett— a JKSZ Végrehajtó Irodájának 3 tagja kap helyet: Mika Tripalo, Kiró Gligorov és Krezte Crvenkovsáki. KNDK-nyilatkozat A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy Szato japán miniszterelnök és Agnew, az Egyesült Államok alelnöke a napokban Dél-Koreába látogat Szato azzal az ürüggyel indul Dél-Koreába, hogy részt vegyen Pák Csöng Hí bábelnök úgynevezett beiktatási ünnepségén — hangzik a nyilatkozát. Valójában azonban Szato és Agnew dél-koreai látogatásának célja, hogy a KNDK elleni újabb , cselszövésekre búj fogasson. Látogatást tesznek Dél-Kareá_ ban a csangkajsekista klikk és a saigoni rezsim képviselői is. Ezt követően Laird amerikai hadügyminiszter és a Japán „önvédelmi erők” több mint 30 tisztje körutazást te&z Dél-Kore- ában és Tajvanom. A. KNDK kormánya határozottan elítéli az amerikai imperialisták és Japán felforgató tevékenységét és a küszöbön álló látogatásokat az egész koreai nép elleni kihívásnak tekinti. t Működik a „halál osztag A CENTROPRESS Latin-Amerika*! különtudósítása A legutóbbi héten Rio de Ja- neiro-i szerkesztőségek öt ízben kaptak azonos telefonüzenetet. A vonal másik végén mindig a „Halál Osztag Tájékoztató Szolgálata” jelentkezett. Mindany- nyiszor bejelentettek egy-egy végrehajtott kivégzést és a szerkesztőségek tudomására hozták, hogy a hulla hol található. A brazil rendőrségnek ez az önbíráskodó, kivégző osztaga, amely 1958 óta büntetlenül l^ajtja végre kegyetlen gyilkosságait, immár mintegy 1500 ember életének kioltásáért felelős. A gyilkos vállalkozás eleinte a rendőrök — úgymond — „igazságos bosszúállási akciójának” indult. A „halálosztagról” olyan képet festettek, mintha az igazságszolgáltatás szükséges kiegészítése lenne. Azokra az elvetemült banditákra sújtanak le, akik kihasználva a büntetőtörvények fogyatékosságát, kibújhatnak a rendes bírói felelősségre vonás alól, vagy akiknek sikerül idejében eltüntetniük a terhelő bizonyítékokat. A rendőrök e kivégzéseket szabad idejükben hajtják végre s mint a nem hivatalos igazságszolgáltatás amolyan pallosai működnék. Ezt a pallost sok, esetben majdnem szó szerint is kellet^ érteni, hiszen gyakran csonkították meg a kivégzés előtt áldozataikat sőt nemegyszer fejüket is levágták. A tömeges gyilkosság olyan hazai és nemzetközi felháborodást keltett, hogy tavaly Medici tábomokelnök kénytelen volt hivatalos vizsgálatot elrendelni. A nyomozás, egy erélyes vizsgálóbíró kezébe került aki feltárta, hogy a másfélezer áldozat közül, akiknek kivégzése a „halálosztagnak” tulajdonítható, csupán mintegy tíz követett, el főbenjáró bűncselekményt. Előfordult az is, hogy Guanabara állaimban a rendőrök találomra kiválogattak egy tucat rabot a börtönökből és egyszerűen halomra lőtték őket. Hulláikat később Rio de Janeiro külvárosában találták meg. A viszgálóbírónak azt is sikerült megállapítania, hogy sok kivégzésért Sergio Fleury rendőrfőnök gs 15 társa felelős Bár külön kormánybizottságot hoztak létre az ügyben. Fleury- nek és 15 társának vád alá helyezése elmaradt. Már-már úgy látszott, hogy a rendőrségnek sikerül az ügyre fátylat borítania, amikor a vérszemet kapott kivégzők újabb kegyetlen gyilkosságai ismét felborzolták a kedélyeket. A halálosztag ugyanis olyan személyeket tett el láb alól, akiknek semmiféle rendőri priuszuk nem volt, vagy akiket valamilyen ókból néhány órára gyanúsítottként rendőri őrizetbe vettek, de ártatlanságuk csakhamar kiderült: Most már a vádemelési javas, latot nem lehetett elodázni. A rendőrség vezetői ugyan megpróbálták az egész ügyet elbagatellizálni és kimondatni az ügyben a „bíróság illetéktelen- ségét”. A felháborodás azonban már túlságosan nagy volt s ezért a Legfelsőbb Bíróság elutasította ezt a keresetet A beavatottak azonban kevés reményt fűznek most is a „halálosztag” tagjainak felelosség- revonásához. Teixeira da Silva ügyész, aki most főszereplője az ügynek, kijelentette, hogy a nyomozás „rendkívül nehezen folyik”, mert „túlságosan sok fontos, magas állású személy”-t kevertek á „halálosztag” tevékenységébe. További problémát jelent — mint az ügyész célzott rá — Sergio Fleury, a főgyanúsított „kényes politikai helyzete”. Fleury, aki a katonai diktatúra politikai rendőrségének egyik vezetője, azzal tette hírhedtté nevét, hogy könyörtelen hajtóvadászatot folytatott mindazok ellen, akik szót merészelték emelni a katonai junta uralma ellen. Fleurynek és társainak vezetése alatt zajlott le sok brazil baloldali személyiség kegyetlen megkínzása. Aligha valószínű tehát, hogy a diktatúra vezetői eltűrnék, hogy uralmuk e nélkülözhetetlen támaszait megbüntessek a „halálosztagban” viselt dolgaik miatt... Santiago de Chile, 1971. június. Árkus István Ellsberg önként jelentkezett Daniéi Ellsberg. aki ellen az FBI elfogató parancsot adott ki, mert feltételezi róla. hogy ő adta ki a titkos Pentagon-jelentést a New York Times-nak. hétfőn önként jelentkezett Bostonban. Képünkön: feleségével. Patríciával amikor jelentkeznek. (Telefotó; — AP—MTI—KS> Haltától Asszuánig A mediterrán gyöngye IV. Amikor Alexander, azaz világhódító Nagy Sándor megállt itt valahol a Földközi-tenger partján és azt mondta, legyen város — és lett város —. aligha gondolta, hogy ez a hely 3000 év múlva is az ő nevét viseli. A véletlen — de nem a szerencse — hozta úgy, hogy magam is. akárcsak a nagy hadvezér, háborús időkben láttam meg a Földközitenger e táját. Akkoriban falucska volt, ma a mediterrán gyöngye. Alexandria, két és félmilliós metropolis. Már odaérkezésünk első estéjén megszólaltak a légvédelmi szirénák. Egy a térre és a tenger-* re egyaránt néző szobám ablakából lehettem tanúja, ahogy kihunytak a város fényei, a maguk előtt csak méternyi világosságot terítve cammogó autókat felszippantják a sötét utcák. Az autóbusz- és villamosmegállóban zsibongó nagy csoportok reménykedve várakoznak, hátha az utolsó pillanatban még jön egy jármű, amely a hold és néhány kék lámpa derengő fényénél elszállítja őket. És jött. A tömeg azonban nem oszlott el teljesen. Jónéhányan ott maradtak, s meglepetésünkre a légvédelemnek — nem túlságosan eredményes, de sajátosan egyiptomi módját — választották. Leborultak és homlokukkal a földet érintve, teljes lelkinyugalommal átadták magukat az imádkozásnak. Minek elmenni? Allah úgy is tudja, hogy mi lese. És az lesz, amit Allah tud. Ö tudja, nagyon is jól tudja, léteznek e földön vadászgépek és bombázók, hogy napalmmal szór. ják tele a várost, amelynek úgy kell elpusztulnia, mint egykor Szodomának és Gomorrának. Már szállodánk fölött zúgtak a motorok és én még mindig az ablakban álltam. A közeli mecsetek egyikében megszólalt a müezzin, de a sötétben láthatatlan maradt. Gondoltam, meghúzódik valahol a toronyban, nem kíván élő célpontul szolgálni. Tévedtem, Mint később megtudtam, a technikai forradalom jóvoltából már müezzin sem személyesen hirdeti ötször napjában az idők múlását... Magnóról szól a2 imára hívó hang. Males — véltem... Mindegy. így is volt honnan lelkierőt merítenem.Csak lenéztem a térre, amely előttem szabadtéri mecsetté alakult a háború zajától magukat mit sem zavartató muzulmánokkal. Ha Allah tudja, hogy mi lesz, akkor számomra is, hiszen itt vagy ol^ közöttük. Felnéztem a holdsütötte égre, a robogó motorok irányába. Be kellene vallanom, hogy izgalmam nem csökkent, amikor fejem felett megláttam a kivilágított helikopte- teket, fényükkel varázsszőnyeget terítve az alexandriai égboltra, hogy azon szánjanak vágyaink szerint céljuk, a béke felé. Csak próbariadó volt. Háborús ezeregyéjszaka. Magyar túrista számára így is ritka élmény, programon kívüli látnivaló. Hangulata, háborús izgalommal és félelemmel telített remegése bénító. Olyan pillanat, amikor még az idegenvezető is megnémul. Annak ellenére, hogy neki és még néhány fiatalabb utitársunknak — szerencséjükre — még nincsenek háborús élményei. Mi idősebbek azonban itt állunk Alexandriának ezen a pontján és tudjuk, hogy tőlünk 104 kilométerre nyugatra, El Ala- meinnél néztek szembe — még harminc éve sincs — Montgomery és Rommel csapatai. S most tőlünk keletre 140 kilométerre Szuez, szemben az izraeli arcvonallal, Phantomokkal és rakétákkal egy valóságos légiriadó minden reális feltételével. Nem kívánok politikai helyzetképet adni, nem volt módom, hogv politikusokkal találkozzam és véleményüket tolmácsoljam. A hangulat és a magam tapasztalatai alapján mondhatom, hogy nem túloznak azok a kommentárok, akik robbanásveszélyről beszélnek a Közél-Keleten- Ne ámítsuk magunkat, ingatag itt a fegyvernyugvás és lehetséges a háború. Az emberek nagyon is tudatában vannak e lehetőségnek. A közvélemény nem ismer kompromisszumot területi kérdésekben, de megítélésem szerint lényegesen nyugodtabban várja és fogadja a tárgyalások
