Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

Táborozó ifjú muzsikusok

A hegedűk és csellók hangja! vezetett a kis gyopárosi táborba, amely a tavat ölelő erdő szélén, távol a strandtól húzódik. Az öreg fák alatt víkendházak sora. Az egyik fa törzsén fehér papírból kivágott hangjegyek jelzik: zenei táborba érkezett a látogató. A kis házikókat sportpálya választja el a kerthelyi- sógszerű ebédlőtől.

Itt tartják a próbát

— Ez az első zenei tábor Bé- i kés megyében — mondja dr.! Kovács József, az orosházi Liszt! Ferenc Zeneiskola igazgatója, a j tábor vezetője és lelkes szerve- | zője. — Létrehozásához a megyei tanács művelődésügyi ősz- i tálya teremtette meg az anyagi ! feltételeket és módszertani segítséget nyújtott. A gyakorlati ! megvalósítás az orosházi zene- ! iskola feladata volrt\ Június 21— j 26-ig tart a tábor, a megye negyven legjobb vonósnövendéke van itt Békés, Battonya, Gyula. Szarvas és Orosháza zeneiskolájából, elsősorban azok a fiatalok, akik zenekarban játszanak. Neves vendégeink Gyarmati Vera hegedűművész és férje, Békési József író, dramaturg, illetve a Németh házaspár, Kisterenyei Andrea és Németh Endre gordonkaművészek.

Közben megérkezik a próbára Gyarmati Vera, aki kedden délután még a rádió egyenes adásában szerepelt.

— A tegnap délutáni rádió- fellépésem után gyorsan csomagoltunk és vonatra ültünk, hogy eleget tegyünk ennek a meghívásnak — mondja a művésznő. — Nagyon szeretem a gyereke- j két, azért is jöttem ide szívesen, |

ügy érzem, eljutottam odáig, hogy továbbadjam tudásomat, t ezért kezdtem mostanában pedagógiával is foglalkozni. Szerintem az ilyen táborozás igen

jő módszer a zenei nevelésben.

A fiatalok számára itt, kötetlenebb formában, nagyszerű környezetben talán még nagyobb élményt nyújt a társas zenélés, mint otthon.

A Németh házaspár szintén: elismerően szól a táborról.

— Olyan jól érezzük itt magunkat — mondja Kisterenyei Andrea —. hogy arra gondoltunk, a szabadságunk egy részét is szívesen töltenénk Gyopároson. De hát nincs a közelben szálloda.

— Ami ezt a tábort illeti —, veszi át a szót Németh Endre — újszerű, érdekes. Külön meg kell említeni a jó szervezést, a nem túlzsúfolt és pontosan betartott programot. Az utóbbi napok egyébként eseményekben gazda, gok voltak számunkra, a Postás Szimfonikus Zenekarral, melynek tagjai vagyunk, Fertődön, a Haydn-ünnepségeken adtunk hangversenyt, közvetlenül utána, hétfőn pesten egy Sehumann- koncert, kedden pedig ide utaztunk.

Az egyik víkendház előtt fenyőtobozokból kirakott név: ..Békés”. Erdei Ertka és Hégely Katalin, valamint két gyulai kislány Pető Irma és Guth Anna a ház lakói.

— Az EDÜ-n cselló-trióval bronzérmet szereztünk — újságolja Erdei Klári. — Nagyon szép volt a gyulai találkozó, rá11 vállalati belső ellenőrzést vizsgálta a megyei Képi Ellenőrző Bizottság

adásul még ebbe a táborba is eljutottam!

— Zenekarban, vagy egyedül jobb játszani?

— Inkább zenekarral!

Guth Anna negyedikes gimnazista, s a pedagógiai főiskolán, matematika-fizika szakon szeretne továbbtanulni.

— A zenét azért nem akarom elhanyagolni — mondja.

A szomszédos házikó

a szarvasiak birodalma

meg két dombegyházi kislányé, Vidámak és — mivel közeledik már a vacsoraidő —, érthetően éhesek is. Berecz Erzsébet, Dan- kó Erzsébet, Bakos Ilona. Pa- lov Sarolta, Pesztránszky Magdolna. a „Kicsinek” becézett Antal Ágnes és a többiek egyhangúan vallják:

— Az a baj, hogy gyorsan telik a hét. hamar vége lesz ennek a táboréletnek.

Kísérőjük, a szarvasi zeneiskola igazgatója. Láng Gusztáv.

— A gyerekek számára talán az a leghasznosabb itt. hogy több tanár vezényel, s mindenkitől tanulnak. Természetesen egymástól is tanulhatnak, és lehetőség nyílik nagyobb zenekarban való játékra is. S még valami — teszi hozzá a szarvasi igazgató — itt végre mi. zeneiskolai igazgatok is kicserélhetjük tapasztalatainkat.

Herbály András, a gyulai intézmény vezetője mindenekelőtt a tábor létrehozását dicséri.

— Nagyszerű ötlet volt. remélem, nem maiad abba ez a kezdeményezés, s ezután évente, de legalább kétévenként megrendezik.

Vacsora után elcsendesedik a tábor, kezdődik a vendégművészek koncertje. Negyven szempár csodálkozón, önfeledten élvezi a muzsikát. A hegedű és a gordonka hangja messzire-' hallatszik a tóparton

Tóth Ibolya

Elfogadta az új évad komplex témajavaslatait a TIT megyei elnöksége

A Tudományos Ismeretterjesz- | tő Társulat Békés megyei Elnöksége pénteken délelőtt Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjá- ban ülést tartott. Megnyitót dr. Kertész Márton, megyei elnök mondott, majd dr. Krupa András, a TIT megyei titkára ismertette az 1971—72 évad komplex ismeretterjesztő témajavaslatait. Elmondotta, hogy az új évad témajavaslatai a több éven át folyamatosan megjelenő egységes megyei ismeretterjesztő tematikai rendszer újabb csoportját jelentik. Ráépülnek az előző évben' megjelentetett komplex előadás-vázlatokra, és feltételezik a következő évben feldolgozandó témákat is. A szerves egymásraépítettséget. érzékeltetik azzal is. hogy szakosztályonként felsorolják az 1970—71-re ajánlott, azonos szerkesztésű tematika címeit is. A témajavaslatok újabb kötete elsősorban az ismeretterjesztő tevékenység gondos előkészítését, tervezését segíti, tehát a közművelődés helyi irányítóinak, szervezőinek tartalmi-módszertani eligazító kézikönyve lehet, de természetesen hasznos útmutatást meríthetnek abból az előadóik is.

Az új kötet tartalmazza az évad előadöképző konferenciáinak. reprezentatív előadásainak címeit, valamint a szlovák, román és' szerb nemzetiségű lakosok részére összeállított anyanyelvű témajavaslatokat is. Az új ismeretterjesztő évadban az előadások szemléletességét magasabb színvonalra kívánják emelni, az előadókat diafilmekkel. távcsövekkel, kísfilmekkel és más szemléltető eszközökkel segítik. A témajavaslat-kötet irodalomjegyzékében az egyes szakkönyvek megyei könyvtári kölcsönzési jelzetét is feltüntették, hogy felhasználásukat megkönnyítsék.

Az elnökség az 1971—72-re összeállított komplex ismeret- terjesztő témajavaslatokat elfogadta. majd megvitatták a TIT Békés megyei szervezetének általános irányélveit, melyek kimondják, hogy a TIT Békés megyei szervezete az új évadban az előző évekhez hasonlóan az ismeretterjesztés eszközeivel hazánk, megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének feladatait kívánja segíteni. A társulat a közművelődés kibontakozó rendszerében az MSZMP X. kongresszusának határozata szellemében a TIT országos és megyei elnökségének az 1971—72 évadra vonatkozó irányelvei alapján valósítja meg feladatait. Arra törekednek. hogy az ismeretterjesztés nyomán növekedjen az emberek korszerű műveltsége, személyiségük fejlődjön és kibontakozzon. A gazdasági építőmunka segítése, a tei-mészettudományi és társadalomtudományi ismeretterjesztés témakörének bővítése, a szabad idő kulturált eltöltésére való igény felébresztése egyaránt fontoß feladata a TIT megyei szervezetének.

Az elnökség helyeselte, hogy. az irányelvekben kiemelten foglalkoznak a munkások, a dolgozó parasztok, az ifjúság és a nők körében végzett ismeretterjesztő munkával, különös figyelmet fordítva a tanyai lakosság és a nemzetiségek lakta területekre.

Az ismeretterjesztés legfontosabb formáinak változatlanul az egyes rétegekhez szóló előadás-sorozatokat, munkás, mezőgazdasági és egyéb akadémiákat, valamint a szabadegyetemeket tartják, ugyanakkor szorgalmazzák a komplex előadások, kerekasztal-konferenciák, nyelvtanfolyamok, kiállítások, szakkö- . rak, ankétok, viták és országjárások szervezését.

A megyei elnökség ülésén részt vett és felszólalt Kovács Ferencné, az MSZMP Békés megy! Bizottságának osztályvezetője is. (S)

Egy öreg aírika-vadász emlékezik

Gyuláról indult és a Négus háziorvosa lett

A gazdaságirányítás reforméval megváltozott az ellenőrzés korábbi formája, más a szervezeti felépítés, az ellenőrzéssel szemben felmerült igény. Előtérbe került a gazdálkodással kapcsolatos nagyobb önállóság, elengedhetetlen a vállalat vezetőinek kiváló külső es belső informálódása. A belső ellenőrzés célja: segítse a vezetés hatékonyságát, a gazdaságos működést, a társadalmi tulajdon védelmét, a szabálytalanságok feltárását. Működését kormányhatározat szabályozza s a belső ellenőrzés módját a vezetés eszközének, a hatékonyabb gazdálkodás feltételének tekinti.

A Népi Ellenőrzési Bizottság megyénkben a vállalati belső ellenőrzés szerepét és hatékonyságát vizsgálta a közelmúltban, Tizenhat tanácsi vállalatnál nézték meg alaposan a témát s az összesítőből többek között kiderült: az elmúlt három év alatt komoly fejlődést értek el a tanácsi vállalatok. Lehetőség nyílt a belső ellenőr munkába állítására, a vállalatok vezetői azonban nem kezelték e témát jelentőségéhez mérten. Egységes belső ellenőrzési szervezetről nem beszélhetünk a vizsgált egységeknél. Számos helyen szúrópróbaszerű rutin ellenőrzésből áll a belső ellenőrzés rendszere, ami gyakran formális.

A kormányrendelet — amely szerint a belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, eljárási szabályait szervezeti és működési j szabályzatban kell meghatároz- j ni — nem hajtották végre. A vállalatok 37 százalékában nincs hivatalos belső ellenőr. 1968- ban még szinte valamennyi j vállalatnál volt tervkészítés a belső ellenőrzési munkákra, az [ utóbbi években azonban egyre kevesebb helyen foglalkoznak a tervkészítés gondjával s

még kevesebb üzemben annak | végrehajtásával.

A tervszerűtlenség okait vizs_ : gálva kiderítették a népi el- : ienőrök: a kapcsolt munkakö- \ rök problémája okozza a leg- • több gondot. Találkoztak azon- j ban olyan esettel is, amikor j a belső ellenőrzés jegyzőköny- ■ vei világosak. egyértelműek. ; Nemcsak megállapítják a té- ■ nyékét, hanem a hiányosságok: felszámolására is megteszik a : konkrét javaslatot s a felelős- j ségrevonás sem marad el a j mulasztókkal szemben.

Ilyen esetekben a társadalmi : tulajdon • védelmében csakúgy, * mint a jövedelmező gazdálko- ■ dásban igen nagy segítséget • nyújt a vállalat vezetőinek a : belső ellenőrzés. Utóvizsgálatok j dokumentálásával szintén el- I vétve találkoztak a népi ellen- ! őrök, pedig hasznos intézkedés- j nek bizonyult.

A belső ellenőrzés vizsgál a- ■ tavai olyan hiányosságokat tár- . tak fel, amelyek az anyag-, : bér- ég pénzgazdálkodás terű- i leiéhez kapcsolódnak. Ezek ! nagy része azért fordulhatott [ elő, mert a vállalati belső el- ■ lenőrzés sok esetben formális, S rutinjellegű. Az alapbizonylatok i alaki és tartalmi követeimé- • nyei hiányosak így fordulha- ■ tott elő, hogy a Békés megyei S Szikvíz- és Szeszipari Vállalat! a készpénzes anyagbeszerzések- : nél durván javított, hamisított ■ blokkokat is elszámolhattak. A • megyei NEB javaslatával fel- : hívta a vállalatokat a belső : ellenőrzés szervezeti és műkő- : dési szabályzatának kidolgozá- ■ sara, a különböző ellenőrzési j módok (vezetői ellenőrzés, fo- : lyamatba épített ellenőrzés és: függetlenített belső ellenőrzés) • összehangolására, valamint a ! vizsgálat által feltárt hiányos- : ságok felszámolására. :

Ary ;

Hetvenkét esztendő nyomja vállát. Ebből tizenötöt a forró Afrikában töltött dr. Mészáros Kálmán nyugdíjas mezőcsáti orvos. Tizenötöt, méghozzá viharos időkben. Akkor, midőn az olasz fasizmus kinyújtotta kezét Etiópiáért. Abesszin oldalon részt vett a harcokban. Később vadászgatott, jó darabon beutazta a fekete kontinenst. Hazatérte után írt is ezekről az évekről. Abesszínia, a vadászok paradicsoma című könyve 1939-ben jelent meg. Tavaly karácsonykor a Gondolat adta ki útijegyzeteinek második felét, Kittenberger- dokumentumokkal.

Munkásságának ezt a . felét, életének régmúltját kevéssé ismerik a faluban. A pártbizottság gépkocsivezetője igazít el bennünket, amikor keressük az öreg afrika-vadászt.

Egyszerű lakás, egyszerű emberek. Az előszoba falán csak egy kidolgozott kis krokodilbőr utal a vadászévekre. Legyint.

— Volt sok egyéb. Elvitte a háború.

Gyermekéveinél kezdődik az igazi beszélgetés. Akkor melegszik a társalgásba, amikor szülővárosát,. Gyulát írja le. Iskolai csínyeket, izgalmas peeá- zásokat a Körösön. Majd a medikusévek következnek. Kolozsvár, Budapest.

— Legtöbb embert kalandvágy

visz messzi tájakra. Én másként kerültem Afrikába. Orvosi diplomával zsebemben ott álltam munka nélkül. S hiába kísérleteztem, tizennyolc kérvényemre jött elutasító válasz. Mit tehettem ezek után? Mint annyi magamfajta a Horthy-időkben: más hazát kerestem. Rokoni támogatással 1925-ben így váltottam hajójegyet, hogy meg se álljak Addisz-Abebáig. A start sikerült. Megmentettem egy asszony életét, akit a varázslók hiába kuruzsoltak. Elterjedt a hír: igazi orvos jött a városba. Megindultak a betegek, köztük a god- zsami fejedelem minisztere, aki a tartomány székhelyére, Debra Markoszba invitált. Kórházat akar a fejedelem, mondta. S minden támogatást megad, ha vlllalom szervezését, vezetését... ötven fegyveresből álló karaván élén párhetes utazás után így értem Debra Markoszba, ahol nagy szívélyességgel fogadott a fejedelem. Hanem ezzel vége minden jónak, amit róla mondhatok. Mert se kórházi céloknak megfelelő épületet, hozzá való berendezést, se műszerre, gyógyszerre szolgáló pénzt nem kaptam tőle. Míg családját kellett istápolnom, addig néhány szolga ugyan rendelkezésemre állt, de saját pénzem feküdt a gyógyszerekben például. S mindehhez számítsuk a primitív körülményeket! Nem volt víz, hogy

sterilizáljak. Ha kaptam, akkor meg a „tűzfőnöknek” rimánkod- hattam, hogy szánjon meg parázzsal...

Egy esztendőt töltött Mészáros Kálmán Godzsamban. S ezer veszély között, szökve, munkabérét a fejedelem zsebében hagyva távozott a tartomány fővárosából. Nem mondott le a gyógyításról, csak olyan helyet keresett, ahc némi támogatást kap. Kedvezet szándékának a császár, az Európából akkor visszatért Hailé Szelasszié meghívása.

Mint udvari orvos, mindennapos vendég volt a Négus rezidenciájában. Gyakran vele ebédelt, megosztva ama javak minden keservét, gyönyörét. Mert kellemes volt a császári asztal mézbora, s a sörre emlékeztető erjesztett árpalé, amit nagy serlegekben szervírozott a pohárnok. De nehezen győzte le undorát Mészáros doktor, mikor az előtte illatozó, vízzel habart köles-palacsintára markával merte a paprikást, fűszeres húsokat egy-egy felszolgáló.

Gyógyító munkáját tekintve a maláriás és gilisztás megbetegedések csökkentése terén végzett igen hasznos munkát Afrikában a magyar orvos.

— Elképesztő méreteket ölt ezen a forró földrészen a pánt- lika-gilisztás betegség. Szinte minden bennszülött ebben szenved. Míg gyógyszerre nem ka- pattam őket, koszó-fa fürtös virágjából főzött méregerős teákkal kúrálták magukat 2—3 hónaponként, napokig fájdalmas kínok közt fetrengve a természetes gyógymód káros következményeitől.

Mészáros Kálmán legnagyobb