Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

Hét Békés megyei vállalat és ktsz a szegedi kiállítók között Szeged ismét készül az Ünnepi Hetesre, Több mint 100 rendez­vénnyel fogadja júliusban és augusztusban vendégeit a Tisza, parti város. Ezek közül a Dóm térd szabadtéri játékok mellett kiemelkedik a már hagyomá­nyossá vált Szegedi Ipari Vásár. A július 16—25 között megren­dezésre kerülő 26. Szegedi Ipari Vásár új környezetben, a koráb­binál nagyobb területen fogad­ja a .kiállító vállalatokat, a vá­sárlátogató közönséget. Évek óta Dél-Magvarország ipari seregszemléje a szegedi vá­sár, amely iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Ez az érdeklődés arra késztette a Sze­gedi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy megfelelő szervezeti feltételeket, környe­zetet és területet biztosítson a -vásár rendezésére. Már az elmúlt évi, a jubileu­ma vásár is tanúsította hogy a korábbi belvárosi vásárterületet kinőtte ez az ipari seregszemle. A vásár több mint Szeged, il­letve Dél-Magyarország ipari termékbemutatója, hiszen az idén is az ország 16 megyéjéből több mint 100 vállalat jelentke­zett. Békés megyét hét vállalat, illetve ktsz képviseli a vásáron. 1 Mégpedig: a Békéscsabai Mező- gazdasági Gépjavító és Szolgál­tató Vállalat, a Körösvidéki Ci­pész Szövetkezet, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, a Békés megyei Szolgáltató és Ter­melő Szövetkezet, a Békéscsa­bai Konzervgyárba Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat és az Orosházi Üveggyár. Már az is hagyomány, hogy a szegedi vásáron bemutatják termékeiket a jugoszáv vállala­tok is. Melettük a határmenti árucserét bonyolító magyar és jugoszláv külkereskedelmi vál­lalatok is. A közelmúlt hetekben a Gaz­dasági Bizottság határozatban szabályozta a vidéki vasárok rendezésének körülményeit. E határozat értelmében a koráb­biakhoz hasonló jellegű, tehát az ipar, a kereskedelem és a fo­gyasztók nyári találkozója a közszükségleti cikkeket gyártó ipar fejlődését bemutató és a határmenti árucsere vására lesz vitették el a gépeket, a Swissair gépe már leszállt, „valahol Jor­dániában”, ott fog leszállni a TWA-gép is. A szóvivő első nyi­latkozata már arra is utalt, mit kívánnak elérni a gerillák a gép- eltérítéssel”. „A Swissair-gép személyzetét és utasait mind­addig fogva tartjuk, míg Svájc nem bocsátja szabadon az ott börtönbüntetésre ítélt arab ge­rillákat”. (Azokról a gépeltérítés miatt elítéltekről — három sze­mélyről — volt szó .akiket a már említett winterhuri perben vontak felelősségre.) A harmadik gép, a Panam Jumbo—Jet gépe vasárnapról hétfőre virradóra Kairó repü­lőterén szállt le. A 170 utas ki­szállt a gépből, s néhány perc­cel azután .hogy beértek a re­pülőtér várótermébe, az óriás­gép felrobbant. (Később kide­rült: Iáién c bombát használtak a felrobbantásához.) Az EAK hatóságai azonnal őrizetbe vet­ték a gépeltérítőket, akik fel­robbantották a Panam gépét. Vasárnap éjjel aztán azt is megtudta a világ: a svájci és az amerikai gép a jordániai siva­tagban, egy még az angolok^ ál­tal épített repülőtér kifutópá­lyáján áll. A repülőtér neve: Zerka. Hetedikén, hétfőn koradél- előtt Beirutban nyilvánosságra hozták a gerillák követeléseit, amelyeknek teljesítése esetén hajlandók szabadon bocsátani a zerkai repültőtéren álló gépek utasait. (Következik: Túszok és telté­telek) (Folytatjuk) a szegedi. Ezután kétévenként rendezik meg a szegedi vásárt,, új környvetben és nagyobb te­rületen, mint a korábbi eszten­dőkben. Szeged a város egyik legnagyobb terét. a Marx teret és a téren levő Felsőfokú Vasút- forgalmi Technikum, épületeit bocsátotta a vásár rendelkezésé, re. A korábbi években több középület, iskola bekapcsolásá­val csak 8500 négygzetmétsr volt a Szegedi Ipari Vásár terü­lete. Az új környezetben több mint 15 000 négyzetméter nyi­tott és fedett terület áll majd a kiállítók rendelkezésére. Az idei vásár alkalmával több ideigle­nes pavilont építenek, hogy ki­elégíthessék a vállalatok igé­nyeit, de már készülnek a ta- . nulmánytervék az új végleges kiállítási csarnokok építésére. A megfelelő szervezeti felté­telek megteremtése érdekében .a városi tanács végrehajtó bizott­sága határozatot hozott a Sze­gedi Ipari Vásár és Kiállítás Igazgatósagának létrehozására. Feladata lesz nemcsak az ipari | seregszemle, hanem sok más szakkiállítás rendezése is. Ilye- j nek lesznek az országos ősziba­rack. és csemegeszőlő-bemutató, a nemzetközi borkiállítás, az or. szagos likőripari bemutató, a tájjellegű vadászati és élővad­bemutató. a nemzetközi virág- kiállítás és a tájjellegű galamb­kiállítás, valamint a nemzetköri részvéteit! országos kutyakiállí­tás és vadbemutató, stb. meg- rendezése. Ezeket mind az Ün­nepi Hetek időszakában tekint­hetik meg a Szegedre látogatók. Nyolc­millió forintos beruházás Az Űjkígyósi Általános és Fo­gyasztási Szövetkezet az elmúlt években sokat fejlődött, különö­sen jelentős volt a szigetelő le­mez — közismert nevén kát. rányj»apír — üzem létrehozása. Az . építőiparban nélkülözhetett j len anyagból az elmúlt évben az országos szigetelőlemez­szükséglet 25 százalékát állítot­ták elő Újkígyóson. Jelenleg egy 8 millió forintos beruházás megvalósításán dolgoznak s ez szintén az építőipar alapanyag- ellátását lesz hivatva segíteni. A már működő üzemben az elmúlt évben csaknem 2 mil­lió darab első osztályú szigete­lőlemezei készítettek, összesen mintegy 66 millió 930 ezer fo­rint értéket. Az ipari tevékenység mellett természetesen _ gondot fordítot­tak a lakosság élelmiszer- és iparcikk-ellátására is. A múlt év jó eredményeket hozott az ÁFÍSZ-nek, hiszen az évi tisz­ta nyereség 13 millió 437 ezer forint volt. A dolgozók részére 42 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés jutott. Az eredményeket a 198 fős kol­lektíva érte el. Nőtt az átlag- kereset is. az 1967-es évhez vi­szonyítva több mint 50 száza­lékkal. A gyulai járásban ez a szövetkezet volt az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő gazdasági egység. A vezetőség és a dolgozók a jö­vőben is arra törekednek, hogy tovább javítsák a lakosság el­látását s az üzem munkáját. msMüäss. g 1971. JÚNIUS S. W Verseiből olvas Pardi Anna zeretik a könyvet * herényiek. Mert mi mással le­hetne magyarázni, hogy alig két hónap­ja Kiváló Könyvtár lett Mező- beróny dr. Valenti nyi Károlyné- veziette kulturális intézménye? Mi mással, hogy a nagyközségi ÁFÉSZ küttúrcfkk-boltjának szocialista brigádja háromne­gyed év alatt 78 000 forintért adott el könyvet s ezzel első és mellette kilenenapos moszkvai— leningrádi társasutazás nyertese lett az országos versenybén? Mi mással, hogy zsúfolásig megtelt a könyvtár, amikor hétfőn este Pardi Anna, Cseres Tibor és Csoór István látogattak hozzá­juk. hogy műveikből felolvas­sanak, pályájukról, az alkotás folyamatáról beszéljenek, a je­lenlevők kérdéseire válaszolja­nak; könyveiket dedikálják.? Egy órával a vendégek előtt érkeztünk a könyvtárba. A szó legteljesebb értelmében szívet melengető a fáradt esti idegeket felvillanyozó látvány volt. ahogy a könyvtár dolgozói én néhány gyerek a helyiség még szebbé, barátságosabbá té­telén szorgoskodott. Virágcsere­peket, térítőkét, népművészeti korsóitat igazgattak,- székeket, asztalokat rendezgettek — egy­szerű fizikai • ténykedéssel és nagy-nagy odafigyeléssel megte­remtették egy kellemes irodalmi este hangulatát. ÍRÓK, OLVASÓK Nyári program a Tízek Klubjában Békéscsaba egyik legsikere-1 sebb klubja az ifjúsági házban működő Tízeik Klubja. Vezetői nyárra % gazdag programot ál­lítanak össze, ezekben á prog­ramokban természetesen első­sorban a szórakozás a legfonto­sabb. Június 7-én a hónap ösz- szejöveteleit mégis üzemláto­gatással kezdik, ellátogatnak az új 1000 vagonos Békéscsabai Hűtőházba. Június 10-én, csü­törtökön este Ilovszky Béla színházi felvételeiből rendeznek fotókiállítást, június 13-án vi­szont a klubtagság a békéscsa­bai strandon találkozik. Június 14-én Böröczki József parodis- ta estjét rendezik meg, majd a hét közepén Gyulára, a ha­risnyagyár klubjába utaznák át baráti találkozóra. A hónap vé­gén filmvetítést és zenei estet is tartanak, majd június 27-én vasárnap, a Tízed? Klubja gyo- párosi kirándulást szervez. Csoór István a Hegy és göröngyről beszél íróik. Csoór István Hegy és gö­röngy című regényéből hangzott fel részlet; Pardi Anna mondta el néhány versét- Cseres Tibor olvasta fel novelláját. Az egye­temes- érvényű irodalom és me­gyei sajátosságok — ezek egysé­ge — különösen érdekessé tet­ték az elhangzottakat. A re­gényrészlet a vésztői közelmúlt­ban játszódik, hol a költőnő szü­letett, a pesti prózaíró néhány ólával korábban a csabai könyv­tárban kereste készülő művé­hez a hiányzó adatokat. A ven­dégek az ismerős, az itt-lakó otthonosságával, közvetlenségé­vel szólaltak meg — ugyanak­kor a nagyobb, sokmilliós kö­zösség gondolatait, szavait mondták. Hallgatók. Nagyrészt huszonöt és negy­ven év között Sokan azt mond­ják, ez a korosztály olvas leg­kevesebbet. A herényi könyv _ ünnep ellene mondott ennek a hitnek. Akik ott voltak, ismerik, szeretik Jókait és József Attilát, Tolsztojt és Petőfi Sándort. Aa írott betűt. Kell, hogy ismerjék, szeressék. Másképp aligha jöt­tek volna eh Es így — benső szükségből, igényből, a nem nagyvárosi élet kulturális hát­rányainak ellensúlyozásáért — jöttek el már korábban a meg­előző találkozókra, vagy Men- sáno®, Keres, Szentpál Monika előadóestjeire. Amikor félkilenc-fájt eljöt­tünk a könyvtárból, éppen befe­jeződött a program kötött, ren­dezett első féle, s kezdődött az oldottabb, szinte családias máso­dik. Az ajtóból visszapillantva lát­tuk, hogy Cseres Tibor új köte­tét dedikálja, hogy Pardi Anna fiatalokkal beszélget, hogy Csoór Istvánt — itt mindenki­nek csak „Pista bácsi” — régi ismerősei veszik körül. A hall­gatók másik része a helyszínen vásárolt könyvekbe lapozott be­le, vagy a maguk vásárolta-ké- szítette hidegtálak felé igyeke­zett, esetleg a polcok tizenötez­res könyvállományában böngé­szett. A többiek beszélgettek. Életről, gondokról, munkáról, művészetről s nem utolsósorban írókról, irodalomról. Kavargóit, zsongott a helyiség. Elemükben voltak a jelenlevők. Élvezték ezt a pompás hangulatú együtt- léíet... Szerelik a könyvet a heré­nyiek. (Daniss) Fiatál mezőgazdasági technikust, magtárosnak alkalmazunk Fizetés megegyezés szerint. Magvető Mg. Tsz. Gerla. 272992 A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐ ÉS ÉPÜLETKARBANTAR­TO KTSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ gyors- és gépírót, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves és szegezolakatos szakmunkásokat. Valamint kőmúvesbrigádokba segédmunkásokat. 44 órás munkahét. Jó kereseti lehetősé«;. Békéscsaba, Kétegyházi út. 272950 Szamóca­szedés 1,20—2,— Ft/kg. Jelentkezni lehet: a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz. központjában. 272994 i egy Kiváló Könyvtárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom