Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

Bontják as iparvágányt Néhány nappal ezelőtt keaá-1 tek hozzá a Békéscsabát átszelő,1 mintegy három kilométer hosz- szú, s ma már használaton ki vüli iparvágány bontásához. Az! öreg vaspálya, amely hét helyen keresztez forgalmas közutat,, nemcsak a városképet csúfítot­ta, hanem akadályozta a jármű, közlekedésit, s jónéhány helyen az építkezést is. A búcsú csöp­pet sem érzékeny a veterán iparvágánytól, s a bontásnak különösen örülhetnek azok, akik szívükön viselik a város fejlő­dését, nevezetesen a Körös-parti szoborsétány mielőbbi kialakí­tását. Mint arról már beszámol­tunk, vasárnap felavatták a sé­tány első, Aohim L. Andrást ábrázoló szobrát. Augusztus 20- ig az Árpád soron, a vasút töl­tés helyén szépen parkosított sétányt alakítanak ki, s végig a Körös-parton összesen kilenc szobrot helyeznek el. A munká­latokat ez év végéig fejezik be. A szobrok jó resize már elké­szült. A Körös-parton állítják fel Haam Lajos, Móricz Zsig- mond, Gyóni Géza, Bartók Béla, József Attila és Munkácsy Mi­hály szobrát. Az alkotók között olyan neves mestereket talá­lunk. minit Pátzay Pál, Borsos Miklós és Vilt Tibor. (F*ti: Demény) dók portugálul, őreim pedig sem németül, sem angolul nem be­széltek. Annyit mindenesetre közöltek vélem, hogy bizonyos feltételeket szabnak a brazil kor­mánynak, ha azokat teljesítik, szabadon engednek. Megkértek, írjak néhány sort a családom­nak, a saját kezű levél bizo­nyítja majd, hogy a kezükben vagyok... Ami a feltételeket illeti, azo­kat a bra^l kormány nagyon hamar megismerte. A Candido Mendese utcán, ahol a nagykö­vetet elrabolták, néhány perccel az eset után riadóautón odaér­kező rendőrök csak néhány, a lövöldözés miatt halálraijedt já­rókelőt találtak ugyan, de ott volt egy borítékban az üzenet is. Egy kilátvány volt ez, ame­lyet más szabadságharcos cso­portot megbízásából is, a Van- guardia Popular Revolutionärin és az Alianca de Libertacao Ná­ciónál elnevezésű gerilla-csopor­tok írtak alá. Az üzenet azt kö­vetelte, hogy azonnal szüntes­sék be a politikai foglyok kín­zását a brazíliai börtönökben, készüljenek fel arra, hogy egy később eljuttatandó listán sze­replő politikai foglyokat kell szabadon bocsátani a nyugatné­met nagykövetért cserébe. „Saj­náljuk hogy előre eltervezett erőszakhoz kell folyamodnunk bajtársaink szabadonbocsátása érdekében, de az erőszakot nem mi kezdtük, hanem a kormány” — állt a levélben. Az igazságügyminiszter és a külügyminiszter még az éjjel Rio de Janeiroba repült, hogy „folyamatba tegye a szükséges ■ intézkedéseket”. Ugyanezen az ; éjszakán a Járnál do Brasil cí- • mű riói top vezetői közölték a ■ rendőrséggel: átvehető a geril- 5 Iák részletes felhívása. A szer- S kesztö elmondotta: a nagykövet j elrablói telefonon jelentkeztek a : lapnál és azt üzenik: menjenek ! el a hatóságok képviselői a San- : ta Monica templomba, az ; egyik pádon borítékot találnak, : abban lesznek Holleben szaba- ; donbocsátásámak feltételei. A borítókban mindenekelőtt ! egy kiáltvány volt. A kiáltvány- i nak a sajtóban való közzététele, ; a rádióban és a televízióban ; való felolvasása volt az első fel- { tétel. (A gerillák okmánya hét- S pontos programot tartalmazott, » megbélyegezte a jelenlegi bra- ! zil kormány bel- és külpolitiká- ! ját es megállapította: a katonai ! diktatúra mindinkább a nép el- S lenségeként, a nagy külföldi ■ kapitalista érdekeltségek és a i brazil nagybirtokosok szolgáia- • ként lép fel. A kiáltvány emlé- ■ keztetett rá, hogy 1964 a katonai ; klikk hatalomátvétele óta állan- ■ dóan csökkennek a reálbérek és : nőnek a létfenntartási költségek ■ Brazíliában, egyre súlyosabb az ■ elnyomás és csak a legutóbbi • időben kilenc politikai foglyot ■ kínoztak halálra a brazil börtö- i nőkben. Szűnjön meg a katonai j diktatúra, alakuljon népi kor- ■ mány, követelte végül a több ■ gerillacsoport által aláírt ok- : mány. (Következik: Holleben és a : bel viszonyok) ■ Miből valósulhat meg egy község fejlesztési terve? — Kísért-e a fizetésképtelenség árnyéka? Szemelvények a m eső he gyesi tanács számvetéséből Mezőhegyes tanácsa leg- j utóbbi ülésén a község negye­dik ötéves fejlesztési alap tervét 10 millió 586 ezer forint bevétel- ' lel jóváhagyta. Egyben utasítot­ta a végrehajtó bizottságot, hogy a tervfeladatok végrehajtásait éves elosztásban dolgozza ki. Ennyi lenne a hír, amely tu­datná a község lakosságával: te­kintélyes összeggel rendelkez­nek. tehát az indulás biztató. Amilyen nagynak tűnik ez az összeg az első látásra, az igények számbavételével kicsinynek bizo­nyult. Bárhogy osztott, szorzott a tanács, a kiadási előirányzatuk 11 millió 165 ezer forintot tesz ki. tehát 579 ezer forinttal töb­bet akarnak költeni, mint amennyi várható bevételük lesz. Ez viszont már nagyon elgondol­koztató. Kérdezhetnénk úgy is, nem túllelkendezése ez az ön­állóságnak? Nem túl merész-e és kockázatos ez a számítás? A teljes választ mindenesetre a következő évek adják meg. Mit mulatnak Ä?» öt év alatt is jelentős anyagi erőt igényelt a kommunális el­látottság javítása, az igen elma­radt, területileg szétszórt Mező­hegyes járdásítása, villamosítá­sa, szociális, kulturális létesít­mények fejlesztése. Azonban, ahogy a tanács jelentése jelzi: „A majorok járdásítását nem tudtuk teljesen megoldani. Erre a IV. ötéves tervben sem nyílik tehetőség, mert egyéb, nagy horderejű feladatok megvalósí­tása teljesen lekötik anyagi esz­közeinket”. Tény, hogy szűkösek a kommunális ellátottság esz­közei. A nagyközség jövő fejlő­dését tekintve, nincs tökéletesen megoldva az ivóvíz sem. A bel­ső úthálózat a járdák kivételé­vel alig fejlődött valamit. A köz­ségi tanács helvesen, törpevíz­mű létesítés mellett döntött. Szükséges, hiszen a jövő évben kezdenek hozzá a 126 lakásos OTP társasházak építéséhez. A községi tanács feladata az, hogy a megépülő lakások vízellátását biztosítsa. Szükségessé vált még több kút fúrása is. A Zója lakó­telep villamosítására 1973—74 években kerül sor. A négytan­termes iskola átadását 1974-re tervezik. Sürgős és fontos fel­adat a kényszervágóhely meg­építése, és a felsoroltakhoz még legalább ötven féle megoldásra váró feladatot írhatnánk, ami a nagyközség lakosságának igényé. Amellett, hogy mindebből a ter­vezésből kimaradt a majorok járdásítása, mégis úgy tűnik, hogy a helyi parlament a köz­ségpolitikát abban a sorrendben fogta fel, ahogyan kell. E meg­állapításnak alapja, hogy a köz­ségben már a tervezés idején széles körű eszmecsere alakult ki a lakosság és a tanácstagok között a fejlesztést illetően. A felnőtt lakosság szinte száz szá­zalékig nyilatkozott és állást fog­lalt, amelyben helyes és megva­lósíthatatlan javaslatok egyaránt elhangzottak. A testület azonban jól választotta ki a szükségesek közül is a legszükségesebbeket. pToir a helveslések kissé LÍGH ellentétesnek tűn­hetnek a fentebb írt aggodalom­mal. Mégsem ellentétes, mert a terv egyetlen pontja sem hagy­ható el, ha a tanács szervei a saját bevételi forrásuknak teljes összegét időben beszedik és hasznosítják. Itt van tehát a bűvös „ha” szócska, amelynek használaton kívül helyezésével a tanács programja épül. A ta­nács követelményként a követ­kezőket állítja maga elé: „A saját bevételi források számba­vétele és maximális kiaknázása, beszedése igen fontos felada­tunk. A bevételek függvénye a tervek megvalósítása, hiszen, ha az előirányzott bevételt nem tudjuk teljesíteni, akkor fizető- képtelenné válunk s ez a fejlesz­tés elmaradását jelentené. Amennyiben a saját bevételün­ket valamilyen módon növelni tudnánk, úgy a be nem terve­zett s időközben felmerülő fel­adatok megoldására tudnánk a bevételi többletet fordítani”. (Pl.: a majorok járdásítására stb.). Mint a tanács határozata mutatja: a mezőhegyesiek bíz­nak a sikerben. Innen a koc­kázatvállalás. Azt is tudják, hogy „mosom kezeimet”-ről szó sem lehet. Optimizmusukat pe­dig az adja, hogy a tanácstör­vény új rendelkezései hangsú­lyozottan szólnak a növekvő ön­állóság anyagi fedezetének biz­tosításáról is. Az állami költség- vetés gondoskodik, hogy a taná­csok ne az üres kamra gazda- asszonyai legyenek. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet alapel­veként rögzíti, hogy anyagi esz­közeikkel önállóan gazdálkod­hatnak. Mihyíl várhat többletet a WI*UUI tanács? Saját bevételi forrásuk a kö­vetkező: A lakosság községfej­lesztési hozzájárulása, mivel a tanács az általános jövedelem- adó és házadó fizetésre kötele­zett lakosságra községfejlesztési hozzájárulást állapított meg. Ez a bevétel öt év alatt kétmillió 742 ezer forint. (Ebből sem lesz többlet). Bevételeik közé tarto­zik továbbá az állami telkek, házhelyek értékesítéséből szár­mazó összeg, itt tervezik a lé­tesítendő OTP társasházak köz­műfejlesztési hozzájárulását is. Majd a beépítésre nem alkal­mas, állami tulajdont képező házhelyeket haszonbérbeadás útján is hasznosítják. A tanácsi határozat értelmében a közmű­fejlesztéshez is igénybe vehető a lakosság hozzájárulása. Egyéb bevételüket képezi továbbá a közterület-foglalási díj, ezenkí­vül a telekhasználati és igénybe­vételi díj is. Bevételt jelent a tanácsnak a felsőbb szervek ál­tal megállapított fix összegű ál­lami hozzájárulás — ez esetben kétmillió forint —, melyet a megyei tanács biztosít részükre. Ezek a bevételek is olyanok, amelyek alig-alig növelhetők. Mégis mi az, amiből többlet be­vételre számít a helyi tanács? Ez a Mezőhegyes területén mű­ködő vállalatok, szövetkezetek növekvő gazdasági eredményei. Ez valamennyi bevételi forrá­suknál fontosabb, mert a tanács mindebből részesedik. Ez a ré­szesedés a vállalati hozzájáru­lás rendszeréből adódik olyfor- mán, hogy a kormányhatározat nem fix összegben állapította meg a hozzájárulás mértékét, hanem a nyereség százalékos arányában. A tanács tehát na- gyonis érdekelt az állami gaz­daság. a kendergyár, a vasipari ktsz és az ÁFÉSZ termelésének nyereségének növekedésében. Ez lenne az a tekintélyes összeg, mely az új rendelkezések alap­ján hozhat valamit a konyhára. Ez máris adja a tanácstagok po­litikai, agitációs munkájának egy részét. Amikor a tanácsülésen hozott határozatoki végrehajtá­sának megszervezése követke­zik. s a lakosság bevonására kerül sor, nem lehet figyelmen kívül hagyni az üzemek, válla­latok dolgozóinak felkérését sem. Az ott dolgozók kétszere­sen érdekeltek a jobb és a több termelésben, mert ezzel egyrészt saját nyereségük részesedési alapját növelik, másrészt a ta­nácsnak befizetett nyereségből orvosi rendelő, óvoda, járda stb. épül. Ha több a nyereség, több jut a tanács által kezelt községi közös kasszába. így válik ért­hetővé a tanácsülés többletki­adási tervezete. Azonban, ha a vállalatok nem teljesítik az öt­éves tervben részükre megálla­pított nyereségszintet, akkor a tanács részesedése a lemaradás arányában csökken. Ekkor való­ban kísérthet á fizetésképtelen­ség árnyéka. ói Mug assrrti vételi oldal szerepe: ezúttal, ha a bevételek akadozva folynak. be, az komoly gondot okoz majd az önálló gazdálkodásban. Az elmúlt ciklusban a majorokban lakók óhaja, a járdásítás maradt el és ha hasonló ismétlődések következnek be, megrendül a választóik bizalma, amit úgy is kifejeznek tanácstagjuk iránt: „Még ezt sem tudta megoldani”. Mezőhegyesen és másutt is több új tanácstag van, nekik aján­lanánk tanácsként: Ne támasz- szanak olyan igényt, amelyre nincs és nem is lehet fedezete a tanácsnak. Nem vezet jóra, ha a tanácsüléseken olyan igények, kívánságok, követelések hangza­nak el. amelyeket a tanács nem tud teljesíteni. A tanácstagnak nem elegendő, hogy meghallgas­sa választóit, hanem tájékoztatni is kell őket a feladatok végre­hajtásának lehetőségeiről. Nem a kákán csomót keresés elve alapján szóltunk a néhány százezer forintos többletkiadás tervezéséről. Célunk volt, hogy segítsük megismertetni a község tervét azokkal, akik helyben se­gíteni tudják annak megvalósí­tását. És amikor arról szerez­tünk tudomást, hogy a kerté­szeti lakóterület telektulajdono­sai a járdalapok lerakását tár­sadalmi munkában vállalták, úgy érzékeljük, hogy Mezőhe­gyes fejlődését a lakosság a szí­vén viseli. Sorsáért aggódik és úgy képzeli el jövőjét, ahogy a Békéscsabai Baromfi, feldolgozó Vállalat BÉKÉSCSABA. Orosházi út 16, gyakorlattal rendelkező építésztechnikust és adminisztrátarokat felvesz. 273136 A Kner Nyomd» felvesz Katonaviselt, érettségizett férfiakat gépmesterátkép- zősnek, férfi segédmunkáso­kat, valamint 25 év feletti erős fizikumú női munka­erőt segédmunkás munka­körbe és takarítónőket. Jelentkezni: Békés­csaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztályon. x tanácsülés döntött. Nem kíséreltünk JSt szíteni: csupán a számvetés so­rán ébredt gondolatokat mond­tuk el. így hiteles ez. és úgy vél­jük, így hasznosítható. Rocskár János BÉKÉS mm,äa 1971. JŰN1US 1». 5 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom