Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

Békés megyei szakemberek a Vajdaságban Ülést tartott az országgyűlési képviselik megyei csoportja Varira Zsi gmond csoportvezető a megbízó­levél átadásakor gratulál Sebesi Lászlóné, megyénk új országgyűlési képviselőjének, mellette Kovács István, Klaukó Mátyás or­(Folytatás az 1. oldalról) kább a következő éveket, a jö­vőre vállalt munkát is jelle­mezhetik. Négy év alatt a képviselők felszólalásaiban a legkülönbö­zőbb javaslatok hangzottak el az országgyűlésen. A számok ön­magukban m beszélnek: az el­múlt négy evben 557 képviselői hozzászólás hangzott el, 34 in­terpelláció történt. 26 törvényt alkotott az országgyűlés, s vala­mennyi törvény élénk beható vita alapján született. 167 módo­sítást fogadott el a kormány az országgyűlési képviselők aján­lása, javaslata alapján. Szép számú módosításokra tettek ja­vaslatot megyénk képviselői is, ezzel segítve, hogy alkalmas, jó törvények szabályozzák szocia­lista életünk rendjét A parlamentben elhangzott, de országgyűlési döntést nem igénylő észrevételeket is a kor­mány az illetékes tárcákhoz utalt; vizsgálják meg alkalmaz­hatóságát. A képviselők min­den esetben írásos választ is kaptak. S ha nem is volt meg­valósítható minden javaslat, a gondos vizsgálaton alapuló állás- foglalás részletes indokolása so­hasem maradt eL Ez a gyakor­lat mindenképpen erősítette a képviselői felelősséget, növelte a képviselő szerepét állami éle­tünkben. Egyben bizonyított: a nép által választott törvényhozók véleményére és észrevételedre, javaslataira nemcsak figyelnek kormányszerveinb, hanem mun­kájukban hasznosítják azt. A továbbiakban a képviselő- csoport a soron következő ez évi országgyűléseikre készülve munkatervet fogadott eL Az or­szággyűlés egy-egy ülésszaka de­mokratikus közéletünk fontos eseménye. Nemcsak azért, mert tanácskozása eredményéképpen igen fontos törvényeket hoznak, I hanem azért is, mert a törvény-1 javaslatok vitájában, a testületi munkában egyre inkább előtér­be kerülnek gazdasági és tár­sadalmi életünk időszerű kérdé­sei. Előtérbe kerülnek azok a megoldásra váró gondok, ame­lyek az adott időszakban a köz­véleményt, gazdasági, állami életünket foglalkoztatják. Ennek alapján dolgozták ki jelen ülé­sükön ez évi munkatervüket megyénk országgyűlési képvi­selőd is. Különöseji érdekes és sok vo­natkozásban országosan is je­lentős az a tevékenység, ame­lyet munka tervükben körvona­laztak. Így többek között me­gyénkben is gond a húsprogram megvalósítása — különösen az ezzel kapcsolatos takarmány­szükséglet biztosítása. Tervük­ben szerepel ennek javítását szolgáló lehetőségek megvizsgá­lása, csoportülésen. A további­akban megtárgyalják még a belvíztelenítés 15 éves program­ját, a megyei kisipari szövetke­zeteik helyzetét; a közlekedés politikai koncepcióját, megyénk úthálózatának gondjait; a lakás- rendelet végrehajtását; megyénk egészségügyi helyzetét. Ebben az évben még háromszor ülésezik a csoport: kétszer Békéscsabán, egy ízben pedig a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban, ahol a húsprogramról tanácskoznak. Emellett rendszeresen megláto­gatnak üzemeket, intézménye­ket, hogy informálódjanak s vá­laszolhassanak választóik kérdé­seire. Megyénk területén 15 képvi­selő tevékenykedik a választók bizalmából. Munkájukat nagy területen végzik: az országgyű­lésben, annak állandó szakbi­zottságaiban, és egyéni választó- kerületükben. Jó bizonyítványt állíthatnak ki megyénk képvi­selői az országgyűlésben kifej­tett aktivitásukért. Ennek foly­tatásaként készülnek most is az országgyűlés első munkatanács- kozására. A képviselőcsoport ezen az ülésén is kereste a tör­vényhozó tevékenység fejleszté­sének lehetőségeit, igénylik a törvényhozásban a teljes értékű részvételt. E meggondolás alap­ján úgy. határoztak, hogy a cso­portülés állásfoglalásait Keszt­helyi Zoltán országgyűlési kép­viselő ismerteti a most követke­ző országgyűlésen. Ennek az ülésnek végül is volt egy kis ünnepélyes, proto­kolláris része, amikor vala­mennyi képviselő Varga Zsig- mond csoportvezetőtől átvette a négy évre szóló megbízólevelet, ami nem jelent kevesebbet: fe­lelősséggel szolgálni dolgozó né­pünket! Roc&kár János fl szakemberek tapasztalat­cseréje mindig eredményeket hoz. Különösen hasznos egy- egy szomszédbeli látogatás, ha azonos gazdálkodási körülmé­nyek között egy-egy növény meghonosításáról van szó. Ezt szolgálta a minap a Békés— Csongrád megyei Állami Gaz­daságok szakembereinek tanul-- mányútja a Vajdaságban. A Mezőhegyes! Állami. Gazdaság jó kapcsolatot alakított ki az eszéki kombináttal s a hazai cukorrépatermesztés fellendíté­sére „szellemi tőkét” vásárolt a jugoszláv féltől. Már mutatkoz­nak konkrét eredmények, hi­szen Mezőhegyesen ebben az esztendőben 1700 holdon ter­mesztenek cukorrépát. A Vihar­sarok több gazdaságában ugyan­csak' előbbre léptek nagyobb területen jó terméskilátások­kal, ami nem közömbös, hi­szen az utóbbi esztendőben Ma­gyarországon visszaesett e nö­vény termesztése. A Szenttamási Pionir Gazda­ságban hasznos tapasztalatok­kal gazdagodtak a magyar szakemberek. Az összesen 1800 hektár szántón gazdálkodó üzem modem, mintaszerű. Há­rom, növényt termesztenek: ku­koricát, búzát és’ cukorrépama­got. Mindössze 84 alkalmazott dolgozik, közülük nyolc mező- gazdasági szakember, 7 admi­nisztrátor, 7 szakképzetlen mun­kás, a többi pedig traktoros, mesterember. Nyolc esztendeje gazdálkodnak itt. Nehéz körül­mények között kezdődött az élet. Magánszemélyektől, magánkéz­ből vásárolták össze a földet. Évről évre fokozták a termés- eredményeket. Ötéves átlagban búzából hektáronként 47 mázsa termést értek el. Volt eszten­dő, amikor 53 mázsát adott hektáronként a búza. Kukori­cából az ötéves átlagtermés hektáronként 82 mázsa. A számok nagyon beszédesek és imponálóak. Az egész ha­tárt öntözni tudják. Jó a gépi ellátottság: 18 traktor, 6 kom­bájn, 20 öntözőberendezés és a szükséges munkagépek, termé­szetesen a legtöbb új. Évi átlag­ban 7 órás a munkaidő. A gaz­daság eddig jövedelemmel zár­ta az évet. A fizetés itt. száz százalékkal nagyobb, mint a vajdasági átlag. Igaz, könnyű az ő modelljükben gazdálkodni, hiszen állattenyésztés egyálta­lán nincs. B legnagyobb tanulsággal a cukorrépa és a búza szolgált. Bebizonyosodott a szakemberek előtt, hogy érdemes cukorré­A nők helyzetéről társvait a keddi ülésén a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Megállapította, hogy a helyi lehetőségekkel élve, elsősorban az egyedülál­ló, illetve sokgyermekes nők helyzetén igyekeznek könnyí­teni a vállalatok. A Budapesti Békéscsabai Baromfi, feldolgozó Vállalat, BÉKÉSCSABA, Orosházi út 16, Gyakorlattal rendelkező építésztechnikust és adminisztrátorokat felvesz. _____________________273136 p át, cukorrépamagot termesz­teni, hiszen száz százalékkal több a jövedelem, mint a ku­koricánál vagy a búzánál. Igaz, az intenzív gazdálkodáshoz in­tenzív körülmények is szüksé­gesek. A műutakkal jól ellátott üzemben kísérleti táblákat is berendeztek. Nagy meglepetés­ként és nagy örömre szolgált, hogy két szovjet búzafajtát is dicsértek: az Aurorát és a Kavkázt. Könnyen meglehet, hogy az elkövetkezendő évek­ben hazánkban is e két búza­fajta, de legalábbis az egyik ki­sebb területre visszaszorítja a köztermesztésben oly népszerű Bezosztáját. Az új fajták a viharnak jobban ellenállnak, az anyagköltség kisebb a termesz­tésüknél, ugyanakkor bőven te­remnek. Az eszéki kombinát Európa egyik legnagyobb gazdasága. Növénytermesztési, állattenyész­tési és ipari ágazattal. A mező- gazdasági terület 50 ezer hek­tár szántó. Négy faluban 22 000 hektáron búzát, 18 000 hektáron kukoricát, 7000 hektáron cu­korrépát termesztenek, míg 3— 5 ezer hektár között az állat- tenyésztéshez szükséges takar­mánynövényeket. A cukorrépa a fő termék. Hat éve termesztik, s monogem vetőmagot hasz­nálnak. Jövőre már az egész területen ezzel dolgoznak. A hatalmas 400—1000 hektáros cukorrépatáblákon öröm volt járni. Sokat ígér. bár bőven van még tennivaló. Vetésnél 85 százalékos csíraképes magot kaptak, s 50x12 centiméteres távolságra vetettek. A vetőmag ára kilónként 8 dollár volt. B cukorrépatermesztéshez nemcsak jó vetőmag, de meg­felelő gépek is kellenek. Vál­takozva használják a különbö­ző gépmonstrumokat, kezdve a Jón Deere-től, a nyugatnémet konstrukciókig. Mezőhegyes is vásárolt már egy cukorrépa­betakarító gépsort Ameriká­ból, aminek a költsége megha­ladta az egymilliót. Szükség volt rá, hiszen hazánkban az egyet­len nagyüzem, ahol ezekben az években sokat tették és tesz­nek a cukorrépa termesztéséért. Az idén nagy területen díszük ez a növény, emellett a kör­nyező gazdaságoknak szaktaná­csot is ad Mezőhegyes. Ezt szolgálta a kétnapos tanul­mányút, hogy a termesztésben „otthon levők”' a gyakorlatban lássák a külföldi jó példákat s itthon kamatozva, jövedelme­zőbbé tegyék a cukorelőállítást. Sz. L. t. Finomkötöttárugyárban' és a Békéscsabai Kötöttárugyárban a konfekció üzemrészekben egyműszakos munkabeosztást biztosítanak a kisgyermekes anyáknak. Eddig öt vállalat összesen 4 150 000 forint ér­tékű szerződést kötött helyi tanácsokkal gyermekintéz­mény létesítésére, fenntartá­sára. Az intézkedési tervek foglalkoznak többek között az üdülési lehetőségek bővítésé­vel. a házimunkák könnyíté­sét szolgáló gépek kölcsönzé­sével, a hazavihető ebéd, va­csora biztosításával. (MTI) BÉKÉS 3 1971, JÚNIUS 16, mozgása mennyire árt a stabili­tásnak? Számos fedélzeti műszert nem lehetett kipróbálni addig, amíg az űrhajósokat az állomás­ra nem szállították. Csak ekkor válik bizonyossá, hogy a vezér­lőpultnál tartózkodó űrhajós jól át tudja-e tekinteni a fontosabb műszereket, hogyan reagálnak a fedélzeti rendszerek a vezérlés jelzéseire. Erre csak az űrhajó­sok válaszolhatnak, miután le- töltötték „munkaidejüket” az állomáson. Az űrhajósok nélkül nem állapítható meg az sem, hogy az ülések kényelmesek-e? Lehet, hogy a földön kitűnően érzi magát benne az ©mber. de a súlytalanság állapotában eset­leg egyszer csak azt veszi ész­re, hogy a karja nem engedel­meskedik az akaratának. Szükség van az űrhajósok je­lenlétére az egészségügyi és bio­lógiai, a lét- és munkaképesség biztosító berendezések, felsze­relések kipróbálásánál is. Itt sokat vettek át a Szojuzoktól, de vannak teljesen új berendezé­sek is. Elképzelhető, mennyi berende­zés kellett a száz légköbméteres hatalmas terembe! összehason­lításul csak annyit, hogy a Szo­juz űrhajó belterülete mindösz- sze 10 légköbméter. A Szaljut minden berendezését úgy he­lyezték ed, hogy az űrhajósok ■ 1 kényelmesen mozoghassanak. A ! televízióból mindenki láthatta, : amikor Viktor Pacajev szaltót : csinált, még véletlenül sem ért • a falhoz, vagy valamilyen be- ■ rendezéshez. 5 A mozgáshoz szükséges tágas | terület igen fontos és lényeges : tényező az állomáson. Az űrha- • jósoknak azonban meg kell ta- ; nulniuk a legracionálisabb moz- * gást, járást ebben a nagy tér- ; ségben. Lehetséges, hogy célsze- ■ rűnek bizonyult kézi kapaszko- j dók elhelyezése, esetleg kötél ki- S feszítése az állomás egész hosz- I szábam. Valószínű, hogy a fnoz- : gás az első időben nehezebb • lesz az állomáson, mint akár a ■ Holdon. Az utóbbin ugyanis le- ! hét járni, míg itt csak lebegni : tud az űrhajós. : flz első ember vezette or- ! bitális állomás nemcsak arra : szolgál, hogy külön-külön kipró- : bálja az embert és a gépet. A ; legfontosabb és egyben a legbo- • nyolultabb, hogy kipróbálják az j „erpbergépet”, vagyis az ember- : rel összeforrott gépet és a gép- S pel összeforrott embert. Az ál- ; lomás személyzete csak ennek a I fontos feladatnak a megoldása i után összpontosíthatja minden 5 figyelmét a tudományos kutatá- ; sokra. 2 Jurij Marinyin. az APN tudományos 2 kommentátora A nők helyseiéről tárgyalt a Textilipari Dolgosók Ssaksservesetének elnöksége szággyűlési képviselők. A másik csoportban Keszthelyi Zoltán,* Skaliczki Károlyné és Újhelyi Sándorné országgyűlési képviselők láthatók. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom