Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

Üdvözöljük a „Haltyű^ szalon kezdeményezését Az utóbbi időben többször ta­pasztaltunk kellemes meglepe­tést a Békés megyei Szolgáltató Ktsz békéscsabai ruhatisztító szalonjában. A kellemes megle­petést elsősorban is jó minőség­ben végzett munkájával bizonyí­totta a szalon. A közelmúltban tisztításra váró öltönyömmel tértem be impozáns üzletükbe, ahol azt a választ kaptam, hogy másnap 10 órára jöhetek a ru­hámért. Ószintén szólva, kétel­kedtem ebben. A tények azon­ban meggj45ztek. Másnap 10 óra­kor öltönyöm készen volt. Kí­váncsi ember lévén, megkérdez­tem a „Hattyú” szalon vezető­jétől: mi tette lehetővé, hogy a korábbi egyhetes, sőt még hosz- szabb vállalási határidőt ennyire le tudták csökkenteni? — A szalonon belül technoló­giai változtatást eszközöltünk, miközben bevezettük a jelentke­ző munkaigényeknek megfelelő időbeosztást. Így amikor több munkát vállalunk, több munka­órát dolgozunk, mikor kevesebb az igény, akkor pedig csökkent­jük a foglalkoztatottságot. — Hogyan lehet a csúcsforga­lomban is tartani ezt a rövid ha­táridőt? — Csúcsforgalomban mindig raktározási problémáink voltak. Ügy a tisztításra váró, mint a már kitisztított ruhák esetében. Ez a rövid határidő remélhető­leg csökkenti raktározási gond­jainkat. Természetesen ehhez a megrendelők segítenek hozzá bennünket azzal, ha a vállalt ha­táridők elteltével elviszik kitisz­tított ruháikat. Kapacitásuk tehát a régi.,Nem vásároltak új gépeket, akkor mi­ért nem tudták korábban is be­vezetni ezt a rövid határidőt? — Valóban nem vásároltunk új gépeket, csupán a meglevők hosszabb üzemelésével és azok jobb kihasználásával növeltük a kapacitást. Korábban erre nem volt lehetőségünk, mert — mi­tagadás — 1968 óta most jutott el odáig a „Hattyú” kollektívája, személyi és szakmai változások során, hogy igazán együtt élnek a szalonnal. Ezt tette lehetővé a jobb munkát, a magasabb for­galom elérését Megjelent a Nemzetközi Szemle júniusi száma A folyóirat ezúttal is jelentős terjedelemben foglalkozik a szo­cialista világ és a nemzetközi munkásmozgalom problémáival. Lengyelországról Várnai Ferenc, Jugoszláviáról Váradi Gyula írt részletes, jól dokumentált ismer­tetőt. Szántó György az olasz- országi munkásmozgalom forra­dalmi stratégiáját, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall az amerikai politika és munkásmozgalom problematikáját ismerteti. Az amerikai politika számos egyéb vonatkozásaival is foglalkozik ez a szám: G. Arbatovnak, a Szov­jet Tudományos Akadémia USA- Intézete igazgatójának cikke az amerikai imperializmus jelen­legi taktika-váltásáról, a világ új realitásaihoz való alkalmaz­kodásáról értekezik, s ennek mintegy illusztrációjaként szere­pelnek a Latin-Amerikáról szóld írások — köztük Kerekes György személyes élményeken alapuló beszámolója a chilei és perui földkérdés megoldási kísérletei­ről. Érdekes cikk foglalkozik Gömöri Endre tollából Japán délkelet-ázsiai terjeszkedésével. A Nemzetközi Szemle immár rendszeressé vált rovata, a Kér­dések—Válaszok, ezúttal olyan kérdéseket világít meg, mint a ceyloni lázadás, a pakisztáni pol­ier háború háttere. — Mi történik, ha a váriáit ha­táridőre mégsincs kész a ruha és a megrendelő jelentkezik? — A rövid határidő bevezeté­sét követő héten emiatt — őszin­tén szólva — szorongtunk, mivel az adott hétre vállalt előző mun­kánkat is el kellett készítenünk. Elő is fordult az első héten ilyen eset. Reméljük, ha csak valami­lyen technikai csapás nem ér bennünket, komolyabb géphibá- sodás, áramszünet, vízhiány, cső­repedés — úgy feltétlenül csúcs- forgalomban is tudjuk a 25 óra hosszás vállalást tartani. Itt kí­vánom megjegyezni, hogy lehe­tőségünk van ennél rövidebb ha­táridejű vállalásra is. Azonban ilyen esetekben a vállalási díj 75 százalékát sürgősségi felárként felszámoljuk rendelőinknek. Ügy véljük: a szolgáltatásnak ezt a módját, ilyen rugalmassá­gát csak üdvözölni lehet. Balkus Imre A Rádióban énekelnek a medgyesi iskolások A közelmúltban rendezte meg évzáró hangversenyét a med- gyesegyházi általános iskola és gimnázium. A kultúrházban szépszámú hallgatóság tapsolt a kétórás műsornak, melyben kó­russzámok, zongoraszólók szere­peltek. Bemutatta új produkció­ját a furulyazenekar is. A leg­több elismerést Fehér Ibolya ötödik osztályos és Dunai László másodikos gimnazista kapta négykezes zongorajátékáért. Az intézmény énekkara Kocsis Klára tanárnő vezetésével szép sikerrel szerepel a Rádió „Ének­lő Ifjúság” versenyében. A két­évenként sorrakerülő rendez vényre az idén 250 iskolai kórus jelentkezett, melyből a zsűri 120-at minősített, köztük a med- gyesiek produkcióját. A Békés megyei kórust a napokban fel­kereste Kispista István, a rá­dió riportere is, hogy a szeptem­berben adásra kerülő zenei anyaghoz összekötő szöveget ké­szítsen. Az egész művelt emberiség kultúrkincse a nagytatársánci ősgyepmaradvány „Az orosházi N agy tatár s án - i eon tenyésző ősgyepet — az ' Alföld egykori természetes gyepnövényzete maradványát ^ — és közvetlen környékét, zavartalan és tartós fennma- I radásának biztosítása céljából természetvédelmi területté | nyilvánítom.” (Idézet az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal 400/1971. számú határo­zatából.) Egy verőfényeg júniusi reg­gelen dr. Kiss István, a Szege­di Tanárképző Főiskola tan­székvezető tanárának, az oros­házi Nagytatársánc kutatójának és fő védnökének társaságában indultunk el az ősgyepmarad­vány megtekintésére. Útközben a professzor úr sokat mesélt Nagytatársánc feltárásának tör­ténetéről, szerkezetéről. — A hagyomány szerint a sáncot a nép a tatárjárás vagy a török pusztítás idején véde­kezés céljából építette — ma­gyarázza Kiss professzor. — Ebből csak annyi a valóság, hogy védekezés céljából épült, de jó­val korábban. Időszámításunk előtt a VIII—V. században épí­tették a szkíták vagy a kelták ellen. Banner János 1939-ben végzett itt rendkívül körülte­kintő tudományos kutatást, aki többek között ezt írta: ... „Al­földünk egyik legrégibb föld­vára, amely hatalmas méretei­vel, érdekes szerkezetével meg. érdemelné, hogy ingatlan mű­emlékeink sorába felvétessék...” — A Nagytatársánc a késői bronzkor itt élő embereinek monumentális alkotása, kisebb piramisok építésével is össze­mérhető. Keletkezése több mint háromezer évre tehető. Több mint félkörív alakú kettőssánc, amelynek átmérője csaknem két kilométer, hossza több mint há­rom kilométer. Kettős vizes- árok-rendszer tartozott a föld­várhoz, tökéletes véderőnek számított. A külső sánc lejtője és a külső árok még napjaink­ban is jól látható 's csodálatba ejti az arra járó idegent. Az elbeszélés alapján mesz- sziről felismertük a nagytatár­sánci ősgyepmaradványt. A földvár északkeleti végénél a Tisza védtöltósének gátoldalára emlékeztető lejtős területen messzire virítanak a másutt nem látott, csodaszép virágok. — Alföldünk déli .részén flo- risztikailag páratlan kis nö­vénysziget ez, az egykori lösz­puszta flórájának utolsó hír­mondója, amelyet még a bronz­korból a vaskorba áthajtó idők ősembere is itt látott — hali­jellemzését. Ez a gyep mégnem volt feltörve, tehát azok a nö­vények élnek itt, amelyek a jégkorszak után .ezen a tájon kialakultak. Dr. Kiss István professzor irányításával az Orosházi Ál­lami Gazdaság tatársánci ke­rülete vállalta a védnök­séget a természetvédelmi ősgyep . felett. A környezetét rendben tartják, nehogy külső behatások érjék a párját rit­kító ősgyepet; Vegyszerek, mű­trágyák, idegen növényi mag­vak nem kei-ülhetnek a védett területre. * — Az Orosháza nagytatár­sánci ősgyepmaradvány nem­csak botanikai szempontból ér­ték, hanem nemzetközi viszony­latban tudományos jelentőség­gel bír — mondja búcsúzóul dr. Kiss István Orosháza szülötte, aki gyermekkora óta ismeri a jellegzetes földvárat és kör­nyékét. — Botanikai és műem­lékvédelmi szempontból nem­zeti érték, ezenkívül az egész művelt emberiség kultarkincse. 1972-ben az ENSZ plenáris ülé­sén tárgyalja a környezetvéde­lem időszerű problémáit. Mi, Békés megyeiek mindent meg­fogunk tenni azéif., hogy ez a kulturkinos , méltó megbecsülés^ ben részesüljön. Már eddig is sok külföldi tudós, neves szak­ember érdeklődött az ősgyep­maradvány növényzete iránt. Ary Róza VÍZPARTON Kakukk hív a túlsó partról, s itt, a veranda előtti nagy fá­kon verebek csivitelnék. A dió­fa megvan vagy 150 éves, a je­genyék hatvan esztendősek le­hetnek. Annyi idősek, mint a gátőr. A kertben rózsák pompáznak, s versenyt virítanak a mezők vadvirágaival. A gáton túl, alig kőhajításnyira a takaros épület­től kanyarog a Sebes-Körös. A keskeny, mély meder gyors fu­tásra ösztökéli a vizet, s a fo­lyó, mintha szándékosan igye­kezne, hogy mihamarább elérje az összefolyást, s hogy Hármas- Körössé egyesülve folytassa út­ját. Farkas János 32 éve gátőr. Életének nagy részét Itt töltöt­te, a mérgesi gátőrházban. Ma­gas, sovány, napbarnított arcú ember. Vonásai annyira jelleg­zeteseik, hogy sok festő minden denekeLőtt a gátőr mesterségé­ről. Jani bácsinak ebben az év­ben telik le a szolgálata. Hiába marasztalják, eltökélt szándéka, hogy nyugdíjba megy. Legalább, is ezt állítja, s az érvek egész tömegét sorakoztatja fel igazo­lásul.' — Van egy házam Köröstar- csán. Még 55-ben vettem. Arra megy minden pénzem. Kitáta- roztattam, berendeztem. Már csak a televízió hiányzik, de az sem sokáig. Szeretném egy ki­csit élvezni a városi életet. A városi életet? ö mondja így. Ám a 15 év alatt mindössze ha ötször aludt a tárcsái ház­ban. A szolgálat a folyóhoz kö­ti, s a lármás tárcsái épületben nerr. tud aludni. Csendhez szo­kott füle érzékeny a zajokra, s a körösparti éjszaka neszezé- se ringatja csak álomba. Min­den ideköti: a hol barát, hol el­Farkas János 32 éve őrzi a gátat, vigyázza a folyót. bizonnyal őt választaná a pusz­tai ember modelljének. Itt a víz mellett, kilométerekre minden lakott helytől, a kövesúttól, a villanytól éldegélnek ketten, a feleségével. Az ivóvizet Körös- ladányból hordják. Az azonban nem mondható, hogy magányo­sak. Jani bácsinál csaknem mindennap megfordul valaki. Mindig van néhány állandó pes. iá nyaralója, idejárnak a kör­nyékbeli horgászok. Ottjártunk- kor vízügyi szakemberek dol­goztak az irodában, s a ház vendége volt kísérőnk, Vámos Sándor, a sarkad! szakaszmer- nök is. Amíg a jó illatokat árasztó konyhában fortyogott a halász­lé, addig bent a hűvös szobában beszélgettünk halászatról, vadá­szatról, nagy vizekről, s múl­juk tovább az érdekes tájékoz- tatót. — A régi idők „tanúnö- ■ vényei” igénylik a flonszüka Felvételre keresünk egyetemi végzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkező közgazdászt külszolgálatos "munkakörben történő foglalkoztatásra kereskedelmi mérlegképes oklevéllel rendelkező revizorokat, mérlegképes oklevéllel rendelkező adő. és pénzügyek­ben jártas pénzügyi előadót. Ajánlatokat „INFORMÁLHATÓ” jeligére a Magyar Hirdetőbe kérjük. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. 273049 lenség folyóhoz, a ház előtti nyárfákhoz, az időtlen csönd- höz. —; Ha tudnám, hogy úgy bí­rom magamat, mint az apám, nem mennék el. Az öreg tavaly halt meg, 91 éves korában. Ö is gátőr volt... Értsék meg, sze­retném megkóstolni azt a más­fajta életet is. Meg aztán, le­bontják ezt a gátőrházat Újat építenek helyette. Aki ismeri Farkas Jánost, csak jót mondhat róla. Ismerő­sei tisztelik, felettesei megbe­csülik. Bár ő ezt nem mondja, de több olyan kitüntetése van, amellyel kevés ember büszkél­kedhet. Kiváló' dolgozó, a Fel- szabadulási Emlékérem birto­kosa, s megkapta a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát is. Mégis, talán arra legbüszkébb, hogy o.z évenkénti nagy szem­léken az ő házában pihennek meg a vízügyi szakemberek. Jani bácsi kellemes beszélgető- partner, s figyelmes házigazda. Feleségének főztje pedig csak tovább öregbíti a mérgesi gát­őrház jó hírét. Estébe hajlott a délután, ami­kora búcsút vettünk vendéglá­tónktól. Csontos, kemény kezé­nek kézfogása befejezését jelen­tette egy szép napnak, s remél­jük, kezdetét egy barátságnak. Állt a gáton, hunyorított, s sze­me körül összefutottak a rán­cok. — Aztán ne bánkódjanak* hogy nem fogtak halat. Kicsit zavaros a víz,_ de majd meg­nyugszik és akkor jöjjenek el újra. Szép itt az ősz is, nemcsak a nyár. Brackő István BÉKÉS Mim..sr 197L JÚNIUS 13o 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom