Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács ülése Pénteken délelőtt Ií!cu Pál művelődésügyi miniszter elnök­letével ülést tartott az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Egyebek közt napiren­den szerepelt a munkás- és pa­rasztifjúság érdekvédelmében hozott kormányhatározat végre­hajtásáról készült tájékoztató, valamint a szakközépiskolát végzett dolgozók technikusi mi­nősítéséről szóló állásfoglalás is. Figyelő tájékoztató a jövedelem és bérszabályozás új rendszeréről Ebben az évben módosult a bérszabályozás és a nyereségel­számolási rendszer. A Figyelő e heti számában a Jövedelem és bérszabályozás 1971-től címmel módszertani útmutatót közöl, amely forgatókönyvszerűén is­merteti, miként kell a vállala­toknak az új szabályozások alap­ján számot adni a bérfejlesztés­ről és a nyereségről. Lehet kérdezni A Rádió legközelebbi vitafó­rumán a kereskedelem és a vendéglátóipar gondjai, problé­mái szerepelnek. A műsorban újságírók tesznek fel kérdése­ket. de a közönség is bekapcso­lódhat A javaslatokat, kérdése­ket levélben küldjék el a Rádió címére. ' A közelmúltban elkészült Me. ! zőkovacshaza nagyközség ne-f gyedi'k ötéves tervidőszakára j vonatkozó fejlesztési tervjavas­lata. Ebből kiderül, hogy az elő­irányzatok leginkább az egész­ségügyi és a kommunáiig ellá­tás fejlesztését célozzák. Az egészségügyi ellátás szín­vonalának emelése érdekében 1969-ben megkezdődött a tíz- munkahelyes rendelőintezet épí­tésé. ennek átadása után biz­tosított a nagyközség és a környező községek szakorvosi ellátása. Erre a célra csaknem ötmillió forintot terveznek. 1972-ben kezdik meg egy kör­zeti orvosi rendelő és szolgála­ti lakás építését, amelyre 700 ezer forintot fordítanak. A lakasellátás további javí­tása céljából ebben az évben megkezdődik egy tizenkét la­kásból álló épület létrehozása, amely mintegy hárommillió fo­rintba terül. 1972-ben kezdő­dik, s a tervek szerint 1973- ban fejeződik be a jelenlegi új lakótelepen 24, más helyen pe­dig négy lakás építése. Ennek értéke több mint 6 és fél millió forint. Az építkezések terme- szetszerűleg megkívánják a vízvezeték- és szennyvízhálózat további bővítését Még ez év­ben hozzálátnak kutak fúrásá­hoz és a víztorony építéséhez, amire kétmillió forint áll ren­delkezésre. Jelentős összeget — majdnem négymillió forintot — költenek a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítésére. illetve szennyvízfogadó-telep megépí­tésére. Nem feledkeznek meg a „A nagy program megvalósításában a szocialista brigádokra támaszkodunk ” 135 millió forintos évi tervfeladat a KÖVIZIG-nél Kerek egy esztendeje, hogy valóságos főhadiszállásra emlékeztetett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság központja Gyulán. Ide futottak be a jelen­tések a nagyerejű árhullámok­ról, URH, telefon, telex segítsé­gével továbbították a jelentése­ket és az utasításókat egyaránt Vízügyi szakemberek, párt- és tanácsi vezetők jöttek-mentek s aggódva figyelték a fejleménye­ket. — Csak a józan megfontolt 6ág. a rendkívüli szervezés se­gíthetett annak idején — emlé­kezik vissza Takács bajos, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke. — A hid- rológusök szerint 500 évben egy­szer fordul elő a tavalyihoz ha­sonló rendkívüli helyzet Ami­óta kialakultak a Körösök véd- töltésed, ilyen nagyarányú ár­hullámokat még nem kaptak. Sok-sok kilométer hosszan ma­gasabb völt a levonuló árhul­lám. mint a töltés. A nagy ter­heléstől összerepedtek a töltések, megcsúsztak egyes szakaszok, vagy megroekadtak. De igen sok segítséget kaptunk a honvédség­től és a megyei lakosság köré­ből s sikerült megmenteni a te­lepüléseket az árvíztől. A rendkívül szeszélyes időjárás, az ár- és belvízveszély miatt igen későn láthatott hoz­zá a KÖVIZIG tavaly a terv szerinti munkák végzéséhez, rá­adásul soron kívül mintegy 28 millió forint értekben végeztek helyreállítási munkálatokat a Körösök legjobban megrongáló­dott szakaszain, illetve a mű­tárgyak felújításaiban. A víz­parkosításról, valamint játszó­terek kialakításáról sem. A ne­gyedik ötéves terv során erre 130 ezer forintot költenek. Tovább fejlődik és korszerű­södik a belterületi úthálózat, bár a munkák megkezdése csak 1974-ben várható. Erre a célra hárommillió forintot terveztek. A helyi erőbőq való fejlesz­tések mellett a Békés megyei tanács finanszírozásában is több beruházás valósul meg. 1971- ben kezdődik és jövőre fejező­dik be 250 négyzetméter alap­területtel egy GEUKA-szerviz építése kétmillió forintért. Ugyancsak ebben az évben egy négyallásos autószerviz kialakí­tása is megkezdődik, közösen a Mezőkovácsházi Gépjavító Ál­lomással. Ennek építésére há­rommillió forintot fordítanak. 1974-ben közel másfél millió fo­rint költséggel vegytisztító üzem létesül és 700 ezer forint támogatást kap a község egy lakáskarbantartó üzem létreho­zásához. Az előzetes felmérések sze­rint a nagyközségben működő gazdasági egységek is nagyobb beruházásokat terveznek. A he­lyi ÁFÉSZ új ABC-áruiházat épít 14 millió forintért. Az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet új irodaházat, elárusítóboltot és szolgálati lakásokat épít., A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat egy kétezer vagono6 gabonatárolót készíttet es bővíti — mintegy hárommillió forin­tos értékben — a már meglevő takarmánykeverő-üzemet. ügyi igazgatóság 106 százalékra teljesítette éves tervét s éL- nyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. — Igazgatóságunk évek óta töretlen fejlődésről tett tanúbi­zonyságot — folytatja Takács elvtárs. — A múlt év. a sok gondjával, bajával együtt ennek betetőzése volt. Igen jó műszaka gárda dolgozik nálunk, rác­sul 111 szocialista brigád több mint ezerszáz tagja áll a mun- kaversenymozgalom élén Nyu­godtan elmondhatom hogy a mostani nagy program végrehaj­tásában is elsősorban rájuk szá­mítunk, rájuk építünk. Tudjuk, hogy a vándorzászló mire köte­lez. Azt is tudjuk, hogy nem diadalmenet lesz az idea es az elkövetkező évek terveinek megvalósítása. Olyan nehe^é- gekkel küzdünk többek kozott, mint szakemberhiány, elavult géppark. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság egyébként mintegy fél- millió holdnyi területen végez komplex gazdasági, műszaka, hidrológiai elemzséseket. Irányit- ja és szervem az ár- és belvíz- védelmi munkákat, az öntözést, a közművesítésből is alaposan kiveszi részét. Megyénkben jó- íaj-máT) csak a III. ötéves terv­ben indult meg a közműves ivóvízzel való ellátás, a szenny- vízcsatorna-hálózat, a derítő- rendszerek építése. E téren az új ötéves tervben még sokkal nagyobb feladatok várnak az illetékes szervekre s ebb« a munka dandárja a KÖVIZJU- re vár. A konkrét feladatokról a következoket tudtuk meg. — Az idén 135 millió fo­rintos tervfeladatot oldunk meg. Megkezdjük az árvízi müvek fejlesztésének nagyarányú prog­ramját többek között Az l. lépcsőben folytatjuk a Feto*- és a Sebes-Koros kozott letesi tendő határmenti lokalizáló tol tés építését a Sebes-Körös bal partjának töltésmagasítását Mezőberényben belvizöblözetet alakítunk ki 12 millió forintos költséggel. A részletes program­ról oldalakat lehetne ima. Ös­szegeve : az új öteves terv"’-n 250 millió forintos ár- es bel­vízvédelmi programot valósí­tunk meig. Kiderült azonban, hogy me­net közben készül többek kozott az NK XIV. öntözőfürt főművé­nek tanulmányterve, önkéntes munka alapján készítették el a megye koncepciós távlati tervét az üzemi vízrendezésekről. A tervezés, a kivitelezés, az irá­nyítás sokrétű munkáját vállal­ja az igazgatóság méghozzá olyan munkaszervezéssel, hogy szégyent ne hozzon a vörös ván­dorzászlóra. — Hogyan látja e bokros te­endők megvalósítását — tettük fel az utolsó kérdést az igaz­gatónak? _ Az elmúlt évben sokat ta­nultunk. Bebizonyosodott, hogy a jó együttműködés, a helyes munkaszervezés, a műszakiak és a fizikai dolgozók összefogá­sa a lehetetlent is megoldja. Mi pedig nem vállalkoztunk lehe­tetlenre. Bízunk dolgozóink akaraterejében helytállásában, elsősorban ismét a szocialista brigádok egészséges murukaver- senyében. A teliesség kedvéért meg kell azit is mondani: a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatósa* rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók élet. és munkakörül- nvényeinek javítására. Szociális, kulturális, egészségügyi célokra például 1970-ben 11,6 millió fo­rintot szántak. Gátőrtelepeken korszerűsítettek, villamosítot­tak, vizet vezettek be olyan he­lyekre, ahol korábban nem volt. Üj lakásokat építettek, segítet­tek azokat, akik családi hazat építettek. Üj irodaházat avat­tak, lakókocsikat vásároltak, korszerűsítették a mujikásszál- lást, autóbuszokat vásároltak — hogy csak a jelentősebb dolgo­kat említsük. — Az Idén ismét hasonló összeget fordítanak a dolgozók élet. és munkakörül­ményeinek javítására. Többek között felavatják a Dunaka­nyarban, Szentendrén az új vízügyi üdülőt, ahol ideális kör­nyezetben pihenhetnek a dol­gozók és a családtagok. Tavaly a borítékon kívüli juttatás (pré­mium, jutalom és egyéb címen) meghaladta a kettőmillió forin­tot s az ién is törekszenek do­tálni a terven felül, jó munkát, a kiemelkedő tevékenységet Ary Róza A múlt évi gazdálkodásról zárszámadást készített 2442 termelőszövetkezet közül 519-nek volt — a szakemberek kifejezésével élve — pénzügyi egyensúlyhiánya Az ilyen hely­zetbe került tsz-ek nagy többség ge, pontosan 393, veszteséges volt tavaly. A többi, tehát 126 nyereséggel zárta ugyan az évet, de alaphiánya támadt. A veszteségek és a hiányok össze­ge együttvéve meghaladta a másfél milliárd forintot. Indokolt a kérdés, hogy mi­től veszteséges egy tsz? Mi az oka annak, hogy nem működik gazdaságosan? Mielőtt erre vá­laszolnánk, feltétlenül szükséges hangsúlyoznunk, hogy a pénz­ügyi egyensúly-hiányos tsz-ek háromnegyed része a vesztesé­geseknek pedig csaknem 80 szá­zaléka az ár, es bel viz-súj tóttá nyolc megyére jut. Annak oka tehát, hogy tavaly az előző évi­nek majdnem hétszerese volt a pénzügyi hiány a tsz-ek ben, két­ségbevonhatatlan ul a rendkívül súlyos elemi csapás, amely egy esztendővel ezelőtt érte az or­szágot, mindenekelőtt a termelő- szövetkezeteket. E z azonban nem magyarázat minden veszteséges gaz­dálkodásra. Az 1963—1967 kö­zötti évek átlagában 500 volt az akkor nvérleghi anyósnak neve­zett tsz-ek szárma. Azóta lénye­gesen csökkent ez a szám, 1969- ben már csak 129-et tett ki, de minden esztendőben tapasztal­hatók voltak a szóbanforgó gon­dok. S mindjárt hozzátehetjük, hogy előreláthatóan nem is szűnnek meg egyhamar. A veszteséges gazdálkodás leg­főbb okai között első helyen a kedvezőtlen természeti, közgaz­dasági adottságok szerepelnek. Több száz tsz-ben sokkal na. gyobb munkával és költséggel is jóval kisebb termelési eredmé­nyeket érnek el. mint az előnyö­sebb helyzetű közös gazdaságok. Az országnak azonban feltétle­nül szüksége van az ilyen 1sz- ekből származó árura is mert anélkül zavarok támadnának a lakosság ellátásában és a kivi­telben. Ez az egyik oka annak, hogy államunk továbbra is meg­különböztetett anyagi támoga­tóst. nyújt a kedvezőtlen adott, ságú termelőszövetkezeteknek. A másik jpedig, hogy az állam enyhíteni akar az ott élő embe­rek foglalkoztatási gondjain, se­gíteni kívánja jobb megélhetésü­ket. Sokat számít természetesen az is, hogy több tsz költséges beruházásokba kezdett, s az va­lami miatt nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Van­nak, akik ezért ésszerűtlen be­ruházásoknak nevezik az ilyen befektetéseket. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Példa erre az egyik szövetkezet, ahol gon­dos mérlegelés, alapos számítá­sok után határozták el a nagy Stock János vezérőrnagy előadása Telekgerendáson Gyulai látogatása után a Fel« Bőnyomási Állami Gazdaság párttitkárának, , Michalik Györgynek meghívására a na­plókban Telekgerendáson tartott előadásit Stock János vezérőr­nagy. Előadása első részében az agresszív katonai célú NATO- ról és az ennek ellensúlyozására alakult, a szocialista országok ál­tal létrehozott védelmi jellegű Varsói Szerződésről szólt. Ezt követően a részvevők egyórás filmvetítést láthattak egy kö­zelmúltban megtartott hadgya­korlatról. Több kérdésre is vá­laszolt Stock elvtárs. Szó esett a Salt-tárgyalásokról, a Szabad Európa rádió és a CIA tevé­kenységéről, a szocialista tábor védelmi erejéről, az USA-nak a világbékét veszélyeztető ag­resszivitásáról. beruházást. Előzetesen véle­ményt kértek es biztatást kap­tak piénzügyi es más szakembe­rektől. a banktól is. A beruhá­zás ellenben — nem a tsz hibá­jából — sokáig elhúzódott és költségei is tetemesen megnőt­tek, szintén főként külső ténye­zők hatására. sszefügg ezzel s a hasonló gondokkal az is, hogy a termelés fejlesztéséhez nélkülöz­hetetlen korszerűsítésekre, beru­házásokra sokkal kevesebb a lehetőség, mint amennyire szük­ség lenne. Hitel sincs elegendő, s azok juthatnak hozzá, akik a legrövidebb idő alatt vállalják viss/»fizetését. Ez a helyzet olyan versengést szült amely nemegyszer erőn felüli terhek vállalásához vezetett. Végered­ményben tehát egyáltalán nem bizonyos, hogy helyesen tesszük, ha csak a tsz határain belül ke­ressük és véljük felfedezni • pénzügyi nehézségek okait Vannak olyan veszteségek is, amelyeket valóban helytelen, meggondolatlan, s termelőszö­vetkezeten belül meghozott dön­tés Idézett elő. Ezekben az ese­tekben feltétlenül indokolt, hogy a következményekért anyagilag is, erkölcsileg is felel­jenek a hiba elkövetői. Ilyenkor sem bizonyos azonban, hogy he­lyes és igazságos mindjárt a végső megoldáshoz, a vezetők felmentéséhez folyamodni. A gazdálkodós kockázattal jár. Ha minden félig sikerült vagy si­kertelen vállalkozás „fejvesz­tést” von maga után, akkor visszarettennek az emberek a kezdeményezéstől, a kockázat vállalásától. N éhány esetben megtörtént az is. hogy egyik-másik termelőszövetkezeti vezető önös érdekből, haszonlesésből vitte bele a szövetkezetei vesztesége« vállalkozásba. Még ritkábban, de előfordult visszaélés, csalás is, ami persze nem termelőszö­vetkezeti specialitás. De ha csak egyetlenegy ilyen eset történik, akkor is helyénvaló a szigorú felelősségre vonás, a nem elnéző büntetés. Semmiféle kíméletet nem érdemelnek azok, aikik lel­kiismeretlenül bánnak a közös­ség vagyonával, pénzével, a ma­guk hasznáért kockáztatják a szövetkezet es a tagság boldogu­lását H z elmondottakon kívül is jónéhány tényező van még, ami szerepet játszik abban, hogy veszteséges-e a tsz, vagy nem. Remélhetően a sorra vett okok is elegendőek azonban an­nak bizonyítására, hogy miként a veszteséges állami vállalatok eseteben. a tsz-ekkel kapcsolat­ban sem lenne helyes, ha felszí­nesen alkotnánk ítéletet, ha ösz. szefüggések gondos mérlegelése nélkül, Veszteséges tsz-ek Gulyás Pál Községfejlesztés: Legerőteljesebben az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlődik Mezőkovácsházán a IV. ötéves tervben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom