Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Fojtogat a papír Sok az adminisztrációs mun­ka. Ilyen panaszt hall az ember, ha hivatalban, vállalatnál vagy termelőszövetkezetben érdeklő­dik az szakemberektől. A me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya valósá­gos aktagyártó feladatot lát el. Ugyanezt mondhatnánk el a ma­gasabb pártszervek munkatársa­ira is. Ök is sokat adminiszt­rálnak. így kevés idejük jut, hogy az élettel közvetlen kap­csolatot tartsanak, elemezzék a jelenségeket, azokból következ­tetéseket vonjanak le. A papír valósággal fojtogatja az aktív munkát. Mit lehetne tenni, hogy kevesebb kimutatást, jelentést kelljen csinálni? De egyáltalán szóba hozható-e ilyesmi? A túlzott adminisztrációs munkáról feltétlen kell beszél­ni, mert ami hellyel-közzel tör­ténik, az már tényleg sok. Hi­vatalaink, intézményeink, ter­melővállalataink évről évre újabb és újabb adminisztrátoro­kat állítanak munkába, hogy a felülről elrendelt jelentéseket, kimutatásokat határidőre el tud­ják készíteni. Vajon ki néz ezek­be bele? Az élet azt mutatja, hogy nem sokból vonnak le kö­vetkeztetést. Az aktákba fogal­mazott problémákból ritkán szü­letnek olyan horderejű intézke­dések, melyek emberek, ember- csoportok. munkásközösségek életét érintik. Meg kellene vá­logatni azt is, hogy alsóbb szer­vek miről készítsenek jelentést főhatóságaiknak. De abban is állást kellene foglalni, hogy amit személyes kapcsolatok révén élő szóban vagy telefonon el lehet intézni, és amit így is in­téznek, azt külön levéllel ne ad­minisztrálják le. Volt erre pél­da az utóbbi napokban is. Az egyik vállalati osztályvezetőt felhívta valamelyik termelőszö­vetkezet vezetője és személyes kapcsolatokra hivatkozva arra kérte, hogy működjön közre egy ügy intézésében, ami különben a vállalat profiljába is tarto­zott. A vállalati ember készség­gel ajánlotta fel segítségét, csu­dán egyetlen kérése volt, hogy az illető küldje be papíron. Nos. A Szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Állomás tudományos kuta­tói rendszeresen járnak külföld, re szakmai előadásokat tartani. Viszont különböző államokból érkeznek Szarvasra neves szak­emberek topasztalatcsere-láto- gatásra. A jó együttműködés rendkívül hasznos, ezért állan­dóan szélesíti nemzetközi kap­csolatait az állomás. A dél-csehszlovákiai Vodnáni Haltenyésztési és Hidrobiológiái Kutató Intézettel, a Kelet-né­metországi Édesvízi Halászati Kutató Intézettel és a lengyel- országi OlSztyini Halászati Ku­tató Intézettel kölcsönös együtt­működési szerződést kötöttek. Dél-Csehszlovákia neves kutató- intézetével 10—10 tükrös és pik­Ievonható ebből olyan követkéz, tetés is, hogy egy termelőszövet­kezeti elnöknek, főagronómus- nak vagy éppen főmérnöknek barátai, elvtársai között nincs akkora becsülete, mint egy pa­pírnak. Pedig pont fordítva kel­lene, hogy legyen. Sok az adminisztrációs mun­ka vállalaton belül felfelé is. Könnyíteni kellene az üzemek, vállalatok, gyáregységek helyze. téu ilyen tekintetben. Ha jól megy a munka, akkor azt ad- minisztárálják, ha gyengébben, akkor meg azt. A sok kimutatás készítése teljesen leköti a vál­lalati emberek idejét. Tulajdon, képpeni feladatuk ellátására ezek után nem sok lehetőségük marad. Pedig az lenne a nagyon fontos, hogy a vállalati munkát az életben tanulmányozzák. Itt kellene figyelni, hogy miként valósulnak meg a párthatároza­tokból eredő kormányintézkedé­sek. Milyen újabb határozatokat, intézkedéseket kellene tenni, hogy a termelőmunka nagyobb kedvvel, nagyobb termelékeny­séggel folyhasson tovább. De hát az adminisztráció minden idejüket leköti, őket is fojtogat­ja a papír. Érdemes lenne felülvizsgálni, milyen jelentések szükségesek a felsőbb szerveknek, hogy tájé­kozódjanak a gazdálkodó szer­vek munkájáról. Azután azt is érdemes lenne megfontolni, hogy a részfeladatokról miért szükséges 15—20 oldalas össze­foglaló jelentéseket továbbítani. Ezekben az esetekben nem fe­lelne meg a szóbeli tájékozta­tás? De igen. A szóbeli tájékoz­tatások nagyon alkalmasak az ilyen esetekre, csak valahogy nehezen törik át a bürokrácia vonalát. Pedig ezek sokkal ha­tékonyabbak, mint a 15—20 ol­dalas jelentések. Bátrabban kel­lene alkalmazni azt a lehetősé­get. Érdemes lenne könnyíteni a szakemberek és az irodisták ad­minisztrációs kötelezettségén. Ez esetben talán több idejük jutna a konkrét gyakorlati mun­kára. a termelés operatív irá­nyítására és elemzésére. Dnpsi Károly kelyes nemespontyot cserélt Szarvas. Tudományos megfigye­léssel vizsgálják: a lényegesen különböző éghajlaton élő ne­mespontyok hogyan érzik magu­kat új „hazájukban”, milyen ho- nosodási problémák merülhet­nek fel, hogyan szaporodnak? Szarvason ugyanis az ország minden tájáról származó ne­mespontyok keresztezéséből si­került olyan új fajtát előállíta­ni, amelynek húsa zsirszegé- nyebb, gyorsabban gyarapszik, külalakra is tetszetős. A cseh­szlovák kutatók megfigyelik: hogyan viselkednek náluk a szarvasi pontyok, itt viszont a | Csehszlovákiában őshonos ha- j lak életét kísérik figyelemmel. Kiosztották a Budapest Főváros Nagydíjait és Vásárdíjait Csütörtökön reggel a Gundel étteremben tartották az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Váisár kitüntetett terroékeiinek díjkiosz­tását. Az ünnepségen megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula. kohó- és gépipari miniszter, Föl­di László könnyűipari miniszter első helyettese, dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, Lörincz Imre nehézipari miniszterhelyet­tes, s ott voltak a házigazdák; dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, a vásárbi­zottság elnöke, a HUNGEXPO vezetői. i Budapest Főváros Nagydíjat kapott a többi között a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Válla­lat orosházi gyáregységének ter­méke, a libamáj block-mignon, szarvasgombával, amely a világ­piacon ismert, számos díjat nyert magyar libamáj-termékek sorozatát tovább bővíti. Megje­lenési formája és csomagolása is teljesen újszerű. (MTI) Pályázati felhívás Magyar Pedagógiai Társaság családi nevelési és pedagógiai propaganda ismeretterjesztő szakosztálya meghirdeti a CSALÁDI NEVELÉSI HAGYOMÁNYOK GYŰJTÉSE C. PÁLYÁZATÁT A pályázók tapasztalataikból írják le vagy gyűjtsék össze azo­kat a jelenségeket, tényezőket, körülményeket, szokásokat és módszereket, melyek a gyerek nevelését otthon, a családban meghatározták a múltban vagy jellemzik a jelenben, A hagyományod és kialakult szokások lehetnek haladók, pél­damutatók, és' lehetnek mara­diak, melyek gátolják a fejlő­dést. Mindkettő leírása kívána­tos. Nagyon fontos a szülők, a nem mesterségbeliek meglátása, vé­leménye, és számítunk továbbra is a nevelői munkakörökben dolgozó szakemberek összegező, elemző munkájára is. A két ka­tegóriát külön bíráljuk el és kü­lön díjazzuk. "Felhívjuk a figyelmet a pályá­zat körének bővülésére. Nem- csupán a hagyományokat rögzítő dolgozatokat várjuk, hanem azo­kat a munkákat is, melyek a je­lenben kialakult szokásokat, éle­tünk alakulásával kapcsolatos változásokat mondják el kivetít­ve a családi nevelésre. A legjobb pályamunkák részé­re mindkét kategóriában egy-egy I. díjat (3000,— Ft), egy-egy IX. díjat (2000,— Ft) és két—két III. díjat (1000,— Ft) tűzünk ki. A beérkezett pályamunkák fel- használásáról a szerzők bele­egyezésével döntünk. A pályázat jeligés, melyet 1971. november 1-ig a Magyar Pedagógiai Társaság címére (Bu­dapest, VI., Gorkij-fásor 10.) kell feladni. A jeligés borítékra írják fá a szerző foglalkozását, a külső borítékra pedig „Csa­ládi nevelési hagyományok gyűj­tése” megjelölést. A pályázatot 1971 decemberé­ben bíráljuk el, a nyerteseket még ebben az évben értesítjük. Az eredményt a sajtóban 1972 elején ismertetjük. Ortutay Zsuzsa s, k, a családi nevelési szak­osztály elnöke Medvegy Antal s. k. a pedagógiai ismeretter­jesztési és propaganda szakosztály, elnöke A MG'GÉPGYÁRTÖ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁREGYSÉGE (gépjavító állomás) azonnali belépéssel felvesz: esztergályos, marós, géplakatos, hántoló szakmunkásokat és térti segédmunkásokat Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyáregység munkaügyi előadójánál, Orosháza, Csorvási u. 217324 Szélesíti nemzetközi kapcsolatait a Szarvasi Haltenyésztési Kutató állomás Jeges Sándor, a gyulai gimnázium igazgatójának megnyitó be­széde után meggyújtották az Erkel-lángot, hogy hirdesse: Gyu­la, ezekben a napokban a fiatalok városa lett. Az Erkel-gimnáziumban együtt a vezérkar: Ibos Gyula, Lin- deisz Ferenc és Banner József tanár, az EDÜ titkára. Megérkeztek az elsők! A kalocsai Dózsa György Mezőgazda- sági Technikum és Szakközépiskola népi tánccsoportja volt az első, amely az EDÜ városába érkezett. (Fotó: Béla Ottó) Megkezdődött...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom